Az Est, 1922. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

c. oldal Szentkirályi volt főkapitány nyílt levele Viczián államtitkárhoz A következő sorok közlését kérik : isn méltóságos Viczián belügyminiszte­r, államtitkár úrnak. 1. Mattyasovszky György volt rendőrfőkapitány elleni perében hitelt érdemlő tanúk vallomásai során megállapítást nyert, hogy : 1. a Károlyi-kormány idejében, a­midőn a belügyminisztériumi tisztviselők a gazdasági harc alap­ján szervezkedtek, ön a mellett volt, hogy a szervezkedő tisztvi­selők lépjenek be a szocialista párti­­a . 2. egyik osztálytanácsosát — te­hát alárendeltjét — »túlkonzerva­tívnak« nevezte (ön tehát, úgy lát­szik, radikálisabb érzelmiig volt!)­­. végigszolgálta a proletárdikta­túrának nevezett rablórendszert. Mindezek ellenére ön a kom­mün bukása után nyugodt lélekkel és lelkifurdalás nélkül merte kezébe ragadni a fegyelmi igazságszolgál­tatás kegyetlen pallosát, és mint erkölcs- és fegyelmi bíró ítélkezett élet és halál felett! Én felmutathatok önnek fe­gyelmi végzéseket, a­melyekben önök azért is csaptak el tisztvise­lőket, a­­miért azok csakis azt a bűnt követték el, a­mely önről a f. hó 26-iki tárgyaláson kiderült. Ezek után igazán mulatságos, hogy ön és társai olyanokat is megrendszabályoztak, a­­­kik a kommün alatt nem is teljesítettek szolgálatot, hanem súlyos veszély­­lyel járó ellenforradalmi tevékeny­séget fejtettek ki s ezért­­ csaknem folyvást azon vörös rablórendszer börtöneiben sínylődtek és kínoztat­­tak, a­mely rendszert ön és más szigorú erkölcsbiró társai­k fizikai­lag ,­ végig szolgáltak! Felmutathatok önöknek, az er­­kölcsbirák, nyakatokért végzést, a­mely azt is inkriminálta a Károlyi­kormány idejéből, hogy az illető tisztviselő, »a mikor a szervezke­dési mozgalom­ kezdődött, nem hagyta el azonnal helyét és állá­sát«. , Hát ön és szigorú társai, a­kik a kommü­n alatt csendesen tovább­szolgáltak s még csak mukkanni sem mertek, a Károlyi-rezsim alatt otthagyták helyüket« Vagy visszautasította egy is önök közül, a nevezett kormány kinevezéseit ? Államtitkár úr ! Mit szól mind­ezekhez az ön lelkiismerete ? És mit szól mindezekhez a kormány és a nemzetgyűlés? Még mindig nem látják elérkezettnek az időt a sok hallatlan igazságtalanságnak reparálására ! Szentkirályi Béla Budapest főváros volt e. fő­kapitánya. Sokat autóznak a gabonamngbiztosság m­egbizottai It-Sayer miniszter válasza a gazdák panaszára —­­As Est tudósítójától — ! !A nemzetgyűlésen ismételten szó­­,vétették, hogy az állami alkalma­zottak, különösen egyikét miniszté­rium tisztviselői, állandóan autó­val járnak és ezzel óriási költséget okoznak az államnak. Mikor Hege­dűs Lóránt lett a pénzügyminisz­ter, akkor ígéretet tett a hivatalos autózások teljes korlátozására, sőt a kincstári autók egy részét bérbe is adta egy részvénytársaságnak. A volt pénzügyminiszter azon­ban nem tudta szándékát az ere­deti tervekhez mérten megközelí­tőleg sem keresztülvinni és kény­telen volt megalkudni a helyzet­ttel, annyit azonban mindenesetre lesért, hogy minisztersége idejében némileg csökkentették a hivatalos­­autózásokat. Az utolsó időben­­ azonban a hatóságoknál ismét na­­gyon divatba jött az autó, a­mi ellen nem volt ellenvetés senki ré­széről sem. Most a gazdák állásfoglalása is­mét felszínre vetette ezt a kérdést. Úgy­hogy a minisztériumok voltak kénytelenek foglalkozni vele. A gazdák különösen azt kifogásolják, hogy a gabonakormánybiztosság emberei használnak állandóan szót és ezzel a gabonagyűjtés költségeit még inkább megnövelik. Miután pedig a GOK érthető okok­­­ból nem tudott rokonszenvet kel­teni a termelők körében, a gaz­dák rendre eljuttatták panaszu­kat a földmivelésügyi minisz­terhez. Ilyen irányú beadvány ér­kezett a minisztériumhoz legutóbb a Békés megyei Gazdasági Egye­sülettől is, a­melyben a gabona­­kormány biztosság tulságig vitt autózásait teszik szóvá.­­ A gazdák beadványára Mayer János földművelési miniszter most leiratban felelt a gazdasági egye­sületnek és közölte vele, hogy az autózásra vonatkozó panaszokat el­juttatta a közélelmezési miniszté­riumhoz és ezenkívül más illetékes minisztérium figyelmét is felhívta az ügyre. Az érdekelt minisztériu­mok "azután majd megvizsgálják a­­kérdést s az eredményről értesíteni fogják a gazdákat. Békésben tehát­­­nagy, érdeklődéssel várják, hogy milyen orvoslást fognak az egyes minisztériumok életbe léptetni, hogy a GOK kisebb autószámlával dol­gozzék. Szerda, 1922 február 1. Mire terjed ki a Pénzintézeti Központ vizsgálata a Nemzeti Hitelintézetnél — Az Est tudósítójától — A Pénzintézeti Központ revizorai már megkezdték a Nemzeti Hitel­intézet vagyoni viszonyainak meg­vizsgálását. A vizsgálat nagyon hosszadal­mas lesz, mert a megvizsgálandó anyag igen nagy terjedelmű és a valódi státus megállapítása az egyes és gyakran eléggé bonyolult üzleti tranzakciók felülbírálása nélkül nem is lehetséges. A Nem­zeti Hitelintézet ugyanis rövid két évi fennállása alatt túlságos gyor­sasággal igyekezett a gazdasági élet minden területén elhelyezkedni és oly sok­ hitelintézetnél, ipar- és kereskedelmi vállalatnál és egyéb üzemnél vállalt kisebb-nagyobb ér­dekeltséget, továbbá annyi új vál­lalatot alapított, hogy ezeknek vé­gigvizsgálása jelentékeny időt fog­­igénybe­­venni. A Nemzeti Hitelintézetnek van­nak saját alapításai,, a­melyeknél az egés­­ részvénym­ennyiség az ő tulajdonában van és vannak érde­keltségei, a­melyeknél csak a rész­vénytőke egy bizonyos részét vá­sárolta meg. Saját alapításai első­sorban az intézet fiókjai. Ilyen van Budapes­ten nyolc és a vidéken harminc. Ezeken kívü­l részben a részvény­­többség birtokosa, részben nagyobb érdekeltség tulajdonosa az intézet a következő pénz- és hitelintézetek­nél : Az intézet bank érdekeltségei Duna-Bank, Magyar-Német Bank, Magyar Gazdasági Hitelbank, Óbuda-Újlaki Takarékpénztár, Ma­­gyar Unió Bank, »Méh« Országos Községi Áru- és Hitelszövetkezet. Ezek közül a Duna-Bank már be­fejezte működését és kimondja a fel­számolást. Ez a törpe­bank az egykori Budapest-Terézvárosi Bank Tt.-T.-ből alakult és a Nem­zeti Hitelintézet közreműködésével 100.000 koronáról 25 millió koronára, emelte alaptőkéjét és rövid idő alatt 15 millió korona,­­ hiteltőkét tudott szerezni magának. Nemrég a Wiener Continental Bank is ér­dekeltséget vállalt a kis intézetnél, azonban csakhamar visszavonult. Az igazgatóság régebbi tagjai kö­zül herceg Hohenlohe Károly és gróf Nyikó Sándor lemondott, úgy hogy főleg a Nemzeti Hitelintézet képviselői: Szájbély Gyula, 7,akár Ferenc, Hónai Béla és dr. K­lári Ferenc játszottak szerepet. Debre­cenben sertéshizlalót létesítettek, cigarettapapír kiviteli vállalatot alapítottak, résztvettek a bank­­tisztviselők beszerzési vállalatánál, azonban a vállalkozások nem sike­rültek és végül már a Nemzeti Hi­telintézet sem folyósított részére újabb hiteleket, sőt megtagadta az intézettel kötött hitelszerződés alapján engedélyezendő hitelösz­­szegeket. A kis­­intézet tar­tozásai ma már lényegesen redu­kálódtak, azonban­ majd csak a vizsgálat fogja megállapíthatni, hogy ennél a Válalkozásnál éri-e veszteség a Nemzeti Hitelintézetet. . Egyéb pénzügyi érdekeltségei kö­zül nagyobb arányú az, a­melyet az Industria Bankból alakult a Ma­gyar-Német Banknál vállalt és az, a mely a Magyar Unió Bankhoz köti. A Magyar Unió Banknak gróf Ráday Gedeon volt belügyminisz­ter volt az elnöke, a ki azonban még belügyminisztersége előtt ott­hagyta állását, vezérigazgatója pedig dr. Gerő Vilmos, a­ki ellen tudvalévően a Jellinek-féle valuta­­ügyben való állítólagos szerepe miatt annak idején eljárás indult.. Nagyobb arányu az érdekeltsége a Magyar-Német Banknál, a­me­lyet h­osszas tárgyal­gatások és a vezetők németországi utazgatásai előztek meg, azonban a német tőké­nek nagyobbarányú részvétele nem­­­igen volt megszerezhető és csak egy kisebb érdekeltséget tudtak biztosítani, a­­melylyel együtt az , Industria-Bank bekapcsolásával a­­ Magyar-Német Bankot alapították­­ meg, a­mely az Industria-Bank he­­­­lyiségeiben folytatja működését.­­ Az Óbuda-Újlaki Takarékpénztár­­ közel tizenötéves, régi intézet, a­­­melynek 100.000 korona alaptőkéje volt, azonban tavaly a Nemzeti Hi­telintézet közreműködésével itt is egyszerre húsz millióra emelték az alaptőkét, elnökké tették Zakár Fe­rencet, alelnökké Palotay Ödönt és Rónay Bélát, a vezető emberek kö­zül pedig megtartották Grünfeld Tivadart, Deutsch Izidort és máso­kat. Ez az intézet a Pénzintézeti Központ kötelékében van és régebbi kicsiny alaptőkéje után átlag hat százalék osztalékot fizetett. A fővárosi és a vidéki pénzinté­zeti érdekeltségek jelentékeny tő­kéket kötnek le és természetesen sok függ attól, hogy jók-e a váltó­adósok, mert a vagyonstátusnak a váltóanyag egyik legfontosabb része. Az intézőt­ részványért­ekeltsége­i A második legfontosabb része az, a­mely részvényekben van elhe­lyezve és a­melynek az értékét most kell majd megállapítani. A Nemzeti Hitelintézet ugyanis a kö­vetkező vállalatoknál szerezte meg a részvények többségét, vagy azok­nak nagyobb tételeit: Általános Utazási és Menetjegy Iroda, Iz. T., Arany János Iro­dalmi és Nyomdai R. T., Duna- Rajna Kereskedelmi R. T. Bor­kereskedelmi R. T., Katonai Biz­­tosító Intézet R. T. (jelenleg Ga­rancia Bank­­R. T.), Fővárosi Tej és Tejtermék Üzem R. T. »Jókai« Színház-üzemi R. T., Központi Nemzeti Áruforgalmi R. T., Mező­gazdasági Ipari és Termelési Szö­vetkezet, Nemzeti Általános Bizto­sító R. T., Szabóipari R. T., Keres­kedelmi és­­Sertéshizlaló R. T. (Hatvan), Ipari és Kereskedelmi R. T. (Sarkad). Mind a vállalatok­ státusának felülvizsgálása után lehet majd csak megállapítani, hogy a rész­vények, a­­melyek a Nemzeti Hitel­intézet tárcájában vannak, meny­nyit érnek. Mennyi a tényleges részvénytőke? Az igazgatók és tisztviselők ál­lításai alapján valószínűleg vizs­gálat tárgya lesz még a Nemzeti Hitelintézet tulajdonképpeni rész­vénytőkéjének megállapítása is. Az intézetnek tudvalevőleg név­jog 240 millió korona az alap­tőkéje, azonban ez nincs telje­sen befizetve. Az intézet részvény­­aláírásra buzdító hirdetéseiben azt állítja, hogy eddig ISO millió van befizetve. Minthogy a mozgalom­ban résztvevők erre vonatkozólag megfelelő­­ útbaigazításokkal tud­nak szolgálni, különösen abban az irányban, hogy a részvénytőke ösz­­szegyűjtése milyen költségekkel járt, a revízió nyilván erre is ki fog terjedni, mert hisz e nélkül a valódi vagyoni státust nem lehet megállapítani. Mindenesetre kívánatos azon­ban, hogy a közgazdasági közvéle­mény teljes megnyugtatására mi­előbb hiteles adatok bocsáttassa­nak a nyilvánosság rendelkezé­sére, nehogy ok nélkül alaptalan hírek terjedjenek és ilyen nagy­­érdekeltségű intézet jóhírneve a legkisebb csorbát i­s szenvedje. Mi vör tmm Meree Tfig stream ftfig if maing cs. Ara K­O lfor©í,a 9 jj Kapható Ttóf SsT könyvkereskedésében, VII. ker.,­­ Erzsebet-körút 18-20. , IV. ker., Váci­ utca 12. 32.­­­ V. ker., Vilmos császár*út 14. sz., »Magyarország« I könyvkereskedésében,VII. ker., Erzsébet-köru­ 6. sz. Irdám­m­al teljesen fetasszelve (telefon, frőpép­i kassza stb.) fSvl­ a Ictáralo Ősietekhez társsdnékJ eoctlas­h«**ojir»ezeserteeéri bérba adnám. I Cím • Szonáv-u­tca 10., 1l. cm. Ifj. Eladó alig használt ~ prizmáé Horthar, @­2*, kettős orsóval, golyós csapágyakkal "átfúrt orsóval csik­stivolsa,­ 1000“,V. csúcsmagasság 200”-Wr­any­­szélesség 320 súlya körülbelül 17 r­étermázsa. Dautsc­h Alfréd, Budapest, Síp­ utca 10.

Next