Az Est, 1922. március (13. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-18 / 64. szám

6. oldal HÍREK — A Színművészeti Tanács »Kar­­nevál«-ja. Karnevál a címe annak a darabnak, melyet most a Nemzeti Színházban játszanak. A hangsúly a »most« szón fekszik, mert két­ségtelen, hogy a közönség bírálata hamarosan passzivitássá változik és aligha akad sok előadásra olyan tömegesen vállalkozó, a­ki e szín­mű unalmait elviselni akarná. Bu­dapest színházlátogató közönségé­ben önkénytelenül felmerül a kér­dés : miért kellett ezt az erköl­cseinktől távol álló, a mellett unal­mas darabot a magyar nemzet leg­előkelőbb színházában előadni. En­nek a színháznak ragyogó múltja nem vált fakóvá évtizedeken át és a színház vezetése a szent hagyo­mányokkal kapcsolatosan vezette a legmodernebb fejlődésig a színhá­zat. A jelen azonban­ egészen­ más képet mutat. A Nemzeti Színház az utolsó esztendőkben ijesztően jóhan bele az érdektelenség üres­ségébe. Megalakult ugyanis a Színmű­­­vészeti Tanács. A kultuszkormány­­ágy látta jónak, hogy néhány Urat — irodalomban és művészetben majdnem jelentékteleneket — szín­művészeti tanácsosnak “nevezzen ki és diktátori minőségben a Nemzeti Színház élére állítsa őket. Ez a ta­nács dönt minden esetben a fölött, milyen mű­ kerüljön színre a Nem­zetiben, így aztán már érthető, mert játszszák most a Nemzeti Színház­ban a Karnevált. Hír szerint Csá­szár Elemér úr (a Színművészeti Tanács egyik elnöke) rendelte ezt el Az ő ízlése és tanácsostársaié az, mely a tegnapi bukásnak köz­vetlen okozója. Mi pedig ezek után azt javasoljuk a közoktatásügyi kormánynak, szüntesse be ezt a ta­nácsot és a tanácscsal együtt a ve­szedelmet, mely kulturcsőddel fe­nyegeti magát a Nemzeti Színhá­zat.— Miért késik a biztosítási tör­vény ? A biztosítótársaságok is megkezdték beszámolóik közzététe­lét. A sort egy újabban idetelepe­dett külföldi biztosító kezdi meg, a­mely most teszi közzé központi és magyarországi mérlegét, alkal­mat adva ezzel a közvéleménynek, hogy újból és újból fölvesse azt a kérdést, a­mely magyar gazdasági és jogi életünk rákfenéjét rejte­geti: mi van a biztosítási törvény­nyel ! Jönnek-mennek a külföldi biztosítótársaságok, elvisznek in­nen vagyonokat és mint ezt külö­nösen az elmúlt években láttuk, va­lamennyien tudtak gondoskodni magukról akkor is, a­mikor elmen­tek, de senki sem gondoskodott a biztosítottakról, a­kik itt maradtak­­és nem voltak sem élelmesek, sem elég erősek ahhoz, hogy érdekeiket m­egvédelmezhessék. Minden ilyen biztosítási mérleg láttára kérdeznünk kell: ki ellen­őrzi, vájjon megvannak-e azok a a díj- és kártartalékok, a­melyeket a törvény előír és a mérleg nyilvá­nosságra hoz és micsoda értékpa­pírok azok, a­melyekbe a társasá­gok ezeket a tartalékokat elhelye­zik. . . Évek óta készülnek a különböző biztosítási törvénytervezetek, de az­­érdekeltség közbelépésére eltemetik valamennyit. Egyik se jó, egyik se tökéletes. De egy tökéletlen tör­vény is jobb lenne, mint semngen és egyszer végre legalább kezdeni kellene, hogy ne kizárólag a bizto­sító társaságok, hanem a nagyobb védelmet igénylő biztosítottak is szóhoz juthassanak. Ellenőrzés nél­küli díj- és vagyonkezelés, folyto­nosan újabb és újabb díjemelés, kormányrendelettel megállapított költségpótlékok kizárólag a társa­ságok érdekeit védik és valameny­­nyi a közönség, különösen a kisebb biztosítók érdekeit sérti. Egy-eg­y külföldi biztosító mér­legében milliók és milliók szere­pelnek, mint a magyar közönség zsebéből előkerült díjösszegek és szinte érthetetlen, hogy a­míg az állami ellenőrzés egészen jelenték, télen intézményeket is szárnyai alá vesz, addig a biztosítások százmilliókat forgató vállalatait elavult törvényen kívül semmifé­le felügyelet sem korlátozza. A mostani parlamenti szünet talán minden időnél alkalmasabb volna, hogy a kormány végre hozzányúl­jon ehhez a­­nagyfol­tosságú kér­déshez. — Gróf Apponyi Albert emlékiratai óriási kelendőségnek örvendenek. Szá­mos helyről tudakolják nálunk is ennek a politikailag is eseményszámba menő könyvnek az árát. A könyvárusi felár beszámításával a rendes kiadás ára fűzve 220 K, fél vászonkötésben 308 K, egész vászonkötésben 396 K. A számo­zott amatőr kiadás ára luxusadóval együtt fűzve 600 K, vászonkötésben 816 K, gyönyörű félbőrkötésben 1052 K. Az áldozatkész könyvbarátok számára bibliofil kiadás is készült, melynek min­den példánya az illusztris szerző saját-­­ kezű aláírásával van ellátva. Ezt a ki­adást gróf Apponyi rézmetszete arc­képe is díszíti. A bibliofil példányok ára egész bőrkötésben 3000 K. Kapható Az Est kiadóhivatalában és az összes könyvkereskedésben. — A Csaba-mánna és a székely hunhagyomány. Abban az iroda­lomban, mely e kérdéssel foglal­kozik, számottevő az a könyvecs­ke, melyet dr. Grexa Gyula most tett közzé, ki múzeumi tisztviselő és kinek régebbi dolgozatai is nagy alaposságról és monda­körünk beható kutatásáról tesznek tanúságot Az eddigi búvárkodás csaknem kizárólag a krónikáink­ban foglalt, a hunokról szóló részt vette tekintetbe. Ezzel szemben Grexa kimutatja, hogy a Csaba ive és a Hadak útja mondája szer­ves része a Csaba-mondának. Eddig a Csaba-m­ondában leg­többen csak tudós etymológiát, vagy az Abák, illetőleg az Árpá­dok leszármazásának mondáját látták és nem tartották a nép aj­kán élő mondának. Szerző kimu­tatni igyekszik, hogy népmonda volt és az Erdélyben is megszál­lott bolgároknak, kik magukat hun utódoknak tartották, törzsmondá­ja, Csaba épp olyan mahdi-szerű, azaz egy jobb kort magával hozó és ezért hőn­­várt alak, mint Ar­thur király a briteknél, Nagy Károly és Eőtszakállu Frigyes császár, — vagy unokája I. Fri­gyes — a németeknél, Vajnamen­­nen a finneknél. Ezeket a kérdése­ket nemcsak nagy tudományos készségekkel, hanem a folkloriszti­­kus anyaagnak is igen bő ismerete alapján fejtegeti. Eddig nem igen bírták megma­gyarázni , miért éppen az erdélyi székelyeknél élt a hun eredet hite. Grexa abból magyarázza, hogy a székely, mely nem külön törzs, ha­nem magyar katonai telep, átvette az ott élő bolgárságtól, mely belé olvadt. Ez a kérdés itt először van egyetemes mondatörténeti szem­pontból megvizsgálva. Végső eredményeit igy foglalja össze: »A magyar-hun mondában a mi népies elem maradt, az egy­részt germán eredetű, mint azt Bleyer kutatásai igazolták, más­részt hun-bolgár, eredetű, mint azt mi kimutattuk, rámutatva Dula és Belár leányaira,, Etele és Csaba csodálatos életkorára, az erdélyi kardtisztelet és székely kardmon­da nyomaira, a Hadak­ útja mon­dájának bolgár eredetére, Csaba magyarjainak bolgár földön­ laká­sára és végül Csaba királyfi mon­dájának két Attila-fiu (Irnák és Dengirik) egyesítéséből való ki­alakulására, a mely kialakulás szükségképpen­ csak hun törzseknél történhetett meg.« Annyi fontos és uj momentum­mal gazdagítja e kis értekezés iro­dalmunkat, hogy nagy sikert kí­vánunk is neki, remélünk is. (Kap­ható Az Est könyvkereskedésé­ben.). (Mamali Henrik) — Több előkelő embert tartóz­tattak le Pancsován. Jugoszláviai munkatársunk jelenti: A szerbiai Bánságban néhány nappal ezelőtt élénk izgalmat keltett a Nagy­­becskereken megjelenő Neue Zeit című napilap főszerkesztőjének és több pancsovai előkelőségnek le­tartóztatása. A letartóztatások oka ezideig érthetetlen módon még nem jutott nyilvánosságra, a­mi természetesen különböző találga­tásokra ad okot Egy ma szerzett értesülésem szerint Keksz János szerkesztő, dr. Bartmann tanácsel­nök, Jung könyvkereskedő a vizs­gálóbíró döntése értelmében to­vábbra is fogva maradnak. A vád­lottak védőinek kijelentése szerint Keksz és társai ügyét nem a pan­csovai bíróság fogja tárgyalni, mi­vel a letartóztatásban levő dr. Bartmann a pancsovai bíróság tagja volt. Jól értesült körökben erősen tartja magát az a hír, hogy dr. Bartmann, Keksz és Jung le­tartóztatása pártpolitikai denun­­ciálásra vezethető vissza. Dr. Bartmann az utóbbi hetekben a német Kulturbund érdekében a német munkásság körében erős agitációt fejtett ki. Az eddigi je­lek szerint a Kulturbundot a ju­goszláv hatóságok föl fogják osz­latni. A Halálozás: Kőváry Béla, a Buda­pesti Hírlap főtisztviselője március 10-én 49 éves korában hosszas betegség után elhunyt. Kellner Ferenc gépkereskedőt e hó 16-án helyezték örök nyugalomra az új köztemetőben. • — Llujo Brentano Budapesten. A Magyar Cobden Szövetség meghívására Lujo Bren­tano, az európai hírű­ közgazdasági tudós, a német Freihandelsbund elnöke ma este Buda­pestre érkezik és vasárnap,­ 19-én d. e. 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartandó ülésen »Védvám és szabadkereskedelem a békeszerződés után« címen előadást tart. Az ülésre, mely kiemel­kedő eseménye lesz a magyar gazdasági élet­nek, vendégeket is szívesen látnak. — Házasság. Lukács Jenő (Wien) és Andrée Casanova (Páris) jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Dr. Szegő Ernő, a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara titkára, vasár­nap délben köt házasságot Balla Stefi­vel. — Osztálysorsjáték. Az osztálysors­játék mai húzásán 25.000 koronát nyert: 42675 ; 15.000 koronát nyertek: 6411 40158 ; 10.000 koronát nyertek: 45457 52966 ; 5000 koronát nyertek: 1789 4192 12846 14096 33962 46454. Azonkívül kihúztak 2000, 1000 és 500 koronás nyereményeket. A következő húzás szombaton lesz. — A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága közli, hogy dr. Scitovszky Tibor ny. államtitkárt ügyvezető igaz­gatóvá nevezte ki s az igazgatóságba leendő választását a legközelebbi köz­gyűlésen javasolni fogja. — Frigyes Lipót porosz herceget föl­mentették, Berlinből táviratoztak. Az ügyészség vádat emelt Frigyes Lipót porosz herceg ellen vagyoncsempészés miatt. A forradalom után ugyanis a herceg Svájcba menekült s ott adós­ságból élt, mert nem vitt ki magával pénzt. Időközben eladatta potsdami pa­lotájának bútorait Czerny grófné út­ján, ebből 400.000 márka gyűlt be és a grófné­­ el akarta juttatni a pénzt Svájcba. A törvényszék elsőfokon 100.000 márka pénzbírságra ítélte Frigyes Li­pót herceget, a grófnét pedig 10.000 márka pénzbüntetéssel sújtotta, mert bizonyítottnak látta a vagyoncsempé­­szés esetét. Felebbezés következtében az országos törvényszék elé került az ügy, a­mely felmentette a vádlottakat a védők érvelése alapján, a­mely úgy szólt, hogy a herceg súlyos pénzzava­raiban jogosan járt el és csak a saját tulajdonát tette pénzzé, vagyoncseempé­­szésről nem lehet szó, minthogy a fel­peresnek a mindennapi megélhetésre kellett az összeg. A felmentés ellen az ügyészség felebbezett s most végső fo­kon az országos fő törvényszék fog ítélni. — A színházak mai műsora. M. kir. Operaház: Susanne titka, Mályvácska királykisasszony (7). Nemzeti Színház: Karnevál (7). Vígszínház: Aranyborjú CIS). Magyar Színház: II. Lajos király (Vi8). Király-Színház: Babavásár (Vi8). Henaissance-Színház: A jó fiú (7). Vá­rosi Színház: Ave Mária: Bajazzók (7). Belvárosi Színház: Az árnyhalász (V­i8). Blaha Lujza-Szininte: Fi-Fi 1/28). Vár-­ színházi Ördögh báró (7). Szombat, 1922. március /­?. Értesítjük kedves vevőinket,­­ hogy márc. 16-tól bezárólag április 14-ig Babfis KalapoK BaKfis. rufcáS Leá­nyka KalapoK LeányKa raháK Gyermek KalapoK Gyermek raháK Fiú raháK Baby raháK,fej* KötőK BaKfis.leányka, fiú ésgyermek- fehérnemű­ek Csecsemő Kelen­­gyé, valamint az összes gyermel­ruházati újdonságainkból árleszállítással­, húsvéti occasiót rendezünk. Tisztelettel latsinfea Hornél utódai leányka-, fiú-,bakfisruha- és kalap­különlegességek üzlete Budapest, IV., Párisi­ utca 1. (Váci-utca sarok.) ] Hamnisfonat brilliáns, arany, s ezüstért mindenkinél többet fizetek. Komor Hugó ékszerész, IX., Ferenc-körut 1. (Boráros-tér sarok) Eredeti olasz fiorentini cirokvető magot ajánl Mandler Vilmos Szeged, cirokszakál-kivitele. Douglas Fairbanks: 1 lÉlSIÍI ö . _ Om­ma, Eskül­ tériill Heliklóság­on Elveszít nagy összegetn Ők ékszereit, feriliiánsait és platináját eladja, mielőtt elmegy Singerhez. Baross-utca 79. (Óriás-utca sarok.) üzlethelyiségek kiadok József-körut és Üllői-ut sarkán augusztus 1-ére. Épi­­­tési hozzájárulás 350.000 kor. Évi bér 20.000 korona. Kármán és Fazeka.D­oki, mérnök, építőmester, VIII., Népszínház­ utca 16., d. u. 4 és 6 óra között Telefon: József 56—98, no­m csak finom bőrneműekr­e. Önálló magyar-német levelező, gyakorlott gép- és gyorsíró azonnali belépésre kerestetik. Ajánlatok eddigi al­kalmazás, kor és fizetési igény megjelölésével Back Bernát Fiai Részvénytársasághoz, Szeged intézendők Builiiánst, ékszert,gyöngyöt mindenkinél drágábban vesz Harden étéin, Rákóczi,ut 9. ez. Perfekt német gyors- és gépk­ónc önállóan levelezik és gyorsan ir gépen, nagy válla­latnál kerestetik. Csak elsőrangú munkaerők adják le ajánlataikat »Elsőrangú erők elsőrangú állásban 1305« jeligére Hausenstein és Vogler rt. hirdetőjébe, —....--------— Dorottya­ utca 11. — -■ ■ és Aranyért250-450 K.ig ezüstért 7—-12K-ig, platináért, brilliánsért mindenki­­nél többet fizetnek Gellért Testv., VI., Eötvös­ utca 6 PiétaHiüm­etet magas fizetéssel keree Holzer, Kossuth Lajos­ u. 9. Az valamint főúri és különböző magántulajdonból származó régiségek, arany-, ezüsttárgyak, fa­janszok, porcellánok, szőnyegek, bútorok stb. Bi­ MészeteiMost Barabás, Benczúr, Borsos, Bach Uuyzen, Bour­­gignon, Bassano, Roth, Daffinger, Quercino, Hollósy, Kapeczky, G­aomartío, Lampi, Ma­­gnasco, Mieris, Markó, Mautpertsch, Makart, Mészöly,­ Mednyánszky, Madarász, Munkácsi­, Orlai, Paál, Palma Vechio, Pittoni, Pom­bus stb. Kiállítás: 1922 március 12—19-ig, naponta 9—6 óráig. Aukció: 1922 március 20-tól naponta d. u. 3 órától.

Next