Az Est, 1922. május (13. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-19 / 113. szám

Budapest, 1922 * Pétitek * május 19. ffS.­égén.' g ZX^52Z&^ZSZ^EaCEZ323Z3S5Z Előfizetési árak: , Egy hónapra IOO.—korona Negyedévre ISO.— korona félévre ......... 660.— korona Brésa évre....... IIOO.—korona Külföldön a fenti érák kétszerese Egyes szám ára 5 korona Ausztriában IOOosztr.l( Politikai napilap )és FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR 6.árkosát 6.ég. Pit. kerület, Erzsébet.körút T. Kiadóhivatalt Üll., Erzsébet.körút lö—SO. tm. flék.kladékb­ataleki B., Vilmos császár.ut 14. szám és IV., Odd­.utca la. Wiens X. Kohlmarkt i. Nem azért vártunk és szenvedtünk és epekedtünk a nemzet megváltásáért, egy tör­vényhozó testület összehívá­sáért, hogy most megint belees­sünk a Ni­e pozvolim­­ ősi bűné­be. Andrássy már ma azzal fe­­nyegetődzik, hogy az új ellen­zék lehetetlenné fogja tenni a kormányzást. Elhiszszük, de nem kérünk belőle. Nekünk erős kormányzatra, van szük­ségünk, mert a gyenge alatt burjánzik a bűn, akadozik a munka és nem biztos holnapjá­ról a békés polgár. Erős, de nem erőszakos kormányzatra Van szükségünk s attól tartunk, itt vétette el a dolgát a Bethlen­­minisztérium. Nem mutatott erőt ott, a­hol az állam tekinté­lye, a rend védelme érdekében kellett volna és erőszakot alkal­maz­ott, a­hol szabadjára kelle­ne hagynia a véleményeket. A választás gúzsba kötötte az országot. Állami közegeket rész­ben kortesfogással, részben ha­talmi presszióval megtesznek az egységes párt ágenseinek. A közigazgatás apparátusának egy része vígan politizál és utolsó kerekéig, szófjáig, szö­géig az egységes párt politiká­ját szolgálja. . Az ellenzéki szó­nokoknak torkára forrasztják a szót, mert minden bírálat a kor­mánynyal szemben­i destruk­ció. Azelőtt obstrukciónak hív­ták és nagyobb dicsőség volt tá­borához tartozni. De az ország közvéleménye éber, sőt nagyon is éber és izgatott és azt kér­dezi: hol itt az igazság.­ Olyan férfiú, mint Apponyi, izgat a fennálló rend ellen, ha meg­kritizálja a kormány ténykedé­seit ? Ellenben Wolff Károly úr, Csilléry úr, Benárd úr és társaik nem izgatnak osztályok és felekezetek ellen, pusztán azért, mert a kormányt »kívül­ről támogatják« ? Vagy Vázso­­­­nyi, Bárczy, Rassay, Ugrón, Szterényi, Sándor Pál, a­kik li­­beralizmust, demokráciát, építő munkát követelnek, nem szere­tik hazájukat annyira, mint Dánér Béla vagy Budavári ? A polgárság kedveszegetten látja ezeket a szemsértő igazságta­lanságokat, a­melyek politikai belátásból, államférfi- bölcse­­ségből nem fakadnak. És máris sötét viharfelhőket idéznek a még meg sem választott nemzet­gyűlés fejére. Hivatalos magyarázat a budapesti népgyűlések feloszlatásáról Tagadják, hogy a rendőrtisztviselők felsőbb utasításra jártak el —­­Az Est tudósítójától — A választási küzdelem légköre egyre izgalmasabb és minél in­kább közeledünk ama dátumhoz, a­melyen az eddig ugyahogy enge­délyezett agitációs szabadság hiva­talosan is lejár, annál súlyosabb erőszakoskodásokról érkeznek hí­­rek. Míg a liberális pártok körében az a panasz, hogy vidéki­­jelöltjeik, szabad mozgása teljesen meg van bénítva, legtöbb helyt egyáltalá­ban nem is érintkezhetnek a vá­lasztókkal, sőt a hivatalos presszió abban is megakadályozza őket, hogy a kerületbe menjenek, a ke­resztény ellenzék körében különö­sen azok a­ jelenségek keltenek nagy ingerültséget, a­melyek fő­városi gyűléseiken történnek, így például a tegnapi napon is, a­­mi­kor Andrássy Gyulát akadályoz­ták meg beszéde elmondásában. Andrássyék tegnapi népgyűlésén az keltett feltűnést, hogy az eljáró rendőrtisztviselő kijelentette, hogy részben utasításra cselekszik. Erre vonatkozólag a kormány körében, a­hova Az Est munkatársa felvi­lágosításért fordult, azt az infor­mációt kaptuk, hogy a rendőrtisztviselők keze ilyen tekintetben egyáltalában nin­csen kötve, az ő feladatuk az, hogy a rend fen­­tartását biztosítsák és arra ügyel­jenek, hogy a gyűléseken olyan kijelentések ne hangozzanak el, a­melyek arra alkalmasak, hogy országszerte izgalmat keltsenek. Felső utasításokkal a kormány nem dolgozhat, mert hiszen min­den esetet a helyszínen kell elbí­rálni és az eljáró hatósági közeg megítélésére van bízva az, hogy felmerülő esetekben milyen maga­tartást tanúsít. A kormány köré­ben azt állítják, hogy az a beállí­tás, mintha a gyűléseket előzetes belügyminiszteri rendeletek tilta­nák be, csak taktika és arra való, hogy az ilyen incidenseket politi­kai célra kihasználják. Egyebek­ben a belügyminiszter az összes hozzáérkező panaszokat megvizs­gálja és felülbírálja az eljáró ható­sági személyek intézkedéseit "■ Mit mondanak a rendőrségen ? A főkapitányság épületében há­rom nap óta izgalom és idegesség uralkodik azok miatt a gyűlések miatt, a­melyeken rendőri beavat­kozásra volt szükség. Az idegesség főként abból származik, hogy a rendőrtisztviselők naponta három­­négy gyűlésre is ki vannak ren­delve és a rengeteg munka mellett teljesen a saját jogi belátásukra van bizva, hogy a szónokok kije­lentései közül melyeket tekintése­­nek izgató és nem izgató tar­tói­mnak nak. A gyűlésekre kirendelt rendőr­tisztviselők határozott utasítást nem­ kapnak arra, hogy mily ese­tekben oszlassák fel a gyűlést, mindössze egy nyilvánosan kije­lölt általános rendelkezés alapján kell a helyzetet megítélniük. Ez az önálló munka sok felelősséggel jár. Nem is szívesen vállalják a rendőr­tisztviselők e megbízatást. A leg­utóbbi napokban több politikai gyűlést oszlattak fel, vagy szakí­tottak félbe és ezekre vonatkozó­­lag Az Est munkatársa Andréka Károly főkapitány­helyetteshez fordult felvilágosítás céljából. Andréka főkapitányhelyettes, a po­litikai osztály vezetője munkatár­satoknak a következőket mon­dotta­­. — A gyűléseken szolgálatot teljesí­tő rendőrtiszt­viselőknek a tör­vény­­nyilvános rendelkezései írják elő, hogy mikor kötelességük a szónokot figyel­meztetni én esetleg a gyűlést feloszlat­tatok Ismeretes, hogy ha valamely bűncselekményre való izgatás hangzik el, a tisztviselőnek kötelessége az el­nök útján figyelmeztetni a szónokot és abban a-a esetben, ha a szónok a figyel­meztetés elleném is fenntartja kitéte­leit, akkor az elnök útján a gyűlést fel kell oszlatni. Ugyanez az eset áll fenn, ha kormányzó-, illetve felség­­sértés történt. Felségsértést a jelenlé­vő hivatalos személy el nem kű­rhet. Egyébként speciális utasítás nincs.­­ Az, hogy most néhány gyűlés fel­oszlatása történt, azzal magyarázhat­­ó, hogy a szónokok nem tárgyilago­sak és a törvény ellen egyes esetek­ben izgató kitételeket hangoztattak. Ez a szónoki eldurvulás a választási küz­delem napjának mind erősebb és erő­sebb közeledésével magyarázható. Az magétól értetődő, hogy az eldurvult szónoki hanggal szemben a törvény tiszteletének megvédésére kötelezve van az a hivatali személy, a­ki a gyű­lésen részt vesz. Éppen azoknak, a­kik az általános jogrendet sürgetik, kelle­ne ügyelniük arra, hogy durva tör­vénysértések ne történjenek és az ő beszédeiknél ne eshessék meg az, hogy a hatósági személy a durva törvény­sértések miatt kényszerüljön a közbe­lépésre.­­ Az utóbbi időkben a gyűlések ará­nyához képest sem sok rendőri figyel­meztetés, különösen pedig feloszlatás nem történt. Az utóbbi időkben csak két gyűlést oszlattak fel, az egyik Óbudán, a­hol egy Pásztór nevű szo­cialista szónok az internálásokkal kap­csolatban mondott lázító hangú kitéte­leket, a másikat a régi képviselőház­­ban tegnapelőtt, a­­mikor a szónok, Hal­ler István, a szolgálatot teljesítő rend­­őrtisztviselő­t olyan durván támadta meg, hogy ezt a hangot a rendőrtiszt­viselő nem tűrhette el. Tegnap Andrássy beszéde közben történt figyelmeztetés után Andrássy maga nem folytatta be­szédét és igy nem a hatóság oszlatta fel az Andrássiy-féle gyűlést. -T- Különben is nem a jelenleg ki­adott rendelkezések, hanem az 1913. évi 7830. sz. belügyminiszteri körrendelet, a­mely a gyülekezési jog gyakorlati rendjéről intézkedik. Sándor János ak­kori belügyminiizter kiadásában közli a rendőrhatóságokkal, hogy felelősség­re vonható az az elnök, vagy az­ elnök­ségben résztvevő egyén, a­ki a jelen­levő rendőrtisztviselő figyelmeztetése ellenére a szónokot nem figyelmezteti a hatósági kifogásolásra. Ez az elnök, vagy elnökségi tag tizenöt napi elzá­rásra, illetve 200 korona pénzbüntetésre ítélhető. Az Est munkatársa megkérdezte a főkapitányhelyettest, hogy ebben az esetben megindult-e a kihágási eljárás a Főherceg Sándor-­utcá­­ban, a régi képviselőházban tartott, gyűlésen elnöklők ellen, mire azt a választ kaptuk, hogy eddig még nem történt intézkedés, hogy en­nek a rendeletnek értelmében ki­­hágási eljárás alá vonják azt, a­ki ezen a gyűlésen Hallert nem figyel­meztette és nem hatott­­oda, hogy a figyelmeztetés után a durva kitéte­lek vissza,vonassanak és a gyűlés nyugodtan­ folyjék tovább. Az Est munkatársa különben megkérdezte azt a, rendőr tisztvise­lőt is, a­ki a Haller-féle gyűlésen a betiltást elrendelte, hogy mik voltak a szétoszlatás körülményei. Dr. Km­esy Károly rendőrfogal­­mazó a következőket adta elő : — A gyűlésen Haller István kegyel­mes úr beszéde közben azt a kitételt használta a kormánynyal szemben, hogy a kommunistákkal lepaktál. Én ezt a kitételt erősnek találtam és mi­után a kommunistákkal való paktálás olyan tény, a­mely közmegyetesnek teheti ki a kormányt, az elnök útján udvariasan figyelmeztettem a kegyel­mes urat, hogy beszédében mérsékelje magát és ezt a kitételt vonja vissza. Udvarias figyelmeztetésemre az volt a válasz, hogy durván rám kiáltott: — Takarodjon innen, semmi köze a dologhoz, hordja el magát! — Én nem a magam személyét, ha­nem a hatóságot láttam megsértve és kérleltem a következő szavakkal a kegyelmes urat, hogy kitételeit vonja vissza és szolgáltasson elégtételt a megsértett hatóságnak : — Kegyelmes uram, mérsékelje ma­gát és méltóztassék visszavonni azokat a kitételeket, a­melyeket előbb hasz­nált. Erre ő megismételte : — Takarodjék az emelvényről, sem­mi köze a beszédemhez, milyen jogon mer beleszólni a beszédembe ? . .— Mikor ezeket a durva szavakat megismételte, intézkedtem az elnök útján, hogy a gyűlés feloszlathassák, mert nem tűrhettem, hogy a hataság képviselőjét a gyűlés szónoka ilyen súlyosan megsérthesse. Ez az oka ez története a gyűlés feloszlatásának. Ugron Gábor mindezekről a dolgokról a követke­zőket, mondta Az Est munkatársá­nak : — Példátlan dolog az, hogy akkor, a­mikor a kormány tagjai nemcsak hogy

Next