Az Est, 1922. május (13. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-19 / 113. szám
Budapest, 1922 * Pétitek * május 19. ffS.égén.' g ZX^52Z&^ZSZ^EaCEZ323Z3S5Z Előfizetési árak: , Egy hónapra IOO.—korona Negyedévre ISO.— korona félévre ......... 660.— korona Brésa évre....... IIOO.—korona Külföldön a fenti érák kétszerese Egyes szám ára 5 korona Ausztriában IOOosztr.l( Politikai napilap )és FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR 6.árkosát 6.ég. Pit. kerület, Erzsébet.körút T. Kiadóhivatalt Üll., Erzsébet.körút lö—SO. tm. flék.kladékbataleki B., Vilmos császár.ut 14. szám és IV., Odd.utca la. Wiens X. Kohlmarkt i. Nem azért vártunk és szenvedtünk és epekedtünk a nemzet megváltásáért, egy törvényhozó testület összehívásáért, hogy most megint beleessünk a Nie pozvolim ősi bűnébe. Andrássy már ma azzal fenyegetődzik, hogy az új ellenzék lehetetlenné fogja tenni a kormányzást. Elhiszszük, de nem kérünk belőle. Nekünk erős kormányzatra, van szükségünk, mert a gyenge alatt burjánzik a bűn, akadozik a munka és nem biztos holnapjáról a békés polgár. Erős, de nem erőszakos kormányzatra Van szükségünk s attól tartunk, itt vétette el a dolgát a Bethlenminisztérium. Nem mutatott erőt ott, ahol az állam tekintélye, a rend védelme érdekében kellett volna és erőszakot alkalmazott, ahol szabadjára kellene hagynia a véleményeket. A választás gúzsba kötötte az országot. Állami közegeket részben kortesfogással, részben hatalmi presszióval megtesznek az egységes párt ágenseinek. A közigazgatás apparátusának egy része vígan politizál és utolsó kerekéig, szófjáig, szögéig az egységes párt politikáját szolgálja. . Az ellenzéki szónokoknak torkára forrasztják a szót, mert minden bírálat a kormánynyal szembeni destrukció. Azelőtt obstrukciónak hívták és nagyobb dicsőség volt táborához tartozni. De az ország közvéleménye éber, sőt nagyon is éber és izgatott és azt kérdezi: hol itt az igazság. Olyan férfiú, mint Apponyi, izgat a fennálló rend ellen, ha megkritizálja a kormány ténykedéseit ? Ellenben Wolff Károly úr, Csilléry úr, Benárd úr és társaik nem izgatnak osztályok és felekezetek ellen, pusztán azért, mert a kormányt »kívülről támogatják« ? Vagy Vázsonyi, Bárczy, Rassay, Ugrón, Szterényi, Sándor Pál, akik liberalizmust, demokráciát, építő munkát követelnek, nem szeretik hazájukat annyira, mint Dánér Béla vagy Budavári ? A polgárság kedveszegetten látja ezeket a szemsértő igazságtalanságokat, amelyek politikai belátásból, államférfi- bölcseségből nem fakadnak. És máris sötét viharfelhőket idéznek a még meg sem választott nemzetgyűlés fejére. Hivatalos magyarázat a budapesti népgyűlések feloszlatásáról Tagadják, hogy a rendőrtisztviselők felsőbb utasításra jártak el —Az Est tudósítójától — A választási küzdelem légköre egyre izgalmasabb és minél inkább közeledünk ama dátumhoz, amelyen az eddig ugyahogy engedélyezett agitációs szabadság hivatalosan is lejár, annál súlyosabb erőszakoskodásokról érkeznek hírek. Míg a liberális pártok körében az a panasz, hogy vidékijelöltjeik, szabad mozgása teljesen meg van bénítva, legtöbb helyt egyáltalában nem is érintkezhetnek a választókkal, sőt a hivatalos presszió abban is megakadályozza őket, hogy a kerületbe menjenek, a keresztény ellenzék körében különösen azok a jelenségek keltenek nagy ingerültséget, amelyek fővárosi gyűléseiken történnek, így például a tegnapi napon is, amikor Andrássy Gyulát akadályozták meg beszéde elmondásában. Andrássyék tegnapi népgyűlésén az keltett feltűnést, hogy az eljáró rendőrtisztviselő kijelentette, hogy részben utasításra cselekszik. Erre vonatkozólag a kormány körében, ahova Az Est munkatársa felvilágosításért fordult, azt az információt kaptuk, hogy a rendőrtisztviselők keze ilyen tekintetben egyáltalában nincsen kötve, az ő feladatuk az, hogy a rend fentartását biztosítsák és arra ügyeljenek, hogy a gyűléseken olyan kijelentések ne hangozzanak el, amelyek arra alkalmasak, hogy országszerte izgalmat keltsenek. Felső utasításokkal a kormány nem dolgozhat, mert hiszen minden esetet a helyszínen kell elbírálni és az eljáró hatósági közeg megítélésére van bízva az, hogy felmerülő esetekben milyen magatartást tanúsít. A kormány körében azt állítják, hogy az a beállítás, mintha a gyűléseket előzetes belügyminiszteri rendeletek tiltanák be, csak taktika és arra való, hogy az ilyen incidenseket politikai célra kihasználják. Egyebekben a belügyminiszter az összes hozzáérkező panaszokat megvizsgálja és felülbírálja az eljáró hatósági személyek intézkedéseit "■ Mit mondanak a rendőrségen ? A főkapitányság épületében három nap óta izgalom és idegesség uralkodik azok miatt a gyűlések miatt, amelyeken rendőri beavatkozásra volt szükség. Az idegesség főként abból származik, hogy a rendőrtisztviselők naponta háromnégy gyűlésre is ki vannak rendelve és a rengeteg munka mellett teljesen a saját jogi belátásukra van bizva, hogy a szónokok kijelentései közül melyeket tekintésenek izgató és nem izgató tartóimnak nak. A gyűlésekre kirendelt rendőrtisztviselők határozott utasítást nem kapnak arra, hogy mily esetekben oszlassák fel a gyűlést, mindössze egy nyilvánosan kijelölt általános rendelkezés alapján kell a helyzetet megítélniük. Ez az önálló munka sok felelősséggel jár. Nem is szívesen vállalják a rendőrtisztviselők e megbízatást. A legutóbbi napokban több politikai gyűlést oszlattak fel, vagy szakítottak félbe és ezekre vonatkozólag Az Est munkatársa Andréka Károly főkapitányhelyetteshez fordult felvilágosítás céljából. Andréka főkapitányhelyettes, a politikai osztály vezetője munkatársatoknak a következőket mondotta. — A gyűléseken szolgálatot teljesítő rendőrtisztviselőknek a törvénynyilvános rendelkezései írják elő, hogy mikor kötelességük a szónokot figyelmeztetni én esetleg a gyűlést feloszlattatok Ismeretes, hogy ha valamely bűncselekményre való izgatás hangzik el, a tisztviselőnek kötelessége az elnök útján figyelmeztetni a szónokot és abban a-a esetben, ha a szónok a figyelmeztetés elleném is fenntartja kitételeit, akkor az elnök útján a gyűlést fel kell oszlatni. Ugyanez az eset áll fenn, ha kormányzó-, illetve felségsértés történt. Felségsértést a jelenlévő hivatalos személy el nem kűrhet. Egyébként speciális utasítás nincs. Az, hogy most néhány gyűlés feloszlatása történt, azzal magyarázható, hogy a szónokok nem tárgyilagosak és a törvény ellen egyes esetekben izgató kitételeket hangoztattak. Ez a szónoki eldurvulás a választási küzdelem napjának mind erősebb és erősebb közeledésével magyarázható. Az magétól értetődő, hogy az eldurvult szónoki hanggal szemben a törvény tiszteletének megvédésére kötelezve van az a hivatali személy, aki a gyűlésen részt vesz. Éppen azoknak, akik az általános jogrendet sürgetik, kellene ügyelniük arra, hogy durva törvénysértések ne történjenek és az ő beszédeiknél ne eshessék meg az, hogy a hatósági személy a durva törvénysértések miatt kényszerüljön a közbelépésre. Az utóbbi időkben a gyűlések arányához képest sem sok rendőri figyelmeztetés, különösen pedig feloszlatás nem történt. Az utóbbi időkben csak két gyűlést oszlattak fel, az egyik Óbudán, ahol egy Pásztór nevű szocialista szónok az internálásokkal kapcsolatban mondott lázító hangú kitételeket, a másikat a régi képviselőházban tegnapelőtt, amikor a szónok, Haller István, a szolgálatot teljesítő rendőrtisztviselőt olyan durván támadta meg, hogy ezt a hangot a rendőrtisztviselő nem tűrhette el. Tegnap Andrássy beszéde közben történt figyelmeztetés után Andrássy maga nem folytatta beszédét és igy nem a hatóság oszlatta fel az Andrássiy-féle gyűlést. -T- Különben is nem a jelenleg kiadott rendelkezések, hanem az 1913. évi 7830. sz. belügyminiszteri körrendelet, amely a gyülekezési jog gyakorlati rendjéről intézkedik. Sándor János akkori belügyminiizter kiadásában közli a rendőrhatóságokkal, hogy felelősségre vonható az az elnök, vagy az elnökségben résztvevő egyén, aki a jelenlevő rendőrtisztviselő figyelmeztetése ellenére a szónokot nem figyelmezteti a hatósági kifogásolásra. Ez az elnök, vagy elnökségi tag tizenöt napi elzárásra, illetve 200 korona pénzbüntetésre ítélhető. Az Est munkatársa megkérdezte a főkapitányhelyettest, hogy ebben az esetben megindult-e a kihágási eljárás a Főherceg Sándor-utcában, a régi képviselőházban tartott, gyűlésen elnöklők ellen, mire azt a választ kaptuk, hogy eddig még nem történt intézkedés, hogy ennek a rendeletnek értelmében kihágási eljárás alá vonják azt, aki ezen a gyűlésen Hallert nem figyelmeztette és nem hatottoda, hogy a figyelmeztetés után a durva kitételek vissza,vonassanak és a gyűlés nyugodtan folyjék tovább. Az Est munkatársa különben megkérdezte azt a, rendőr tisztviselőt is, aki a Haller-féle gyűlésen a betiltást elrendelte, hogy mik voltak a szétoszlatás körülményei. Dr. Kmesy Károly rendőrfogalmazó a következőket adta elő : — A gyűlésen Haller István kegyelmes úr beszéde közben azt a kitételt használta a kormánynyal szemben, hogy a kommunistákkal lepaktál. Én ezt a kitételt erősnek találtam és miután a kommunistákkal való paktálás olyan tény, amely közmegyetesnek teheti ki a kormányt, az elnök útján udvariasan figyelmeztettem a kegyelmes urat, hogy beszédében mérsékelje magát és ezt a kitételt vonja vissza. Udvarias figyelmeztetésemre az volt a válasz, hogy durván rám kiáltott: — Takarodjon innen, semmi köze a dologhoz, hordja el magát! — Én nem a magam személyét, hanem a hatóságot láttam megsértve és kérleltem a következő szavakkal a kegyelmes urat, hogy kitételeit vonja vissza és szolgáltasson elégtételt a megsértett hatóságnak : — Kegyelmes uram, mérsékelje magát és méltóztassék visszavonni azokat a kitételeket, amelyeket előbb használt. Erre ő megismételte : — Takarodjék az emelvényről, semmi köze a beszédemhez, milyen jogon mer beleszólni a beszédembe ? . .— Mikor ezeket a durva szavakat megismételte, intézkedtem az elnök útján, hogy a gyűlés feloszlathassák, mert nem tűrhettem, hogy a hataság képviselőjét a gyűlés szónoka ilyen súlyosan megsérthesse. Ez az oka ez története a gyűlés feloszlatásának. Ugron Gábor mindezekről a dolgokról a következőket, mondta Az Est munkatársának : — Példátlan dolog az, hogy akkor, amikor a kormány tagjai nemcsak hogy