Az Est, 1924. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1924-01-05 / 4. szám
tv. oldal . * A nói boxmérközések csak tegnap vették kezdetüket a Tabarinban óriási sikerrtel. 1 MOZI * A Mozgókép-Otthon nagy premierje. "Akár a emberek!... Embertelen történet 5 felvonásban, a mozgókép ■műtétiét és ok állatidomítái» csodája, a Corvin filmgyár monopóliuma. — Kunkure »eia (Keresztül a világon). Wallace Reid bravúros filmje 5 felvonás:'1— Aki másnak asszonyt ad. Amerikai vígjáték Willy Roggers-szel. Az orfeumok színpadján számtalanszor láttuk, amint az ember uralma és akarata alá hajtott egy kutyát vagy egy macskát, s azokkal bravúros mutatványokat végeztetett. Minden mutatványnak az volt az alapja, hogy olyan cselekedetet vitettek véghez az illatokkal, amelyeket csak embertársainktól szoktunk meg. Ezek az állatmutatványok azonban csakelszigetelt jelenségek voltak és rendszerint rövid ideig tartottak. Most azonban egy olyan mutatványt lesz alkalmunk végignézni, amely egész színdarabot kizáróan állatokkal játszat, végig. Ez az attrakciója az »Akár az emberek« című filmnek." Öt felvonáson keresztül pereg le előttünk egy érdekfenti történet,, amelynek ■mindé,', egyes szerepét, állatok játsszák. Erről a filmről valóban elmondhatjuk, hogy az állatidonttás egyedülálló csodája. Amit mi erről a filmről írnánk, még homályos árnyékát sera adná annak, amit ez a mesteri kép produkál. Akik végignézték az Akár az emberek főpróbáját, meggyőződhettek arról, hogy egy másodpercig sem lankad az érdeklődés, sőt mindenki egyik ámulatból a másikba esik a film egyes jeleneteinél. De az a film, amely érdekel nőt, férfit, felnőttet, gyermeket ás öreget egyaránt. A konkurencia (Keresztül a világon) című nagy film főről metszett amerikai produktum. Más világrész képtelen lett volna ezt a filmet előállítani, mert csak az amoréka a levegő, az amerikaiak sportenenvedélye, az új világrész kimerületi üzleti előretörtetése és új sport légköre alkothat csak ilyen fémet. Jób még Amerika sem lett volna képes ebben a tökéletes formájában megalkotni ezt a remekművet. ám nem állott volna rendelkezésére olyan színész, mint Wallace Reid, aki apoly bájos, kedves és nagy művész, mint amilyen, rettenthetetlen bajnoka az életveszedelmekkel járó sportnak. Ugyanebben aműsorban szerepel egy másik amerikai film is , Aki másnak asszonyt ad. Vígjátékszerű történet ez, amelynek meséje éppen olyan kedves, mint érdekfeszítő és az egészen jóízű, egészséges humor vonul végig. A nagyszabású és különleges értékű filmeket tartalmazó műsort az új Angol Híradó változatos és érdekes új száma vezeti be. * A Kamarában ma van a bemutatója a világhírű Steinach tanár filmjének, ír megifjítás problémájáról. Steinach tudományos kísérleteiről készült egy-egy eredeti film felvételek egyes felvonásainak címei : I. A nemi jellegzébességek fejlődése és megnyilvánulása. II. Belső elválasztás. III. Nemi átalakulás. IV. Kísérleti és természetes kétneműség. V. A kór leküzdése. Megifjítási kísérletek. VI. Az öregség leküzdése az embereknél. Előadások csak nőknek : fél 4 és háromnegyed 7, csak férfiaknak : 5, fél 9 és 10 órakor. * A Mozgókép Otihon előadásai: 4, 5, 5 és 10 órakor kezdődnek. * Keleti Mozgó (Baross tér). Remek műsor: Diadalmas élet hat felvonásban és A börtön réme, Clara Kimball Young-gal öt felvonásban. Előadások : 5, 7 és 11 órakor. * Steinach professzor kísérleti filmje szombattól kezdve az Urániában, külön férfiak és külön nők részére. * A MOZGÓKÉNYKÉPSZÍNHÁZAK MŰSORA: Carmen Mozgó (J. 120-57.): Kannibálok karmaiban (Ba-Ba-I-Da),A titokzatos árnyék (4 órától folytatólagosan). Corvin Színház: (J. 99— 88., J. 95—84.): A lélek órája (Lethlla), Egy leány két kabátja. ('A5, 7 és ’Al"). Diana Mozgó (V., Visegrádi utca 11.) : fíjs sokat kalandok a hómezőkön, A sze- t telem éltet — a szerelem öl (Milton /Alis). Kamara Színház (J. 140—27. : fitelmeh-film (nők : %4, */*7 : férfiak : I A harmincéves Oeuvre * * ' a Francia színház, mely idegen darabokat hoz — Maeterlinck első darabja — Kaiser-bemutató Párizsban Párizs, immár hó (Az Est kiküldött tudósítójától) A modern dráma irodalom és a francia színpadi élet egyik legértékesebb, főként pedig legérdekesebb színháza, az Oeuvre érkezett el idén úttörő munkájának hamincesztendős állomásához. Ez a beszámoló nem egy hangos ünnep alkalmából íródik: az Oeuvre nem ünnepel, az Oeuvre ma is csendesen, hirdetések kiáltó színei nélkül dolgozik, keres és produkál. Lehetőleg minél gyakrabban bemutatókat és ropr ízeket hoz és az idei vegin betűs esztendőt is egyszerű fekete betűvel nyomtatja. Az Oeuvre zárt színház: Theatre ,■ Fermé. Ez annyit jelent, hogy az uccákon, az újságokban a nyomát sem látni, nem akar tömegeket, nem pályázik a nagyközönség viharos tapsaira, nem kér elismerést azoktól, akik érdemleges elismeréseket nem is adhatnak , tehát ez a színház kicsiny, de értő publikumnak dolgozik és dolgozott is mindig. Igazgatója: Lugné Poé. 1893-ban alapították : Lugné Poé, Camille Manclair és Eduard Vuillard. Akkor talán senki sem ismerte ezt a három nevet, azóta nem csak a közönség hajolt meg előttük, hanem az újabb írók is, akik igen nagy számmal az Oeuvre színpadán szólaltak meg először. Első előadásuk a Pelléas et Milisande volt, tehát belga író műve, mégpedig akkor névtelen szerzőé, hímen Maeterlinck is főleg ettől a dátumtól számítja karierjének első időpontját. Ma már nehezen lehet értékelni, hogy 1893-ban mit jelentett előadni egy halk, végtelenül szubtilis, finom, lélekdrámát — Párizsban. Az pedig, hogy egy idegen költő színre kerülhetett akkoriban Párizsban, egyenesen csoda volt, több : forradalom. És Jiugné Poe vállalta a felelősséget a kritikákért, a támadásokért és szerény volt, amikor az elismerés meleg hangjai hullottak feléje. Kész programmal indult: bemutatni jó előadásban mindazt, ami nemcsak színpad, de komoly érték is, tekintet nélkül a szerző nemzetiségére. Nagy merészség volt ez akkor, hiszen Párizsnak ma sem kell, ami idegen, de még Shakespere sem. És ettől a határozott programtól nem tért el ez a színház harminc esztendőn keresztül, mert az Oeuvre ma is új írókat hoz, ■új tehetségek után kutat, fiatalokat akar és talál is. Egy színház életében harminc esztendő szép idő és az Oeuvre ez alatt az idő alatt is fiatal maradt. Már több mint SOCÖ előadáson vannak túl, de odáig még sem jutottak el, hogy sorozatos előadásokkal, bevált, a nagyközönség előtt jó márkájú, de talán értéktelen mesterember darabjával húzzanak ki szezonokat. Nem fáradt el Ivágné Poé, az igazgató és nem fáradtak el színészei sem. ••••, tencénap Érdekes névsort lehet, összeállítani azokból az írókból, akik életükben először ezen , a kis, jelentéktelennek látszó, technikailag gyatra, színpadon jutottak először utóhoz, azokból az írókból, akik azóta beírták a nevüket nemcsak a saját nemzetük, hanem az egész világ irodalomtörténetébe. Ezek főként franciák és belgák. Itt került először színre: Henry Bataille, Tristan Bernard, Jaquis Blanchard, Roger Marx, Paul Claudel, Crommclynck, Andre Gide, Francis Lammes, Andre Lebey, Maurice Maeterlinck,Jean Mageron, Jaquis Matanson, Henry de Kieg,Her, Jehan Rictus, Romain Rolland, Jean Sarmont, Alfred Savoir, Fernand Köztére és még fel lehetne sorolni háromszor ennyit is. Ezek közül a pesti közönség is ismer igen sokat. Lugné Poé tollát nemcsak kiváló színész, nemcsak nagyszerű rendezői kvalitásairól tett bizonyságot, hanem komoly tettekkel bizonyította be, hogy elsőrendű dramaturg, jószemű kritikus és bátor ember is. Hogy miért volt bátor ember, arról az a névsor tud igen sokat mondani, amely összefoglalja azokat a külföldi írókat, akik az Oeuvrebel színra kerültek. Mert ez a névsor talán még éntekesfbb, mint az előbbi. Itt látjuk a következő szerzőket és darabokat: Ibsen , Brand, John Gabriel Borkman, Verhaeren, Le Cloitre; Schnitzler : Az utolsó álarc; Hofmannsthal: Elektra; Ibsen : A népgyűlölő ; D'Annunzio; Gioconda; Maeterlinck: Intérieur, L’Intruse, Monna Vanna, Pelléas et Mélisande; Maxim Gorkij: Éjjeli menedékhely ; Strindberg: Az apa, Haláltánc, majd ismét Ibsen : Nora, Peer Gynt, A kis Egolf, Bosmersholka, A társadalom támaszai, Solness építőmester, A szerelem komédiája, Hedda Gabler ; Herman Bang : testvérek ; Shakespeare: Sok hűhó semmiért; Lord Byron : Manfred ; Gerhard Hauptmann : Takácsok ; Gogol : A revizor ; Oscar Wilde: Salome; Crommelynck, LeCornu Magnifique; és Lugné Poé hozta színre Párizsban először és utoljára Marinettit, az olasz futuristát is. Ebből a két felsorakoztatásból kiviláglik, hogy az Oeuvre színház milyen hivatást töltött be az utóbbi harminc esztendő drámairodalmában és menynyire áttörő volt Párizsban, a zárkózott, hideg, nehezen befogadó Párizsban, amely mégis csak középpontja a Világ művészeteinek. A kopogtatásból forradalom, harc, lett, a harcok pedig komoly eredményeket hoztak, Lugné Poé előtt mindenki meghajolt, sőt a hivatalosak is elismerték teljesen, hiszen ma az a helyzet, hogy az Oeuvre az egyetlen, államilag is szubvencionált magánszintbe. És Bagna Poé nem állt meg Párizsban. Vendégszerepelni vitte a világhíressé vált társulatát egész Franciaországba, Bajcba és Belgiumba is. Tehát mindenhová, ahol a nyelvüket megértették. Játszottak Bruxellesben, Gandban, Monaban, Verviersben, Luxembourgban, Amsterdamban, Baselben, Zürichben, Dijonban, Avignonban, Montpellierben, Marseilleben, Tieppeben és Nimesben; mindenütt a legjobb előadásokat produkálták, a legjobb szerzők darabjait játszották , kultúrát, művészetet, költőket, elmélyült írókat, életet terjesztettek. Az utóbbi harminc év legjobb színészei és színésznői játszottak Lugné Poé színházában, köztük Eleonora fiúié, Isadora Duncan, Eve Francis, Ermete Zaeponi, Ventura, Jeanne Delran, Berthe Body, Lugné Poé, a színvér és a társulat tagjai közé tartozik még ma is Suzanne Desgres, Lugné Poé felesége. Lugné Poé olyan úttörője volt az új színpadnak, mint Leo Barst, aki villájában most itt lakik Párizs mellett, az orosz balettnek. Brahms az új német drámának, vagy Osvát Ernő az új magyar irodalomnak. És az Oeuvre most is azon az úton halad, amelyen elindult. A háború utáni németekre acsarkodó Párizsban Georg Kaiser-bemutatóra készül. * A színház fenn van majdnem a Montmartre», a Rue de Clichy 55. számú házban, sötéten, színne láthatatlanul, Udvarra kell előbb bemenni, hogy a néző beléphessen ebbe a 6Thcatre Formé-be. A nézőtér majdnem jelentéktelenül kicsiny, egy emelete van mindössze és ha teljesen meg is lelik, nem hiszem, hogy több jövedelme volna az effektív kiadásoknál. És ez a színház ért meg harminc esztendőt. Tolnay Ákos. 5, Vs9 és ló). Mozgókép-Otthon (182—82.): Akár az emberek! ... Konktrreneia (Keresztül a világon), Aki másnak aszszonyt ad, Angol Híradó (4, 6, 3 és 10). Nyugat Mozgó (71—73.). J. S’. R. I. (Heting Porten, Asta Nihen, Werner Krauss), Kanada rózsája (Lethlla) (Vs4, Vse és ’AlO). Odeon Mozgó (J. 2—63.) : A gyönyör város, Mister Express (5, 7 és 9). Olympia (J. 129— 47.) : Mister Morland bosszúja, A két Pinkerton, Póruljárt kérők (4, 6, 8 és 10). Royal Apolló (J. 119—94.) : Árvák a viharban (Griffith-film), a Gishnövérek és Schildkrmit a főszerepekben fims.. . Szombat, 1924. január 5. CSANALBIN fogpép, fogpor és szájvizet rendel Kérje minden gyógyszertárban Ma van a legszerboldósabb filmpremner / Tikár* az emberek... Embertelen házassági komédia az állatok világából, 5 felvonásban. Kizárólag állatszereplőkkel! Az idomitás és a filmrendezés csodája! Korda Sándor ragyogó cesterműve: Ti holnap titka... Misztikus történet 6 felvonásban Korda Mária, Werner Krauss és Friedrich Kühne főszereplésével Mindkét mesterin egy műsorban látható mától kezdve azomnában hétköznap : fél 5, negyed 7, 8, háromnegyed 10-kor, vasárnap: 4, háromnegyed 6, fél 8, negyed 10-kor és a Corsóban hétköznap 4, háromnegyed 6, fél 1, negyed 10-kor, vasárnap: 3, háromnegyed 5, félj, negyed 0, 10-kor Jegyek egész hétre előre válthatók ! CORVINSZÍNHÁZ MAI PREMIERJE TELJES KÉT&R&S MŰSOR ~ o r~J Új Baloghilm: A lélek órája Főszereplő s Leth Bia a magyar Mary Pickford 5 felvonásos vígjáték Főszereplők i Hary Pickford az amerikai Leth lia és j Thomas Heigham |nzi ♦ d Angol Híradó jHZJ o dz Előadások kezdete: j Hétköznap */1 5,7 és VJ0 órakor. ! vasárnap V«4, 5,46, 'T8 és VJ 10 órakor