Az Est, 1924. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-05 / 4. szám

tv. oldal . * A nói boxm­érközések csak tegnap vették kezdetüket a Tabarinban óriási sikerrtel. 1 MOZI * A Mozgókép-Otthon nagy premierje. "Akár a­ emberek!... Embertelen tör­­ténet 5 felvonásban, a mozgókép ■mű­tétiét és ok állatidomítái» csodája, a Corvin filmgyár monopóliuma. — Kun­­kure »eia (Keresztül a világon). Wal­lace Reid bravúros filmje 5 felvonás­­:'1— Aki másnak asszonyt ad. Ame­rikai vígjáték Willy Roggers-szel. Az orfeumok színpadján számtalan­szor láttuk, amint az ember uralma és akarata alá hajtott egy kutyát vagy egy macskát, s azokkal bravúros mu­tatványokat végeztetett. Minden mu­tatványnak az volt az alapja, hogy olyan cselekedetet vitettek véghez az illatokkal, amelyeket csak embertár­sainktól szoktunk meg. Ezek az állatmutatványok azonban csak­­elszigetelt jelenségek voltak és rendszerint rövid ideig tartottak. Most azonban egy olyan mutatványt lesz alkalmunk végignézni, amely­­ egész színdarabot kizáróan állatokkal játszat, végig. Ez az attrakciója az »Akár az emberek« című filmnek." Öt felvonáson keresztül pereg le előttünk egy érdekfenti­ történet,, amelynek ■mindé,', egyes szerepét, állatok játsszák. Erről a filmről valóban elmondhatjuk, hogy az állatidont­t­ás egyedül­álló csodája. Amit mi erről a filmről ír­nánk, még homályos árnyékát sera adná annak, amit ez a mesteri kép produkál. Akik végignézték az Akár az emberek főpróbáját, meggyőződhet­tek arról, hogy egy másodpercig sem lankad az érdeklődés, sőt mindenki egyik ámulatból a másikba esik a film egyes jeleneteinél. De az a film, amely érdekel nőt, férfit, felnőttet, gyerme­ket ás öreget egyaránt. A konkurencia (Keresztül a világon) című nagy film főről metszett amerikai produktum. Más világrész képtelen lett volna ezt a filmet előállítani, mert csak az am­oréka a levegő, az ameri­kaiak sportenenvedélye, az új világ­rész kime­rü­le­ti üzleti előretörtetése és új sport légköre alkothat csak ilyen fémet. Jób még Amerika sem lett volna képes ebben a tökéletes formájában megalkotni ezt a remekművet. ám nem állott volna rendelkezésére olyan szí­nész­, mint Wallace Reid, aki apoly bá­­­jos, kedves és nagy művész, mint ami­lyen, rettenthetetlen bajnoka az élet­­veszedelmekkel járó sportnak. Ugyanebben a­­műsorban szerepel egy másik amerikai film is , Aki más­nak asszonyt ad. Vígjátékszerű törté­net ez, amelynek meséje éppen olyan kedves, mint érdekfeszítő és az egé­szen jóízű, egészséges humor vonul végig. A nagyszabású és különleges értékű filmeket tartalmazó műsort az új An­gol Híradó változatos és érdekes új száma vezeti be. * A Kamarában ma van a bemuta­tója a világhírű Steinach tanár film­jének, ír megifjítás problémájáról. Steinach tudományos kísérleteiről ké­szült egy-egy eredeti film felvételek egyes felvonásainak címei : I. A nemi jelleg­zéb­ességek fejlődése és megnyil­vánulása. II. Belső elválasztás. III. Nemi átalakulás. IV. Kísérleti és ter­mészet­es kétneműség. V. A kór leküz­dése. Megifjítási kísérletek. VI. Az öregség leküzdése az embereknél. Elő­adások csak nőknek : fél 4 és három­negyed 7, csak férfiaknak : 5, fél 9 és 10 órakor. * A Mozgókép Otihon előadásai: 4, 5, 5 és 10 órakor kezdődnek. * Keleti Mozgó (Baross tér). Remek műsor: Diadalmas élet hat felvonás­ban és A börtön réme, Clara Kimball Young-gal öt felvonásban. Előadások : 5, 7 és 11 órakor. * Steinach professzor kísérleti film­je szombattól kezdve az Urániában, külön férfiak és külön nők részére. * A MOZGÓKÉNYKÉPSZÍNHÁZAK MŰSORA: Carmen Mozgó (J. 120-57.): Kannibálok karmaiban (Ba-Ba-I-Da),­­A titokzatos árnyék (4 órától foly­tatólagosan). Corvin Színház: (J. 99— 88., J. 95—84.): A lélek órája (Leth­lla), Egy leány két kabátja. ('A5, 7 és ’Al"). Diana Mozgó (V., Visegrádi ut­ca 11.) : fíjs sokat kalandok a­ hómezőkön, A sze- t telem éltet — a szerelem öl (Milton /Alis). Kamara Színház (J. 140—27. : fitelmeh-film (nők : %4, */*7 : férfiak : I A harmincéves Oeuvre­­ * * ' a Francia színház, mely idegen darabokat hoz — Maeterlinck első darabja — Kaiser-bemutató Párizsban Párizs, immár hó (Az Est kiküldött tudósító­ját­ól) A modern dráma irodalom és a fran­cia színpadi élet egyik legértékesebb, főként pedig legérdekesebb színháza, az Oeuvre érkezett el idén úttörő mun­kájának ham­incesztendős állomásá­hoz. Ez a beszámoló nem egy hangos ünnep alkalmából íródik: az Oeuvre nem ünnepel, az Oeuvre ma is csen­desen, hirdetések kiáltó színei nélkül dolgozik, keres és produkál. Lehetőleg minél gyakrabban bemutatókat és rop­­r ízeket hoz és az idei ve­gin betűs esz­tendőt is egyszerű fekete betűvel nyomtatja. Az Oeuvre zárt színház: Theatre ,■ Fermé­. Ez annyit jelent, hogy az uccákon, az újságokban a nyomát sem látn­i, nem akar tömegeket, nem pá­lyázik a nagyközönség viharos tap­saira, nem kér elismerést azoktól, akik érdemleges elismeréseket nem is adhatnak , tehát ez a színház kicsiny, de értő publikumnak dolgozik és dolgozott is mindig. Igazgatója: Lugné Poé. 1893-ban alapították : Lugné Poé, Ca­mille Manclair és Eduard Vuillard. Akkor talán senki sem ismerte ezt a három nevet, azóta nem csak a kö­zönség hajolt meg előttük, hanem az újabb írók is, akik igen nagy szám­mal az Oeuvre színpadán szólaltak meg először. Első előadásuk a Pelléas et Milisand­e volt, tehát belga író műve, még­pedig akkor névtelen szerzőé, hímen Maeterlinck is főleg ettől a dátumtól számítja karierjé­­nek első időpontját. Ma már nehezen lehet értékelni, hogy 1893-ban mit jelentett előadni egy halk, végtelenül szubtilis, finom, lélekdrámát — Párizsban. Az pedig, hogy egy idegen költő színre kerülhe­tett akkoriban Párizsban, egyenesen csoda volt, több : forradalom. És Jiugné Poe vállalta a felelőssé­get a kritikákért, a támadásokért és szerény volt, amikor az elismerés meleg hangjai hullottak feléje. Kész programmal indult: bemutatni jó előadásban mindazt, ami nemcsak színpad, de komoly érték is, tekintet nélkül a szerző nemzetiségére. Nagy merészség volt ez akkor, hiszen Pá­rizsnak ma sem kell, ami idegen, de még Shake­spe­­re sem. És ettől a ha­tározott programtól nem tért el ez a színház harminc esztendőn keresztül, mert az Oeuvre ma is új írókat hoz, ■új tehetségek után kutat, fiatalokat akar és talál is. Egy színház életében harminc esztendő szép idő és az Oeuvre ez alatt az idő alatt is fiatal maradt. Már több mint SOCÖ előadá­son vannak túl, de odáig még sem jutottak el, hogy sorozatos előadások­kal, bevált, a nagyközönség előtt jó márkájú, de talán értéktelen mes­terember darabjával húzzanak ki sze­zonokat. Nem fáradt el Ivágné Poé, az igazgató és nem fáradtak el színé­szei sem. ••••, tencénap Érdekes névsort lehet, összeállítani azokból az írókból, akik életükben először ezen , a kis, jelentéktelennek látszó, technikailag gyatra, színpadon jutottak először utóhoz, azokból az írókból, akik azóta beírták a nevüket nemcsak a saját nemzetük, hanem az egész világ irodalomtörténetébe. Ezek főként franciák és belgák. Itt került először színre: Henry Bataille, Tristan Bernard, Jaquis Blan­chard, Roger Marx, Paul Claudel, Crom­­mclynck, Andre Gide, Francis Lammes, Andre Lebey, Maurice Maeterlinck,­­Jean Mageron, Jaquis Matanson, Henry de Kieg,Her, Jehan Rictus, Romain Rolland, Jean Sarmont, Alfred Savoir, Fernand Köztére és még fel lehetne sorolni háromszor ennyit is. Ezek kö­zül a pesti közönség is ismer igen so­kat. Lugné Poé tollát nemcsak kiváló színész, nemcsak nagyszerű rendezői kvalitásairól tett bizonyságot, hanem komoly tettekkel bizonyította be, hogy elsőrendű dramaturg, jószemű kritikus és bátor ember is. Hogy miért volt bátor ember, arról az a névsor tud igen sokat mondani, amely összefoglalja azokat a külföldi írókat, akik az Oeu­vrebel színra ke­rültek. Mert ez a névsor talán még éntekesf­bb, mint az előbbi. Itt látjuk a következő szerzőket és darabokat: Ibsen , Brand, John Gabriel Borkman, Verhaeren, Le Cloitre; Schnitzler : Az utolsó álarc; Hofmannsthal: Elektra; Ibsen : A népgyűlölő ; D'Annunzio; Gioconda; Maeterlinck: Intérieur, L’Intruse, Monna Vanna, Pelléas et Mélisande; Maxim Gorkij: Éjjeli me­nedékhely ; Strindberg: Az apa, Ha­­láltánc, majd ismét Ibsen : Nora, Peer Gynt, A kis Egolf, Bosmersholk­a, A társadalom támaszai, Solness építő­mester, A szerelem komédiája, Hedda Gabler ; Herman Bang : testvérek ; Shakespeare: Sok hűhó semmiért; Lord Byron : Manfred ; Gerhard Haupt­mann : Takácsok ; Gogol : A revizor ; Oscar Wilde: Salome; Crommelynck, LeCornu Magnifique; és Lugné Poé hozta szín­re Párizsban először és utol­jára Mari­nett­it, az olasz futuristát is. Ebből a két felsorakoztatásból kivi­láglik, hogy az Oeuvre színház milyen hivatást töltött be az utóbbi harminc esztendő drámairodalmában és meny­nyire áttörő volt Párizsban, a zárkó­zott, hideg, nehezen befogadó Párizs­ban, amely mégis csak középpontja a Világ művészeteinek. A kopogtatásból forradalom, harc, lett, a harcok pedig komoly eredmé­nyeket hoztak, Lugné Poé előtt min­denki meghajolt, sőt a hivatalosak is elismerték teljesen, hiszen ma az a helyzet, hogy az Oeuvre az egyetlen, államilag is szubvencionált magán­­szintbe. És Bagna Poé nem állt meg Párizs­ban. Vendégszerepelni vitte a világ­híressé vált társulatát egész Francia­­országba, B­­ajcba és Belgiumba is. Tehát mindenhová, ahol a nyelvüket megértették. Játszottak Bruxellesben, Gandban, Monaban, Verviersben, Lu­xembourgban, Amsterdamban, Basel­­ben, Zürichben, Dijonban, Avignon­­ban, Montpellierben, Marseilleben, Tieppeben és Nimesben; mindenütt a legjobb előadásokat produkálták, a legjobb szerzők darabjait játszották , kultúrát, művészetet, költőket, elmé­lyült írókat, életet terjesztettek. Az utóbbi harminc év legjobb színé­szei és színésznői játszottak Lugné Poé színházában, köztük Eleonora fiúié, Isadora Duncan, Eve Francis, Ermete Zaeponi, Ven­tura, Jeanne Del­­ran, Berthe Body, Lugné Poé, a szín­vér és a társulat tagjai közé tarto­zik még ma is Suzanne Desgres, Lu­gné Poé felesége. Lugné Poé olyan úttörője volt az új színpadnak, mint Leo­­ Barst, aki villájában most itt lakik Párizs mel­lett, az orosz balettnek. Brahms az új német drámának, vagy Osvát Ernő az új magyar irodalomnak. És az Oeuvre most is azon az úton halad, amelyen elindult. A háború utáni németekre acsarkodó Párizsban Georg Kaiser-bemutatóra készül. * A­ színház fenn van majdnem a Montmartre», a Rue de Clichy 55. szá­mú házban, sötéten, színne láthatatla­nul, U­dvarra kell előbb bemenni, hogy a néző beléphessen ebbe a 6Thcatre Formé-be. A nézőtér majdnem jelen­­téktelenü­l kicsiny, egy emelete van mindössze és ha teljesen meg is lelik, nem hiszem, hogy több jövedelme vol­na az effektív kiadásoknál. És ez a színház ért meg harminc esztendőt. Tolnay Ákos. 5, Vs9 és ló). Mozgókép-Otthon (182—82.): Akár az emberek! ... Konkt­rreneia (Keresztül a világon), Aki másnak asz­­szonyt ad, Angol Híradó (4, 6, 3 és 10). Nyugat Mozgó (71—73.). J. S’. R. I. (Heting Porten, Asta Nihen, Werner Krauss), Kanada rózsája (Leth­lla) (Vs4, Vse és ’AlO). Odeon Mozgó (J. 2—63.) : A gyönyör város, Mister Express (5, 7 és 9). Olympia (J. 129— 47.) : Mister Morland bosszúja, A két Pinkerton, Póruljárt kérők (4, 6, 8 és 10). Royal Apolló (J. 119—94.) : Árvák a viharban (Griffith-film), a Gish­­növérek és Schildkrmit a főszerepekben fi­­ms.­. . Szombat, 1924. január 5. CSANALBIN fogpép, fogpor és szájvizet rendel­­ Kérje minden gyógyszertárban Ma van a legszerboldósabb filmpremner / Tikár* az emberek... Embertelen házassági komédia az állatok világából, 5 felvonásban. Kizárólag állatszereplőkkel! Az idomitás és a filmrendezés csodája! Korda Sándor ragyogó c­esterműve: Ti holnap titka... Misztikus történet 6 felvonásban Korda Mária, Werner Krauss és Friedrich Kühne főszereplésével Mindkét mesterin­ egy műsorban látható mától kezdve az­omn­ában hétköznap : fél 5, negyed 7, 8, háromnegyed 10-kor, vasárnap: 4, háromnegyed 6, fél 8, negyed 10-kor és a Corsóban hétköznap 4, háromnegyed 6, fél 1, negyed 10-kor, vasárnap: 3, háromnegyed 5, félj, negyed 0, 10-kor Jegyek egész hétre előre válthatók ! CORVINSZÍNHÁZ MAI PREMIERJE TELJES KÉT&R&S MŰSOR ~ o r~J Új Balogh­ilm: A lélek órája Főszereplő s Leth Bia a magyar Mary Pickford 5 felvonásos vígjáték Főszereplők­ i Hary Pickford az amerikai Leth lia és j Thomas Heigham |nzi ♦ d Angol Híradó jHZJ o dz Előadások kezdete: j Hétköznap */1 5,7 és VJ0 órakor. ! vasárnap V«4, 5,46, 'T8 és VJ 10 órakor

Next