Az Est, 1924. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-01 / 51. szám
2. oldal Szombat, 1924. március h Elveszett egy négyszázmilliót tartalmazó tárca • AzÜst tudósítójától . Tegnap este a főkapitányságon Ieffis budapesti bíró kétségbeesetten jelentette, hogy szerdán éjszaka a, főpostán vagy annak környékén elvesztette tárcáját, amelyben több minttiég 1 százmillió korona értékű csekk volt, azonkívül másfélmillió korona készpénz. A bíró elmondta a főkapitányságon, hogy egy ügyből kifolyólag azt a megbízatást kapta, hogy még az éjszakai órákban küldjön el egy hivatalos táviratot, másnap reggel pedig a rábízott csekkeket helyezzek egyik fővárosi bankban. A bíró Fekete bőr cigarettatárcájába tette a rábízott csekkeket, amelyek, a következők voltak : a Deutsche Bank Berlin által kiállított Mittland Ltd. London Oversheas Brandhen szóló 777 angol fontos 0.25.420. számú, a Hamburger Handelsbank Niederlassung által kiállított és Equitable Trust Comp. of Nettyorkra szóló 1000 dolláros 40.919. számú és a Gesellschaft Gegenseitigen Kredit für Handel und Gewerbe Riga által kiállított hazard Freres Newyorkra szóló 75 dolláros 13.679. számú csekk. A bíró a cigarettatárcában tartotta a pénzét is, másfélmillió koronát. A főpostán szerdán éjszaka néhány perccel 12 óra előtt jelent meg. Ott fel is adta a hivatalos táviratot, majd eltávozott a főpostáról. Amikor hazaért, kétségbeesve látta, hogy cigaretta - tárcája, amelyben a nagy értékű csekkek voltak, eltűnt. Biztosra vette, hogy vagy a főpostán, vagy annak környékén vesztette el a tárcát, ezért azonnal visszasietett a főpostára. Átkutatta a Koronaherceg utcának azt a részét, amelyen keresztülhaladt és a főposta távirati hivatalában is mindenkit megkérdezett, nem látta-e cigarettatárcát . Senki sem akadt, aki nyomra tudta volna vezetni. A rendőrség a bíró jelentése alapján már tegnap este nagyarányú intézkedéseket tett. A főkapitányság táviratilag letiltotta Budapesten, Bécsben, Berlinben, Bukarestben, Belgrádban, Londonban és Neiwyorkban a csekkeket. A ■megsemmisítési eljárást is folyamatba tették, úgyhogy a három csekk teljesen értéktelenné vált a ■megtalálóra, mert azokat sehol nem fizetik ki. A kétségbeesett károsult a főkapitányságon dr. Csizmadia rendőrkapitány előtt kijelentette, hogy a megtaláló megtarthatja 'magának a másfélmillió koronát, azonfelül még 12 millió korona jutalmat is kitűz annak, aki a három csekket neki visszaszolgáltatja. A főkapitányság most felszólítja a cigarettatárca megtalálóját, hogy haladék nélkül jelentkezzen Csizmadia rendőrkapitánynál, mert ha a rendőri nyomozás során akadnak rá a megtalálóra, akkor az illető nagyon szigorú büntetésben ■részesül. k/WV/WS mx tguxieraitérie^ jeex, CwMyWm# KEVESEBB A TEJBEN 9 MEG KEVESEBB A KAKAÓBAN Elfogták a Hemseti Sifukák és Cnaraltáx művésznőinek írlvasai — Az Est tudósítójától —• A Magyarország tegnapelőtti számában részletesen megírta, miképpen lepleztek le egy szélhámos fiatalembert, aki Sidney Ottó néven végiglátogatta az Operaház művésznőit, mindegyiktől támogatást kért az Operaháznál benyújtott darabja érdekében. Ez a kérése azonban csak ürügy volt, mert a támogatás kérésének örve alatt mindenütt lopásokat akart elkövetni. Az alacsonytermetts, jó megjelenésű, feketehajú fiatalember, aki, mint később kiderült, már hosszabb idő óta lézengő állás nélkül, az Operaház művésznőivel olyan hozzáértő hangon beszélt operai dolgokról, hogy a művésznők valamennyien elhitték, hogy egy felfedezésre érdemes tehetséges zeneszerzővel állnak szemben. Lassanként azonban kiderült, hogy a legtöbb helyen, ahol Sidney Ottó megjelent, eltűnt valami értéktárgy, ékszer vagy ruhanemű. Amikor Sidney Ottó Dömötör Ilona lakására is ellátogatott és onnan többmillió korona értékű ékszer tűnt el, ennek nyomán megbizonyosodott a művésznő arról, hogy Sidney tulajdonképpen furfangos szélhámos. Ennek alapján figyelmesek lettek rá és végül Dömötör Ilona egy rendőrrel lefogatta. Érdekes, hogy a fiatalember Dömötör Hanánál való megjelenése után elment Nagy Izabella lakására is és ott is megpróbálkozott jól bevált trükkjével. Nagy Izabellánál elfogatása előtt mintegy két órával elmondta, hogy ■■Kálvária ' címen írt egy operát, amelyet már be is nyújtott az Operaházhoz. Arra kérte a művésznőt, hogy protezsálja őt ifjabb báró Wlassics Gyulánál annyival is inkább, mert az opera, fő női szerepét egyenesen Nagy Izabellának írta. ■— Miféle szerep ez — kérdezte a művésznő — mire az ifjú «zeneszerző« így válaszolt: — Nair. — Én nem vagyok túlivá — volt a művésznő válasza. Nagy Izabella ekkor már, kissé furcsállotta a dolgot, komolyabb gyanúra azonban nem volt oka, mert a fiatalember olyan meggyőző erővel beszélt darabjáról, sőt azt is megígérte, hogy legközelebb kivételesen megmutatja a művésznőnek a szöveget és a partitúrát. Erre azonban már nem kerülhetett sor, mert alighogy eltávozott a művésznőtől az ifjú, két óra múlva, már rendőr kísérte be egyik kerületi kapitányságra, ahonnan ma reggel a fiatal szélhámost beszállították a főkapitányságra és ott előállították dr. Kéry rendőrkapitány szobájába, ahol megkezdődött részletes kihallgatása. Kiderült a kihallgatás alkalmával, hogy Sidney Ottó valódi neve Lendvai Ottó Márton magánhivatalnok, de körülbelül félév óta szélhámoskodással keresi kenyerét a színésznők körében. Működése két részre osztható. Először a Nemzeti Színház művésznőit járta sorra, majd pedig az Operaház művésznőit kezdte favorizálni. Működésének első szakában filmszínésznek adta ki magát és azzal állított be a Nemzeti Színház művésznőihez, hogy a Corvin filmvállalat szerződtette őt egy nagyszabású filmfelvételhez, szerepének eljátszásához azonban frakkra volna szüksége és ennek költségeire kért a művésznőktől támogatást. A legtöbb helyen sikerült is szánalmat keltenie, gyakran kapott pénzbeli támogatást. Ugyanabban az időben, amikor mint a Corvin filmvállalat művésze látogatta a Nemzeti Színház színésznőit, elment egy előkelő belvárosi bőröndöshöz és ott a filmvállalat részére egy értékes bőröndöt kért kölcsön. Ezt a bőröndöt természetesen eladta. A rendőrség megállapította, hogy Lendvai-Sidney Ottó listát vezetett a Nemzeti Színház és Operáház művésznőiről, valamenynyit sorra járta és ahol nem akarták fogadni, ott a szobalány előtt elővette a listát, előkelő gesztussal kihúzta a színésznő nevét, így szólva: — A művésznőt törlöm a listáról. Amikor Dömötör Ilona lakásán járt, a művésznő nem volt otthon. A fiatalember azt mondotta az inasnak, hogy pár perccel előbb beszélt az utcán a művésznővel, aki azt mondotta neki, menjen csak előre a lakására és ott várja meg őt. Az inas mit sem sejtve, engedte be a szélhámos fiatalembert a lakásba és ott Lendvai-Sidney Ottó felhasználva az egyedüllétet, összeszedett egy csomó értéktárgyat és azzal az ürüggyel távozott, hogy a kapuban várja meg Dömötör Ilonát.A detektívek ma délelőtt házkutatást tartottak Lendvai-Sidney Ottó Márton lakásán, ahol egy ezüst botot és több apró ékszertárgyat találtak. Beismerte a fiatalember, hogy ezekmind lopásból származnak, de arra már nem volt hajlandó visszaemlékezni, hogy melyiket honnan vitte el. Érdekes, hogy ebben az ügyben, amelyben számos ismert fővárosi színésznő károsodott meg, eddig mindössze csak egy feljelentés történt, amelyet Dömötör Ilona tett. Dömötör Ilona ellopott értéktárgyai különben ma délig legnagyobb részben meg is kerültek. A főkapitányság most jelentkezésre szólítja fel mindazokat, akiknél Lendvai-Sidney Ottó megfordult és akiket a furfangos szélhámos megkárosított. Erélyesen folyik a nyomozás a felvidéki komistaszervezkedés ügyében Pécsben, Prágában és Berlinben is mozgolódásokat sejtenek — As Est tudósítójától . A budapesti államirendőrségpolitikai osztálya a bombamerényletek nyomozásának befejezése óta nagyarányú, nyomozást indított egy kommunista szervezkedés ügyében, amelynek szálai a felvidéki városokra terjeszkedik ki. A kiküldött detektívek megállapították, hogy Eger, Miskolc és Sátoraljaújhely környékén komoly szervezkedés folyik, mégpedig minden valószínűség szerint egy közös centrumból kiinduló szervezkedés. A nyomozás megállapította, hogy a kommunisták szervezkedésének irányítása Moszkvából történt, ahol az úgynevezett végrehajtóbizottság megbízásából Kun Béla, a volt magyar népbiztos, intézte a szervezés munkáját. Ma délelőtt az újabb fejleményekről telefon jelentést kapott a főkapitányság a felvidéki városokból. .Ezek alapján remélik, hogy rövidesen sikerül megállapítani, egységes kommunista szervezkedésről és puccskísérletről van-e szó, vagy pedig a moszkvai bizottság különkülön próbálkozott-e az egyes felvidéki városokban magának híveket szerezni. Információnk szerint egyébként a budapesti főkapitánysággal egyidejűleg a bécsi, a prágai és a berlini rendőrség is nagyarányú nyomozást folytat az ott észlelhető kommunista mozgolódások letörésére. Osztályellenes izgatással vádolt népdalköltő — Az Est tudósítójától -» December közepén történt. A Városliget közelében levő egyik kávéházban egy este Szeder Ferenc szociáldemokrata képviselő nagyobb társasággal mulatott. A mulató úgy zajlott le, hogy Ányos Laci népdalköltő és énekes, aki a kávéházban fellépti díjjal van szerződtetve, hol a cigányzenekar élén hegedült, hol a zongora mellé ült, hol pedig a fogasról leakasztott gitárját pengette és így adta elő saját népdalait. Ezen az emlékezetes estén mutatta be a népdalénekes aznap készült ,legfrissebb népdalát, amely egy szerencsétlen magyar legény szerelmi csalódásáról szól. A népdal első strófájában a legény keservesen elmeséli, hogy kedvese, akit jobban szeretett, mint az édesanyját, hűtlenül elhagyta, mert egy gazdagabb legényt talált, ahoz ment hát feleségül. A faképnél hagyott legény a második strófában így kesereg: Azért, hogy én szegény vagyok. Jobb lett volna nálam, Talán jobb, mint akármilyen Fényes palotában,Szerelemhez, boldogsághoz Nékem is van jussom, Minden földi jóból ne csak Gazdagoknak jusson. Szegénynek is jusson. • A parasztlegény szívügyét a népdalköltő cimbalométírázással és klarinétía tárnokkal aláfestett saját énekhangján tolmácsolta a társaság tagjainak, akit a szöveget és zenét szerették volna megtanulni és többször is elénekeltették a dalt. Miskor a népdalénekes harmadszor jutott el a második strófához, egy rendőr fogalmazó, aki másik asztalnál szórakozott többedmagával, a népdalköltő elé lépett és szigorúan így rendelkezett : — Ezt a dalt nem engedem énekelni! — Miért ! — kérdezte riadtan aerükkor«» és megszeppent .népdalköltő. — Nem vagyok ugyan köteles megindokolni, — folytatta tovább .t szigorúan a fogalmazó — de meg kell akadályoznom a dal további éneklését, mert osztályellenes izgatást látok benne. A kínos jelenet után néma csend honolt a kávéháziban. A cigányok letették a vonót, a bőgőt sarokba állítottál. A jelen volt szociáldemokrata képviselő, mikor a fogalmazó a kínos csend hatása alatt társaságával együtt eltávozott, saját felelősségére akarta elénekeltetni a dalt, de a népdalkeltő olyan savanyú arcot vágott, mintha egy világ dőlt volna romba. Aznap éjszakára beszüntette az éneklést. Ányos másnap felvidéki turnéra utazott és magyar népdalestélyeket rendezett. A csehek a magyar dalestélyeket mindenütt szó nélkül megengedték. Most érkezett vissza a népdalköltő és felment a főkapitányságra, hogy fellebbezés útján feloldássá zár alól a betiltott népdalt. A főkapitányságon megvizsgálták a kifogásolt strófát. A rímeket megpengették, a szótagokat összeszámolták. Egy rendőrtanácsos azután tudatta a népdalköltővel,, hogy nem fogják lecsukni, toloncházi ülésre átváltoztatható pénzbüntetésre sem fogjákítélni, mert a főkapitányság osztályellenes izgatás vétségét a dalban, nem látja fenforogni. — Szóval a dalt énekelhetem? — kérdezősködött a népdalköltő. — Énekelni lehet, de nem tanácsos —— felelte a tanácsos. A népdalköltő vidáman énekel tovább. WVWWWACAWAVWWVSAM Antik arany-ezüst tárgyakat, borostyán, korail és gránát ékszereket T M* vásárolunk, Krauss: Testvérek, IV. ker.3 Harisbazár 4