Az Est, 1924. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-29 / 74. szám

Budapest, L924 * SZO­TIÖCSI * március 29. Előfizetési árak: Úgy hónapra. ... 30.000 K Három hónapra : 90.000 K. K­b. 1 f­ö­let­ti , a fenti árak kétszerese Egyes szám.­ára 1500 K Vasárnapi szám 2000 K A­usztriában hétköznap és vasárnap 2000 osz.tr. korona. Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNDOR Elment a régi pénzügyminiszter és visz­­szajött­­ a régibb, akár csak abban az elsüllyedt világban,­­ amelyben egy emberöltőn ke­resztül csak három ember válto­gatta egymást a pénzügymi­niszteri székben, Széll, Lukács és Wekerle. Csak két esztendő választja el a két nemzetgyű­lést egymástól, a­ különbség mégis akkora,­­mintha legalább két évtized történelmi szakadé­­ka volna köztük. Amikor Korá­nyi elfoglalta helyét a nagy káoszban, csak romokat és üres kasszát talált, az egész államélet jóformán egy nagy elölről kez­dés volt és Korányi —,­ aki egy kissé mindig kétéltű ember volt, ragyogó ízlésű Utterary gentle­man és gyakorlati fináncpoliti­kus egyszerre­­ rendkívüli am­bícióval fogott ehez az újrakez­déshez. Sajnos, minden léptében beleütközött az akkor még ere­deti vadságában tomboló kur­zuspolitikába s még sajnosabb, hogy azt hitte, hogy mégis, e mellett a kurzuspolitika mel­lett is lehet egészséges pénzügyi politikát csinálni. Akkor nem hitték el, hogy a legfőbb szaná­lási akció a jogrend, a termelés­nek és forgalomnak szabadsága, a gazdasági jogegyenlőség, az egyenlő teherviselés,­ ami ma is minden reorganizáció előfeltéte­le. Lelkiismeretesebb munkával; kevesebb eredményt, tisztább jó­akarattal; annyi zavaros rosszat még nem értek el, mint Korá­nyi első pénzügyi kormányzata alatt; a legpuritánabb férfi áll a pénzügyi kormányzat élén s mégis akkor fejlődik ki közgaz­daságunknak egész protekciós, rendszere, a legkényesebb be­csületérzés, a legodaadóbb haza­­ffiság vezeti s mégis, akkor datá­lódik az Orell Fü­ssli-megállapo­dás, amely oly súlyos inzultálá­­­sa volt a magyar iparnak . . . A változott világban minden szem a pénzügyminiszterre néz, akinek­ bársonyszéke ma semmi­vel sem kényelmesebb ülőhely, mint egy kráter kúpja. Akár­csak először, most is élőb­ől kell kezdenie. Szakítania kell egy rendszerrel, amely valamelyest mégis csak az ő nevéhez is fűző­dik s jó szerencse, hogy ezt meg­teheti anélkül, hogy önmagával szakítania kellene. A többi attól függ, hogy hagyják-e dolgozni! Mt a 1500 korona X­I. évfolyam 74. szám Mungíia nem köt katonai egyezményt Németország rovására Jifad­&ajaatst beszéde­­s jgm*ameia-kérdátésw.Br. Ltt gövsttetett probléma megoldsZs&tg messz tisztét*.Haiti Frastciaorsxttir teriitetS bixt&nságástaH GeersSése. Nésmet&rsxeSgat be kell venni ts Népszövetségbe és vist­a. nemzetközi tesserelési A»f»/si»er* sids kell tartani London, március 2. (Az Est külön tudósítójának távirata) Asquith a költségvetési vita so­rán tegnap nagy beszédet mondott, arról a politikáról, amelyet a leg­utóbbi angol kormányok a német birodalommal szemben folytattak és a szabadelvű párt nevében, a kérdések egész sorát intézte Ram­say MacDonald miniszterelnökhöz arról, ho°y­ , milyen­ magatartást kíván követni a k­iun­káskormány Franciaország­ területi­­ biztonsá­gának tekintetében, milyenek a viszonyok a még m­indig meg­szállva tartott Rajna- és Ruhr­­terü­leten, gondolt-e arra, hogy az angol érdekek háttérbe szo­rultak a zálogolt német nagy gyártelepek és a francia-belga műszaki bizott­ság­ között létrejött úgynevezett ilfiCMWi-szerződésekben: tudni kí­vánta, hogy szembe fog-e szegülni Ramsay MacDonald a francia sze­­paratisztikus törekvésekkel, a Pfalzban és hogy a Népszövetség angol delegátusa milyen­ álláspon­tot fog elfoglalni a Saar-kérdés­­ben. Nagyon részletesen foglalko­zott Asquith Franciaország terü­leti biztonságával s arra utalt, hogy véleménye szerint, s ebben az egész liberális párt egységesen gondolkozik. Franciaország terü­leti biztonsága csak akkor érhető el, ha a Népszövetség keretében általános szerződés létesül, de a Népszövetségbe megelőzőleg a német birodalmat is fel kell venni, hogy a népek szövetsége teljes le­gyen és a világbékét hathatósan olta­lmazhassa. Ramsay MacDonald részletesen válaszolt minden fölvetett kérdés­re. Előre bocsátotta, hogy a fran­cia Sárga könyv után néhány hét múlva az, angol külügyi kormány Kékkönyvet fog közreadni, amely tartalmazni fogja a területi bizton­ság kérdéséről az 1919. év óta, az utolsó időkig folytatott tárgyalá­sok idején kifejezésre jutott angol álláspontot. A Kékkönyv kiadásá­val azért nem siet­ a brit kormány, mert be akarja várni a jóvátétele szakértő bizottságok jelentéseit. Szükségesnek tartja a leghatáro­zottabban kijelenteni, hogy a kor­mány egyáltalán nem­­ gyakorolt befolyást ezeknek a szakértő bi­zottságoknak munkájára- mert súlyt helyez arra, hogy a javasla­tok a legmesszebbmenő mértékben tárgyilagosak legyenek. A területi biztonság dolgában egyelőre részletekről nem hajlandó beszélni a miniszterelnök, előbb dűlőre kell juttatni a jóvátétel! problémát.­ Ez a­­ kettő elválaszthatatlan. Ha sikerül Németországgal a jóvátételi fizetéseket békés tár­gyalások útján kedvezően meg­oldani, akkor a területi biztonság nem okozna sok fejtörést, ha azon­ban a német birodalom úgy ta­lálná, hogy a szakértő bizottságok javaslata alapján nem képes a megállapítandó­ jóvátételi fizeté­seket teljesíteni és nem fogadná el a pénzügyi tervet, akkor más megoldást kell keresni a területi biztonság végleges tisztázására. Franciaország semmire sem men­ne azzal, ha egy vagy két hatalom vele garanciaszerződést­­­ kötne, ez a szerződés írott mulaszt volna. Igaz, hogy Franciaország joggal kívánhatná, hogy egy­ ilyen meg­állapodást katonai konvencióval egészítsenek ki, azonban Anglia mereven elzárkózik az elől, hog­y katonai egyezményt kössön Németország feje fölött és a német birodalom belevo­­nása nélkül, tehát más hathatós megoldást kell találni. Ez csak olyan általános szerződés lehet, amely a Népszö­vetség védelme alatt áll. Ha tehát a jóvátételi fizetések tisztázva lesz­nek és megteremtődik­ az atmosz­féra, hogy a Népszövetség kereté­ben, amelybe Németország is bele­illeszkedik, a területi biztonságot általános szerződéssel lehessen megvédeni,­ akkor a brit kormány együttesen Amerikával, Franciaországgal és Olaszországgal a világ min­den népéhez felszólítást fog in­tézni, hogy tartsanak egy nagy nemzetközi leszerelési konfe­renciát, amely nem­csak korlátozza, hanem. Szerkesztőség: OII. kerület, Rákóczi út S4. K Kiadó­hivatal: Oil., Erzsébet körút/ 15—20.53® F­­­ók­eki­adóhivatalok: IV., Váci ucca 12.p 6., Vilmos császár út 14. és Oil., Rákóczi út S4. Szerkesztőség Bécsben: Kohlmarkt 7. gátat is szab a fegyverkezésnek és hosszú időkre elriaszthatja a háború rémét. Harding ma délelőtt egy óra hosszat tanácskozott Bethlennel és Korányival —­­Az Est tudósítójától — Mr. William Harding tegnap dél­előtt a Budapestre való utazásától kimerülten nem fogadott senkit és nem tárgyalt senkivel, délután két óráig szobájában tartózkodót­ és azt azt utasítást adta ki, hogy senkit ne engedjenek be hozzá. A délután folyamán néhány ismerő­sével folytatott rövidebb beszélge­tést, majd automobilon megtekin­tette Budapestet. Ez az autotúra mintegy két óra hosszat tartott és mr. Harding utána elragadtatásá­nak adott kifejezést Budapest szép­sége fölött. Ma délelőtt féltizenegy órakor mr. Harding kihallgatáson jelent meg gróf Bethlen István miniszter­­elnöknél. Ez a beszélgetés több mint egy óra hosszat tartott és azon jelen volt Korányi Frigyes pénzügyminiszter is, aki a kihall­gatás megkezdése előtt rövid idő­vel tette le a miniszteri esküt. Mr. Harding ma délután meg­látogatja az amerikai követet és ismét beszélni fog Korányi Fri­gyes pénzügyminiszterrel. A beszélgetés után visszatért szállodájába, és a miniszterelnök esti diner­jéig kipiheni magát. A miniszterelnök dinerje fél­ kilenc órakor­ kezdődik és arra a következők kaptak meghívást: Brentano amerikai követ és fele­sége, gróf Mikes Ármin és neje, Korányi Frigyes­­pénzügyminisz­ter, Daruváry Géza külügyminisz­ter, Walkó Lajos kereskedelmi mi­­ niszter és Kállay Tibor volt pénz­ügyminiszter. Általában az a vélemény, hogy­ mr. Harding budapesti látogatásá­­sát főleg azért tette, mert amikor, őt a magyar főbiztosi tisztre ki­szemelték és ő emiatt Európába utazott, az ő személye és megbíza­tása ellen a magyar kormány semmi néven nevezendő kifogást nem tett. Ebben Ő a személye iránti bizalomnak olyan fokú meg­nyilatkozását látta, hogy már csak, azért is érdekesnek tartotta a ma­gyar viszonyokkal közelebbről való megismerkedést, még most is,­ miután orvosai a főbiztosi tiszt elvállalásától eltiltották. Éppen ez­ért Harding látogatásának célja elsősorban gróf Bethlen István miniszterelnökkel­ való beszélgetés­ volt és ennek tudható be az is, hogy ittartózkodását rövid időm szabta. Zürichi megnyitás : 0.00835

Next