Az Est, 1924. április (15. évfolyam, 76-83. szám)

1924-04-01 / 76. szám

2. oldal Miedd, 1924* április /. Héjjas Ilii rágalk­olási pere páter Bonis ellen —­r Az Est tudósítójától — Páter Bonis Arkangyalnak rágal­mazási pere támadt az EME volt elnökével Pálóczi Horváth Istvánnal. A budapesti büntető járásbíróságon 1924 .január 8-án tartották meg ez ügyben a tárgyalást. A tárgyaláson történtekről tudomást szerzett Héj­jas Iván, aki ezen az alapon bün­tető feljelentést tett a páter ellen. Héjjas Iván feljelentése szerint Pálóczi Horváth István a tárgyalá­son védelmére a következőket mon­dotta el: — Páter Bonis Arkangyal 1923 áp­rilis 12-én azt mondotta, hogy ami­kor én (t. i. Héjjas Iván) Nyugat- Magyarországon súlyos feladatok el­­végzésére voltam hivatva, m­égisj­­ aludtam a napot és csak akkor tettem valamit, amikor még egy századost küldtek mellém. Itthon állandóan dorbézoltam, inasommal tartatom el a marjam, akit Nyugat-Magyarország­­ról hoztam Budapestre. Inasom süt, főz, mos rám, anélkül, hogy ezért bármiféle ellenértéket adnék. Váltót­­ hamisítottam, ami miatt szöknöm kellett. Ezeket mondotta páter Bonis Pálóczinak. — A vádak hallatára — szól tovább Héjjas Iván feljelentése — Pálóczi Horváth István felszólította Bonist, hajlandó-e ezeket a kijelentéseket nekem­ szemembe mondani. A páter igenlő választ adott, mire április 20- án értekezletet hívtunk össze, amelyen ■páter Bonis fentartotta ugyan vád­jait, de azokat bizonyítani nem tudta. Erre — mondja Héjjas fel­jelentésében — én és a páter meg­öleltük és megcsókoltuk egymást. Bonis páter — szól tovább Héjjas Iván feljelentése — Pálóczi Horváth István kijelentésére azt válaszolta a tárgyaláson, hogy mindazokat a vá­dakat, amelyeket ő ellenem hangoz­tatott, a május 7-én megtartott érte­kezleten bizonyította és akkor ezek a vádak mind igaznak bizonyultak, éppen ezért az általa bizonyított vá­dakat m­a is fentartja. — Ezek után — írja továbbá fel­jelentésében Héjjas Ivásv­ir...jv bíró­ság a január 8-iki tárgyaláson felszólította a feleket, hogy hőköl­jenek ki. A békéltető kisértet azon­ban nem sikerült, mert Bonis pá­ter azt kívánta Palócaitól, hogy adjon olyan nyilatkozatot, amely sze­rint az ő vádjai, amelyek ellenem irányultak valóknak bizonyultak. Pálóczi Horváth ilyen nyilatkozat adására nem volt hajlandó. A Pálóczi Horváth—Bónis-féle rá­galmazás! per tárgyalásáról különben — mondja Héjjas Iván feljelentésé­nek végén — Az Est 1924 január 9-iki számából értesültem. Mivel Bónis páter vádjai valódiságuk ese­tén alkalmasak lennének arra, hogy , engem a köz­megvetésnek tegyenek ki, ezért indítottam meg a páter ellen a rágalmazási pert. Héjjas Iván és páter Bonis peré­nek tárgyalását a mai napra tűzte ki a büntetőjárásbíróságon Czukor József járásbíró. A tárgyaláson azonban egyedül Héjjas Iván kép­viselője,­ dr. Ulain Ferenc jelent meg. Páter Bonis idézését ugyan­is tévedésből Úri ucea 48 he­lyett Úri ucea 8 alatt akarták kéz­besíteni. A vádlott páter meg nem jelenése miatt, a bíróság­ kénytelen v­olt a mai tárgyalást elnapolni. Az­­ újabb tárgyalást ez ügyben május 1 -én tartják meg. ’Forgalmas, nagy műhely, pincehelyiség­­ , utazás miatt azonnal eladó. | VII. kerületi Garai ucca 30­. Jelentkezni 9—3 óráig Lakások állandóan kaphatók Lakásügyekben azonnal fcersase fai ifi só Fővárosi Ingatlanforgalmi Vállalatot. Gyors, szolid,­ megbíz­­ható. Váci ucca 7. sz., I. emelet 4. Telefon: 142—45 Már ebben az évben eléri a lakbér az aranyparitás felét SSl szanálási terv végén túl leszünk az aranyparitás kétszeresén t­x érdekképviseletek tanácskozásokat és nagy gyűlést tartanak — Az Est tudósítójától — A szanálási javaslat a lakások felszabadításról is intézkedik és fokozatosan rá akar térni a ház­bérek aranyparitásban való fize­tésére. Ez a kérdés egész gazdasá­gi életünknek olyan gyökeres át­formálását jelenti, hogy nem le­het csodálkozni rajta, ha az összes érdekelt tényezők ebben a kérdés­ben tanácskozásokat tartanak és el akarják kerülni azt, hogy a vá­rosi lakosság érdekeit hivatalos helyeken ügyrembe­­ ne vegyék. Tegnap igen sok megbeszélés és értekezlet volt, ma este az Orszá­gos Kereskedő és Iparosszövetség egyesül­etközi értekezletet tart, amelyen a további teendőkről dön­tenek. Az orvosok, mérnökök, ügy­védek, szóval a lateinerek szintén tiltakozni akarnak a lakások fel­szabadítása ellen és ma este a ké­szülő naggyűlés részleteit fogják megbeszélni. De­ nemcsak a lakók, hanem a háziurak is tömörülnek. A Háztulajdonosok Országos Szö­vetsége az építőiparos egyesületek bevonásával ma délután a régi országház nagytermében országos kongresszust tart. A Lakók Szövetségének megbí­zásából Bródy­­Ernő elnök tanul­mányozta át a lakásfelszabadítási javaslatot és arra a megdöbbentő eredményre jutott, hogy a lakbér már ebben az évben eléri az aranyparitás felét, a szanálási terv végén pedig túl leszünk az aranyparitás két­szeresén. Bródy Ernő erről az érdekes megállapításáról, a következőket mondotta Az Est munkatársának: •­ A szanálási törvényjavaslat úgy állítja be a lakbéremelést, mintha az­ üzleteknél 1­935 májusáig, a lakásoknál pedig 192­1 májusáig időszakonként fokozódó emeléssel érné el a békebeli aranyparitás fe­lét. Ez csak látszat. Az aranypari­tás felének fizetése sokkal hama­rabb következik be, viszont a sza­nálási terv végén a fizetés kétszeresen túlhaladja az aranyparitást.­ ­ A háború előtti békében a ház jövedelme után csak házadót fizet­tek. A háború utáni békében meg­született a legigazságtalanabb adó, a kincstári haszonrészesedés, amelyet szintén az állam kap,­­a házbér jövedelem arányában. Az állam tehát adó és részesedés ket­tős címén szedi be azt, amit béké­ben csak adó címén kapott. Mint­hogy a kincstári részesedést is a lakó fizeti, a lakbéremeléssel együtt a teher is őt sújtja. A sza­nálási javaslat következménye­képpen a k­erzet így fog alakulni: A békében a házadó kerek 22 mil­lió korona volt. . Az állami bevé­telek alakulása millió aranykoro­nákban­ szóló­ előirányzat szerint 1924 második felében a házadó lesz 1 millió, a házhaszonrésze­­sedés 10 millió, összesen tehát 11 millió, azaz a békebeli 22 mil­liónak a fele. Ebből a pár szám­adatból világosan kiderül, hogy a békebeli állami jövedelem fele aranykoronákban nem a szaná­lási két és fél év végén, hanem már ebben az évben meglesz. Az aranyparitás fele még az idén befolyik a felemelt lakbérekből és haszonrészesedésből­ A későbbi alakulás még kedvezőt­lenebb a lakók szempontjából. A leg­közelebbi félévben már nem az arany­­paritás feléről van szó, hanem az aranyparitást egyszerűen túllépi, az 1925 első félévében a házadóból be­folyik 8 millió, h­átbérhaszonészese­­dés címén pedig 18 millió, összesen tehát 20 millió. Vagyis a jövő év első felében 4 millióval több folyna be a békebeli arany­paritásnál. 1925. év második felében pedig a ház­béradó maradna 8 millió, a ház­haszonrészesedés azonban már 28 millió, összesen tehát 35 millió, vagyis a jövő év második felében 13 mil­lió aranykoronával többet kap az állam, mint kapott békében a házadóból. 1926-ban újra fokozódik­ az arány. Az első félévben a házadóbevétel 19 millió, a házh­aszonrészesedés 38 mil­lió, összesen 57 millió. Tehát ekkor már 25 millióval ugrik magasabbra az állam részesedése, mint a béké­ben. Nincs tehát arról szó, hogy 1926-ban az aranyparitás feléhez érkeznénk el, m­int ahog­y a javas­lat állítja, hanem bizony túlmegyünk az aranyparitás kétszeresén.­­ Ezzel szemben a földadó 1924. év második felétől kezdve a szanálási processzus végéig­­93 millió korona marad, míg a házból folyó adójöve­delem fokozatosan emelkedik 55 mil­lióig. A városi lakosságnak ez a fokozott megterhelése teljesen indo­kolatlan. Most az a remény csillám­­lott, hogy a városi lakosság zöme jövedelemben talán eléri az arany­­paritás felét, de ekkor kitalálták a lakásdr­ágítást és a remény rögtön szétfoszlik. Lehetetlen már ebben az évben a lakbéreket az arany­pari­tás felére felemelni, mert a városi lakos­ság ezt a terhet nem tudja elviselni.­­ Amikor, a bevételek fokozásáról van szó, miért nem veszik észre a városi, üres­ beépítetlen, vagy alig beépített telkeket! A telkek ára közeledik az aranyparitáshoz és a m­íg mások papírban elvesztették vagyonu­kat, a telektulajdonosok minden munka nélkül óriási vagyonsza­­porulathoz jutottak, amelynek terhét nem viselik. Budapesten a Wolff-uralom, el­törölte a telekértékadót, amely igaz­ságos volta mellett alkalmas volt az építkezés előmozdítására is. — Vass miniszter" Az Est-ben kö­zölt nyilatkozatában azt mondotta, hogy az emberek most nem anyagi viszonyaiknak megfelelően laknak és ha a lakások felszabadulnak, ez az anomália el fog tűnni«. Csak egy adatot állítok ezzel szembe: Az 1929. évi népszámlálás adatai szerint Budapesten az egy és kétszobás, te­hát a legminimálisabb igényeket ki­elégítő lakások az összes lakások­nak 60 százalékát tették ki, ame­­lyek­ben a lakásoknak 75 százaléka húzódott meg. Három-négy szobás lakás 17 százalék volt, ezekben lakott a lakosok 20 százaléka, öt- és több­­szobás lakás összesen 8­ százalék volt. Ebből világosan kiderül, hogy a lakáskérdés a vagyontalan, munkájából élő lakosság legége­tőbb problémája. Maga Vass­ miniszter­­1922 november 22-én erről a kérdésről a törvény­­javaslat indokolásában a következő­ket mondotta: Vannak, akik a szabadforgalom visszaállítását nem tartják veszedel­mesnek és azt állítják, hogy lakás­szükség tulajdonképpen nincs és a látszólagos lakásszükség oka nem­ a lakáshiány, hanem az idények túl­fo­kozása és túlterjeszkedése. Az egész túlterjeszkedést elméletet, bátran a mesék birodalmába tallózónak és minden ténybeli adatokat nélkülöző állításnak mondhatjuk és megálla­píthatjuk azt a szomorú valóságot, hogy a főváros és a városok a legsú­lyosabb közegészségügyi, népesedési és politikai szempontból is legtűrhe­­tetlenebb­en két sin­te gyer­műsítődnek.* Amióta a miniszter ezt az állás­pontot kifejtette, a helyzet, nem vál­tozottA miniszter határozott ki­jelentése is bizonyíték ami, hogy nem lehet addig lakásfelszabadítás, untig nem indulnak meg az építke­zések és nincs elég lakás. angol gyapjúszöveteit áruháza LABI­UXUS Értesítjük n. b. vevőinket, hogy­­First Class“minőségű angol és egyéb gyártmányú tavaszi sdivatszöveteink már nagy választékban beérkeztek. Vételkényszer nél­kül kérjük ezek megtekintését, hogy meggyő­ződést szerezzen azon közismert tényről, miszerint választékunk minden igényt kielégítő, áraink minősége legelsőrendű, áraink a minőségekhez arányítva Közismerten olcsók Üzletünk nagy forgalma folytán naponta össze­gyűlendő nagyon olcsó árban árusítjuk Különleges autó-, s Kocsi- és útótakarok nagy választékban 1WW WWr­WWWKW« v*WM*

Next