Az Est, 1924. május (15. évfolyam, 84-105. szám)

1924-05-06 / 84. szám

4. oldal Kedd, 1924 május 6. M fco&mánwpánt '­hám$mmBár&s%l&or*itásiból Mwmj&t Novem&Qi* előtt nem választhat a f&vér&s — Az list tudósítójától — Április 17-én tört ki a nyomdász sztrájk és ezen a napon már a déli ■újságok sem jelentek meg. A nem­zetgyűlésen ekkor vége idő járt a­­kölcsönjavaslatok tárgyalása. E­zen a napon mondta el nagy beszédét gróf Bethlen­ István miniszterelnök, majd a Ház a következő nap haj­nali óráiba benyúló ülésén harmad­szori olvasásban is megszavazta a javaslatokat. Azóta ezek a javasla­tok törvényerőre emelkedtek, meg­kezdődtek a­ Jegybank felállításá­nak előmunkálatai, és Budapestre érkezett Smith Jeromos, a népszö­vetségi kontrollon is. A kölcsönjavaslatok elintézése után a Házat bizonytalan időre elnapolták, azonban május­­2-án újból össze kel­lett ülnie, mert a­­nyomdászsztrájk és a lapfeltiltás miatt a szocialisták összehivatták. Ennek az ülésnek a­ lefolyását mai számunk más helyén ismertetjük.­ ­A Házat újból május 10 éig napolták el. Ebben a mostani szünetelésében a nemzetgyűlésnek két nevezetesebb politikai esemény ígérkezik. Az egyiknek a színhelye Hódmező­vásárhely lesz, ahol Bethlen István miniszterelnök e hónap 11-én be­számoló beszédet mond. A miniszter­­elnököt több miniszter és képviselő kíséri el útjára, a beszédét érthető érdeklődéssel várják. Ezen a napon még egy helyen lesz miniszteri meg­nyilatkozás, ugyanis dr. Dréhl Imre kormánypárti képviselő ugyanekkor tartja beszámolóját Enyingen és ezen a népgyűlésen Nagyatádi Szabó István is felszólal. A másik jelentősebb politikai ténye lesz a szünetnek a kormánypárt május 9-iki, pénteki értekezlete. Az érkezdet tárgysora a következő: A pártelnök beterjeszti Nagy Emil kilépő levelét és a hódmezővásárhelyi főispán köszönő levelét a miniszterelnök előterjesztése a nemzetgyűlés miniainto­gram­járól; bizottság választása a házszabályok átdolgozása céljából; jelölés a 33 tagból álló pénzügyi ellenőrző bizottságba; a vámtarifáról szóló törvényja­vaslat tárgyalása, előadó dr. Görgey István. Tárgyalják még a KANSZ ügyét és a tisztviselői illetményeket. Ezen az értekezleten tehát a mi­niszterelnök ismerteti a nemzet­gyűlés munkaprogramját. Erről az az értesülésünk, hogy a nemzetgyűlés először a vám­tarifát tárgyalja le, azután a büntető törvénykönyv reformját és végül a fővárosi választások­ról szóló törvényjavaslatot. Rakovszky Iván belügyminiszter legutóbb azt a reményét fejezte ki, hogy­ a fővárosi választásokat meg lehet tartani. Ez a számvetés aligha­nem hibás. A fővárosi törvényjavas­latból ugyanis a legjobb esetben sem lehet előbb törvény június végénél, már­pedig a törvény kihirdetésétől számított négy hónapnak kell eltel­nie a választások kiírásáig. Eszerint november előtt még a legoptimis­tább számítás szerint sem lehet vá­lasztás, , Meglepetést kelt a kormánypárt értekezletének programm­jában az, hogy:­­ a házszabályrevízióval akar foglalkozni. Ennek a kérdés­nek eddig tudvalevőleg Nagy Emil volt, a gazdája, akinek erről kidol­gozott, kész tervezete is van. Mivel kilépett a kormánypárt­ból, most Őrffy Imre az, aki a kér­dés megoldását sietteti. Nem való­színű azonban, hogy a kormány most sorát kerítené a házszabály revíziónak, mert ebből kétségtelenül hónapokra elnyúló vita támadna és akkor a nem­zetgyűlés egész munkaprogrammja felborulna, holott sem a vámtarifa, sem a fővárosi választás ilyenforma el­odázást nem tűrne meg. Kormány­párti részről úgy informálnak ben­nünket, hogy a pártértekezleten a kérdésnek csupán elvi oldalát fogják tárgyalni és nem tartják időszerű­nek azt,, hogy a részletekbe belemen­jenek. Ami a 33-as pénzügyi ellenőrző bi­zottság­dolgát illeti,­ tudvalevőleg ez a pártközi bizottság lesz az, amely — Az Est tudósítójától — A nemzetgyűlés m­últ heti ülésén a kormány beterjesztette az új magyar autonóm vámtarifát. A nyom-,­dászsztrájk következtében a parla­ment elé a javaslatnak csak egy kefelevonata került, úgyhogy né­hány napig tart, amíg a­­munka ki­­nyomatása elkészül s az egész tör­vényjavaslat ismeretessé válik. Azon­ban a beterjesztésnek a lénye már mozgásba hozta az egész gazdasági világot, mert az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság, de maga a fogyasztó­közönség­ is érzi, hogy az új vám­­tarifatörvény hosszú időre eldönti ná­lunk a megélhetés lehetőségét, hiszen ami az államnak jövedelemtöbblet és a belföldi termelésnek védelem az idegen verseny ellen, az a fogyasztó tömegekre nézve elviselhetetlen drá­gaság lehet. A teljesen tiszta, képét a vámok dia­­kutásáról csak a következő hetek fogják meghozni, tekintettel arra, hogy a­ különböző érdekeltségeknek időre van szükségük, amíg az összehason­lító­­számításokat megtehetik. Amennyire a vámtörvény szöve­géből­ megállapítható, az érdekeltsé­gek azt vallják, hogy a törvény­javas­lat rendkívül megnehezül a múltbeli helyzettel szemben az összehasonlítást, mert az összes vámtételeket átcsoporto­sítja. Az eredeti­­tervezettől eltér a törvényjavaslat. Először ugyanis rendeletileg akarták a vámtarifát életbelépteink most azonban mód­jában lesz a­­parlamentnek az összes részletkérdéseket letárgyalnia. To­vábbá fennn akarták tartani a ki­viteli illetékeket és végül a kiviteli és behozatali tilalmakat még néhány esztendeig, de ez mind hiányzik a t­örvény­javaslatból. Ha az ipar képviselőit hallgatjuk, azok arra hivatkoznak, hogy ők a tárgyalások során bölcs mérsékletet tanúsítottak, ugyanezt vallják az agráriusok is és mindegyik termelési­ ág arra hivatkozik, hogy neki köszön­hető a vámtarifa egyes feléiének le­szállítása. A kereskedelem viszont magasak­nak találja a vámtarifa tételeit, mert azok, szerinte, lehetetlenné te­szik a kereskedelmi szerződések meg­kötését is és olyan cikkeket is véde­nek, amelyek a védelemre nem len­nének jogosultak. A többi között sokalják a textilgyárak és a bőripar progresszív vámvédelmei, amely meg­drágítja a cipőt azáltal, hogy eddig súly szerint kellett a behozott cipők után a vámot fizetni, most pedig majd a kormány pénzügyi tevékenységét két és fél évig, vagyis a szaná­lási program, tartama alatt, még a nemzetgyűlés esetleges feloszlatása idején is, ellenőrizné. Minthogy ez a bizottság gyakorol számos olyan alkotmányjogot, amely eddig a par­lamentet illette, a pártok nagy súlyt helyeznek arra, hogy a bizottság­ban kellőképen képviselve legyenek. Most az a gondolat áll előtérben, hogy a bizottságnak feltétlenül tagjai lesznek a kölcsön ja­vaslatok előadói, azután a nemzetgyűlés pénzügyyi bizottságának összes tagjai, majd pedig választás útján betöltik­­­­a további tagsági helyeket. A nemzetgyűlés tehát május 11-én ül legközelebb össze és megkezdi ,a vámjavaslat tárgyalását, darabszám szerint, tehát páronként kell. Az agrárvámok közül ki kell­ emelni a búza békebeli vámjának le­szállítását, amely mázsánként ?•“A aranykorona­ volt, most pe­dig 6’30 aranykoronára csök­kent. Ez­ az agráriusok szerint igen, nagy vívmány lenne. Ugyanekkor azon­ban felemelték a félhízott és hízott szarvasmarha, valamint a sertés és a zsir vámtét­eleit. A régi vám­törvény szerint­­ a behozott zsir után 15 arany­korona vámot kellett fizetni, míg az új törvényjavaslat 60 aranykorona vámot k­­e­t a kül­földi zsir után, tehát az amerikai zsir 10­ százalékkal drágulna nálunk. Az agráriusok­ a zsírvámdrágulást azzal magyaráz­zák, hogy ily módon kell a sertés­­hizlalás érdemeit honorálni. A búza­liszt vámját 15 aranykoronáról 13­ aranykoronára csökkentették. Általában a Békebeli vámtételek­hez képest, a törvényjavaslat vám­tételei­ háromszoros emelkedést jelen­tenének, viszont a most életben lévő vámtételekkel összehasonlítva a vámok csökkenéséről beszélhetünk, minthogy vannak olyan cikkek, amelyek ná­lunk még nincsenek aranyparitáson. A fontosabb tarifaosztályok vámjá­nak, változásairól a következő rész­letes tudósítás számol : A régi behozatali vámtarifa­ 51 osz­tályban 657 tételt foglalt magában. Az új tarifa osztályainak száma 57, téte­leinek száma azonban közel van az 1000 bez. A vámok többnyire métermá­­zsánkint s mindig aranykoronában vannak megállapítva. Élőállatok. Ez az osztály a legfonto­sabb, két állatcsoporttal, a szarvas­marháknál és a sertésnél körülbelül 50%-os ■ vámemelést foglal magában. Állati nyerstermékek , élelmezési cé­lokra. Az , élő állatok vámemelése kö­vetkeztében az idesorolt összes húsfé­lék vámjavaslatai szintén körülbelül 50 százalékos vámemelést jelentenek. Élő növények, levágott, friss és szá­rított növények. A törvény lényeges vámemelést tervez. Gyarmatáruk és fűszerek. A kávé­vám 95 korona helyett, 100 korona lesz; a tea vámját a tervévet leszállítja, a paprika vámját 60 koronára emeli fel. Gabona, hüvelyesek és magvak. Ál­talában a régi mínimális vámok van­nak autonóm vám, gyanánt beállítva s nincs megszabva az ez alsó határ, ameddig a gabonavámok szerződések útján­ leszállíthatók. Gyümölcsök (déli gyümölcsök is), ve­­temények, zöldségek és más növényi nyerstermékek,­­ élelmezési és élvezeti célokra. A tételek általában tetemes vámemelést jelentenek. Italok: A szeszes italok vámja az eddigiekhez képest körülbelül kétsze­resre emelkedik. Az élelmezési és­­ élvezeti ipar más termékei. A lisztvám eddig az összes­­őrleményekre nézve egyöntetűen 15 aranykoroná, volt , a javaslat leszál­­lítja a búzalisztnél 13 aranykoronára, a többi őrleménynél még jelentéke­nyebb mértékben. Az egyéb élelmezési iparok tételei általában az eddigi szin­ten maradnak. Változatlan marad a cukorvám is. Az erdőgazdaság termékeit általános vámmentesség jellemzi. Más növényi­­eredetű nyersanyagok és hulladékok. Alig egy-két kivétellel, szintén vám- ’ mentes tételeket tartalmaz ez az osz­tály is, melynek­ legfontosabb cikkei a textilipar növényi nyersanyagai. Szén, tőzsep, aszfalt, ásványolaj, kö*( . vábbá ezeknek, valamint a fának lepáy volt és kivont termékei. A legfontosab­­bak ebben az osztályban az ásványolaj termékek tételei. Ezekre nézve a terve­zet­ az eddigi nívó fentartását javasol­ja. Zsírok, olajok, viaszok, gyanták és ezek termékei. A növényolajipar termé­,­keinél lényeges változás nincs. Emelték­­ azonban a gyertya­vámokat, valamint a szappan­vámokat. A papiros- és sokszorosítóipar ter­mékei. A javaslat minél lejjebb szorít-­t­ja a papiros vámjait, mindamellett gondoskodik a javaslat arról, hogy ha egyszer papirosipar keletkezik, kellő'' védelemben részesüljön, kirekesztvén a védelemből a­ rotációs újságnyomó papirost. A könyvek, folyóiratok, ze­neművek vámmentesek maradnak. A textilipar termékei. A legtöbb té­telnél lényeges vámemelésről van szó. A bőr- és bőrfeldolgozó ipar termé­kei. A növénycserzésű talpbőrvámnál valamivel nagyobb mértékben emel­kednek az ásványi cserzésű és eddig,­­ alig védett bőrök vámjai. A cipőáru­kat az eddigi tarifa súly szerint vá­­­molta l e­l, az új tervezetben, páronként. A vas-,és a fémipar termékei. A leg-­­­fontosabb vasfélgyártmányok — rúd­­­­as, vízitemezdrót és a többi — vámjai lényegileg változatlanok maradtak. • A gép- és­ villamossági ipar termékei. A magyar gépipart a tervezet az ed­diginél hatásosabban óhajtja, védeni. A mezőgazdasági pépek, vámjai ke­véssé térnek el az eddigiektől. A nemesfém feldolgozás termékei,­ drága- és féldrágakövek és az ezekből készült áruk eddigi tételeit a javaslat lényegesen felemeli.­­ Az eddigi tarifaosztályokban meg nem nevezett áruk. Az idetartozó igen kü­lönböző cikkek nagy része k­­orinbergi áruk­? neve alatt ismeretes. Az iparmű­vészet védelmére ez az osztály különös figyelemmel van, míg a­ képzőművészet termékei vámmentesek maradnak. Megindul a harc az új vámtarifa körül _.r j­^wr Az amerikai zsír vámját 60 aranykoronára emelték — A búza vámját leszállították — A kereskedőim sokalra a gyáripar vámvédelmét WVWVVVWWWA'AfVVVSSAa'VWV OH Az óriási nyeremények az ég m. kir. osztálysorsjátékban min­denütt általános feltűnést keltenek. Főnyeremény és jutalom együtt: egy milliárd &í©r©**a Jutalom 600­ millió, főnyeremény 400 millió, 200 millió, 100 millió korona stb. Mivaslatos árak » Egész sorsjegy 40.009, fél sorsjegy 20.000, negyed sorsjegy 10.000 korona Ssereissse­s* Kossutlo Lajos ssccafeaso 8 DÖRGE Budapest, Kossuth Lajos ucca 4, GAEDICKE Budapest, Kossuth Lajos ucca li* KISS Budapest, Kossuth Lajos uccal»

Next