Az Est, 1924. december (15. évfolyam, 257-279. szám)

1924-12-31 / 279. szám

4. oldal, Szerda, 1924. december 31. Súlyos következményei vannak a gabonadrágulásnak Jr pékek újból emelni akarják a kenyér árát — Ji gabona*­hossz következményei a fogyasztókra — Erősen drágult a liszt Kedvező hírek az argentínai aratásról — Jl budapesti sütők magyarázata arról, hogy miért drágább nálunk a kenyér — Az­ Est tudósítójától — A spekuláció egyelőre kihasznál­ja a gabonadrágulásról terjesztett hírek lélektani hatását, az árak nap-nap után mennek fölfelé és a budapesti gabonatőzsde jegyzése is állandóan IS—20.000 koronás ár­ugrásokat tüntet fel. A gabona­­drágulás és következményei olyan arányokban kezdenek kibontakoz­ni, hogy ezzel a kérdéssel a­­kormány­nak és minden gazdasági té­nyezőnek foglalkozni kell. Csak­ a múlt héten emelték a bu­dapesti pékek 400 koronával a ke­nyér­ árát s­ mint­ alán­ti tudósítá­sunkból kiderül, a lisztdrá­gulásr­a való hivatkozással újabb áreme­lést terveznek. Egészen bizonyos, hogy a piac és vele együtt a lelkek is meg fog­nak nyugodni, hogy a hasszisták végül is kénytelenek, lesznek vesz­tesként visszavonulni, hiszen a je­lentések elég kedvezően hangza­nak. Tegnap közöltük a római me­zőgazdasági intézet legújabb ter­mésjegyzését, amelyből kiderül, hogy a világtermés bőségesen fogja fedezni az idei szükségletet és mint alant olvasható, a buda­pesti malmokhoz érkezett jelenté­sekből kiderül, hogy az argentínai aratás, amely most folyik, szintén jól áll. Kincs tehát, alap arra, hogy a spekuláció tovább garáz­dálkodjék és­ az agrárius Magyar­­országon olyan helyzetet teremt­sen, hogy a tömegek ne tudják megfizetni a kenyér árát. Akik in­tézkedésre vannak hivatva, azok számára elérkezett az idő, amikor tenni kell valamit. A helyzet teljes megvilágítása céljából a következőkben részlete­sen ismertetjük a gabonaérdekelt­ségek és a pékek nyilatkozatait a helyzetről: Dr. Mutschenbacher Emil a: OMGE igazgatója: — A búza árának mostani emelke­dése nem nevezhető abnormist­ak. Rendes­ tünet ilyen ielőtájt az áremel­kedés, amelynek az export és import paritása szab természetes határt. A búza ára nem lehet magasabb annál, mint amekkora árnál már kifizetődne a külföldi gabona be­hozatala és nem emelkedhet túl azon az áron sem, amelynél elvesztené exportképes­ségét. A külföldi piacokon, főkép Ame­rikában az utóbbi­­ időben meglehető­sen emelkedett a bu­za ára, ehez alkal­mazkodik most a magyar piac, amely csak utólagosan követi a­ külföldi ár­alakulást. ... A gazdák szempontjából nem valami örvendetes ez az áremelke­dés. . .­­ A gazdáknak sokkal inkább felnyomál az állandó, normális ár, mint az ilyen hirtelen változások. Az idén rossz ter­més volt és ma már alig vannak a gaz­dáknak készleteik, tehát nem élvezik az áremelkedés előnyeit, annál inkább a hátrányait. Csen­emSkito­k­­és g'zsrinctieknek néhn­y hihetetlen a Herkules erS­tagsdara amely a leggondosabban válogatott magas­ tápláló* értékű, nyersanyagokból készül. Alacsony ára a leg­szélesebb rétegei­ számára is­ hozzáfér­hetővé teszi. Glasner Miksa rt. VI.,Király utca 36. Tel­­ga-14 Kapható gyógyszertárakban, drogét­iákban, jobb fi­* szerv és csemegeüzletekben A gazdák fizetnivalóikat búzaérték­­ben kalkulálták,­­ így tehát most növekszenek kiadásaik. Különben is a legtöbb gazdaság a rossz termés miatt vásárolni kénytelen és csak kevés gazda húz hasznot a búza mostani áremelkedéséből. JJ Strasser és König cég részéről a következőkben is­mertették a gabona drágulásának okait : „ Amerikában folyton drágul a búza, nemcsak a határi­dőpiacon, hanem az effektív búza ára­­ is egyre emelkedik. A magyar búza is követi a külföldi piac drágulá­sát, de a folytonos emelkedések ellenére is az amerikai búza még mindig 10 százalékkal­­ drágább, mint a magyar. . .A másik legfőbb oka a búza drágulásának az, hogy a búzakész­let Magyarországon napról-napra csökkent és általános az a véle­mény, hogy oly csekélyek már búzakészle­teink, hogy tavasszal a mal­moknak alig fog valami ren­delkezésükre állni.­­ A magyar búzának mindenek­előtt az importparitásra kelletne emelkednie. Ez az importparitás meg­ is volna akkor, ha nem volna kiviteli vám. A jugoszláv búza ugyanis Ausztria és­ Csehország felé olcsóbb, mint a magyar búza, mert a jugoszláv búza alapára a jugoszláv területeken olcsóbb, mint a magyar búza Magyarorszá­gon. Ha tehát a kiviteli vám meg­szűnne, akkor a kvalitás figye­lembevételével a magyar búza ol­csóbb lenne, mint a jugoszláv.­­­­ Azonban Jugoszláviában is folyton csökken a készlet és min­dennap kisebb és kisebb lesz ott is a kínálat. Ugyanekkor­ Románia búzaexportra szorul. Bulgária is iparkodik magát liszttel ellátni, te­hát az egész világon nagy búza­hiány mutatkozik. Általános a vé­lemény, hogy különösen tavasszal, nagy búzahiány fog mutatkozni. E­hhez járul az a körülmény, hogy a terméskilátások ezidő sze­­rint Magyarországon inkább ked­vezőtlenek, mint kedvezőek. Az őszi búza nincs teljes mennyiség­ben elvetve, a vetés sok helyen kedvezőtlenül áll, részben nem kelt ki, részben pedig a mezei egerek okoztak nagy károkat, benne.­­ Mindezek a körülmények teljesen ind­ikolttá teszik a bú­za szilárdságát és semmiféle spekulatív körülmény nem ját­szik közre a búza drágulásá­­,­á­­ban. Ez már csak azért nem volna le­hetséges, mert hiszen a spekuláció­­ kezén nincsenek is búzakészletek.­­ A malmok szempontjából,kü­lönösen kedvezőtlen a helyzet. A malmok nagyon gyengén vannak , ellátva búzával és ezért a lisztüzlet nagyon rossz. Igaz tehát, hogy a lisztüzlet alap­ján a búzának olcsóbbodnia kelle­ne. Nem ez a körülmény mérvadó azonban, hanem a világpiac körül­ményei, ezek pedig amellett szól­nak, hogy­ a magyar búzának is az legyen­ az ára, ami a külföldi búzáé.­­ Lényegesen enyhített v­olna a jelenlegi súlyos helyzeten, ha ha­­táridőfizet lett volna a piacon! A határidőpiac hiánya következtében ugyanis előállott most az a hely­zet, hogy azok is vásárolnak búzát, akiknek­­tulajdonképpen kínálniuk kellene. Ez nem spekulációból tör­ténik, hanem például azért, mert a gazdák nem fedezhették le augusztusban az 1925 tavaszán szükségessé váló búzamennyi­ségeket a határidőüzlet hiánya miatt Akkor olcsó volt a búza, de a kész­pénzüzletnél a nagy kamatveszte­ség tavaszig hihetetlenül megdrá­gította volna az olcsón vett búzát. — Sok más ehez hasonló momen­tum is van. Ha a malmok határ­időüzletben fedezhették volna, le búzaszükségletüket, hasonló okok­ból kevésbé kedvezőtlen volna a helyzet..­­ . — Ilyen körülmények között Magyarországon eminens ér­dek a vámok beszüntetése. Igaz, hogy a búza ennek következ­tében nem olcsóbbodna, mert csak a jugoszláv búza jöhet nálunk szá­mításba, — miután a külföldi búza amúgy is túl drága — Jugo­szláviában pedig ennek következ­tében emelkedne a búza ára. A jugoszláv kormány ugyanis nem engedné, hogy a búzát még Ma­gyarországra is kivigyék, tehát tovább emelné a kiviteli vámokat. Hyenform­án a magyar búza nem drágulna, de viszont a jugoszláv búza ára emelkedne és így a ma­gyar búza erős konkurens lenne Csehországban és Ausztriában. "­­ Eddig ugyanis a cseh és az osztrák malmok az olcsóbb jugo­szláv búzát őrölték és így olcsóbb lisztet állíthattak elő, rr mint a ma­gyar malmok. A kiviteli vámok eltörlésével tehát megnyílik a ka­pu a magyar malmok számára, amelyek ettől kezdve konkurren­­ciát­ tudnak csinálni az osztrák és cseh malmoknak. J1 malmok A Viktória-malom vezetősége a búza és lisztárak emelkedése kö­vetkeztében a kenyérárak várható alakulásáról a következőket mon­dotta : — A jövőt nagyon bajos volna meg­jósolni. Hogy Magyarországon milye­nek lesznek a kenyérárak, az nemcsak a magyar viszonyoktól függ, hanem függ attól is, hogy például milyen rosz a termés Argentínában. Sőt azt mondhatnánk, hogy az argentínai ter­més­ eredménye döntő lesz a kenyér­áruk alakulására. Ma a helyzet az, hogy Argentínában jó termést cáro­ltak. Ez azonban nem bizonyít sem­mit. Hiszen nálunk sem tudtuk még május végéig, hogy milyen lesz a ter­més. Május végén mi is jó termést vártunk és esak pining közepén tud­tuk meg, hogy bizony­os idei búzater­més egyáltalában nem mondható jó­­nk. • A Concordia malom vezetősége sze­rint a bécsi vámok okoznak még nehéz­ségeket a magyar malmoknak. Ha ezek a vámok megmaradnak, akkor a magyar malmok nem lesznek ver­senyképesek Ausztriában. Egyébként most forténak bizonyos tárgyalások a kormány részéről, de hogy ezek milyen eredménnyel fognak zárulni, azt senki nem tudhatja. A kenyérárak alakulá­sára mindenesetre kihatással lesz az osztrák piaccal való kapcsolatunk is, illetve annak mikénti alakulása. Kellner Nándor a Községi Kenyérgyár igaz­gatója a következőket mondotta : — Ha külföldről, főképpen Ame­rikából lanyha búzajegyzés híre­­ érkezik hozzánk, akkor — az­ ed­­­digi tapasztalat legalább is azt mutatja — ntturik nem áll be lany- HasAg, csak az árak stagnálása kö­vetkezik be. Ha azonban Amm­eriká­­ból -5—f1 pontos emelkedés híre ér­­k­ezik,­ szóval nagy ■ árugrámról va­n szó, ennek, tímla pestén is nyoma mutatkozik, amennyiben a házit lé­­jye ■ neu felugrik. Szóvá! Budapest a lany­itaságra nem reagál, ellenben a búzaárak emelkedésére igenis erősen.­­ Legutóbb a hírek­ mindig emelkedésről tanúskodtak, aminek azután a fentiek értelmében meg is látszott a hatása. A búzaárak nálunk is erősen emelkedtek és ezzel kapcsolatban természetesen a liszt is emelkedett, amit azután a községi kenyérgyár is közvetle­nül megérez. Általában azt hall­juk a­ termelőktől és a gabonake­reskedőktől, hogy szűken állunk búzában, amiből arra következte­tünk, hogy sajnos, a búza még jobban fog drágulni.­­­ Természetesen a Községi Ke­nyérgyár árai is függvényei a liszt áralakulásának és ha a liszt drágább lesz, mi is kénytelettek leszünk drágítani. Nemrég emel­tek a pékek árakat, aminek egy­részt az volt az oka, hogy a pék­­munkások 5%-os munkabéreme­lést kaptak, másrészt azonban — és ez volt a nagyobbik oka — a búza ára -170.000 koronáról 520.000 koronára emelkedett. A múlt hé­ten bekövetkezett 400 koronás ke­nyéráremelés e két okra vezet­hető vissza. Jl Sütők Ipartestületének elnöke Deutsch Mór a következőket mon­dotta nekünk : — Sajnos megint kilátás van a kenyérárak eme­lésére, amit, nem is lehet csodálni, hiszen a lisztárak folyton drágulnak. Még a múlt héten 8000—8500 korona volt a nullás liszt ára, ma már 9000 koronát kérnek érte a malmok. Hogy mennyivel emeljük az ára­kat, arra nézve még s­em tudok ha­tározott választ mondani, mint­hogy még nem számítottuk ki a drágulás következményét. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy lefelé nem mennek az árak, min­denesetre egy kicsit várunk és csak azután nyúlunk ismét az emelés­hez. .... " — Ami azt a kérdést illeti, hogy­ Bécsben olcsóbb a kenyér, mint Budapesten, legyen szabad rámutatnom, hogy Bécsben rozskenyeret adnak, míg nálunk a félbarna kenyér búza­lisztből készül. A bécsi rozskenye­­rét v­egyes számú rozslisztből és 7Vé számú búzalisztből állítják elő és ennek a kenyérnek a minősége sokkal rosszabb, keserű is. Nálunk a­ fehérkenyeret a­ pékek 8400 ko­ronáért adják kilónként, lehet, hogy a bécsi fehérkenyér olcsóbb, azonban mi nulláslisztből készít­jük a fehérkenyeret, míg a bécsiek ötös számú lisztből. WVVV'vVAVWVWVV'ArA/WW A jugoszláv ellenzék támadja a kormányt az albán bonyodalom miatt­ ­,­díg vád, december 1. (Az Est külön tudósítójától) Az ellenzéki pártok tegnap párt­gyűlést tartottak és élesen állást foglaltak a kormányé ellen. Olyan felszólalások hangzottak el, hogy Sándor király párizsi látogatása alkalmával, el akarja oszlatni a nyugati nagyhatalmaknak azt a kedvetlenségét, amelyet­­az idézett elő, hogy Jugoszlávia fontos szerepet játszott az albániai bonyodal­mak előidézésében. Cankov bolgár miniszterelnök­­ belgrádi látogatásáról is sok szó­­ esett. A miniszterelnök ,a jugoszláv­­ kormány hozzájárulását jött kérni . Belgrádba Boris király és Iliana román királyi hercegnő frigyéhez, amely a két dinasztiát szórósan összekapcsolná s amely elsőrangú politikai esemény a Balkánon., Megvételre keresünk Jókai, Mikszith, Rákosi, Eötvös, Klasszikus regény­­úr, Magyar regényírók, Ambrus holtan összes mű­veit. Ajánlatok »Kö­ny­v ba h­ím­jeligérettd­atába

Next