Az Est, 1925. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

ft. A kötelezte magát­ a kormány,­­­hogy a kivételezi rendelkezéseket sür­gésben revízió alá vessi és fokozato­san megszünteti. "1­­3."A kormány hajlandó a makás­­biztosítás autonómiáját bizonyos fel­tételek mellett a legrövidebb idő alatt visszaállítani, ezenkívül meg­alkotja az aggkori biztosításról, 'rok­­kanttiztokításról,' özvegyek ás árvák biztosításáról stb. szóló törvényeket. sI­. A kormány hajlandó rendeletét kibocsátani a bányamunkások sza­­badsága érdekében. 11. Ez a pont olyan ipari és keres­­k­ed­elmi politikát igér, mely lehetővé teszi a­ munka megindítását, a nem­zetközi érintkezést, a drágaság meg­­tüntetését, 12. Ez a pont a szaklapokról és a szakszervezeti­ betétekről szól. Mire kötelezték magukat a szocialisták? tízek után azok a részek követ­keznek, amelyekben a szociálde­mokraták vállalnak kötelezettsé­get, és­pedig : Kijelentik a szocialisták, hogy a ném­ét és az ország egyetemes ér­e­­ekeit a■ munkásság­ érdekeivel azonosoknak tekintik, amelyekért a­ munkásságnak is kell küzdenie és áldozatot hozni. Magatartását a párt éhez szabja , és nemcsak hogy tartózkodik minden propa­gandától, amely Magyarország ér­dekeit sérti, hanem ellenkezőleg, aktív propagandát, fejt ki az or­szág javára, egyfelől a külföldi szocialista, pártoknál, kormányok­nál, és e célból a magyar külügy­­mmins­zt­errel kooperál, másfelől megszakít min­den érintkezést az emigránsokkal; ezt nyíltan teszi, és velük a harcot a kül­földön is felveszi. Külpolitikai tekintetben a szo­cialisták kifejezetten a magyar álláspontot teszik maga kérd és róha nem képviselik ellenséges ál­lamok kormányainak álláspontját. A szocialisták megcáfolják a kül­földön alaptalan elterjedt terror­híreket. A Népszava a polgári tár­sad­alommal való együttműködés­r„felhr.lt ír. A külföldi­ sajtó hazug híreit megcáfolja. Belpolitikai, tekintetben az or­szág újjáépítéséért a szocialisták gazdasági téren is kooperálnak a polgári osztályokkal, politikai sztrájkoktól feltétlenül tartózkod­nak. Szakítanak a liberális blok­kal, a polgári demagógia és az­oktronista elemek támogatásától tartózkodnak. A kormánnyal szem­ben, mint annak ellenzéke, tisztes­séges fegyverekkel küzdenek és fakciózna demagógiát nem­ fognak csinálni. K­özt­á­rsaság­i pro­page­ti­dát nem űznek. Végül kötelezték magukat a szocialisták, hogy agi­­tác­iójukat a mezőgazda­sági mun­kásrétegekre nem fogják kiterjesz­teni. A szocialisták ehez külön megjegyezték azonban, hogy­ a­ me­zőgazdasági munkások szervezésé­ről nem mondhatnak le. Mit mondanak ma a szocialisták El. ..a paktum jegyzőkönyv, mint lát­ni való, nemcsak meglepd, hanem m­ip­­eten Politikai jelentőséggel ilacöló köte­­lezettségeket ró a szociáldemokratákra. Közelebbi magyarázatért, ma a szo­­ciáldemokrata párthoz fertőtüinn­k m­atad Farkas István képviselő a következő nyilatkozatot adta nekünk: — A helyzetet kell­ mérlegelni, amelyben a szocialisták 1921-ben voltak. A párt passzivitásban volt, a­ szakszervezetek nem működhet­tek, mert, az ellenforradalom elvet­te helyiségeinket, bútorainkat, ülé­seket nem­ tarthattunk, az interná­lás napirenden volt, fe­nnálott a rendőri jelentkezés kényszere,­­, legképtelenebb terror dühöngött. Tízezrek voltak rendőri felügyelet alatt és let­artózta­tásban a gyorsí­tott eljárás alapján és mi teljes­séggel gúzsba voltunk kötve. Ilyen körülmények, között a pártnak az volt a feladata, hogy enyhítse a drákói intéz­kedéseket és a szenvedést,­­amely reánk nehezedett. Eziránt­ kísérletet tettünk már minden előbbi kormánynál is. • —­ Az ellenforradalom beült a szövetkezetbe is és azt­ az ébredők szálkára akarta kisajátítani. Itt kezdődtek a tárgyalások, amelye­ket a szövetkezeti kormánybiztos folytatott le és mi itt arattuk első győzelmünket, mert a választáson egyetlen­­ébredő sem került be. — E választás befejezése után kívánta Bethlen, hogy vele tár­gyaljunk sokszor megismételt pa­naszainkról. Elkezdődtek a tárgya­lások és ezeknek eredményeként adták k­i 1921 karácsonyára az am­­­nesztia-rendeletet. Akkor ennek a rendeletnek az alapján hatszáz em­ber szabadult ki a fogházból és ezer ember az internálásból vagy a rendőrségről. Ezek voltak a dön­tő szempontok,­­­­semmi más szempont minket nem vezetett, mint az, hogy megszabadítsuk a szerencsétle­neket, akiknek hozzátartozói i­k­ hozzánk jöttek és akiket mi láttunk el segéllyel. • Érthető, hogy ennek az ügynek mindent alárendeltünk. A hiba a kormányé, mert hiszen a kor­mánynak magának kellett volna fokozatosan megszüntetnie az el­lenforradalom kinövéseit, ehelyett azonban ennek a tevékenységnek a­ fejében bennünket megzsarolt. Már két éve volt uralm­on­ az­ el­lenforradalom, de ahelyett, hogy konszolidálódott, volna, éppen ek­kor dühöngött legf­éktelenebből. Megemlítettük Farkas képviselőnek a miniszterelnök bécsi nyilatkozatát, amely szerint, ő a miniszterelnök eleget tett a váltás­, kötelezettségeknek. Meg­kérdeztük Farkast, hogy magyarázzák ők azokat a kö­­telezettségeket, amelyeket a pak­tumban a maguk részéről elvállal­tak, például az emigránsok dolgában stb. Far­kas István így válaszolt: —­ Ilyen tárgyalásoknál egy szempont van, az, hogy a lehető­ségekhez alkalmazkodjunk. Bethlen ezt nem tette akkor, amikor pél­dául az emigráció kérdését szegez­te nekünk. Mi­­ nyíltan megmon­dottuk, hogy ilyen kívánságát le­hetetlen teljesíteni, mert hiszen az emigrációban­­ különböző frakciók vannak, olyanok is például Garami Ernő, akik nem vettek részt a kommünben. Megmondtuk világo­san Bethlennek, hogy politikai ok­talanság tőlünk ilyent követelni. A paktumot ennek dacára alá kel­lett írnunk. Ugyanis december 12-ikén már ki voltak küldve az ügyészek arra, hogy vizsgálják felül, mely inter­náltak és egyéb letartóztatottak kapjanak kegyelmet. Ügy volt, hogy ezek három nap múlva, ka­rácsonyra, ki­k is szabadulnak. Tomcsányi Vilmos Pál igazság­ügyminiszter azután azzal terrori­zált bennünket, ha az összes fel­tételeket nem fogadjuk el, mind­ezeket az ügyészeket azonnal visz­­szíverüleli. Elég tudnia a közvéle­ménynek azt, hogy a paktum ilyen körülményeknek a szülötte. 11 kormány és a paktum A kormány köréből a következő nyilatkozatot, kaptuk: — A kormánynak nincs semmi tit­­kolnivalója a paktumon, amelynek szövegét eddig azért nem hozta nyilvánosságra, mert azt a szocta- a­listák­ kérték. Bethlen a maga ré­széről azért ment bele a paktumba, mert az volt a célja, hogy az or­­­szág újjáépítésének munkájában­­ az ország minden rétegét, így a­­ munkásságot is bekapcsolja. Csütörtök, 1925. január /. Báli Mihály szilveszterre nyugdíjba ment Harminc esztendei munka után havi 73 aranykorona nyugdíjat kap — Az Est tudósítójától — Az öreg Báli Mihály pár hónap­pal ezelőtt kérvénnyel fordult az igazságügy minisztériumhoz és sú­lyos betegségére való hivatkozás­sal nyugdíjaztatását kérte. Az öreg hóhér már esztendők óta­ nem teljesített szolgálatot, helyette az első hóhérsegéd, Gold Károly vé­gezte el a hóhéri munkát. Kérelmét teljesítette az igazság­­­ügyminiszter, Báli Mihály? 1924 december 31-iki kelettel nyugdíjba küld­­ték. A budapesti királyi ügyészség vezetője ma Bálit hivatalos átirat­ban értesítette erről s­­ levelében elismerését is kifejezte Báli Mi­hálynak. Köszönetét és elismerését fejezi ki a budapesti királyi ügyészség — mondja a főügyész — Önnek 30 esztendőn keresztül teljesített, kifogástalanul végzett munkájáért. Báli­ Mihály 30 évet és 2 hónapot töltött állami alkalmazásban, mint hóhér, most fizetésinek 80 százalékával von­ta­mit nyugdíjba. Egy hónapra, 71 aranykoronát és 10 aranyfilért­ kap fizetésül az ál­lamtól és ehez negyedévenként 20 aranykorona lakáspénz jár. Báli Mihály nyugdíjazásával most megüresedett a főhóhéri ál­­lás, ezért a királyi ügyészség már a mai napon felterjesztést intézett az igazságügy-miniszterhez, akitől a hóhéri állás betöltésének enge­délyezését kéri. Amikor az erre vonatkozó engedély megjött, az ügyészségen kiírják a pályázatot a hóhéri állásra. Természetesen az első pályázók között szerepel a szintén előrehaladott korú Gold Károly, Báli első hóhérsegédje. 9 Rifi@Fikaii békét közvetít a kölni zina ügyében A R3fi­3fíkSvsto k­ínai ütésétől sem várnak végleges fegysékszöve­get­ ­ London, december 31 (Az Est külön tudós­ójáta) A francia hivatalos cáfolatokkal szemben biztosra vehető, hogy az a­mer­ikai E­g­y e­sül­­­t-A 11 a­ina­k kormánya sietve igyekszik diplo­máciai úton m­ég január I--ike előtt fi­er­linben és az antant fővárosaiban olyan légkört terem­teni, amelyben a siker minden remé­nyével békésen, lehet­­se­n elsimítani is kölni k­o­n f­­­i­k­­­u­s­t. Érdekes meg úgy élni, hogy az an­gol konzervatív sajtó, amely kez­detben nagy hangon követelte, hogy a kölni zóna okkupá­ci­ó­j­á­t bizonytalan ideig meg kell hosszabbítani, karácsony óta cihan­g­a­­t a 11, részint pedig nagy tartóz­­kodással írt erről a kérdésről. Csu­pán annak a ténynek a megemlí­tésére szorítkozott, hogy a nagy­követek tanácsa előkészíti a né­met birodalmi kormányhoz inté­zendő jegyzéket, de magát a pro­blémát megkerülte és a megoldásról napok óta hallgat. Akik értenek a nemzetközi dip­lomácia nyelvén, azok tisztán lát­ják, hogy a konzervatív kormány a maga sajtója útján igyekszik Amerika közvéleményét­­meg­nyugtatni s erre irá­nyulnak azok a mai közlések is, hogy a nagykövetek tanácsa a mai ülésen sem fogja még véglegesen meg­­szöve­g­e­zni a Német­országhoz intézendő jegyzéket, mert még nem foglalhat állást és nem mondhat ítéletet a német le­szerelés mostani állásáról. A mai lapok­ értesülése szerint a jegyzék kizárólag annnak a megál­lapítására fog szorítkozni, hogy lehe­te­t­len a kölni zónát január 10-én kiüríteni, mert a szövetségesek eddig az idő­pontig nem lesznek abban a hely­zetben, hogy a németországi kato­nai ellenőrző bizottságok­ összefog­laló jelentése alapján biztos képet alkothassanak maguknak arról, hogy mennyiben felelt meg Németország a leszerelés­re nézve vállalt kötele­zet­tségek­ne­k. Egyes lapok, — miként megjegyzik, késő éj­­szaka szerzett értesülés alapján — azt írják, hogy a nagykövetek tanácsa a mai ülés után a jegyzék tervezetét m­­ég egyszer megküldi a szövetséges kormá­nyokhoz, mert szüksége mutatkozik annak, hogy a ma megej­tendő módosításokat új­ból megvitassák egymás k­ö­z­ött, így­ tehát a nagykövetek tanácsa ezen­ a héten a jegyzék végleges megszövegezése és alá­­írása céljából újból össze fog ülni, hogy azután elküldje a jegyzéket Berlinbe. Összeül az új német birodalmi gyűlés Berlin, december 31 Az új birodalmi gyűlést j­a­n­u­á­r* .­-ére egybehívták.

Next