Az Est, 1925. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1925-01-01 / 1. szám
ft. A kötelezte magát a kormány,hogy a kivételezi rendelkezéseket sürgésben revízió alá vessi és fokozatosan megszünteti. "13."A kormány hajlandó a makásbiztosítás autonómiáját bizonyos feltételek mellett a legrövidebb idő alatt visszaállítani, ezenkívül megalkotja az aggkori biztosításról, 'rokkanttiztokításról,' özvegyek ás árvák biztosításáról stb. szóló törvényeket. sI. A kormány hajlandó rendeletét kibocsátani a bányamunkások szabadsága érdekében. 11. Ez a pont olyan ipari és kereskedelmi politikát igér, mely lehetővé teszi a munka megindítását, a nemzetközi érintkezést, a drágaság megtüntetését, 12. Ez a pont a szaklapokról és a szakszervezeti betétekről szól. Mire kötelezték magukat a szocialisták? tízek után azok a részek következnek, amelyekben a szociáldemokraták vállalnak kötelezettséget, éspedig : Kijelentik a szocialisták, hogy a némét és az ország egyetemes éreekeit a■ munkásság érdekeivel azonosoknak tekintik, amelyekért a munkásságnak is kell küzdenie és áldozatot hozni. Magatartását a párt éhez szabja , és nemcsak hogy tartózkodik minden propagandától, amely Magyarország érdekeit sérti, hanem ellenkezőleg, aktív propagandát, fejt ki az ország javára, egyfelől a külföldi szocialista, pártoknál, kormányoknál, és e célból a magyar külügymminszterrel kooperál, másfelől megszakít minden érintkezést az emigránsokkal; ezt nyíltan teszi, és velük a harcot a külföldön is felveszi. Külpolitikai tekintetben a szocialisták kifejezetten a magyar álláspontot teszik maga kérd és róha nem képviselik ellenséges államok kormányainak álláspontját. A szocialisták megcáfolják a külföldön alaptalan elterjedt terrorhíreket. A Népszava a polgári társadalommal való együttműködésr„felhr.lt ír. A külföldi sajtó hazug híreit megcáfolja. Belpolitikai, tekintetben az ország újjáépítéséért a szocialisták gazdasági téren is kooperálnak a polgári osztályokkal, politikai sztrájkoktól feltétlenül tartózkodnak. Szakítanak a liberális blokkal, a polgári demagógia és azoktronista elemek támogatásától tartózkodnak. A kormánnyal szemben, mint annak ellenzéke, tisztességes fegyverekkel küzdenek és fakciózna demagógiát nem fognak csinálni. Köztársasági propagetidát nem űznek. Végül kötelezték magukat a szocialisták, hogy agitációjukat a mezőgazdasági munkásrétegekre nem fogják kiterjeszteni. A szocialisták ehez külön megjegyezték azonban, hogy a mezőgazdasági munkások szervezéséről nem mondhatnak le. Mit mondanak ma a szocialisták El. ..a paktum jegyzőkönyv, mint látni való, nemcsak meglepd, hanem mipeten Politikai jelentőséggel ilacöló kötelezettségeket ró a szociáldemokratákra. Közelebbi magyarázatért, ma a szociáldemokrata párthoz fertőtüinnk matad Farkas István képviselő a következő nyilatkozatot adta nekünk: — A helyzetet kell mérlegelni, amelyben a szocialisták 1921-ben voltak. A párt passzivitásban volt, a szakszervezetek nem működhettek, mert, az ellenforradalom elvette helyiségeinket, bútorainkat, üléseket nem tarthattunk, az internálás napirenden volt, fennálott a rendőri jelentkezés kényszere,, legképtelenebb terror dühöngött. Tízezrek voltak rendőri felügyelet alatt és letartóztatásban a gyorsított eljárás alapján és mi teljességgel gúzsba voltunk kötve. Ilyen körülmények, között a pártnak az volt a feladata, hogy enyhítse a drákói intézkedéseket és a szenvedést,amely reánk nehezedett. Eziránt kísérletet tettünk már minden előbbi kormánynál is. • — Az ellenforradalom beült a szövetkezetbe is és azt az ébredők szálkára akarta kisajátítani. Itt kezdődtek a tárgyalások, amelyeket a szövetkezeti kormánybiztos folytatott le és mi itt arattuk első győzelmünket, mert a választáson egyetlenébredő sem került be. — E választás befejezése után kívánta Bethlen, hogy vele tárgyaljunk sokszor megismételt panaszainkról. Elkezdődtek a tárgyalások és ezeknek eredményeként adták ki 1921 karácsonyára az amnesztia-rendeletet. Akkor ennek a rendeletnek az alapján hatszáz ember szabadult ki a fogházból és ezer ember az internálásból vagy a rendőrségről. Ezek voltak a döntő szempontok,semmi más szempont minket nem vezetett, mint az, hogy megszabadítsuk a szerencsétleneket, akiknek hozzátartozói ik hozzánk jöttek és akiket mi láttunk el segéllyel. • Érthető, hogy ennek az ügynek mindent alárendeltünk. A hiba a kormányé, mert hiszen a kormánynak magának kellett volna fokozatosan megszüntetnie az ellenforradalom kinövéseit, ehelyett azonban ennek a tevékenységnek a fejében bennünket megzsarolt. Már két éve volt uralmon az ellenforradalom, de ahelyett, hogy konszolidálódott, volna, éppen ekkor dühöngött legféktelenebből. Megemlítettük Farkas képviselőnek a miniszterelnök bécsi nyilatkozatát, amely szerint, ő a miniszterelnök eleget tett a váltás, kötelezettségeknek. Megkérdeztük Farkast, hogy magyarázzák ők azokat a kötelezettségeket, amelyeket a paktumban a maguk részéről elvállaltak, például az emigránsok dolgában stb. Farkas István így válaszolt: — Ilyen tárgyalásoknál egy szempont van, az, hogy a lehetőségekhez alkalmazkodjunk. Bethlen ezt nem tette akkor, amikor például az emigráció kérdését szegezte nekünk. Mi nyíltan megmondottuk, hogy ilyen kívánságát lehetetlen teljesíteni, mert hiszen az emigrációban különböző frakciók vannak, olyanok is például Garami Ernő, akik nem vettek részt a kommünben. Megmondtuk világosan Bethlennek, hogy politikai oktalanság tőlünk ilyent követelni. A paktumot ennek dacára alá kellett írnunk. Ugyanis december 12-ikén már ki voltak küldve az ügyészek arra, hogy vizsgálják felül, mely internáltak és egyéb letartóztatottak kapjanak kegyelmet. Ügy volt, hogy ezek három nap múlva, karácsonyra, kik is szabadulnak. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter azután azzal terrorizált bennünket, ha az összes feltételeket nem fogadjuk el, mindezeket az ügyészeket azonnal viszszíverüleli. Elég tudnia a közvéleménynek azt, hogy a paktum ilyen körülményeknek a szülötte. 11 kormány és a paktum A kormány köréből a következő nyilatkozatot, kaptuk: — A kormánynak nincs semmi titkolnivalója a paktumon, amelynek szövegét eddig azért nem hozta nyilvánosságra, mert azt a szocta- alisták kérték. Bethlen a maga részéről azért ment bele a paktumba, mert az volt a célja, hogy az ország újjáépítésének munkájában az ország minden rétegét, így a munkásságot is bekapcsolja. Csütörtök, 1925. január /. Báli Mihály szilveszterre nyugdíjba ment Harminc esztendei munka után havi 73 aranykorona nyugdíjat kap — Az Est tudósítójától — Az öreg Báli Mihály pár hónappal ezelőtt kérvénnyel fordult az igazságügy minisztériumhoz és súlyos betegségére való hivatkozással nyugdíjaztatását kérte. Az öreg hóhér már esztendők óta nem teljesített szolgálatot, helyette az első hóhérsegéd, Gold Károly végezte el a hóhéri munkát. Kérelmét teljesítette az igazságügyminiszter, Báli Mihály? 1924 december 31-iki kelettel nyugdíjba küldték. A budapesti királyi ügyészség vezetője ma Bálit hivatalos átiratban értesítette erről s levelében elismerését is kifejezte Báli Mihálynak. Köszönetét és elismerését fejezi ki a budapesti királyi ügyészség — mondja a főügyész — Önnek 30 esztendőn keresztül teljesített, kifogástalanul végzett munkájáért. Báli Mihály 30 évet és 2 hónapot töltött állami alkalmazásban, mint hóhér, most fizetésinek 80 százalékával vontamit nyugdíjba. Egy hónapra, 71 aranykoronát és 10 aranyfilért kap fizetésül az államtól és ehez negyedévenként 20 aranykorona lakáspénz jár. Báli Mihály nyugdíjazásával most megüresedett a főhóhéri állás, ezért a királyi ügyészség már a mai napon felterjesztést intézett az igazságügy-miniszterhez, akitől a hóhéri állás betöltésének engedélyezését kéri. Amikor az erre vonatkozó engedély megjött, az ügyészségen kiírják a pályázatot a hóhéri állásra. Természetesen az első pályázók között szerepel a szintén előrehaladott korú Gold Károly, Báli első hóhérsegédje. 9 Rifi@Fikaii békét közvetít a kölni zina ügyében A R3fi3fíkSvsto kínai ütésétől sem várnak végleges fegysékszöveget London, december 31 (Az Est külön tudósójáta) A francia hivatalos cáfolatokkal szemben biztosra vehető, hogy az amerikai Egy esült-A 11 ainak kormánya sietve igyekszik diplomáciai úton még január I--ike előtt fierlinben és az antant fővárosaiban olyan légkört teremteni, amelyben a siker minden reményével békésen, lehetsen elsimítani is kölni kon fikust. Érdekes meg úgy élni, hogy az angol konzervatív sajtó, amely kezdetben nagy hangon követelte, hogy a kölni zóna okkupációját bizonytalan ideig meg kell hosszabbítani, karácsony óta cihangat a 11, részint pedig nagy tartózkodással írt erről a kérdésről. Csupán annak a ténynek a megemlítésére szorítkozott, hogy a nagykövetek tanácsa előkészíti a német birodalmi kormányhoz intézendő jegyzéket, de magát a problémát megkerülte és a megoldásról napok óta hallgat. Akik értenek a nemzetközi diplomácia nyelvén, azok tisztán látják, hogy a konzervatív kormány a maga sajtója útján igyekszik Amerika közvéleményétmegnyugtatni s erre irányulnak azok a mai közlések is, hogy a nagykövetek tanácsa a mai ülésen sem fogja még véglegesen megszövegezni a Németországhoz intézendő jegyzéket, mert még nem foglalhat állást és nem mondhat ítéletet a német leszerelés mostani állásáról. A mai lapok értesülése szerint a jegyzék kizárólag annnak a megállapítására fog szorítkozni, hogy lehetetlen a kölni zónát január 10-én kiüríteni, mert a szövetségesek eddig az időpontig nem lesznek abban a helyzetben, hogy a németországi katonai ellenőrző bizottságok összefoglaló jelentése alapján biztos képet alkothassanak maguknak arról, hogy mennyiben felelt meg Németország a leszerelésre nézve vállalt kötelezettségeknek. Egyes lapok, — miként megjegyzik, késő éjszaka szerzett értesülés alapján — azt írják, hogy a nagykövetek tanácsa a mai ülés után a jegyzék tervezetét még egyszer megküldi a szövetséges kormányokhoz, mert szüksége mutatkozik annak, hogy a ma megejtendő módosításokat újból megvitassák egymás között, így tehát a nagykövetek tanácsa ezen a héten a jegyzék végleges megszövegezése és aláírása céljából újból össze fog ülni, hogy azután elküldje a jegyzéket Berlinbe. Összeül az új német birodalmi gyűlés Berlin, december 31 Az új birodalmi gyűlést január* .-ére egybehívták.