Az Est, 1925. július (16. évfolyam, 144-170. szám)
1925-07-01 / 144. szám
2. oldal 376. §-a szerint minősülő bűnpártolás vétsége miatt azzal vádolja, hogy anélkül, hogy a bűntett elkövetése előtt fivérével és sógorával az iránt megegyezett volna, a bűntettekből származó előny biztosítására azon célból, hogy magának vagyoni hasznot szerezzen, közreműködött az által, hogy a jelzett 70 millió koronából 65 millió koronát elrejtett, 5 millió koronát pedig kölcsön címén magának megtartott. Léderer Sándorral szemben az ügyészség a bűnpártolás vétségének vádját elejtette, mert nem látta bebizonyítottnak azt, hogy amikor sógornőjének a hullakofferek elszállításában segédkezett, tudta volna, hogy azok Kodelka Ferenc holttestének egyes részeit tartalmazzák. A terjedelmes vádirat végén az ügyészség így festi meg Léderer Gusztávniét: az alacsony sorból származó, vagyontalan, szegénységben felnőtt, tizenöt éves kora óta önálló, hat éven át _ férjével házasságon kívüli együttélést folytató, nagyzoló természetiig magát előkelő családból _ származónak és vagyonosnak valótlanul feltüntető, a fényűzést szerető és arra törekvő, de vágyait kielégíteni már nem képes, adósságot adósságra halmozó, berendezéseit gyakran változtató, fizetési ígéreteit be nem tartó, hazudozó természetű Léderer Gusztávné a bűnügy összes adatai szerint a szokottnál is nagyobb befolyást gyakorolt, mindenesetre szerényebb igényű, ingadozó jellemű, habozó természetű, csekély ellenálló képességgel bíró és könnyen befolyásolható férjére. Rendőrök és detektívek vigyáznak a rendre A nagy főtárgyalások izgalmai már a törvényszéki palota külső képén meglátszanak. Reggel nyolc órakor az ötödik kerületi kapitányságról nagy rendőrcsapat vonult fel felügyelni a Lédererné tárgyalás rendjére. Nyolc óra után már a tájékára sem mehet a II. emeleti esküdtszéki nagyteremnek az, aki nem szerzett jegyet az első tárgyalási napra. Harminc rendőrt vezényeltek ki Domokos rendőrfőtanácsos és Mihály főfelügyelő parancsnoksága alatt a főtárgyalásra. A rendőrök az esküdtszéki nagyterem nagy szárnyas ajtaja előtt állanak és szigorúan igazoltatnak mindenkit.Bent a teremben is rendőrök és detektívek serege őrködik a rendre. Kinyitják a tárgyalótermet . Fél kilenckor nyitják ki az összetorlódott közönség előtt az ajtókat. Az első, aki a tárgyalóteremben helyet foglal, Csortos Gyula. Két fiatalképű fekete reverendás pap is ott tülekedik a tömegben, hogy jó helyet biztosítson magának. Fél kilenc után maga a törvényszék elnöke Langer kúriai híre jön a tárgyalás vezetőjével Megnyitom a főtárgyalást, — hangzik fel Denk tanácselnök szava a nagy csendben — Léderer Gusztávné szül. Schwartz Mária és Léderer Sándor vádlottak bűnügyében. Léderer Gusztávné ügyében, akit a királyi ügyészség csalás, gyilkosság, lopás bűntettével vádol és Léderer Sándor ügyében, aki ellen a királyi ügyészség bűnpártolás miatt emelt vádat. — Léderer Gusztávné álljon fel, — hangzik az elnök szava a tárgyalóterem nagy csendjében és a feketeruhás szőke asszony a két fegyőr között odaáll szorosan az elnöki emelvény elé. Ismét a tanácselnök hangja hallatszik, aki feltűnő halkan beszél: — A neve, úgy-e bár, Léderer Gusztávné ? — Igen, — mondjamagyarul az asszony. — Beszél annyira magyarul, — folytatja a tanácselnök hogy amit mondok megérti? — Nagyon keveset tudok magyarul, — válaszolja Lédererné, jó magyaros kiejtéssel. — A kérdéseimet érti annyira, — folytatja az elnök — hogy tudja miről van szó? Amennyiben nem értené meg, jelen van a tolmács úr, mindent tolmácsolni fog. — Figyelmeztetem azonkívül, hogy felelhet németül is, amíg azonban nincs rá szükség, addig a lehetőséghez képest magyarul igyekezzék beszélni. Ezután a nacionáléra kerül a sor. — Apja neve, ugyebár József ! — kérdezi az elnök, majd így folytatja: — Anyjának neve: Beer Anna. 1893 január 11-én született jelenlegi lakása Tölgyfa ucca 4 TI emelet 12., vallása római katolikus, csendőrfőhadnagy felesége négy elemit végzett, anyanyelve német, magyarul beszél, büntetve nem volt? — Igen, — feleli Léderer Gusztávné ismét magyarul, mire az elnök a tanács felé fordul és az előtte fekvő iratokból megállapítja, hogy a bűnügyi nyilvántartó kimutatása szerint 1921 január 22-éig Léderer Gusztávné neve a bűnügyi nyilvántartóban nem fordul elő. — Álljon elő Léderer Sándor,— mondja ezután az elnök, mire a vádlottak padjáról a derékban szabott, elegáns, divatos kék zakóba öltözött másodrendű vádlott Léderer Sándor a tanács elé áll és katonásan meghajtja magát. Nacionáléjának felvétele után azt kérdezi tőle az elnök: — Mi a foglalkozása ? Léderer Sándor némi habozás után így válaszol: — Állás nélkül vagyok. Denk tanácselnök megállapítja, hogy foglalkozása ezelőtt banktisztviselő volt a Nemzeti Banknál és ebből az ügyből kifolyólag bocsátották el állásából. — Mi az iskolai képzettsége? — kérdezi tovább. Léderer Sándor így felel: — Felső kereskedelmi iskolát végeztem. Az elnök megállapítja, hogy a bűnügyi nyilvántartóban Léderer Sándor neve sem szerepel 1925 január 22-ig. Az elnök ezután így folytatja: — A mai tárgyalásra megidéztem Léderer Gusztávné védőjeként dr. Lévay Tibort, Léderer Sándor védőjeként dr. Schubert Zoltánt, a sértettek képviseletében dr. Szilassy Nándort. A tolmács tisztét dr. Gruber Károly látja el. Megkezdődik a főtárgyalás Lédererné a „szép Mici" Kodelka, az áldozat Denk Tivadar tanácselnökkel inspiriálni. Az oldalfolyosók is feketéllenek a sok embertől, akik mindenáron, ha már jegyük nincs, legalább Léderernét szeretnék látni, amint a fogházból elővezetik. Léderernét azonban egy melléklépcsőn már nyolc óra után felhozták őrei a vádlottak szobájába. Az esküdtek padsorában foglal helyet Apáthy Jenő ezredes-hadKilenc óra tíz percet mutatnak az órák, amikor nyílik a nagyterem oldalsó Szárnyas ajtaja és I bíró, aki a katonai törvényszéken a Léderer-ügy tárgyalását vezette. A mai tárgyalási napra százötven belépőjegyet bocsátottak ki a törvényszék elnökségén. Még a nagyterem emeleti karzatai is roskadásig zsúfolva vannak. Már negyedtízre jár az idő, de még mindig késik a tárgyalás megnyitása, mert Denk tanácselnök a mai napra, mielőtt még a Léderer-ügyet kiosztották volna a tanácsnak, hat főtárgyalást tűzött ki. Ezeket kell előbb az elnöknek elnapolnia, fekete selyemtrikóruhába öltözve, barnabetétes lakáscsipőben, simán hátrafésült hajjal, sápadt, lefogyott képpel, lassú léptekkel bejön a tárgyalóterembe két szuronyos fogházőr kíséretében Léderer, Gusztávné. A per másik vádlottja: Léderer Gusztáv fivére és az asszony sógora, Léderer Sándor bankhivatalnok, aki jelenleg szabadlábon van, már ott ül a vádlottak padján. Az asszony üdvözölni próbálja sógorát, az azonban reá sem tekint és elfordul a melléje települő asszonytól. Pár perc és már nyílik a bírói visszavonuló szoba ajtaja és bevonul Denk Tivadar tanácselnök vezetésével a bíróság. A vádat dr. Makai Jenő ügyészségi alelnök képviseli. Halálos csend fogadja a bírák belépését. Bevezetik Léderernét Szerda, 1925 július . Déli 12 órára idézték meg Léderer Gusztávot Az elnök megkérdezi a tolmácsot, hogy tett-e esküt. A tolmács kijelenti, hogy igen, mire az elnök a tolmácsot figyelmezteti esküjére és enunciációját így folytatja: * — Tanúként megidéztem a mai nap déli 12 órájára ezenkívül Léderer Gusztávot. A hallgatóságot figyelmeztetem, hogy csendben, rendben viselkedjen, nehogy valami kényszerítő vagy büntető rendszabályt kelljen önökkel szemben alkalmaznom. A tárgyaláson hozandó esetleges határozatokat dr. Czirer Ágost bíró úr foglalja írásba. Az elnök ismerteti a vádiratot Az elnök most utasítást ad a börtönőröknek, hogy üljenek le és a tanács előtt csupán a feketeruhás Lédererné és a feszes vigyázzban álló Léderer Sándor marad. Denk tanácselnök kezébe veszi a rózsaszínű vádiratot és az ügyet a következőképpen kezdi ismertetni. — A királyi ügyészség vádiratot adott Léderer Gusztávné ellen, aki az ellen kifogásokkal élt. Ellene a vádtanács vádhatározatot hozott és ebben Léderer Gusztávnét egyrendbeli csalás bűntettével , mint tettestársat, egyrendbeli gyilkosság bűntettével mint felbujtó bűnrészest, egyrendbeli lopás bűntettével pedig mint tettestársat vádolja. Léderer Sándor ellen egyrendbeli bűnpártolás vétsége címén folyik eljárás. Léderer Gusztávné ellen azért adott ki vádhatározatot a vádtanács, mert az ott megállapított tényállás szerint a jogtalan vagyoni haszonszerzés céljából 1924 december végén és 1925 január elején fondorlattal elhitette Kodeiba Ferenccel hogy Léderer Gusztávnak egy villát vásárló angol úrtól megbízása van négymilliárd koronát érő dollár beváltására — ehez azonban száz millió korona kell. Hogy az üzletben részesedjék, Kodelka Ferenc 1925 január 6-án egy napra hetven millió koronát adott át. Másodszor vádolja a vádtanács határozata Léderer Gusztávnét azért, mert 1924 december végén és 1925 január elején, legkiváltképpen pedig 1925 január 7 én Léderer Gusztávné előre megfontolt szándékkal és fenyegetésekkel — hogy különben elválik tőle, — rávirta arra, hogy Kodelkát megölje. Léderer Gusztáv a tettet saját lakásán végrehajtotta, Frommerpisztolyával főbelőtte Kodelka Ferencet. Ezenkívül vádolja a vádtanács határozata Lédererhisz-. Léderer Gusztáv