Az Est, 1925. november (16. évfolyam, 247-271. szám)
1925-11-17 / 260. szám
Kedd, 1925. november 17. Rákosi Mátyásékat rendes bírósághoz utalták Langer elnök ma délelőtt hirdette ki a statáriális bíróság végzését — 99 A rögtönitélő bíráskodásnak nincs helye“ Rákosiék bűnügyében — Az Est tudósítójától — Ünneplés ruhába öltözötten, csoportosan iparkodtak a kommunista statáriális tárgyalás iránt érdeklődők a pihenő vasárnap csendes reggelén a törvényszék palotájába, amelynek nagy esküdtszéki terhében a rögtönítélő bíróság — nehogy az eljárást akadályozó szünet, bekövetkezzék — vasárnap is folytatta Rákosi Mátyásék főtárgyalását. Kilenc óra után nyitotta meg Langer Jenő elnök a tárgyalást. Miután szombaton este végeztek a vádlottak kihallgatásával, az orvosszakértők kihallgatására került a sor. Rákosi Mátyást és négy társát őreik kikísérik a tárgyalóteremből, mire Németh Ödön, Minich Károly és Bakody Aurél orvosprofesszorok, törvényszéki orvosszakértők terjesztik elő véleményüket a vádlottak elmebeli állapotáról. A szakértők szerint mindegyik vádlott épelméjű, egészséges, csak őri Károlyon észleltek maláriás tüneteket és Gőgös Ignác, Román Katalin idegesebb természetűek, mint társaik. Az orvosi vizsgálatok alkalmával sérüléseket a vádlottakon nem találtak, egyedül Gőgös Ignác panaszolta, hogy a rendőrségen bántalmazták. Az orvosszakértők meghallgatása után Miskolczy Ágost ügyész kijelentette, hogy a bizonyítás kiegészítésére indítványa nincs. A védők egyike, dr. Nagy Mihály, több tanú kihallgatását kérte arra vonatkozólag, hogy a vádlottak csak szervezkedtek, a kommunista párt megalakítására törekedtek, de erőszakos kísérletre nem gondoltak. Bécsben maga Landler Jenő óva intette őket, hogy komolytalan, megvalósíthatatlan dolgokba belemenjenek. A törvényszék elutasította a bizonyítás kiegészítését, azzal, hogy a bíróság is úgy látja, hogy a vádlottak csak sorozatosan, fokozatosan kívántak eredményt elérni, semmiféle erőszakos akcióra nem készültek. Ezzel az elnök befejezettnek nyilvánította a bizonyítási eljárást és felszólította az ügyészt vádindítványa megtételére. A vádindítvány Miskolczy Ágost királyi ügyész azzal kezdte vádbeszédét, hogy a vádlottak vallomása alapján bebizonyult a tényállás. A vádlottak egyik célja a Vágspárt teljes bolsevizálása volt. Amikor nyílegyenesben indult meg a munka Moszkva ideküldte Rákosi Mátyást, majd Weinberger Zoltánt. A bécsi kongresszus után erőteljes munka indult meg a világszovjet köztársaság kikiáltásán IWWVVVVWVVVVWAVWVSAe/VV ra. Egyszer már rettenetesen sötét, véresen kegyetlen zsarnokság szakadt ránk a bolsevizmussal — fejtegette Miskolczy ügyész, aki rámutatott arra, hogy mindenütt, minden államban börtönbe kerülnek a kommunisták, ha szembeszállnak , a polgári társadalom rendjével. A tömegbnl kiemelkedő kommunista demagógokat az uralomvágy vezeti, Oroszországban bilincsbe vertek minden szabadságot, a fehér cárokat a vörös cárok váltották fel. A bolsevizmus nem politika, — jelentette ki az ügyész — a bolsevizmus bűncselekmény, merénylet, aljasság, gonoszság. Ellene minden civilizált államnak védekeznie kell. Azzal folytatta ezután az ügyész, hogy Rákosi Mátyás és társai egyáltalán nem az eszme imponáló harcosai, Rákosi nem valami kiváltságos képeségű egyén, akit tehetsége nem is tesz alkalmassá szerepjátszásra. Munka nélkül, nyugodt kb kényelemben népbiztoskodott a diktatúra alatt. Weinberger Zoltán a kicsapott diák nem tud érvényesülni a polgári társadalomban, ezért lesz bolseviki. Ő sem dolgozik, csak tanácskozik, utasításokat ad. Őri Károly megírnta a gyalupadot és rájött, hogy munka nélkül milyen nagyszerűen meg lehet élni a kommunizmusból. Gőgös Ignác is lenézi iparát és mint agitátor nagyszerű jövedelemhez jut. Románi Katalint a vasúti hivatalnoknőt elcsapják állásából, erre felfedezi, hogy ő bolsevista. Mennyivel jobb is szónokolni, mint jegyeket lyukasztgatni. Sehol semmi önzetlenség, őszinteség. A társadalmi rendnek, nyugalomnak, békének, az európai civilizációnak védelmében folyt le ez a főtárgyalás — fejtegette az ügyész. Magyarországnak érdeme lesz az egyszer, hogy szembe mert szállni a bolsevista pusztítással. A törvényszék bölcsessége tudni fogja — fejezte be beszédét az ügyész — hogy milyen büntetéssel sújtsa a vádlottakat, akik el akarták pusztítani a törvényt, a rendet, akik halált kiáltanak mindenre, ami előttünk, polgárok előtt nagy, szép, nemes és szent. Rákosi védője beszél Rákosi Mátyás védője, dr. Lengyel Zoltán tartotta meg ezután védőbeszédét. Azzal kezdte, hogy Magyarországnak a diktatúrából, ebből a füzetből többé nem kell. Az ügyész — úgymond a védő — nem meri megmondani, milyen ítéletet kér. Ha ítéletet mond a statáriális bíróság, ez csak halál lehet, amit rögtön végre kell hajtani, de itt rögtönítélő eljárásnak helye nincsen. Ha van bűncselekmény, akkor az ügy a rendes bíróság elé tartozik. Rámutatott a védő, hogy az egész világ ide figyel, minden, ami a tárgyalóteremben történik, Magyarország javára vagy terhére esik. Ezek a vádlottak bombával nem dolgoztak. Sajnos, ha más kezek más oldalról helyeznek el bombákat, még mindig akadnak védelmezőik. Statáriális eljárással ezek ellen a bombások ellen kellett volna eljárni. Lehetetlenség, hogy az 1919-iki események nálunk még egyszer megismétlődhessenek. — Nem vagyunk arra illetékesek, hogy a kommunizmus, e nagy nemzetközi mozgalom fölött Budapesten mondjunk ítéletet. Nem olyan egyszerű az, hogy itt öt-hat embert kivégezzenek. Ne csináljon a bíróság ezekből vértanúkat, mert ez lenne a kommunizmus legerősebb propagandája. Míg más országok nagyszerű gazdasági összeköttetésekbe lépnek Szovjet-Oroszországgal, szegény Magyarországunknak csak a szenvedések, a próbáratételek maradnak. Kérte végül a védő, hogy a bíróság szállítsa le hatáskörét és utalja rendes bíróság elé az ügyet. A többi védő Weinberger Zoltán védője, dr. Greguss Andor azt fejtegette, hogy a vádlottak nem követtek el lázadást, tehát fölöttük statárialiter ítélkezni nem lehet. Őri Károly védője, dr. Nagy Mihály arra mutatott reá, hogy mekkora az elégedetlenség a munkásság között a szociáldemokrata pártvezetőség ellen. Gőgös Ignác védője, dr. Domokos Andor egy világért sem állítja, hogy p ártatlan játékot csináltak a vádlottak. Rendes bíróság ítélkezzék fölöttük. Román Katalin védője, dr. Győri Ákos szintén a statáriális ítélkezés ellen tiltakozott. Mivel az ügyész nem kívánt reflektálni a védőbeszédekre, Rákosi Mátyást szólította maga elé Lámper elnök. Rákosi védőbeszéde — Az ügyész úr azt vágta a fejünkhöz, hogy dolgozni nem szerető, népből indítók, izgatók vagyunk. Ezután hosszasan beszél az oroszországi állapotokról, mire Langer elnök többször figyelmeztette Rákosit, hogy a maga ügyéről beszéljen. — Bevallom, — jelentette ki Rákosi Mátyás — hogy kommunista pártot akartunk itt csinálni, de munkáink nem irányult oda, hogy hat hónap alatt, egy év alatt kikiáltsuk a szovjetdiktatúrát. Arról beszélt ezután Rákosi, hogy a kommunisták ellene vannak minden nemzeti elnyomásnak. A kommunista internacionálé kötelességgé tette, hogy propagandát kell indítani a magyar elszakított, területek visszacsatolására. — Mi kommunisták voltunk azok — úgymond — akik fegyverrel a kezünkben utasítottunk vissza a frifinomnál sokkal jobb békét. Inkább kitettük magunkat a halálos csapásnak. Ebben a háborúban a burzsoázia nem támogatott bennünket. — Az a háború a világforradalom érdekében folyt, — szól közbe Miskolczy ügyész. —• Magyar területek visszaszerzéséért, — válaszolta Rákosi. Újból figyelmezteti Langer elnök Geld Zoltán rajta Rákosit, hogy a maga ügyéről beszéljen. Rákosi nem veszi figyelembe az elnöki figyelmeztetéseket és most már arról kezd értekezni, hogy a francia kommünt egy maroknyi csirkefogó, gazember csinálta, bár annak is gazdasági okai voltak. A magyar kommünnek ugyanez lesz a sorsa, — jelenti ki Rákosi — ugyanilyen véleményt nyilvánítanak majd róla időknek múltával. — Én a kommunista pártnak feladatát Magyarországon is abban látom most, — folytatta sza blyreform Rákosiék bűnpörének statáriális tárgyalása. A bíróság: középen Kanga Jenő elnök, tőle balra Paulag Gyula, jobbra: Kilb Lajos bírók Rákosi Mátyás GYERMEKÜDÜLŐI SZANATÓRIUM ZUGLIGET 3., SZIVASI ÚT 6. Szülők figyelmét felhívjuk a Gyeriyikadil Gyermekek Üdülőjére, mely az egész év folyamán nyitva van. Már eddig tett orvosi tapasztalatok szerint középmagaslati klímája gyermekekre előnyösebb, mint a Tátra, vagy a Semmering, sokszor kedvezőbb, mint Abbázia. Telefon: József 20-54, vagy dr.Rosenberg gyermekorvos 165-54 (Belváros) 3 oldal