Az Est, 1925. november (16. évfolyam, 247-271. szám)

1925-11-17 / 260. szám

Kedd, 1925. november 17. Rákosi Mátyásékat rendes bírósághoz utalták Langer elnök ma délelőtt hirdette ki a statáriális bíróság végzését — 99 A rögtönitélő bíráskodásnak nincs helye“ Rákosiék bűnügyében — Az Est tudósítójától — Ünneplés ruhába­ öltözötten, cso­portosan iparkodtak a kommunis­ta statáriális tárgyalás iránt ér­deklődők a pihenő vasárnap csen­des reggelén a törvényszék palotá­jába, amelynek nagy esküdtszéki terh­ében a rögtönítélő bíróság — nehogy az eljárást akadályozó szünet, bekövetkezzék — vasárnap is folytatta Rákosi Mátyásék fő­­tárgyalását. Kilenc óra után nyitotta meg Langer Jenő elnök a tárgyalást. Miután szombaton este végeztek a vádlottak kihallgatásával,­­ az orvosszakértők kihallgatá­sára került a sor. Rákosi Mátyást és négy társát őreik kikísérik a tárgyalóterem­ből, mire Németh Ödön, Minich Károly és Bakody Aurél orvos­­professzorok, törvényszéki orvos­szakértők terjesztik elő vélemé­nyüket a vádlottak elmebeli álla­potáról. A szakértők szerint mind­egyik vádlott épelméjű, egészséges, csak őri Károlyon észleltek malá­riás tüneteket és Gőgös Ignác, Ro­mán Katalin idegesebb természe­tűek, mint társaik. Az orvosi vizs­gálatok alkalmával sérüléseket a vádlottakon nem találtak, egyedül Gőgös Ignác panaszolta, hogy a rendőrségen bántalmazták. Az orvosszakértők meghallgatá­sa után Miskolczy Ágost ügyész kijelentette, hogy a bizonyítás ki­egészítésére indítványa nincs. A védők egyike, dr. Nagy Mihály, több tanú kihallgatását kérte arra vonatkozólag, hogy a vádlottak csak szervezkedtek, a­ kommunista párt megalakítására törekedtek, de erőszakos kísérletre nem gondol­tak. Bécsben maga Landler Jenő óva intette őket, hogy komolyta­lan, megvalósíthatatlan dolgokba belemenjenek. A törvényszék elutasította a bi­zonyítás kiegészítését, azzal, hogy a bíróság is úgy látja, hogy a vád­lottak csak sorozatosan, fokozato­san kívántak eredményt elérni, semmiféle erőszakos akcióra nem készültek. Ezzel az elnök befejezettnek nyil­vánította a bizonyítási eljárást és felszólította az ügyészt vádindít­ványa megtételére. A vádindítvány Miskolczy Ágost királyi ügyész azzal kezdte vádbeszédét, hogy a vádlottak vallomása alapján bebizonyult a tényállás. A vádlottak egyik célja a Vágs­­párt teljes bolsevizálása volt. Ami­kor nyílegyenesben indult meg a munka Moszkva ideküldte Rákosi Mátyást, majd Weinberger Zol­tánt. A bécsi kongresszus után erőteljes munka indult meg a vi­lágszovjet köztársaság kikiáltásá­n IWWVVVVWVVVVWAVWVSAe/VV ra. Egyszer már rettenetesen sötét, véresen kegyetlen zsarnokság sza­kadt ránk a bolsevizmus­sal — fej­tegette Miskolczy ügyész, aki rá­mutatott arra, hogy mindenütt, minden államban börtönbe kerül­nek a kommunisták, ha szembe­­szállnak , a polgári társadalom rendjével. A tömegbnl kiemelkedő kommunista demagógokat az ura­lomvágy vezeti, Oroszországban bilincsbe vertek minden szabadsá­got, a fehér cárokat a vörös cárok váltották fel. A bolsevizmus nem politika, — je­lentette ki az ügyész — a bolsevizmus bűncselekmény, merénylet, aljasság, gonoszság. Ellene minden civilizált államnak védekeznie kell. Azzal folytatta ezután az ügyész, hogy Rákosi Mátyás és társai egy­általán nem az eszme imponáló harcosai, Rákosi nem valami ki­váltságos képeségű egyén, akit te­hetsége nem is tesz alkalmassá sze­repjátszásra. Munka nélkül, nyu­godt k­b­ kényelemben népbiztos­­kodott a diktatúra alatt. Weinber­ger Zoltán a kicsapott diák nem tud érvényesülni a polgári társa­­dalomban, ezért lesz bolseviki. Ő sem dolgozik, csak tanácskozik, utasításokat ad. Őri Károly meg­írnta a gyalupadot és rájött, hogy munka nélkül milyen nagyszerűen meg lehet élni a kommunizmusból. Gőgös Ignác is lenézi iparát és mint agitátor nagyszerű jövede­lemhez jut. Románi Katalint a vas­úti hivatalnoknőt elcsapják állásá­ból, erre felfedezi, hogy ő bolsevis­ta. Mennyivel jobb is szónokolni, mint jegyeket lyukasztgatni. Se­hol semmi önzetlenség, őszinteség. A társadalmi rendnek, nyuga­lomnak, békének, az európai civi­lizációnak védelmében folyt le ez a főtárgyalás — fejtegette az ügyész. Magyarországnak érdeme lesz az egyszer, hogy szembe mert szállni a bolsevista pusztítással. A törvényszék bölcsessége tudni fogja­ — fejezte be beszédét az ügyész — hogy milyen büntetéssel sújtsa a vádlottakat, akik el akar­ták pusztítani a törvényt, a ren­det, akik halált kiáltanak minden­re, ami előttünk, polgárok előtt nagy, szép, nemes és szent. Rákosi védője beszél Rákosi Mátyás védője, dr. Len­gyel Zoltán tartotta meg ezután védőbeszédét. Azzal kezdte, hogy M­­agyar­országnak a diktatúrából, ebből a füzetből többé nem kell. Az ügyész — úgymond a védő — nem meri megmondani, milyen ítéletet kér. Ha ítéletet mond a statáriális bíróság, ez csak halál lehet, amit rög­tön végre kell hajtani, de itt rögtönítélő eljárásnak helye nincsen. Ha van bűncselekmény, akkor az ügy a rendes bíróság elé tartozik. Rámutatott a védő, hogy az egész világ ide figyel, minden, ami a tárgyalóteremben történik, Ma­gyarország javára vagy terhére esik. Ezek a vádlottak bombával nem dolgoztak. Sajnos, ha más ke­zek más oldalról helyeznek el bom­bákat, még mindig akadnak védel­mezőik. Statáriális eljárással ezek ellen a­ bombások ellen kellett vol­na eljárni. Lehetetlenség, hogy az 1919-iki események nálunk még egyszer megismétlődhessenek. — Nem vagyunk arra illetéke­sek, hogy a kommunizmus, e nagy nemzetközi mozgalom fölött Buda­pesten mondjunk ítéletet. Nem olyan egyszerű az, hogy itt öt-hat embert kivégezzenek. Ne csináljon a bíróság ezekből vértanúkat, mert ez lenne a kommunizmus legerősebb propagandája. Míg más országok nagyszerű gazdasági összekötteté­sekbe lépne­k Szovjet-Oroszország­­gal, szegény Magyarországunknak csak a szenvedések, a próbáratéte­­lek maradnak. Kérte végül a védő, hogy a bíróság szállítsa le hatás­körét és utalja rendes bíróság elé az ügyet. A többi védő Weinberger Zoltán védője, dr. Greguss Andor azt fejtegette, hogy a vádlottak nem követtek el lázadást, tehát fölöttük statária­­liter ítélkezni nem lehet. Őri Károly védője, dr. Nagy Mi­hály arra mutatott reá, hogy mek­kora az elégedetlenség a munkás­ság között a szociáldemokrata pártvezetőség ellen. Gőgös Ignác védője, dr. Domo­kos Andor egy világért sem állít­ja, hogy p ártatlan játékot csináltak a vádlottak. Rendes bíróság ítél­kezzék fölöttük. Román Katalin védője, dr. Győri Ákos szintén a statáriális ítélkezés ellen tiltakozott. Mivel az ügyész nem kívánt re­flektálni a védőbeszédekre, Rákosi Mátyást szólította maga elé Lám­per elnök. Rákosi védőbeszéde — Az ügyész úr azt vágta a­ fe­jünkhöz, hogy dolgozni nem sze­rető, népből indítók, izgatók va­gyunk. Ezután hosszasan beszél az orosz­­országi állapotokról, mire Langer elnök többször figyelmeztette Rá­kosit, hogy a maga ügyéről beszél­jen. — Bevallom, — jelentette ki Rá­kosi Mátyás — hogy kommunista pártot akartunk itt csinálni, de munkáink nem irányult oda, hogy hat hónap alatt, egy év alatt ki­kiáltsuk a szovjetdiktatúrát. Arról beszélt ezután Rákosi, hogy a kommunisták ellene van­nak minden nemzeti elnyomásnak. A kommunista inter­naci­onálé kö­telességgé tette, hogy propagandát kell indítani a magyar elszakított, területek­ visszacsatolására. — Mi kommunisták voltunk azok — úgy­mond — akik fegyverrel a kezünk­ben utasítottunk vissza a f­rifinom­nál sokkal jobb békét. Inkább ki­tettük magunkat a halálos csapás­nak. Ebben a háborúban a burzsoá­zia nem támogatott bennünket. — Az a­ háború a világforrada­lom­ érdekében folyt, — szól közbe Miskolczy ügyész. —• Magyar területek visszaszerzé­séért, — válaszolta Rákosi. Újból figyelmezteti Langer elnök Geld Zoltán raj­ta Rákosit, hogy a maga ügyéről be­­széljen. Rákosi nem veszi figye­lembe az elnöki figyelmeztetéseket és most már arról kezd értekezni, hogy a francia kommünt egy ma­roknyi csirkefogó, gazember csinál­ta, bár annak is gazdasági okai voltak. A magyar kommünnek ugyanez lesz a sorsa, — jelenti ki Rákosi — ugyanilyen véleményt nyilvánítanak majd róla időknek múltával. — Én a kommunista pártnak feladatát Magyarországon is ab­ban látom most, — folytatta sza­­ blyreform Rákosiék bűnpörének statáriális tárgyalása. A bíróság: középen Kanga Jenő elnök, tőle balra Paulag Gyula, jobbra: Kilb Lajos bírók Rákosi Mátyás GYERMEKÜDÜLŐ­I SZANATÓRIUM ZUGLIGET 3., SZIV­ASI ÚT 6. Szülők figyelmét felhívjuk a Gyeriy­ikadil Gyer­­mekek Üdülőjére, mely az egész év folyamán nyitva van. Már eddig tett orvosi tapasztalatok sze­rint középmagaslati klímája gyermekekre előnyö­sebb, mint a Tátra, vagy a Semmering, sokszor kedvezőbb, mint Abbázia. Telefon: József 20-54, vagy dr.Rosenberg gyermekorvos 165-54 (Belváros) 3 oldal

Next