Az Est, 1926. július (17. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-17 / 159. szám

Riviera — a földi boldogságot s a ma­gasabb szférákba való fellebe­gést jelképezte ez a szó a pol­gári élet szürkeségében. Most egy új momentum készül elve­gyülni a Riviérába s ez a mo­mentum majdnem oly kápráza­tos, mint a végtelen tenger és majdnem oly igézetes, mint az ottani virágok kelyhe. Arról van szó, hogy a leghatalmasabb országok jegybankjainak a kor­mányzói a Riviérán fognak ta­lálkozni s ott megbeszélik azt a tervet, miképpen lehetne egy­séges pénzt adni a darabokra szaggatott Európának. A nagy Amerika negyvennyolc államá­nak egyetlenegy pénzneme van, ez a pénz nem ismer határokat, megy ide-oda, jön onnan vissza, mindenütt kalapot emelnek előtte, belefekszik a vállala­tokba, dolgoztat, terveztet, mun­kát és kenyeret ad. A kis Euró­pa harmincöt államának leg­alább harmincötféle pénze van, mindegyik pénz más és más faj­tájú, az egyik túl egészséges, a másik sápadt, a harmadikba éppen hogy hálni jár a lélek. Mondhatatlan sok baj, vesződ­­ség, veszteség, csírájában meg­fojtott terv és egyhelyben to­­porzékoló tehetetlenség a követ­kezménye annak, hogy minden országnak más és más a pénz­neme s ezek a pénzek más és más törvények, konjunktúrák, tőzsdék és politikák füttyére táncolnak. Mily megkönnyebbü­lés venne erőt az európai gaz­dasági életen, ha egyetlenegy megingathatatlan értékmérő volna kezünkben,­­ persze úgy, hogy a nemzeti szuverenitáson csorba ne essen. Mi mindent le­hetne ezzel művelni, mily szik­lákat rúghatnánk félre a fejlő­dés útjáról s hogy tódulna a pi­ros vér a ványadt erekbe. A terv, sajnos, sokkal szebb, sem­hogy a realitás talapzatára lenne állítható. Az európai or­szágoknak nemcsak külön pén­zük, de külön múltjuk, történel­mük, tradíciójuk s nemzeti lel­kük is van. De ha fantasztikus is a terv, gyönyörködünk benne, mint ahogy a hétköznapi nyűg­ben porosodó lélek andalog pálmáról, tengerről, mesebeli sirálykisasszonyról. — Riviera­­• XCLr - *•%? £& i • / /­ yf/A ft Ara 1500 korona (12 fillér) Budapest, 1926 * Szombat * július 17. & Előfizetési árak : egy hónapra . . . 40,000 K Három hónapra • 120,000 K Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám­­ára a fővá­­rosban, a vidéken és a pályaudvarokon 1300 K Ausztriában 30 garas2000 k. Politikai napilap 52» FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR XVII. évfolyam *159.szám.. Szerkesztőségi 6H. kerület Rákóczi út 54» Kiadóhivatal­­ VII., Erzsébet körút 16—29^7" Fiók­"kiadóhivatalok­­ IV., Váci ucca 12., V., Vilmos császár út 14, 4» VII., Rákóczi út 14. Szerkesztőség Bécsben* Kohlmarkt 7. Leszállították a jövedelmiadót A pénzügyminiszter megkezdte az adóterhek leépítését A kisemberek jövedelmiadóját 25—30 százalékkal csökkentette Legnagyobb adómérséklést a nagyjövedelmű adózók kapták A pengő bevezetése előtt még mindig aranykoronában vetik ki az adót . Az Est tudósítóidtól — A pénzügyminiszter végre el­szánta magát és kiadta a jövede­lemadó leszállítására vonatkozó rendeletét, amely úgy intézkedik, hogy 1926 január 1-étől kezdve az egyes jövedelmi kategóriákban lényegesen csökken az adó. A leszállításra a pénzügyminiszter már ISIS-ben kért felhatalmazást a Népszövetségtől, de ez a felhatal­mazást megtagadta. Hozzájárult azonban ahoz, hogy 1926 január 1-ével megtörténjék az adóleszállí­tás, amire nézve a miniszternek a nemzetgyűlés az 1925. XXIII. tc. 4. szakaszában adta meg a felhatal­mazást. Ezzel a felhatalmazással élt most Bud János pénzügyminiszter, mikor a hivatalos lapban kiadta rendeletét a jövedelemadó kulcsai­nak csökkentéséről. Ha a jövedelemadó újabban meg­állapított kulcsát nézzük, el­ kell ismerni, hogy egyes kategóriákban határozottan könnyítést jelent a kisemberekre nézve, de talán még nagyobb könnyítéseket foglal ma­gábé­n a nagy jövedelmű adózók ér­dekében. Az eladó régiókban, a kisebb jövedelmeknél átlag 25—30 százalékkal csökken az idén a jövedelemadó. Ez a csökkenés körülbelül a 30.000 aranykoronás évi jövedelemig tart, a­ 30.000 arany­koronás arany jöve­delemnél már nincs leszállítás. De 30.000 aranykoronán túl már ismét csökken a jövedelemadó és a legnagyobb csökkenés a 200.000 aranykorona évi jöve­delemnél következik be. Ezután ismét fokozatosan emel­kednek az adókulcsok és egymillió aranykorona jövedelemnél az adó­kulcs ismét a régi lesz. Nyilvánvaló tehát, hogy a jöve­delemadó hullámvonalban halad és az élet fogja megmutatni, hogy a pénzügyminiszter az újabb te­herelosztást igazságosan vitte-e keresztül. A jövedelmiadóalapokat a pénz­ügyi hatóságok már megállapítot­ták, eddig legfeljebb csak előleg­­befizetések történtek a közönség ré­széről, most azonban, hogy a ren­­­­­delet megjelent, a pénzügyi hatósá­gok rövidesen kézbesíteni fogják mindenki számára, hogy mennyi jövedelemadót tartozik fizetni a le­szállított adókulcsok alapján. A jövedelemadó fizetési felhí­vása augusztus 1-ére fog szólni, több. A felemelt jövedelmi adót fizetik si egyedülállók, továbbá a gyermek­telen házaspárok. A 800 koronán aluli jövedelem adó­­mentes, a magánalkalmazottaknál a jövedelem 2400 aranykoronáig adómen­tes. —­ Hogy a közönség láthassa, milyen arányú adócsökkentésekre számíthat, megemlítjük, hogy eddig 1000—1100 aranykoronáig a régi adótétel a rendes adónál 17, a felemeltnél 17.50 aranyko­­roma volt, most pedig lesz a rendes adónál 12.50 és a felemelt adónál 13 aranykorona ; 2000—2100 aranykoronás jövedelemnél eddig volt 43, illetve 44 aranykorona a jövedelmi adó, most pe­dig 33, illetve 36 aranykorona . 3000— 3100 aranykoronás jövedelemnél eddig volt 74, illetve 77 aranykorona, most pedig lesz 63, illetve 69 aranykorona ; 10.000 koronás jövedelemnél eddig volt 515, illetve 565 aranykorona, most pe­dig 414, illetve 455 aranykorona lesz az adó ; 30.000 aranykoronás jövedelemnél eddig volt 2530, illetve 2710, most pe­dig 2520, illetve 2760 aranykorona lesz, tehát látható, hogy a 30.000 aranykoro­nás jövedelem esetén az adó nem vál­tozott. A 200.000 aranykoronás jövedelemnél eddig az adó 80.000, illetve 88.000 arany­koronát tett ki, ez most 45.000, illetve 49.500 aranykoronára csökkent. Kétségtelen, hogy az adókulcsok a kisebb kategóriákban is csök­kentek, de­­ igazi jelentősége mégis a nagy­­jövedelmű embereknél van a mai rendeletnek, míg a közép­jövedelmeknél, ame­lyekhez az ország lakosságának jö­vedelemadóval­­sújtott nagyobb része tartozik alig enyhül valami­vel az adókulcs. Ha az enyhülés be is követke­zik, ez aránylag nem lesz egyenlő azzal a mérsékléssel, amit a nagyobb jövedelmek kaptak ma a pénzügyminisz­­t­r­ tértől. í A kereskedelmi és iparkamara nyilatkozata A pénzügyminiszter ma megjelent adórendeletének érdekes megvilá­gítását kaptuk a budapesti kereskedelmi és iparkamara részéről. " Mindenekelőtt arra kell utalni, hogy amikor csekélyszámú hónap vá­laszt el bennünket a pengevaluta be­vezetésétől, a pénzügyi kormányzat még mindig aranykoronában operál az adó- smrrs­ok megállapításánál. Annak ide­jén a kamara is harcolt, hogy marad­junk meg­ az aranykorona mellett és itt volna a legfőbb ideje, hogy ha már elfogadtuk a pengőértéket, a hivatalos fórumoknak ebben kellene számítani az adót, ha kevéssé kényelmes volna i­s ez számukra. ihr­ A ma megjelent rendelet az 1925. évi XXIII. tc. 4. szakaszon alapul, amely szerint a pénzügyminiszter fel­hatalmazást nyert arra, hogy a jöve­delmi adótételeket 1926 január 1-ével újból és olykép állapíthassa meg, hogy a 40 százalékos adókulcs csak 1 millió aranykorona jövedelemnél nyerjen al­kalmazást.­­ Ezt hajtja most végre részletesen a pénzügyi kormányzat, amelynek mai rendeletében két a­dótételről van szó. Van a rendes adótétel, ezenkívül a fü­lemell adótétel, amely természetesen magasabb összegeket tartalmaz . A kisebb adótételek szerint fizetik a jövedelmiadót azok, akiknek lutztar-­ tásához még két családtag tartozik, valamint azok, akiknek a háztartásá­hoz kettővel több családtag tartozik, de adóalapjuk 4000 aranykoronánál

Next