Az Est, 1927. május (18. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-28 / 120. szám

10. oldal 376st Szombat, 1927. május 28. Látogatás a versenyző legjelesebb jeleseknél A legifjabb kiütők, Uniósok és művészek verseny közben — Az Est tudósítójától — Nyugtalan éjszakája volt , szerdáról Áldozó csütörtökre virradóra két és félszáz nyolcadikos diáknak. Ezek mind a jeles tanulók voltak az ország legkülönbözőbb középiskoláinak nyol­cadik osztályából. Házi versenyeken válogatták ki min­den intézetben a legjobb tanulókat az évenként immár ötöd­ízben megismét­lődő nagy szellemi tornára, a legjelesebb jelesek versenyére. . Tekintélyes titulusért folyt az ifjú elmék küzdelme annak eldöntésére, hogy ki tudja legjobban a történelmet, vagy az irodalmat, vagy ki a legjobb latinista, fizikus vagy matematikus. De azok sem maradtak ki a nemes ver­sengésből, akiknek szívében művészi vágyak lobognak, mert a középiskolai ifjúság írói vagy festői tehetségének első komoly szárnypróbálgatására most nyílott alkalom.# Heggel félkilenc. Ébredezik a csen­des Krisztinaváros. Kipirult arcú, pely­­hedző állú diákok gyülekeznek az attila uceai főgimnázium tölgyfakapu­­jánál. Kilenc óra előtt megérkezik dr. Pin­tér Jenő tankerületi főigazgató, a ta­nulmányi versenyek megalapítója. Öt teremben osztják szét az idén első íz­ben rendezett szépirodalmi versenyre jelentkezett 52 nyolcadikost. Köztük 5 leány is van. A főigazgató mindenütt röviden ismerteti, hogy milyen téma­körből kell venni a szépirodalmi mű tárgyát. Röviden elmondja, a tragikus sorsú Kerényi Frigyes költő hányatott életét, kivándorlását Amerikába, ottani szörnyű küzdelmét a halálos kórral. Felolvassa Tompa Mihálynak »Levél egy kibujdosott barátom utam című költeményét. — »Halálos sebbel, idegen földönt, le­gyen a címe a műnek, ami lehet no­vella, vers, vagy bármiféle szépirodal­mi műfaj — mondja a főigazgató. Ezzel megkezdődik a szépirodalmi ver­seny. A hátulsó sorok egyikében borzas hajú ifjú kezd először írni. Utána a többiek. Délelőtt tíz órakor Pintér főigazgató­val átmegyünk a tanulmányi verseny másik színhelyére. Itt Krompaszky Miksa tankerületi főigazgató vezeté­sével folyik a latin, magyar és történelmi verseny. A magyar versenyre harminchat, a történelmi versenyre harmincnégy, a latinra pedig huszonkilenc jeles diák nevezett. Minden teremben már javá­ban folyik a tételek kidolgozása. Latinból egy Tacitus szöveget kell lefordítani magyarra, majd pedig egy lediktált magyar szöveget latinra — természetesen szótár nélkül. A latin versenyzők termébe nézünk be először. A katedrán öt-hat szakadozott, rojtos­szélű szótár hever. — Ezeket elkoboztuk — mondja a felügyelő tanár. — Ohó! szótárral mi is tudnánk for­­­­dítani — jegyzi meg mosolyogva Pin­tér főigazgató. A kis történelemtudósok termébe me­gyünk. Itt három óra­ alatt a követ­kező tételt kell kidolgozni írásban: magyar parasztlázadások a XVIII. és XIX. században. Néhány percre félbe­szakad a dolgozatírás és kezdődik a gyorstételek megfejtése. Fél perc alatt jeligés papírlapra rövid válaszban kell megfelelni a főigazgató kérdésére: — Mikor uralkodott Trajanus? — hangzik az első fogas kérdés. Feszült izgalom a kis tanteremben. Egy-két fej ráhajol a padra és már ír­ják is: Kr. után 98—117. Azután jön a többi kérdés: Mikor halt meg Gusztáv Adolf¥ Mikor fedezték fel a Déli sar­kot? Mi történt 1066-ban? Mi történt 1821-ben? És végül mi­­történt 1893- ban? Átmegyünk a magyar irodalom ver­senyzőihez. Itt az írásbeli tétel: Vörösmarty, Petőfi és Arany élet­­bölcselete, vagyis, mi az élet célja, az ember ren­deltetése és milyen tanácsokat adnak életútjainkra? Itt is gyors tételeket ad fel a főigazgató. Öt versidézetet olvas fel és félperces gondolkodás után le kell írni, melyik költő melyik verséből szól az idézet. Az első idézet ez volt: Pogány jó, had nem tűrhetem! Mond és tűnik nyugalma. Magyar hazán és nemzeten Nem dúl pogány hatalma ... Felcsillan a diákok szeme. Talán egy sincs közöttük, aki le ne írná nagybol­­dogan, hogy ez az idézet Czuczor Ger­gely s Hunyadit című költeményének egyik strófája. A második idézet Vajda János, a harmadik Petőfi, a ne­­gyedik Arany János, az ötödik Lévai József egyik versének négy-négysoros idézete volt. Szemközt a (. fl o ?)/ fii - r­e­ál­i­s­k­ol­áb­a­n ugyancsak javában folyt már a gyakorlati tudományok versenye. Földrajzból tizenhatan jelentkeztek itt és három óra alatt ezt a tételt kellett írásban kidolgozni: A Duna jelentő­sége. Itt is voltak gyorstételek, de már 10—1ó perces gondolkozás­ idővel. Há­rom földrajzi gyorstétel ez volt: 1. Kik érték el a Déli sarkot és milyen útvo­nalon mentek? 2. Melyek a legfőbb vi­lágforgalmi útvonalak a tengeren? 3. Kik a magyarok nyelv- és fajrokonai és hol laknak? A fizikai gyorstételeket öt perc alatt kellett megfejteni. Milyen messze van egy homorú tükör előtt, amelynek fó­kusztávolsága 20 cm az a tárgy, amely­nek képe a tükör által ötszörös nagy­ságban látszik? Miért halljuk a vil­lámlást kísérő csattanást hosszabb ideig tartó dörgés alakjában? A füst ugyan­olyan sebességgel hagyja el az ágyú­csövet, mint a golyó, miért nem halad tovább ugyanolyan messzire és ugyan­olyan sebességgel, mint a golyó? Miért van télen csillagos éjszakán hidegebb, mint borús éjszakán? Ezek voltak a gyorstételek, míg három óra alatt le kellett írni egy tetszőlegesen választott kísérletet és ismertetni kellett az ener­gia megmaradásának elvét és jelentő­ségét. Sokkal szívderítőbb látvány volt a Markó uccai reál hatalmas rajz­terme. Balogh Sándor tanár állított itt össze hat csendéletet,­ három magyar stílusú és három virágcsendéletet. Kis állvá­nyokon helyezték el a lerajzolandó té­mát. Egy-egy ilyen állványt apró kis rajzpadokon ülték körül a­­versenyző diákok. Az egyik állványon tarka ku­lacs kinyitott bugylibicskával, makra­pipával, dohányzacskóval. Kissé távo­labb ugyancsak kulacs, tarka tarisz­nyával és két szép almával. A virág­­csendélet témája mindenütt magyar korsóban pünkösdi rózsa, liliom és tuli­pán. A témát mindenki szabadon vá­lasztott technikával ábrázolhatta. Vol­tak, akik ceruzával, szénnel, tussal, vízfestékkel, olajfestékkel és pasztell­­ceruzával dolgoztak. Végül ismét komor terembe léptünk, a matematikai versenyzők közé. Itt egy harmadfokú egyenlet és egy geometriai tétel megoldása volt a súlyos feladat. Sápadt, sovány Harold Lloyd-szemüveges számtan tudósok iszo­nyúan rágták a tollat. Az utolsó sorok egyikében felfedeztünk egy fiatal leány matematikust is. Erős szemüveg csil­logott a szemén. Kínlódva rágta ceru­záját és szomorúan nézett ki az abla­kon. Talán a dunaparti korzóra gon­dolt, ahol most lovagjaik oldalán sé­tálnak ifjú társnői, akiknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, miként kell megoldani a harmadfokú egyenletet... G.A. WWWWWWWWWWWWWWWI ’A rajzverseny résztvevői munkában A tanulmányi verseny rendezőbizottsága (balról jobbra): Walton Róbert igaz­gató, Krompaszky Miksa, Pintér Jenő tankerületi főigazgatók, Schmiedt Ala­jos szakfelügyelő és Oberli József főigazgatósági titkár Ősz hajszálainak­­ eredeti színét visszakapja na valód­i Dr. Morisson-hajvízeti nasznal mely egyuttal megszünteti a haj nullasát Üvegje 2'40.. drogériában nő. — Kapható patikában, J­avellinka Dr Wonssin névre. Főraktár Kozmochemia rt., Budapest,­­ Dembinski ucca 4 VIRÁNYI ÜZLETEIBEN KAPHATÓK! Ferenciek tere 3 és Párizsi u. 3. Vállal mindennemű női kalap­készítést, alakítást, festést Szezonból visszamaradt szöveteimből készitek öltönyöket, felöltőket áron alul. Részletre is. Pomázi. Irányi ucca 20 Nyugágyat ral és lábhosszabbítóval 1 pengő heti részletre szállítunk Hermann Gyula, Magyar Kosárfonó Rt Főüzlet: V., Lipót körút 15. Vígszínházzal szem­ben. Telefon : T. 292— 96. Fióküzlet: Horthy Miklós út 10-12.Tel f: 386-77 . VILÁGHÍR» Germánia és Singer cyclaea! KERÉKPÁROK legolcsóbb árban, kényelmes heti és havi részlet­fizetésre kaphatók. Singer és Társa, József körút 35 Lipót körúton tabót, vasból teljes garnitúrát, színes, aplikált ernyővel ismét adunk 4 pengő heti részletre előleg nélküli Kertibútort disztin­gált úri helyen, bal Honos nagy utcai elegáns úriszoba előkelő úrn­ő, telefon-, fürdőszobahasználattal Hidaó Érdeklődni telefon: 220—40 A volt esztergomi háziezred a volt cs. és királyi 26. számú gyalogezred tagjai az Esztergomban, 1927. évi m­ius 29-én leleplezendő hősök emlékénél testületileg jelenik meg. Gyülekezés kedvezőtlen idő esetén reggel *48 óra előtt, kedvező időben pedig a/49 előtt a Magyar Király szállodában. Felkérjük a volt ezredtársakat, hogy erre lehetőleg teljes számban megjelenni szíveskedjenek, s egyben közöljük, hogy az ünnepségek lezajlása után a hely­színen értesítendő időben, egy barátságos bajtársi ebédet rendezünk. Kérjük a volt ezredtársakat, szí­veske­d­enek l­e­hetől­eg m­iel­őbb ,r­oska úti rm Gyürke Dezső nyug­­isszedes úrral közölni, há­nyan óhajtanak­ az ebéden résztvenni. Az ebéd ára 2 pengő lesz.

Next