Az Est, 1927. október (18. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-14 / 233. szám

­ A magyar-német kereskedelmi szerződés írta: Dr. Vadnai Béla.­ — Az Est tudósítójától — A m­agyar-német kereskedelmi szerződés megkötését­ célzó tárgya­lások felvételéről" közzétett hivata­los jelentés az egész országban osztatlan örömöt váltott ki. Végre 1920 óta, amióta a legnagyobb ked­­vezéses megállapodás érvényben van, mindenki, akit illet, rájöhe­tett arra, hogy a két országnak olyan mély­­ és nagyjelentőségű közös érdekei vannak, amelyek célirányosan és eredményesen csak olyan okmányokban szabályozha­tók, amelyek az adott helyzetek és viszonyok alapos mérlegelése nyo­mán készültek. A magunk részéről egyébként egész behozatali politikánkban ál­landóan kifejezést adtunk annak a felfogásnak, hogy a német ipari cikkek iránt a legnagyobb érdek­lődéssel viseltetünk, hiszen amíg 192­1. évben összbe­­hozatalunknak még csak 8 szá­­zaléka volt német eredetű, ad­dig 1926. évben már importunk 13 százalékra származott Né­­metországból. Sajnos, kivitelünkkel nem tud­tuk ezt a tempót követni. Sőt, ha az idei adatokat vesszük szemügy­re, meg kell állapítani, hogy a Né­metországba való exportunk visz­­szaesik. Természetesen mindez nem a mi hibánk, nem is élhetetlensé­günk, de annak a váratlanul ér­vénybe léptetett német kereskedel­mi politikának a következménye, amely mezőgazdasága érdeké­­ben, az egész világ meglepeté­sére, egyrészt olyan horribilis vámokat léptet hatályba, ame­lyek a mi szempontunkból fel­tétlen prohibitívek, másrészt a különböző állategészségügyi rendelkezésekkel teljesen lezár­ták előttünk a német határt, így amíg 1926. évben csaknem 70.000 darab levágott sertést vit­tünk ki Németországba, addig az idén éppen a fenti okoknál fogva teljesen elestünk a német piactól. Persze romlott a helyzetünk az egyéb állatbevitelben is, hiszen Németrszág egyelőre csak Hollandiával, Dániával és Ausztriával tart fent állat­egészségügyi szerződést, a többi termelő országok elől elbarikádozza magát. Egészen érthetetlen különben, hogy bár Németország zsír és szalonna importja több mint 1,2 millió métermázsa, mégis a zsír 100 kilogramját ma is 5 aranymárka vám terheli. Alég furcsább a helyzet a búzánál. Az évi minimális búzabehoza­tal 20 millió métermázsa, amelyre 100 kilogram­onként 7,5 arany márka vámot vetnek ki. Kuriózumként nem érdektelen felemlíteni azt sem, hogy például a ló vámját darabonként 500 arany márkában szabták ki, jóllehet az állat érték­e alig tehető többre 400 aranykoronánál. Persze ha most mindehez még azt is tudomásul vesszük, hogy Németország a folyó év első 8 hónapjában majdnem 3000 millió márka értékű élel­miszert hozott be, akkor ál­mél­kodássá­ kell a kér­dést feltenni, hogy mi szükség volt arra, hogy mindez a nagy bajban is gondban­­ még 15—20% vámmal is meg­­terheltessék, ami persze az ipari termelés ver­senyképességét rontja le sokszor a katasztrófáig. Úgy látszik, pillanatnyilag Né­metországban is felülkerekedtek az önellátás politikájának harco­sai, akik nem ismerik országuk vi­szonyait, a termelés határait, akik figyelmen kívül hagyják a nem­zet legnagyobb érdekeit, akik nem akarnak tudomást venni arról, hogy az ipar kivi­tele a folyó év augusztus 31-ig 6,2 millió aranymárka volt,­ amely azonban lényegesen több is lehetett volna, ha az élelmicikkek­­re kirótt horribilis vámok nem nem drágítják a termelés költ­ségeit s nem­ rontják le a világ ver­senyében az ország pozícióját. Németország ipara egyenesen predesztinálva van arra, hogy a termelésnek a kontinensen irányt szabjon, hogy vezessen, hogy a modern fejlődés érdekében szinte korszakalkotóan dokumentálja­­ a maga erejét. De ezt csak úgy ér­heti el, ha nem ül föl hangzatos frázisoknak, nem tűri meg, hogy az egyik foglalkozási ág javára, amely egyébként koránt sem bír, a nemzet életébe akkora­ jelentő­séggel, mint aminőt magának vin­dikál, olyan előnyök és kedvezések adassanak, amelyek elviselhetetle­nül lerontják a polgár életnívóját, felfokozzák a drágaságot és a Né­metországot környező mezőgazda­sági államok elszánt haragját, gyű­lölködését váltják ki. Persze bennünk semmi antago­­nizmus. Ellenkezőleg. Józanul tud­juk a tiszta igazságot. Nem állít­juk, mert nem állíthatjuk, hogy Németország nélkülünk nem eg­zisztálhat. De tudatában vagyunk annak is, hogy a két állam között he­lyes elvek mellett őszintén, be­csületesen felépített szerződés amellett, hogy a mi állatfeles­legeink könnyű elhelyezését biztosítja, Németország kivite­lét legalább 300 millió márká­val növelheti meg.­­ Amellett nagyban elősegítheti a német ipari termelés túlhajtott költségeinek csökkentését, ami vi­szont a nehéz iparban jelenthet lényegesen jobb exporthelyzetet. És nem szabad negligálni Német­országnak azt sem, hogy a kiváló bajor ''tenyészállatok szempontjá­ból Magyarország mindig olyan alkalmas piac, amelyet a számí­tásból kihagy­ni legalább is köny­­nyelműség. Egyébként tudnunk kell, hogy 1870 óta — leszámítva a háború utáni néhány rémes esztendőt — mindig Németország volt az az állam, amely a maga gazdasági jelen­tőségénél, erejénél és abszolút felkészültségénél fogva Közép- Európa gazdaságpolitikájának irányt szabott. A Párizs melletti békék mindent összemarcangoltak és csak termé­szetes, hogy az egyes országok ke­reskedelmi és termelési politikája is az őrültséggel lett határos. Mint­hogy­ azonban a gyógyulás folya­matának egyszer mégis el kell kezdődni, akarjuk hinni, hogy Németor­szág nem fogja követni a bal­sorsukba rohanó utódállamok esztelen és céltalan taktikázá­sát, de bölcsen és előrelátással újra megszabja a nyugodt, az egészséges fejlődés útját, hogy az összes eltévelyedetteket visz­­szarántsa a szakadék peremé­ről. Ebben a reményben, ezzel a meggyőződéssel ülünk a tárgyaló­asztalhoz, hogy Németországgal tarifánig szerződést kössünk. nmea Péntek, 1927. október 14. mmm­mmwmwmmmmmmMm Fráter Lóránt Az angol királyné magyar rokona viszi a magyar dalt Amerikába Fráter Lóránt nyilatkozik amerikai hangverseny­­körútjáról — Az Est tudósítójától — A núlus kapitány szombaton búcsúzik Budapesttől, azután hajóra száll, hogy dalával és hegedű­jével szaporítsa az Óceánon túl a ma­gyar művészet, a magyar szépség diadalait. Fráter Lórántot azon­ban az amerikai tur­nék szokásos cél-,­ján, a pénz- és hírnévszerzésen túl­ magasabb, messzebbre irányuló am­bíció hevíti. Ha a politikában, mint egyszerű kép­viselő, nem játszotta is az első prímet, ebben a kirándulásban mégis a poli­tika a vezérlő gondolat. Még­pedig a legszebb, leghatásosabb nemzeti poli­tika. Azt mondja ugyanis: _ Megyek Amerikába. Nem pénzért, nem dicsőség­ért. Azt akarom, hogy egy magyar úr, az angol királyné unokatestvére, mutassa meg a magyar nemzet zenéjén keresztül ennek kultúráját, hogy fogal­ma legyen a világnak arról, milyenek a mi professzionátus művészeink, ha én, a műkedvelő, ennyire vittem. — Egyetlen nemzetet sem aláztak úgy meg, mint a magyart. A fegyvert kivették a kezünkből, politikánknak nem tudunk fizikai erővel súlyt adni, tehát a­ szellemi fegyverekkel küzdhe­tünk csak most régi nagyságunkért, hatalmunkért. A politika vezető szerepét a művészetnek, irodalomnak, tudó, ’ Hiánynak kell átvennie. — Ezzel a gondolattal megyek Armo­rikába, ahol bizonyára nemcsak a ma­gyarok várnak, hanem az amerikaiak is, mert az ittjárt amerikai újságírók nagyon megszerették a magyar nótái­mat.. A Fészekben muzsikáltam és da­loltam nekik, el voltak­ ragadtatva , amikor megtudták, hogy Amerikába­ készülök, vagy tizenöt nagy lap munka­társa adta ide a címét, hogy értesítsem őket érkezésemről, olyan reklámot fog­nak csapni nekem, amilyet más csak­ óriási vagyonért kaphat. — Nagy szenzációként jegyezték föl az angol királynéval való rokonságomi­mat is: m­ásodunokatestvérek vagyunk, is — "Az én anyai nagyatyám gróf Iln­é— dey Lajos s az angol királyné nagy-­­anyja, gróf Rhédey Claudia, édestestvé­­refe voltak. A gróf Rhédey-család most már férfi- és női ágon is kihalt, de a család révén több erdélyi mágnásfami­­lia, így Bethlen, Bánffy, Wesselényi, Teleki család is rokonságban van az, angol királynéval. Ezután megint az amerikai­­Álra té­rünk. — Amerikai szerződésem — mondjaj — egyelőre nyolc hétre szól. Hangver­senyeket adok, gramofonba énekelek , több milliárdos meghívására esté­­lyeiken lépek föl. — Szombati b­ács­ih­a­n­g­versenyem! után Csehszlovákiába megyek hang­­versenykörútra s talán Erdély nagyobb városaiban is elbúcsúzom a magyar nóta barátaitól. Azután él Amerika- KPEPP-TALPAK ELPUSZTÍTANI le­he olcsó, mert tovább tart, mint a cipőfel­sőrész, elegáns, mert krepp-talppal minden cipő eredetien és tetszetősen hat, egészséges, mert a krepp-talp vízmentes és meleget tart, kellemes, mert fáradtság nélküli ruganyos járást biztosít, minthogy a láb nem érez egyenetlenséget vagy kövecseket a talpon keresztül, praktikus, mert a talpak könnyűséggel ra­gaszthatók mindennemű cipő alá, divatos, mert minden a korral haladó ember krepp-talpat visel és ezt ** többé sohasem nélkülözheti. SSSSSSSSS Krepp-talpak a sportolásnál legmagasabb teljesítményeket nyújtanak. Légy okos és takarékos, követelj csakis valódi, magán az ültetvényen közvetlenül elkészített EREDETI KREPP'TALPAT ROBBER GROWERS'ASSOCIATION.Z.31*, 1001.JANe.LOraDOME-CA

Next