Az Est, 1927. november (18. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-20 / 264. szám

I. oldalVasárnap, 1927. november 20. 350 esztendős az egyetemi nyomda Érdekes nyomdatörténeti lítás a Nemzeti Múzeumban ' f — Az Est tudósítójától ! .A magyar kulturfölény beszedé­sen büszke igazolása az a nyomda­történeti kiállítás, amely ma nyílt meg a királyi magyar egyetemi, nyomda fennállásának 350 eszten­dős jubileuma alkalmából. A Nem­zeti Múzeum főlépcsőházában ba­bérkoszorú ölel át hatalmas fo­­liánsokat. .Az első emeleti díszte­rem hatalmas falai között tárul elénk a kiállítás élő bizonyítékául­­, magyar művelődésnek. Csupa história a kiállítás és csupa érték­. Üvegszekrényekben és üveg alá keretezve a magyar művelődéstörténet ezer adata. A nagyterem közepén gyö­nyörű díszítésű­­ingai nyomdagép, az első, amelyet a magyar betű szolgála­tába állítottak­. És oldalt két primitív régi fasajtó, amelyek véletlenül men­­tődtek meg Buda hányatott életéből. 1577-ben vetette meg alapját a mai egyetemi nyomdának a lelkesen ma­gyar és buzgó Telegdy Miklós eszter­gomi nagyprépost, megvéve a bécsi jezsuiták nyomdafelszerelését, h­ogy a nyomtatott betű erejével vegye fel a harcot a protestantizmus betűs, bibliás előretörése ellen. Telegdy prépost, nyomdaműh­elyének­­külföldön is pártját kell keresni. Csak egyetlenegy vetélytársa van, az Bős­ben már Zürichben működő Froschaner nyom­da, a mostani Orel-Füssli cég elődje. Telegdy halála, után a nagy­­szombati jezsuiták birtokába kerül a nyomda, amelynek betűiben Pázmány Péter szelleme kap életet és amikor 1635-ben a nagyszombati akadémia egye­temmé alakult, a nyomda is egyetemi­vé lett. Eltörlik a jezsuita rendet, a nyomda az állam birtoka lesz és átke­rül 1777-ben Budára, ahol a nagyszom­bati korszak után kiváltságos szaba­dalmakkal meggazdagodva folytatja to­vább munkáját. 1921-ben kulturális ala­pokra helyezett kereskedelmi üzemet csinálnak a nyomdából, a tudomány és művelődés ügyének szolgálatába állít­ja azt. Tanulságosan érdekes a séta az érté­kes nyomdatörténeti kiállításon. Itt az egyetemi nyomdával kapcsolatos jelen­tős okmányok sorakoznak, köztük alá­­írásosak, pecsétesek, köztük XIX. Ká­roly császár engedélye eredetiben a cenzúra-szabadalomról. Amott illír és öreg héber betűk és nyomtatványok pihennek. Az egyetemi nyomdának 1805-ben egyedüli kiadási joga volt illír és román iskolakönyvek kiadására is. Abban a sarokban már hozzánk közelebb állókkal alálkozunk. Levelek, szerződések, irodalmunk jeleseitől, a két Kiscsaludytól, Berzsenyitől, Kazinczy­ 461, Virágh Benedektől, Bajza József­től. Széchenyi István egyik levelében keserves szavakkal panaszkodik már akkor, hogy a nyomdának adósok nem­ akarnak űzetni. A 18-as idők kiáltványai, felhívásai külön csoportban vannak kiállítva. Ferdinánd császár és a Bach­-korszak ideje is elénk tárul. Értékes bibliák, vitafüzetek, imakönyvek, a nyomda legrégebb idejéből csodálatosan szép régi fa, réz, acélmetszetek, üveg minta­­könyvek, amelyek mintája a­ ma em­berének szemében is csupa művészet. Hatalmas bőrbekötött foliánsok, kis miniatűr zsebkönyvek, akták, kézira­tok, betűtípusok, fejlécek, iniciálék egy majd négyszázados magyar világ, magyar kulturhistóriájának értékes bizonyítékai. Az egyetemi nyomda a kiállítással kapcsolatban megíratta és kiadta könyvben is történetét. A mai magyar nyomdatechnika dicsőségére váló szép kiadványt Czakó Elemér szerkesztette. A nyomda történt.A kiállítást Jó­zsef főherceg és a magyar tudomá­nyos­ élet kiválóságainak jelenlété­ben ma délelőtt ,11 órakor nyitotta meg gróf Klebelsberg Kunó kul­tuszminiszter. Képviseletet el vállal Jugoszlávia részére Komoly, apilis kereskedő. Aján­latokat kérítve prezenláble­l jeligére a kiadóhivatalba B! Beniét f­önyvese az Est k­önyvkereskedésében, Erzsébet Körút 18—20 ROTHERMERE LORD újabb levelet irt Zách Sámuel szlovenszkói tót evan­gélikus püspökhöz a cseh zsarnoki elnyomásról és ebben a levelében az egész brit és amerikai világ ma­gyar-barát érzelmeire hivatkozik. HUSZONNÉGY MÁZSA SÚLYÚ HA­MIS CSEUVONEC bankót foglaltak le Frankfurtban. A hzamis orosz bankjegyeket Sadathar Asvil nevű georgiai ember állította elő. RISZ­TICS JÁNOS, a­­Junkers-mű­­vek magyar pi­lótája, — mint Dessau­ból je­lentik— megér­kezett az Azori­­szigetekre és onnan ő fogja Amerika, felé vezetni a D 123­1 számú Junkers-gépet. ZSITVAY TIBOR, a képviseletáz elnö­ke, meggyógyult és a jövő héten már elnökölni fog a Házban. FELMENTETTE A KÚRIA gróf Zichy Staffaclt a hamis tanuzásra való rá­bírás alól és csak rágalmazás vét­sége miatt ítélte el 1-1 napi fogház­ra és 800 pengő pénzbüntetésre. A többi vádlott 4—10 hónapi börtön­­büntetést kapott. Suisitics János A HŰVÖSVÖLGYBEN talált megcson­kított és összeszurkált Vrbanek Istvánról kiderült, hogy öncsonkí­tással akart öngyilkos lenni. A rendőrségen őrültnek tartják. A 1,1*AR IGNÁCOT a mérnöki kamara fegyelmi bíró­sága felmen­tette azok miatt a nyilatkozatai miatt, amelyek az F.O-lapok­ban jelentek meg. A fegyel­mi tanács íté­lete igen nagy lelkesedést kel­tett az építészek körében. LÚGKÖVES FÉLTÉKENYSÉGI DRÁ­­MA játszódott le tegnap délután a József körúton. Egy fiatal leány, Landauer Ilona, lúgkővel akarta leönteni Fényi Sándor vendéglőst, d­e saját arcát égette meg. AZ UNGVÁRI-ÜGY egész hátterét megvilágította egy rágalmazási per, amelyet tegnap tárgyalt­ a törvény­szék. A pert Jánossy Dénes főlevél­­táros indította dr. Lengyel Zoltán ügyvéd ellen, de a tárgyalást elna­polták,­ mert a felek hajlandók az ügyet békésen elintézni. Al­pár Ignác -• építőmesterek !x Szerelmi dráma a villamos megállónál Egy napszámos négy késszúrással megsebesítette szeretőjét — Az 12sL tudósítójától — Véres szerelmi dráma játszódon le ma éjszaka tizenkét órakor a Külső üllői úton, Kispest határá­ban, az egyik villamosmegállónál. Groskik Károly 3­1 éves napszámos megtámadta a vele nyolc év óta közös háztartásban élő Boros Ber­ta 33 éves nőt és több késszúrással súlyosan megsebesítette. Groskik Károly Kispesten az Üllői út 15. számú házban lakott az asszonnyal együtt. Az italos, rabiátus ember és az asszony kö­zött több ízben hangos, izgalmas jelentek játszódtak le. Körülbelül három héttel ezelőtt Groskik egy éjszaka ismét italosan tért futra, megtámadta a mit sem sejtő asz­­szonyt és oly súlyosan bántalmaz­ta, hogy a szerencsétlen nőt a mentők kötözték be. _ Boros Berta ezután az eset után eltávozott­­ Groskik házából és egyik Kispes­­­­ten lakó rokonához költözött. Gros-­­­kik több ízben megkísérelte, hogy­­ visszahívja az asszonyt, aki azon­­­­ban nem akart visszatérni a l­ap­ 8 számos házába. Tegnap éjszaka Groskik Károly a villamosmegállónál megvárta volt szerelmesét és mikor ez le­szállt a Budapestről jövő villamos­ról, elébe lépett és újból felszólí­totta, hogy térjen vissza hozzá. Boros Berta Groskik hívását is­mét visszautasította, mire a napszámos előrántotta kését és négyszer Boros Bertába szúrt. A szúrások a szerencsétlen nőt nyakán, csípője felett és hasán ér­leli. Boros Bertát a kispesti men­tők súlyos sérülésével a Szent Ist­ván-kórházba szállították, Groskik Károly napszámost pedig a rendőr­ség letartóztatta. MzU1 Színházban Pécsey Erzsi: BajSzukát Ilona, Kökény Ilona, Bársony István, Baross Géza, Szenes Ernő tépnél­ fel! Vasárnap délután fél 4 órakor mérsékelt helyárakkal a teljes esti műsor Vasárnap délután 4 órakor Félemelet Italra ! Feles Teri, @€a£&Cs, farkasig, Vendre! | Fővárosi Operettsztrahéz H­ÍREK November 20. bi­ tt­lyszerűen lefolyt, megállapítot­ták mindkét fél sebesülését, a fe­lek nem békültek ki. Semmi külö­nös nincs az egészben, h­a külö­nös csak­ az a levelezés, amely a párbajt megelőzte, amely legalább is szokatlan a párbajok történeté­ben. Az egyik fél ugyanis, aki faj­védő fanatizmusát minden ügybe beleviszi, levelet írt a másik f­él­­h­ez, amelyben a fegyveres kiállás feltételei iránt érdeklődik és nyá­jas szatírával azt kérdi, hogy vizipuskával, vagy elöltöltő mo­zsárral jelenjen-e meg a fegyveres kiálláson. Miután a levélíró ilyen bizonytalanságát fejezte ki a fegy­vernemek tekintetében és bizony­talanságában e valóban szokatlan fegyvernemekre is kiterjedt kér­­dezősködése — ellenfelének segé­dei, tájékoztató választ küldtek. Persze a választ sem szelíd asszo­­nyi gyöngédség írta, de minden­esetre elejét vette annak, hogy to­vábbra is ilyen szatírával gyil­kolják egymást. A válasz az volt, hogy a levélíró hozzon magával vizipuskát, elöltöltő mozsarat, kard viszont a vívóteremben min­dig található, de ha a vizipuska­ és a mozsár mellett történik a döntés, a feltételek a helyszínen közöltéinek... Nem folytatjuk to­vább e levelezés közlését, hisz mar­­d vége is van, s már a pár­bajnak is vége van. Mit oldott meg a párbaj ? Semmit. Legfel­jebb a párbajt megelőző levelezés ajándékozta meg a világot két új fegyvernemnek, a vizipuskának és elöltöltő mozsárnak ötletével, — a két fél megvágta egymást a nume­rus clausus ügyében, de a numerus clausus dolga nem ilyen mellék­­hadszíntereken, nem vívótermek­ben, nem fegyveres kiállásokban o­ői el. Ezt a kérdést nem lehet karddal elintézni, de — vizipuská­val és elöltöltő mozsárral sem. — Rablógyilkosságot sejtettek -s szívszélhűdés volt. Ma reggel fél­­hat órakor a Horthy Miklós úton szolgálatot teljesítő rendőr észre­vette, hogy a Horthy Miklós út egyik telkén lévő trafikbódéból vi­lágosság szűrődik ki. Minthogy a rendőr tudta hogy a trafik tulaj­­donosa, Kölni István­né, ilyen ko­­ran még nem szokta kinyitni a kis trafikot, gyanút fogott és felfeszí­tette a trafik lezárt faajtaját. Mi­kor az ajtón belépett, megdöbben­­ve látta, hogy a trafik 48 éves tu­­lajdonosnője összezúzott fejjel, hol­tan fekszik a pult és az ajtó kö­zött. A rendőr a gyanús esetről azonnal jelentést­ tett a főkapit­tányságnak, ahonnan a kora reg­­geli órákban rendőri bizottság szállt ki a Horthy Miklós út 94 szám alatt levő kis trafik bódé­hoz. Az első pillanatban úgy lát­szott, hogy rablógyilkossal­ tör­tént, mert a külső körülmények mind arra vallottak, hora Kölni Istvánnál az esti üzletlezárás előtt megtámadta­k és meggyilkolták őt a tettesek slétségükb°n a villany. Janinát égve felejtették. A rendőri bizottság-p­al együtt a rendőrorvos is kiszállt a helyszínre aki azon­­ban csakhamar utat?41lanin­ta hogy Kölni Istvánnál szivszélhadt« erte és zuhanás közben sérült meg­dt feje, am­ely mimleu bíróimént dob­ta unitba, azután a padló ratba ü­tödött. Mén-cáfolta a rend­­őrse-­e'so granuiöt »­/.­­8. ]m­og a trén, bír­óból semmi sem non tnntt és EMI ni István­né hozz»n­­tartoz-V. szerint is, az, utóbbi idő­ben csakugyan betegeskedett

Next