Az Est, 1927. november (18. évfolyam, 248-272. szám)
1927-11-06 / 252. szám
S. oldal Háromszáz az indiai ciklonnak London, november5 (Az Est külön tudósítójától) A pusztító ciklon, amely Nellore indiai városban dühöngött, sokkal rettenetesebb volt, semmint az első hírek jelentették. A 30.000 lakosú város több nagy épülete, köztük a kórház is bedőlt, a vasútállomás romhalmaz lett és 300 halott van eddig, a sebesültek száma pedig több százra rúg. (W. H. E.) A FŐVÁROS PÉNTEKI KÖZGYŰLÉSÉN Szakáll Antal, a Wolf-párt tagja azzal vádolta meg a szocialistákat, hogy a keresztény temetőkben politikai demonstrációkat rendeznek. Indítványát, hogy temetéseken szocialisták ne tarthassanak szónoklatokat, zajos és durva botrányok után saját pártja,vonatta vele vissza. XICHTENSTEIX SÁNDOR FA KERESKEDŐ a Korall. neca 11. számú házban lévő, gazdagon berendezett garzonlakásában, menyasszonyának látogatása alatt mellbelőtte magát.. Az öngyilkosság oka valószínűleg az volt, hogy a ír,kereskedő összeveszett menyasszonyával. Állapota nem élet. Heutiges. . PÁLYÁZATOTHIRDETNEK a Munkásbiztosítónál 1800 orvosi állásra. A pályázati hirdetés a Munkásbiztosító Közlönyben fog megjelenni. A kérvényeket közvetlenül a Munkásbiztosító Pénztárhoz kell benyújtani, amely átteszi azokat a pályázatot felülvizsgáló bizottsághoz. A FŐVÁROS KÖZGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁNAK tegnap délutáni ülésén éles vádak hangzottak el a főváros hirdető vállalata ellen, amely indokolatlanul nagy mértékben felemelte a hirdetési díjakat. Elhatározták, hogy be fogják kérni a hirdetési vállalat szerződéseit és meg fogják vizsgálni, hogy a vádak helytállók-e, mert ekkor a felelősség kérdését fogják megvitatni. MEGAKADT A MANOILESCU-NYOMOZÁS, mert Manoilescu jegyzeteinek elliffre-kulcsát még most sem tudták megoldani. A HOLLYWOODBAN LETARTÓZTATOTT állítólagos báró Pongráezról kiderült, hogy nem a washingtoni magyar követség attaséja, hanem csak a moziszínész. ALIEKIX-CAPABLANCA 24. játszmája ismét remivel végződött, a meccs állása : Aljekin 4, Capablanca 2, döntetlen 18. Autón rohant leánya után, de útközben halálos katasztrófa érte Tragikus verseny az autó és vasút között Temesvár, november 1 (Az Est tudósítójától) Tegnap délután halálos kimenetelű autószerencsétlenség történt a temesvári aradi országúton Mercifalva község közelében. Buchsbaum József temesvári kereskedőnek Amerikába utazott a leánya. Az apa kiment az állomásra, hogy leányától búcsút vegyen, a vonat azonban már elrobogott. Éppen akkor érkezett az állomás épülete elé a Navigatione Italiana hajóstársaság Chevrolet autója, melyben az iroda titkára ült, aki azért jött ki az állomásra, hogy az Amerikába induló leánynak az okmányait átadhassa. Ő is megkésve érkezett és ezért elhatározták, hogy autón a vonat után erednek, hogy az aradi állomáson, ahol a vonal huzamosabb ideig áll, a szükséges iratokat átadhassák. Az autónak Weintraub József kereskedő személyében harmadik utasa is akadt. Gyorsított menetben robogott az autó a vonat után. Mercifalva község közelében a kormány elromlott és az autó az országútról a mélységbe zuhant. Az autó háromszor is megfordult esés közben s az apa olyan szerencsétlenül zuhant ki belőle, hogy a kocsi a mellkasára esett és azt teljesen összezúzta. A szerencsétlen embert haldokolva húzták ki a kocsi alól, beszállították a mercifalvai községházára, ahol a községi orvos megpróbált segíteni rajta, de eredménytelenül. Buchsbaum rövid haláltusa után kiszenvedett s Temesvárra már csak a holttestét szállították be. Az Amerikába készülő leány, aki Aradon észrevette, hogy okmányait otthon hagyta, a legközelebbi vonattal visszautazott Temesvárra. Ott érte őt apja tragikus halálának híre. SZOST Vasárnap, 1927. november 15. Sfjapin Mefiszto Schwarz Vera — Margit Pataky Kálmán — Faust Hétfőn este Városi Színház ~M0ZEE IMPERIMEMZ @ff$ffllH?c.í£PÍ!Ln Jegyrendelés. JASK-17 Poincaré a kitörésének körülményeiről Megjelenik emlékiratainak negyedik kötete Párizs, november 5 (Az Est alkalmi tudósítójától) A legközelebbi napokban megjelenik a párizsi könyvpiacon Poincaré miniszterelnök emlékiratainak negyedik kötete. Rendkívül érdekes részletek lesznek ebben a kötetben is. Részletesen foglalkozik Poincaré ú.i kötetében a világháború kitörésének körülményeivel. Megírja, hogy mikor Ausztria—Magyarország hadat üzent Szerbiának, általános volt a vélemény, hogy a szláv népeknek Szerbia segítségére kell sietniük és meg kell akadályozniuk Szerbia elpusztítását és területének felosztását. Az orosz mozgósítással kapcsolatban azt írja Poincaré, hogy Oroszország technikai okokból volt kénytelen a részleges mozgósítás után az általános mozgósítást elrendelni. Viviani francia miniszterelnök sürgető tanácsai ellenére. Kifejti továbbá Poincaré, hogy non Franciaországon múlt, hogy Ausztria következetesen és rendszeresen elutasított minden közeledési ajánlatot. Az sem Franciaország hibája, — írja Poincaré — hogy Németország, miután egy rövid ideig engedékenynek mutatkozott, hirtelen ismét intransigens álláspontot foglalt el. Franciaország igyekezett még az utolsó pillanatban is békés megegyezést létrehozni, azonban Németország hadüzenetével elkerülhetetlenné tette a katasztrófát. Oroszország mozgósított ugyan, azonban egész az utolsó pillanatig kész volt békésen elintézni a konfliktust. A francia-orosz szövetség kényszerítette Franciaországot, hogy beavatkozzék az osztrák-szerb konfliktusba. Hasonló beavatkozásra volt kénytelen Németország az osztrák-orosz konfliktussal kapcsolatban. Dr. Moskovits József nagyváradi vállalkozó öngyilkos ken Földjét elvették és románok, favállalata rosszul ment nagyvárad. november 5 . (Az Est tudósítójától) Ma délután három órakor megdöbbentő hír terjedt el villámgyorsan Nagyváradon: dr. Moskovits József, a dúsgazdag vállalkozó és kereskedő öngyilkos lett és nyomban meghalt. Dr. Moskovits József ma délelőtt azzal távozott el hazulról, hogy üzleti dolgai után néz. Minthogy ebédre sem ment haza, egyik fia kocsin a keresésére indult. Előbb nagybátyját, Moskovits Mórt kereste fel, de ott nem találta édesapját, mire elindultak a Bunyitayligetbe, mert dr. Moskovits József ide szokott járni magányos sétákra. Amikor apa és nagybátyja a ligetbe érkezett, észrevették, hogy az egyik pad körül nagy csődület támadt." Rosszat sejtve, a tömegbe furakodtak s a sétány padján átlőtt fejjel, élettelenül találták dr. Moskovits Józsefet, akinek holttestét a hatósági közegek megérkezéséig a járókelők a padra fektették. Dr. Moskovits József délután két órakor lőtte főbe magát a ligeti padon. A gyilkos Browning a pad mellett a földön hevert. Az öngyilkos levelet hagyott hátra, amelyen csak ennyi állott: — Kedveseim, bocsássatok meg, így kellett tennem. Dr. Moskovits József Nagyvárad közgazdasági életének egyik, vezető személyisége volt, aki a város közéletében is nagy szerepet játszott. A hírneves Moskovits Szeszgyáros család tagja volt. Moskovits Adolf szeszgyárosnak és malomtulajdonosnak harmadik fia, aki fivéreivel együtt a régi Magyarország egyik igen tekintélyes ipartelepévé fejlesztette a nagyváradi Moskovits Adolf és fiai szesz- és élesztőgyárat és az Adria malmot. A hatalmas telepen rizshántoló és ecetgyár, továbbá szarvasmarhahizlaló és mezőgazdasági szeszgyár volt, amelyeket egy nagy gazdaság egészített ki. A hatalmas ipartelepet a budapesti Krausz-Moskovits cég vásárolta meg. Dr. Moskovots József azután gazdálkodást folytatott és fakereskedelmi részvénytársaságot alapított. A romániai agrárreform elvette dr. Moskovits József földjeit és ezentúl egész tevékenységét a faüzletnek szentelte. Dr. Moskovits, aki a nagyváradi kereskedelmi és iparkamarának is elnöke volt, az utóbbi időben birtokának elvesztése és az erdélyi fakereskedelemben beállott dekonjunktúra miatt, egyre zárkózottabb lett és felesége és három felnőtt fia már búskomorságtól féltette. Az öngyilkosság okáról sok verzió kering Nagyváradon, a legvalószínűbb az, hogy az 50 éves férfit anyagi veszteségei ronantottak annyira össze, hogy az öngyilkosságba menekült. K SZÉPEK SZÉPEN ILY DAMITA❖