Az Est, 1928. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-01 / 1. szám
2. oldal. és az Isten után való vágyódást ápolnunk. Mert az öntözés nélkül elsorvad a fiatal palánta és megdermed a csírázó lélek. Serdültebb korban nem könnyű dolog azután hat a kallódó, elrejtőzött Isteni szikrát a lélekben ismét életre kelteni. Mi francia katolikus írók és katonák — És mégis, mégis, a vallás él és élőbb az emberi lélekben, mint valaha! ... — A filozófiai iskolák, a számos misztikus tendenciájú népboldogítók minden szónál jobban bizonyítják, milyen szerelmesen vágyódik az emberi lélek az isten felé, a felemelkedésre és mily nyugtalanul keresi az utat egy magasabb morál és ennek törvényei felé. —, Egyhumanista, laikus idealizmus ideig-óráig vigasztalást hozhat az emberi lélek számára, kielégítheti annak vágyódásait. De mindig és elsősorban a vallás kiáradás, amely az élet alapját adhatja. Minden más spekulációba belezavarodik a lélek és minden más spekulációról előbbutóbb kiderül, milyen omlandók, milyen mulandók az alapjai. — Mi sem bizonyítja ezt az új vallásos renesszánszot jobban, mint a vallásos szellem hódítása éppen a szellemi elite soraiban. Mintegy húsz évvel ezelőtt alig volt hivő katolikus író Franciaországban, az egy André Basineu kívül. Most azonban légiókra megy a számuk, különösen a fiatalok között, akik mind hivő és vallást gyakorló katolikusok. Sőt, a vallás harcos katonái. — De nemcsak a fiatalok közt, az öregek sorában is. Hogy csak a világ-Pinlítamii '• Baudrart, Abbé 13remont, Pierre De La Gorce, Paul 13 Bhrget, Henri Bordeaux, Louis Bertrand, Louis Madelaine, valamennyien a katolikus gondolat harcos halhatatlanjai. De folytathatnám a felsorolást Franciaország nagyjai között. Foed marasall, Franchet d'Esperay, Liautey, Fayol marsallok, azután Gouraud tábornok, Párizs kormányzója, valamennyien hivő katolikusok. És hogy az enste tömegekre is, hat, mutatja, hogy Castelnau generális vezetése alatt csoportosult katolikus választók ligája ma közel két és félmillió választót egyesít, akiknek legutóbbi, a lretagneban tartott gyűlésén több mint százezren vettek részt. Általános nagy vigasztalás — Az elmúlt napokban tartották a francia katolikus írók nagyhetüket, amelyen magam elnököltem. A katolikus gondolat hatalmas és boldog seregszemléje volt ez. — Az Egyház tehát megtartotta régi nagy befolyását az emberi lélekre. És az egyéni vigasztalás mellett sohasem feledkezik meg arról hogy az általános nagy vigasztalás Európa megpróbáltatott nemzetei számára szintén feladatai közé tartozik és erről sohasem mondott le. — Az egyház szerepei között mindig ott volt a vigasztalás nagy feladata, a kiengesztelődés gondolata és a béke megvalósítása. Hogyha igéit jobban megszívlelték volna a népek, egész korunk története másképpen alakult volna. De az Egyház nem csügged. Ismét nekilát as szívós, mindennapi munkának, a béke (fele,észek békéje) között én magam is ápolom az érintkezést külföldi testvéreimmel- Így például baráti viszonyban voltam a meg boldogu 11 Csernoch kardinális, esztergomi hercegprímással, akivel többízben személyesen is találkoztam. Legutóbb a csikágói eucharisztikus kongresszusról hazatérve, többször voltunk együtt, hosszú őrült hosszat beszélgetésben elmerülve. Egyházunk ügyeiről, amely mindkettőnk lelkét foglalkoztatta, — Franciaország és a Vatikán viszonyáról inkább a Szent Atya párizsi helytartója, a Szent Szék nunciusa volna hivatva nyilatkozni, de én a magam részéről, nagy általános. Ezért hát hittel és reménységgel tele, boldogan küldöm legjobb kívánságaimat az új esztendőre Közép-Európa és Magyarország népeinek, kívánságomat az igazi béke eljövetelére a nemzetek között, annak a békének az eljövetelére, amelyet Krisztus hozott a világ számára és amelynek megvalósítására és feltételeinek megteremtésére, egyedül az Egyház képes. Ezeket mondotta Dubois kardinális, Párizs érseke karácsony estéjén, üzenetképpen Magyarország népe számára. jogban megállapíthatom, hogy ez a viszony javulóban van és a fejlődés útján jó irányban halad. — Nem akarok a prognózisok veszedelmes területére merészkedni, de úgy látom, hogy minden okunk megvan arra a hitre, hogy az Egyház megtartja és meg fogja tartani azt nemes szerepét, amely megilleti az emberi szellem és gondolat irányításában és vezetésében. Az Egyház, amint ez a múltban is tradíciója volt, kétségtelenül a jövőben is megtesz minden tőle telhetőt a lelkek megbékítésére, a világ népeinek békéjéért, az isteni béke megvalósítására. Ezután Delabare fővikárius út útján átadatta az üdvözlő üzenet szövegét Serédi esztergomi hercegprímás beiktatása alkalmára, amelyet a Pesti Napló karácsonyi száma közölt. Üzenet Magyarországnak A fenti audiencia és interjú bemutatott szövegét pedig őemineneiáta aláírásával megerősítette. Marium összehívta a gyulafehérvár,, kongresszus? Vasárnap, 1928. január 1.