Az Est, 1928. május (19. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-11 / 107. szám

Péntek, 1928. május II. — Az Amerikából hozott tanul­­ság. Wolff Károly azt a tanulsá­got hozta haza Amerikából, hogy a magyar intelligencia és a ma­gyar munkás, a világ­ bármelyik intelligenciájával és munkájával kiállja a versenyt. Ez a tanulság nekünk nem nóvum. Mi régóta is­merjük a magyar intelligencia és a magyar munkás értékét. De ha Wolff Károly csak most vett erről tudomást, akkor remélhető, hogy ennek a tanulságnak a következ­ményeit is levonja. A titkos választói jogot, tudva­lévően, azzal a megokolással ta­gadják meg a magyar néptől, hogy­ nem elég érett rája. A vá­lasztói jog ellenségei azt mond­ják, hogy a külföldi példa nem állhat meg Magyarországon, mert a külső országokban igenis meg­érett a választói jogra a nép. Íme, Wolff Károly most azt a tanulsá­got hozta haza, hogy a magyar intelligencia és magyar munkás —­­más szóval a magyar nép — felve­heti a versenyt a világ minden népével. Ha ez így van — s bi­zony így is van — akkor semmi ok nem lehet arra, hogy a magyar népnek ne adják meg azt a vá­lasztói jogot, amellyel a külföldön már évtizedek óta élnek a népek. Wolff Károly bizonyára élénk agi­­tációt fog ebben az irányban ki­fejteni s levonja tanulságának a következményeit. Végignézte az édesanyja ki­végzését. Belgrádiból írják nekünk hogy a negotini kettős kivégzésnek megdöbbentő részletei voltak. Ar­góimban tudvalevőleg kivégezték Laudanovics Máriát és Stajkovics Jovant. Laudanoncs Mária egy gazdag szerb parasztnak volt a leánya. Miután a férje meghalt, a havas az apjához költözködött. Az apa, noha 70 éves elmúlt, állandóan barátnőket tartott a háznál. Lau­­d­movics Mária nem emelt ez ellen kifogást. Amikor azonban egy Ja­­nika nevű I6 éves cigányleány ke­rült oda, az öreg­ember végképen elveszítette a fejét. Annyira meg­szerette Janikát, hogy rá akarta iratni a birtokát. — Inkább haljon meg az öreg — mondotta Maria Laudanovics só­gorának, Stajkovics Jovannak. Rá is beszélte a sógorát, hogy vé­gezzen az öreggel s ebben az eset­­ben a birtok egy részét megkapja. Stajkovics beleegyezett. Az öreget fejszével agyonvágta. Emiatt ha­­lálra ítélték őt is és mint felbujtót, Laudanovics Máriát is. Szerbiában a kivégzések nyilvá­nosak. Ru­got­in­ban valóságos nép­­ünnep volt, amikor a­ két kivégzést végrehajtották. A­ környékről zene­szóval jöttek be a parasztok és az asszonyok. Egész éjszaka dáridóz­­tak s így várták meg a hajnalt, amikor a tragikus óra elérkezett. A nézők között ott voltak a ha­lálraítéltek rokonai is. Sőt megje­lent ott Laudanovics Mária 11 éves na is. — Miért nem mész el innen — kérdeztek tőle a külföldi újságírók. A tizennégyéves fiú vállat vont: — Hát csak én is végignézem . . . A cin lehet mindennap ilyet látni... Ez az érzéktelenség megdöbben­tette az újságírókat. A fiú ezután még hozzátette: —* Én nem beszéltem rá az anyá­mat, hogy azt tegye, amit tett... Én­ nem tehetek róla... Ez a fiú szemrebbenés nélkül úszte végig, amikor az anyját oda­állították a nyolc csendőr elé. Nem vette le róla a pillantását akkor sem, amikor a csendőrök felemel­ték a fegyverüket és céloztak. A nyolc puska elderülése után is nyugodt maradt. Még egyszer oda­vezeti arra a helyre, ahol az anyja összeesett, aztán a többi Parasztok­kal tovább ment. Később kitudódott, hogy a nyolc a­olya nem ölte meg végképpen Laudanovics Máriát. Még két úgy­­nevezett kegyelemgolyót lőttek a szívébe.­­ Egy év alatt 138 ezer példány­nyal emelkedett a Daily Mail napi példányszám­a. A Daily Mail leg­utóbb ideérkezett számában érde­kes kimutatást közöl arról, hogy mennyi volt április hónapban az átlagos napi példányszámú A köz­jegyző előtt hitelesített kimutatás megállapítja, hogy április hó fo­lyamán naponta 1,907.179 példány Daily Mail-t vett a közöns­ég. Az eladatlan és ingyenpéldányokat nem számították ebbe a számba. Állandó emelkedést jelent ez az impozáns szám. Márciusban csak 1,894.394 példányt adtak el a Daily Mail-ből, a múlt év áprilisában pe­dig csak 1,776.621-et. Egy év alatt tehát 130.558 példánnyal emelkedett a Daily Mail napi példány számai — A diktátor parancsára... Ró­mából írják nekünk, hogy az olasz hálókocsitársaság­ felügyelője, To­to Mezzacapo feleségének egyszer­re három gyermeke született. Az örvendetes esemény kapcsán Mez­­zacappo levelet írt a római Messag­­gero című lap szerkesztőségének. — Ezennel tudomására hozom a tisztelt szerkesztőségnek — kezdő­dik a levél — és a szerkesztőség útján a mi hatalmas urunknak, Mussolininek, hogy a feleségem há­rom gyermekkel ajándékozott meg. Azelőtt a régi liberális világ­ban a hármas szülés óriási r­itka­­ságok közé tartozott. Mióta azon­ban a mi halhatatlan Ducenk ki­adta a parancsot, hogy szaporod­junk, a hármas szülés napirenden van. A boldog apa rámutatott arra, hogy a felesége már nyolc gyer­meknek adott életet. A nyolc gyer­mek egyenként jelentkezett, az utolsó három azonban egyszerre. — Ezt nem lehet másképpen meg­magyarázni, — folytatja — mint­hogy én nemcsak szellemben va­gyok fasiszta, hanem véremben is. Csak az bánt, hogy az újszülöttek leányok s így nem mehetnek majd a harctérre, ha megharsan a kürt. Mindegy, azért én már most köve­telem, hogy írják be mind a hár­mat a Piecole Italiane-be (a fa­siszta leányszervezetbe). Mezzacapo annak a reményének ad kifejezést, hogy a diktátor pa­rancsára tovább fog szaporodni a családja. — Hiszen az én feleségem még mindössze csak 33 éves, — úgy­mond — így tehát Isten segítségé­vel egy kis századot ki fogunk tud­ni állítani. A feleségemnek külön­ben még nagy érdeme, hogy a hár­mas ikrekkel éppen a születésnapo­mon ajándékozott meg engem. Él­jen Olaszország, éljen a diktátor, éljen a család! A levél megjelenése után­ a ki­váló fasiszta apa pénzjutalmat ka­pott. — Az Újságkiadó Tisztviselők Halá­lozási Segélycsoportja május hónap 12-én, szombaton este ’­18 órakor tartja­­ rendes taggyűlését az Újságkiadók otthomában (VII., Erzsébet körút 49. szám alatt). — Már Hollandiában is tudják. Egyik olvasónktól kaptuk Rotterdamból a következő szövegű levelezőlapot: Át­utazóban vagyok Rotterdamban. A szálloda portása meghallotta, hogy magyar vagyok és biztatóan mondta: — Magyarország rövidesen megint­ nagy lesz, háború nélkül. Meglepetten kérdeztem, hogy honnan gondolja. — Új, hisz ezt mindennap olvassuk a lapokban! Megszorítottam a derék hollandus ke­zét. Bár igaza lenne! (­S­. A.) Kord Rotheimere hatalmas akciójá­nak egyik megható dokumentuma az itt közölt beszélgetés a rotterdami por­tással. A trianoni igazságtalanság az angol lapokból lassanként átszivárog a többi nemzetek lapjaiba is és mi öröm­mel, lord Hothermere büszkeséggel könyvelheti el, hogy Hollandiában már »mindennap olvashat­ja ki a magyar igazság hajnalhasadását. — Viseljük Anglia színeit Rothem­ere fiának érkezésekor! (Levél a szerkesztő­höz.) Budapest, Szeged és az ország egész népe nagy lelkesedéssel várja Rothermere lord fiának, Harmsworth képviselőnek látogatását. Kedves meg­lepetés volna, ha a lord fiának érkezé­sekor a közönség a magyar szalag fö­lött Anglia nemzetiszintű szalagját is viselné. U. G., Szeged. — A női lábak borzalmasak. Erre az udvariatlan eredményre jutott, Henry Pichon, a francia í­ó, aki most tért haza európai és amerikai útjáról. Pá­rizsi tudósítónk írja, hogy Pichon már akkor sztevedek­acs lábnézet volt, ami­kor a hölgyek még nem viseltek olyan rövid szoknyát, mint ma. A rövid szoknya divatja óta azonban valóságos tanulmányokat végzett ezen a téren. — A tanulmányozást — számol be útjáról — szorgalmasan folytattam vi­lágkörüli utamon is. Igen szomorú eredményekre jutottam. Csak a rövid szoknya diadala óta lehet látni, milyen súlyos defektusban szenvednek a női lábak.­­ — Százalékokban s kifejezve legfeljebb ha tíz százalékra lehet tenni azoknak a női lábaknak a számát, amelyben esz­tétikai örömet lehet találni. — A női lábak kilencven százaléka — hangzik a lesújtó ítélet — csúnya, inesztétikus s nem érdemli meg, hogy ránézzenek. Henry Pichon ezt a 90 százalékot is felosztotta. A csúnya lábak közül 18 százalék úgynevezett X láb, 9 százalék C-láb, 14 százalék túlságosan vastag és 29 százalék túlságosan vékony. A fenmaradó 20 százalék pedig — mondja az író — olyan förtelmes, hogy ezek a női lábak nem is érdemlik meg a láb elnevezést. Ezeket legfeljebb jár­műveim ekre lehetne nevezni. Henry Pichon most töltötte be a el. esztendejét s így ne az csuda, ha ilyen szigorúan ítélkezik a női lábakról­• * ' — Halálozás. Dr. Purjesz Ignác ma­gyar kir. egészségügyi főtanácsos, szé­kesfővárosi közkórházi igazgató-főor­vos, a Ferenc József-rend tisztje, a má­sodosztályú polgári hadi érdemrend tulajdonosa, hosszabb szenvedés után e hónap­b-án elhunyt. Temetése e hó­nap 11-én, délelőtt V.12 órakor a rá­koskeresztúri temető gyászházából lesz. — A halálfejes fénykép. Most van egy esztendeje annak, hogy Nungesser és Coli, a két bátor francia artatikus elindult arra az útra, ahonnan többé nem jött visza. Nungesser és Coli arra vállalkozott, hogy átrepüli az Atlanti Óceánt. A »Fehér Madár« nevű repülő­gépüket dohogó szívvel kísérte az em­beriség­i napokon, majd heteken ke­resztül, nem jön-e valahonnan róla hír. Párizsi tudósítónk írja, hogy a fran­cia lapok tisztelettel emlékeznek meg arról a két hős aviatikusról, aki elsőnek kísérelte meg az óceán átrepülését re­pülőgépen. Közlik azt a fényképet is, amelyet elindulásuk előtt készítettek róluk. A fényképen egy hatalmas szív­ás­­látható, a szív közepén egy csontko­ponya, alatta két keresztbevetett csont. Amikor a fotográfus felállította gé­pét, mosolyogva mondotta: talán jó lenne a koponyát és a csontokat eltá­volítani. — Nem jó a halálra gondolni ilyen­kor, — szólt a fényképész. — De igen — replikázott Nungesser, — a halálra mindig kell gondolni. Ma­radjanak csak ott a csontok. A fotográfus erre nem tett többé el­lenvetést s elkészítette a képet. Ez a fotográfia ma hátborzongatóan hat a nézőre. — Házasság. Gross István és Ku­­delka Ibolya e hónap 8-án házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés he­lyett.) Dr. Ungár Lipót ügyvéd eljegyezte Deutsch Géza, a budapesti Deutsch Mór és Fiai cég beltagjának leányát, Alicét. Engel Kora és Sem­jén Endre házas­ságot kötöttek. (Minden külön értesí­tés helyett.) Eisner Erzsébet, Bonyh­ád és Somogyi Izsó, Pécs, e hónap 8-án Bonyhádon házasságot kötöttek. — A Magyar Úrinök és Magyar Urak Országos Egyesülete hivatalos helyiségét V., Deák Ferenc utca 10. szám I. emeletére helyezte át. — Dr. Lakatos szanatóriuma Baden bei Wien. Napos déli fekvésénél fogva a tavaszi üdülésre kiválóan alkalmas. Diétás- és szívosztály. . ptrw»»»« —tg n /«nan V. György angol király legújabb arcképe |VA/A/\a/wvvvwvvwvvwNavt/vw 9. oldal.

Next