Az Est, 1928. augusztus (19. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-24 / 191. szám

■ • — • .. . ' _ .. , ■ Péntek, 1920 augusztus 24. 'Th v,jS'jT Részletes rádiójelentés Fawcett ezredes pusztulásáról Barátságos indiánok meg akarták mutatni Dyott kapitánynak a kutatók csontvázait . Ellenséges törzsek elűzték őket D­yott kapitány a Xingu folyamon menekül az üldözők elöl Copyright 1928 hg iha Az Est-lapok for Hungary and elsewhere bg the Vorth American Newspaper Alliance Newyork, augusztus 22 Dy ott kapitány, aki — mint is­meretes — az Amazon vidékén eltűnt Fawcett ezredes nyomait kutatja expedíciójával, részletes jelentést küldött kutatásai ered­ményéről. A jelentést rádión Wil­liam de Mell­o, az expedíció operatőrje adta le s elsőnek egy Vasco Abren nevű amatőr vette fel Rio de J­a­ne­i­r­o­b­a­n. Abren továbbította a jelentést a new­­yorki állomásoknak. Dyott kapi­tány jelentése így szól: Keletre a Kuluene-folyótól, aug. 18. Szomorúan kell jelentenem, hogy a Fawcett-expedíció elpusztult. Ellenséges indián törzsek végez­tek vele 1925 júliusában, öt nap­pal azután, hogy az expedíció átkelt a Kuluene-folyón, a Xingu-folyam egyik mellékfo­lyóján. Mindvégig sikerrel követtük Faw­­cették nyomát, s már a vad vidéken felszerelésünk nagy­­ részét el­vesztet­tük. Megtaláltuk az indiánokat, akik annak idején Fawcett vezetői vol­tak. Azt ígérték, hogy a dsungelben elvezetnek a három eltűnt kutató csontvázaihoz, de más indián törzsek ellenséges közbelépése akadályt gördített, utunk­ba s így a holttestekig nem juthat­tunk el. Helyzetünk kritikus. Rengeteg szenvedtünk. Embereink slágyrésze lázbeteg, készleteink ki­merültek. Arra sem vagyunk képesek, hogy további részleteket küldhessünk rádióval. Haladéktalanul tovább kell mennünk a Xingu folyamon, különben ■minket is elfognak az indiánok. Eddig is sok bajunk volt velük s csak ügyes stratégia mentett meg a katasztrófától. Ezt az üzenetet a legnagyobb ne­hézségek közt adjuk le, de tudatjuk barátainkkal, hogy úton vagyunk s talán még nem késő a menekülés. Reméljük, hogy október elejére elju­tunk Vara kikötőjébe, Dyott. Mielőtt ez a rádióleadás véget ért volna, Abren még kérdést intézett rádióján de Mellóhoz, hogy később küldenek-e még újabb rádiójelenté­seket. A válasz az volt, hogy a mostani jelentés az u­to­l­s­ó, mert a Dyott-expedíció kénytelen volt a nagy meg­­terheléssel járó rádióké­szülékről lemondani s nem vitte magával a Xingu folyóra. esi káron kívül súlyos anyagi kárt is jelentenek részére, mert ezek tudatában nem­ kelthette volna benne Csázy­nét a tévhitet, hogy a vállalatba, annyi kész­pénzt fektetett bele és ezek tuda­tában nem ruházta volna át min­den ellenszolgáltatás nélkül Csá­­zyra a­­ vállalat fele részének tu­lajdonjogát, végül nem vállalt volna magára további 60.000 pengő kötelezettséget. A bíróság az első négy pontra vonatkozóan elrendelte a dr. Sé­­nyi által indítványozott bizonyí­tást és evégből a tárgyalást elna­polta. V. J. Ma­fsárs és Társa lapkiadó vállalatti tulajdono­sainak pere Mi történt a földmivelési­gyi m­. msz­­térum 40.000 pengőjével? — Az Est tudósítójától — A budapesti központi járásbíró­ságon tegnap tárgyalta dr. Kartal járásbíró azt a pert, amelyet dr. Sén­yi Schrantz Pál, a Központi Sajtóvállalat volt igazgatója szer­ződés hatálytalanítása és 60.000 pen­gő értékű elfogadvány kiadása iránt indított Csázy Elemér nyu­galmazott alezredes ellen. Tttz Mg Szavázáa Hanvádsi joga A kereset szerint dr. Sényi 1927 nyarán társas viszonyra lépett Csázy Elemérrel és megalapították a Csázy és társa lapkiadó válla­lati cég alatt a budapesti törvény­széknél bejegyzett közkeresti tár­saságot. A vállalat rövidesen a megalakulása után szerződést kö­tött az Új Barázda lapkiadó tár­sasággal, mely szerint ez utóbbi a Csázy és Társa lapkiadó vállalatra ruházta a kiadásában megjelenő Új Barázda című napilap és a Va­sárnap című hetilap kiadási jogát. Előadja ezután dr. Sényi,­ hogy a megállapodás szerint Csázy 500 millió korona készpénzzel volt kö­teles az üzlethez járulni, míg Sényi 250 millió koronával, mely összeget helyette ugyancsak Csázy tartozott befizetni azért, mert Sényi egy »hatalmas üzletet« szerzett Csázy részére s ennek díja fejében neki Csázy­tól ez az összeg jár. Da­cára ennek a megállapodásnak, Sényi mégis befizetette 5000 pengőt készpénzben, mert Csázy azt mon­dotta, hogy szükség van pénzre. 187.000 pengős * veszteség A vállalat — mondja tovább a kereset — körülbelül egy félévig működött, amikor Csűry azzal állt elő, hogy a vállalatnak 187.000 pen­gő vesztesége, van, amelyből 93.000­­ pengő dr. Sényit terhelné, Csáry azonban hajlandó 03.000 pengő he­lyett 60.000 pengőt elfogadni az esetre, ha Sényi a vállalatból őt il­lető felerészt ellenérték nélkül Csá­zy­ra ruházza át. Sényi hitelt adva Csázy előadásának, nyilatkozatot, állított ki, mely szerint a Csázy és Társa lapkiadó vállalatból öt ille­tő felerész tulajdonjogát Csázy Elemérre ruházza át s ezenkívül az őt terhelő veszteségek fedezésére Csázy kezeihez 60.000 pengő értékű elfogadványt adott át. Csak amikor mindez megtörtént, kezdett Lényi puhatolódzni s így ju­tott tudomására, hogy Csázy 50— 60.000 pengőt szerepeltetett saját be­fizetéseként, holott ezeket a befizeté­seket egyes ügyfelek és állami in­tézmények teljesítették. Megtámad­ja tehát az 1928 február 17-én kiál­lított okirat érvényességét azon a címen, hogy megtévesztés folytán írta azt alá. Megtévesztette ugyanis őt Csázy abban az irányban, hogy 187.000 pengő veszteség mutatkozott a vállalatnál, amelybe Csázy az ő előadása szerint jelentékeny össze­­­geket fektetett be. Kéri ezek alap­ján a­ megállapodást hatálytalan­nak kimondani és Csázyt arra köte­lezni, hogy a 60 000 pengő értékű el­­fogadványt szolgáltassa vissza. Az előző tárgyaláson Csázy ta­gadta, hogy dr. Sényit bármi tekin­tetben is megtévesztette volna. A bíróság mindkét felet személyesen meghallgatta és ezután felhívta dr. Sényi S. Pál felperest, hogy a meg­tévesztés tényét tüzetesen adja elő- 40.000 ren­ős miniszteri szubvenció Dr. Sényi a bíróság felhívására a következő tényállást tárta a bíró­ság elé és az alább felsorolt té­r­yekre kérte a bizonyítás elrende­lését : 1. A földmívelésü­gyi miniszté­rium 1927 október óta részletekben 10.000 pengőt fizetett. Csázy és Tár­sa cégnek a Budapesti Újság ké­pes mellékletéért, amely a cég ki­adásában az Uj Barázda helyett jelent meg s ezt az összeget Csázy úgy könyveltette el, mint a saját és felesége tőkebefektetését. 2. 1928 január első felében a Magyar-Olasz Banktól 20.000 pen­gőt vett fel Csázy a vállalat nevé­ben, amelyet nem könyvelt be. 3. A vállalat fennállása alatt saját céljaira 26.000 pengőt vett fel Csázy a vállalat pénztárából és az általános költségszámlán könyvel­tette el, hogy a kiadás jogcímét fel­ismerni ne lehessen. 4. A szolnoki Tiszántúli Hitelin­tézettől Csázy 1927. év végén 26.000 pengőt vett fel és fedezetül a hite­lező pénzintézetre engedményezte a közös vállalatnak az V.­ Barázda részvénytársaságtól járó 22.000 pen­gő követelését, ennek ellenére az adóstól az összeget Csázy felvette s ezt a körülményt a szolnoki pénz­intézettel minaddig nem közölte, amíg dr. Sényivel az ismertetett okiratot alá nem íratta. 5. A postakincstárt 15.000 pengő­vel károsította meg Csázy, mert a ténylegesnél kevesebb példányszá­mot mondott be a szállításkor. 6. A valóságnak meg nem felelő adóbevallást tett s ezzel a kincs­tárt 1500 pengővel károsította meg Csázy. 7. A Mávtól kapott 1­0 kedvezmé­nyes jegyet illetékteleneknek adta ki Csázy s ezzel a Mávot meg­károsította. 71 biróság részben elrendeli a bizonyítást A három utóbbi esetet dr. Sényi mint neki is súlyos erkölcsi kárt és meghurcoltatást okozó tényeket hozza fel, a négy előbbi esetben foglalt tények azonban az erköl- F­­ Matrózbörze Amszterdam, augusztus I. (Az Est kiküldött tudósítójától) Ott állnak a Damrakon a tőzsdepa­­lota mellett. Viharvert arcukat a nap felé fordítják és nem szólnak egymás­hoz egy szót sem. Holland matrózok. lehetnek vagy százan. Mindmegannyi: egy-egy tanulmányfő. És a különböző érékpapírok és valu­ták viharos börzéje melltt itt él, itt verődik össze nap-nap után Amszter­­dam, sőt egész Hollandia matrózainak börzéje. Matrózbörze! Érdekes és különös. TH.­ kínálja a kormányos tudását, szorgal­mát, hosszú gyakorlatát. De ezt a­­kínálást, csak képletesen, tessék ér­teni. A pipát megmozdítja a szájában, ránéz a hajósgazdára vagy a nagy ha­jósvállalat ügynökére, azután­­ elő­veszi irományait és már megy is... Itt húzza a szemébe a sapkáját az öreg, boroglásképü matróz­legény, hogy ne lás­sa régi hajóskapitá­nyát s hogy új erő­vel, új kedvvel fá­sul jon, neki az In­­■ ’ kirak- És ide jön ■ a szakállas, vén tek­i, ez igazi stengeri ■medve", aki csak ránéz a hajóslegényra s az már tudja, hogy kell-e a gazda* nagy vagy sem. Hej, de, sokat tudna beszélni a, Dani­­rak! Hány tengeri szerencsétlenség csíráit hordozta már­­­ a sarok, hány meg­­azdagodás indult in* :sen ki! Sorsok és éle­­t­ek szabályozója vrilt matrózbörze.. Egy láp, egy ország kul­túrájának és gazdas­ágának ősforrása. Pedig csak annyi tör­ténik itt minden nap, hogy száz—száz­húsz ember összeverődik, alig szól egy­máshoz egy szót is. Inkább csak nézde­­gél, pipázik és sérelem ne essék — köpköd. Lóránt Mihály, (Lóránt Mihály rajza) 3. oldal/ Pécsi­ mozi megnyitása ! Holnapi pénteken délután 5 órakor Idill egy párizsi szállodában || VáPZÍÍ Cirkusz francia vígjáték S felvonásban • Regény az artisták világából S felvonásban | | Főszerepben: Constanze Tol­iadge || Főszerepben: Mary Johnson | Híradók. — Holnapi előadások kezdete: 5,­­8 és 10 órakor

Next