Az Est, 1928. augusztus (19. évfolyam, 173-197. szám)
1928-08-24 / 191. szám
■ • — • .. . ' _ .. , ■ Péntek, 1920 augusztus 24. 'Th v,jS'jT Részletes rádiójelentés Fawcett ezredes pusztulásáról Barátságos indiánok meg akarták mutatni Dyott kapitánynak a kutatók csontvázait . Ellenséges törzsek elűzték őket Dyott kapitány a Xingu folyamon menekül az üldözők elöl Copyright 1928 hg iha Az Est-lapok for Hungary and elsewhere bg the Vorth American Newspaper Alliance Newyork, augusztus 22 Dy ott kapitány, aki — mint ismeretes — az Amazon vidékén eltűnt Fawcett ezredes nyomait kutatja expedíciójával, részletes jelentést küldött kutatásai eredményéről. A jelentést rádión William de Mello, az expedíció operatőrje adta le s elsőnek egy Vasco Abren nevű amatőr vette fel Rio de Janeiroban. Abren továbbította a jelentést a newyorki állomásoknak. Dyott kapitány jelentése így szól: Keletre a Kuluene-folyótól, aug. 18. Szomorúan kell jelentenem, hogy a Fawcett-expedíció elpusztult. Ellenséges indián törzsek végeztek vele 1925 júliusában, öt nappal azután, hogy az expedíció átkelt a Kuluene-folyón, a Xingu-folyam egyik mellékfolyóján. Mindvégig sikerrel követtük Fawcették nyomát, s már a vad vidéken felszerelésünk nagy részét elvesztettük. Megtaláltuk az indiánokat, akik annak idején Fawcett vezetői voltak. Azt ígérték, hogy a dsungelben elvezetnek a három eltűnt kutató csontvázaihoz, de más indián törzsek ellenséges közbelépése akadályt gördített, utunkba s így a holttestekig nem juthattunk el. Helyzetünk kritikus. Rengeteg szenvedtünk. Embereink slágyrésze lázbeteg, készleteink kimerültek. Arra sem vagyunk képesek, hogy további részleteket küldhessünk rádióval. Haladéktalanul tovább kell mennünk a Xingu folyamon, különben ■minket is elfognak az indiánok. Eddig is sok bajunk volt velük s csak ügyes stratégia mentett meg a katasztrófától. Ezt az üzenetet a legnagyobb nehézségek közt adjuk le, de tudatjuk barátainkkal, hogy úton vagyunk s talán még nem késő a menekülés. Reméljük, hogy október elejére eljutunk Vara kikötőjébe, Dyott. Mielőtt ez a rádióleadás véget ért volna, Abren még kérdést intézett rádióján de Mellóhoz, hogy később küldenek-e még újabb rádiójelentéseket. A válasz az volt, hogy a mostani jelentés az utolsó, mert a Dyott-expedíció kénytelen volt a nagy megterheléssel járó rádiókészülékről lemondani s nem vitte magával a Xingu folyóra. esi káron kívül súlyos anyagi kárt is jelentenek részére, mert ezek tudatában nem kelthette volna benne Csázynét a tévhitet, hogy a vállalatba, annyi készpénzt fektetett bele és ezek tudatában nem ruházta volna át minden ellenszolgáltatás nélkül Csázyra a vállalat fele részének tulajdonjogát, végül nem vállalt volna magára további 60.000 pengő kötelezettséget. A bíróság az első négy pontra vonatkozóan elrendelte a dr. Sényi által indítványozott bizonyítást és evégből a tárgyalást elnapolta. V. J. Mafsárs és Társa lapkiadó vállalatti tulajdonosainak pere Mi történt a földmivelésigyi m. msztérum 40.000 pengőjével? — Az Est tudósítójától — A budapesti központi járásbíróságon tegnap tárgyalta dr. Kartal járásbíró azt a pert, amelyet dr. Sényi Schrantz Pál, a Központi Sajtóvállalat volt igazgatója szerződés hatálytalanítása és 60.000 pengő értékű elfogadvány kiadása iránt indított Csázy Elemér nyugalmazott alezredes ellen. Tttz Mg Szavázáa Hanvádsi joga A kereset szerint dr. Sényi 1927 nyarán társas viszonyra lépett Csázy Elemérrel és megalapították a Csázy és társa lapkiadó vállalati cég alatt a budapesti törvényszéknél bejegyzett közkeresti társaságot. A vállalat rövidesen a megalakulása után szerződést kötött az Új Barázda lapkiadó társasággal, mely szerint ez utóbbi a Csázy és Társa lapkiadó vállalatra ruházta a kiadásában megjelenő Új Barázda című napilap és a Vasárnap című hetilap kiadási jogát. Előadja ezután dr. Sényi, hogy a megállapodás szerint Csázy 500 millió korona készpénzzel volt köteles az üzlethez járulni, míg Sényi 250 millió koronával, mely összeget helyette ugyancsak Csázy tartozott befizetni azért, mert Sényi egy »hatalmas üzletet« szerzett Csázy részére s ennek díja fejében neki Csázytól ez az összeg jár. Dacára ennek a megállapodásnak, Sényi mégis befizetette 5000 pengőt készpénzben, mert Csázy azt mondotta, hogy szükség van pénzre. 187.000 pengős * veszteség A vállalat — mondja tovább a kereset — körülbelül egy félévig működött, amikor Csűry azzal állt elő, hogy a vállalatnak 187.000 pengő vesztesége, van, amelyből 93.000 pengő dr. Sényit terhelné, Csáry azonban hajlandó 03.000 pengő helyett 60.000 pengőt elfogadni az esetre, ha Sényi a vállalatból őt illető felerészt ellenérték nélkül Csázyra ruházza át. Sényi hitelt adva Csázy előadásának, nyilatkozatot, állított ki, mely szerint a Csázy és Társa lapkiadó vállalatból öt illető felerész tulajdonjogát Csázy Elemérre ruházza át s ezenkívül az őt terhelő veszteségek fedezésére Csázy kezeihez 60.000 pengő értékű elfogadványt adott át. Csak amikor mindez megtörtént, kezdett Lényi puhatolódzni s így jutott tudomására, hogy Csázy 50— 60.000 pengőt szerepeltetett saját befizetéseként, holott ezeket a befizetéseket egyes ügyfelek és állami intézmények teljesítették. Megtámadja tehát az 1928 február 17-én kiállított okirat érvényességét azon a címen, hogy megtévesztés folytán írta azt alá. Megtévesztette ugyanis őt Csázy abban az irányban, hogy 187.000 pengő veszteség mutatkozott a vállalatnál, amelybe Csázy az ő előadása szerint jelentékeny összegeket fektetett be. Kéri ezek alapján a megállapodást hatálytalannak kimondani és Csázyt arra kötelezni, hogy a 60 000 pengő értékű elfogadványt szolgáltassa vissza. Az előző tárgyaláson Csázy tagadta, hogy dr. Sényit bármi tekintetben is megtévesztette volna. A bíróság mindkét felet személyesen meghallgatta és ezután felhívta dr. Sényi S. Pál felperest, hogy a megtévesztés tényét tüzetesen adja elő- 40.000 renős miniszteri szubvenció Dr. Sényi a bíróság felhívására a következő tényállást tárta a bíróság elé és az alább felsorolt téryekre kérte a bizonyítás elrendelését : 1. A földmívelésügyi minisztérium 1927 október óta részletekben 10.000 pengőt fizetett. Csázy és Társa cégnek a Budapesti Újság képes mellékletéért, amely a cég kiadásában az Uj Barázda helyett jelent meg s ezt az összeget Csázy úgy könyveltette el, mint a saját és felesége tőkebefektetését. 2. 1928 január első felében a Magyar-Olasz Banktól 20.000 pengőt vett fel Csázy a vállalat nevében, amelyet nem könyvelt be. 3. A vállalat fennállása alatt saját céljaira 26.000 pengőt vett fel Csázy a vállalat pénztárából és az általános költségszámlán könyveltette el, hogy a kiadás jogcímét felismerni ne lehessen. 4. A szolnoki Tiszántúli Hitelintézettől Csázy 1927. év végén 26.000 pengőt vett fel és fedezetül a hitelező pénzintézetre engedményezte a közös vállalatnak az V. Barázda részvénytársaságtól járó 22.000 pengő követelését, ennek ellenére az adóstól az összeget Csázy felvette s ezt a körülményt a szolnoki pénzintézettel minaddig nem közölte, amíg dr. Sényivel az ismertetett okiratot alá nem íratta. 5. A postakincstárt 15.000 pengővel károsította meg Csázy, mert a ténylegesnél kevesebb példányszámot mondott be a szállításkor. 6. A valóságnak meg nem felelő adóbevallást tett s ezzel a kincstárt 1500 pengővel károsította meg Csázy. 7. A Mávtól kapott 10 kedvezményes jegyet illetékteleneknek adta ki Csázy s ezzel a Mávot megkárosította. 71 biróság részben elrendeli a bizonyítást A három utóbbi esetet dr. Sényi mint neki is súlyos erkölcsi kárt és meghurcoltatást okozó tényeket hozza fel, a négy előbbi esetben foglalt tények azonban az erköl- F Matrózbörze Amszterdam, augusztus I. (Az Est kiküldött tudósítójától) Ott állnak a Damrakon a tőzsdepalota mellett. Viharvert arcukat a nap felé fordítják és nem szólnak egymáshoz egy szót sem. Holland matrózok. lehetnek vagy százan. Mindmegannyi: egy-egy tanulmányfő. És a különböző érékpapírok és valuták viharos börzéje melltt itt él, itt verődik össze nap-nap után Amszterdam, sőt egész Hollandia matrózainak börzéje. Matrózbörze! Érdekes és különös. TH. kínálja a kormányos tudását, szorgalmát, hosszú gyakorlatát. De ezt akínálást, csak képletesen, tessék érteni. A pipát megmozdítja a szájában, ránéz a hajósgazdára vagy a nagy hajósvállalat ügynökére, azután előveszi irományait és már megy is... Itt húzza a szemébe a sapkáját az öreg, boroglásképü matrózlegény, hogy ne lássa régi hajóskapitányát s hogy új erővel, új kedvvel fásul jon, neki az In■ ’ kirak- És ide jön ■ a szakállas, vén teki, ez igazi stengeri ■medve", aki csak ránéz a hajóslegényra s az már tudja, hogy kell-e a gazda* nagy vagy sem. Hej, de, sokat tudna beszélni a, Danirak! Hány tengeri szerencsétlenség csíráit hordozta már a sarok, hány megazdagodás indult in* :sen ki! Sorsok és életek szabályozója vrilt matrózbörze.. Egy láp, egy ország kultúrájának és gazdaságának ősforrása. Pedig csak annyi történik itt minden nap, hogy száz—százhúsz ember összeverődik, alig szól egymáshoz egy szót is. Inkább csak nézdegél, pipázik és sérelem ne essék — köpköd. Lóránt Mihály, (Lóránt Mihály rajza) 3. oldal/ Pécsi mozi megnyitása ! Holnapi pénteken délután 5 órakor Idill egy párizsi szállodában || VáPZÍÍ Cirkusz francia vígjáték S felvonásban • Regény az artisták világából S felvonásban | | Főszerepben: Constanze Toliadge || Főszerepben: Mary Johnson | Híradók. — Holnapi előadások kezdete: 5,8 és 10 órakor