Az Est, 1928. augusztus (19. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-24 / 191. szám

Előfizetési árak: Egy hónapra . , « „ 3 pengő Három hónapra .,V pengő Egyes szám ára a favánrosban, a vidéken és a pályaudvarokon 10 fillér Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkesztőséig 3 Ölte kerület Rákóczi út 34, Kiadóhivatal* Pile, Erzsébet körút 18—30, am, Fiókesciada hivatalt P. Vilmos császár út /4* Szerkesztőség Bécsbei és Kohlmarkt I. 227 millió pengő passzívummal zárult a külkereskedelmi mérleg az esztendő első hét hónapjában — a múlt esztendő hasonló időszakának 205 milió pengős behozatali többletével szemben. Igazán nem csapás — de tünete és mégis csak elkedvetlenítő tünete közgazdasági politikánk programtalanságának. Minden, amit ma a közgazdaságban, de akár a magángazdaságban is látunk, minden ennek a politikátlanuságnak és programtalanságnak tünete. A terméseredmény fényes és úgy volna rendjén, hogy agrárországban egy ilyen rekordtermés érezteti hatását: az árak süllyedésében, a kilátások letisztulásában, a kereskedelem felélénkülésében, a gazda sorsában. Megszenvedtük, mikor rossz termés volt, de nem élvezi közgazdaságaik, sőt talán, még speciálisan mezőgazdaságunk sem, a jó termést. Megszenvedtük a papírpénzes konszolidálatlanságot, de még mindig nem élvezi közgazdaságunk az utolsó esztendőnek kétségtelenül leghatalmasabb eredményét: a stabilizációt. Megszenvedtük a világhitel összeomlását, de még mindig nem élvezzük a hitel feltámadását és restaurálását. Megszenvedtük a pénzügyi zavarokat és magángazdaságunk még mindig nem élvezi a pénzügyi egyensúlyt. Megszenvedtük a külpolitikai izoláltságot és még mindig nem gyűrnek ésörődik közgazdaságunk számára külügyi helyzetünk hatalmas javulása és megerősödése.. Megszenvedtük, hogy nem volt beruházási politikánk és beruházási pénzünk — magángazdaságunk még mindig nem érzi, hogy most már van beruházási politika és beruházási tőke. Minden feltétele megvolna egy nagy gazdasági megerősödés,nek, minden feltétele főleg: elpusztíthatatlan életerőnkben, a magyar földnek és magyar munkának kikezdhetetlen vitalitásában ... Ennek dacára csak a pangásnak és a stagnálásnak tüneteit látjuk és programként egyedül a gazdasági főminiszter alakjabontakozik, ki, akiben a sok centralizálás után most már a miniszterségek, a gazdasági szakminiszterségek centralizálódnának... w árisz Est tudósítójától — Gömbös Gyula honvédelmi minisztériumi államtitkárságra befejezett dolog. A volt fajvédő vezér kinevezése már keresztülment a minisztertanácson és ősszel, alkalmasint még a parlament összeillése előtt el fogja foglalni ezt a rendkívül fontos pozíciót gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter mellett. Gömbös Gyula karrierjének újabb merész fordulatában két erős akarat érvényesült, az egyik Gömbös Gyuláé, aki missziót vél teljesíteni az államtitkári poszton és gróf Bethlen István miniszterelnöké, aki súlyos politikai tényezők kemény ellenkezését törte át megmásíthatatlan akaratával. A politika kulisszái mögött ugyanis a nyári hónapok alatt a legégetőbb júliusi napnál is forróbb harcok dúltak Gömbös Gyula, államtitkársága körül. A kisebbik, de szenvedélyes harcot Gömbös Gyulának kellett megvívnia saját fajvédő pártjával, amely politikai irányának hirtelen összeomlására ébredt, akkor értesült, hogy a vezér a kérlelhetetlen fajvédő ellenzéki frontról átlép a folyton támadott kormánypártba. Ezt a belső harcot Gömbös Gyula aránylag könnyen elintézte, anélkül, hogy a viaskodás hullámai kiöntötték volna a vezér elvesztésével katasztrofális helyzetbe sodort fajvédő várt berkeiből. A másik harcot gróf Bethlen István miniszterelnöknek kellett állnia. Ez sokkal komolyabb és izgalmasabb volt és véget még ma sem ért, sőt meglepetéseket sem zár ki az őszi politikai kampány megindulása után. Amint ugyanis Gömbös Gyulának, az exponált szabadkirályválasztó politikusnak államtitkári jelöltségéről komoly hírt kapott a legitimista tábor, nagy megdöbbenés támadt a soraikban. A legitimista vezetői bizalmas megbeszélést tartottak és elhatározták, hogy minden erejükkel szembe szállnak Gömbös honvédelmi államtitkárságának tervével. A legitimizmus és szabad királyválasztás között létrejött hallgatólagos fegyverszünet megtörését látták ebben a kinevezésben és provokációnak tartják, hogy az a Gömbös kerüljön a honvédség sorsát intéző minisztérium nagy befolyással rendelkező államtitkári székébe, aki a legitimizmusra oly súlyos csapást mért a Károly király ellen kiépített front élén. A legitimisták néhány vezére nyomban bejelentette tiltakozását a miniszterelnöknél Gömbös kinevezése ellen. Szenvedélyes támadást intéztek e súlyos politikai tényezők Gömbös államtitkársága ellen és politikai körökben úgy tudják, hogy volt pillanat, amikor, , Bethlen mérlegre vetette a tiltakozó legitimisták aggodalmait és a magukra nézve felállított konzekvenciáknak gyöngébb presszióval felérő bejelentését. A legitimista vezérek rohamával egyidejűleg a kereszténypárt is felvonult a maga tiltakozásával, hangsúlyozva, hogy nem Gömbös személye ellen tiltakoznak, hanem az ellen, hogy exportált szabad királyválasztó politikus ilyen fontos pozícióba üljön. Kétségtelenül megállapítható, hogy a tiltakozások izgalamsan feszült helyzetet teremtettek, Gömbös államtitkársága körül. A miniszterelnöknek nem egy feltétlen és súlyos szavú híve vonultatta fel a bel- és külpolitikai szempontokat, de gróf Bethlen István, mindent mérlegre vetve, Gömbös államtitkársága mellett döntött. Hogy ebben az elhatározásban mennyi a személyi tekintet és mennyi a politikai indok, hogy mennyi a múltban való együttműködés szubjektív eleme és a jövőbeli tervek komponense, azt természetesen ma még senki sem tudja. Tény, hogy a kinevezés a küszöbön áll és most politikai körökben feszült érdeklődéssel várják a következményeket, a legitimisták legközelebbi sakkhúzását Bethlen nagyjelentőségű lépésével szemben, de izgalmas immisszamilisfti harc után elöntött a miniszterelnök Gömbös Gyula honvédelmi államtitkársága mellett A legitimisták és a kereszténypárt nagy rohama sem ingatta meg Bethlent elhatározásában . Gömbös Gyula Vilmos wiedi herced belefenti idényei az albán Iránia - birtokon kívül Berlin, augusztus 13 (Az Est külön tudósítójától A Münchenben élő Vilmos wiedi herceg, Albánia volt fejedelme, akit egy müncheni lap munkatársa felkeresett abból az alkalomból, hogy Ahmed Zogu Albánia királyává akarja magát koronáztatni, úgy nyilatkozott, hogy jogairól soha sem mondott le, ma is Albánia fejedelmének tartja magát, egyedül neki van törvényes igénye Albánia trónjára és természetesen halála után jogutódainak. Be fogja várni az alkalmas időpontot, hogy jogait érvényesítse.