Az Est, 1928. augusztus (19. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-24 / 191. szám

Előfizetési árak: Egy hónapra . , « „ 3 pengő Három hónapra .,­V pengő Egyes szám ára a faván­ros­ban, a vidéken és a pályaudvarokon 10 fillér Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkeszt­őséig 3 Ölte kerület Rákóczi út 34, Kiadóhivatal* Pile, Erzsébet körút 18—30, am, Fiókesciada hivat­alt P­. Vilmos császár út /4* Szerkeszt­őség Bécsbei és Kohlmarkt I. 2­27 millió­ ­peng­ő passzívummal zárult a külkereskedelmi mérleg az esz­­ten­dő első hét hónapjában — a múlt esztendő hasonló időszaká­nak 205 milió pengős behozatali többletével szemben. Igazán nem csapás — de tünete és mégis csak elkedvetlenítő tünete köz­­gazdasági politikánk program­­talanságának. Minden, amit ma a közgazdaságban, de akár a magángazdaságban is látunk, minden ennek a politikátl­anu­­ságnak és programtalanságnak tünete. A terméseredmény fé­nyes és úgy volna rendjén, hogy agrárországban egy ilyen re­kordtermés érezteti hatását: az árak süllyedésében, a kilátások letisztulásában, a kereskedelem felélénkülésében, a gazda sorsá­ban. Megszenvedtük, mikor rossz termés volt, de nem élvezi közgazdaságaik, sőt talán, még speciálisan mezőgazdaságunk sem, a jó termést. Megszenved­tük a papírpénzes konszolidá­­latlanságot, de még mindig nem élvezi közgazdaságunk az utolsó esztendőnek kétségtelenül leg­hatalmasabb eredményét: a sta­bilizációt. Megszenvedtük a vi­lághitel összeomlását, de még mindig nem­ élvezzük a hitel fel­támadását és restaurálását. Megszenvedtük a pénzügyi za­varokat és magán­gazdaságu­nk még mindig nem élvezi a pénz­ügyi egyensúlyt. Megszenved­tük a külpolitikai izoláltságot és még mindig nem gyűrnek ésörődik közgazdaságunk szá­mára külügyi helyzetünk hatal­mas javulása és megerősödése.. Megszenvedtük, hogy nem volt beruházási politikánk és beruhá­zási pénzünk — magángazdasá­gunk még mindig nem érzi, hogy most már van beruházási politika és beruházási tőke. Minden feltétele megvolna egy nagy gazdasági megerősödés­,­nek, minden feltétele főleg: elpusztíthatatlan életerőnkben, a magyar földnek és magyar munkának kikezdhetetlen vita­litásában ... Ennek dacára csak a pangásnak és a stagnálásnak tüneteit látjuk és programként egyedül a­ gazdasági főminiszter alakja­­bontakozik, ki, akiben a sok centralizálás után most már a miniszter­ségek, a gazdasági szakminiszterségek centralizá­­lódnán­ak... w­ á­risz Est tudósítójától — Gömbös Gyula honvédelmi mi­nisztériumi államtitkárságra befe­jezett dolog. A volt fajvédő vezér kinevezése már keresztülment a minisz­tertanácson és ősszel, alkalmasint még a par­lament összeillése előtt el fogja foglalni ezt a rendkívül fontos po­zíciót gróf Csáky Károly honvé­delmi miniszter mellett. Gömbös Gyula karrierjének újabb merész fordulatában két erős aka­rat érvényesült, az egyik Gömbös Gyuláé, aki missziót vél teljesíteni az államtitkári poszton és gróf Bethlen István miniszterelnöké, aki súlyos politikai tényezők ke­mény ellenkezését törte át meg­másíthatatlan akaratával. A politika kulisszái mögött ugyanis a nyári hónapok alatt a legégetőbb júliusi napnál is for­róbb harcok dúltak Gömbös Gyula, államtitkársága körül. A kisebbik, de szenvedélyes harcot Gömbös Gyulának kellett meg­vívnia saját fajvédő pártjával, amely politikai irányának hir­telen összeomlására ébredt, akkor értesült, hogy a vezér a kérlelhetetlen fajvédő ellenzéki frontról átlép a folyton táma­dott kormánypártba. Ezt a belső harcot Gömbös Gyula­­ aránylag könnyen elintézte, anél­kül, hogy a viaskodás hullámai ki­öntötték volna a vezér elvesztésével katasztrofális helyzetbe sodort faj­védő várt berkeiből. A másik harcot gróf Bethlen István miniszterelnöknek kel­lett állnia. Ez sokkal komolyabb és izgalma­sabb volt és véget még ma sem ért, sőt meglepetéseket sem zár ki az őszi politikai kampány megindu­lása után. Amint ugyanis Gömbös Gyulá­nak, az exponált szabadkirály­vá­lasztó politikusnak államtitkári je­löltségéről komoly hírt kapott a legitimista tábor, nagy megdöbbe­nés támadt a soraikban. A legiti­mista vezetői bizalmas megbeszé­lést tartottak és elhatározták, hogy minden erejükkel szembe szállnak Gömbös honvédelmi államtitkársá­gának tervével. A legitimizmus és szabad királyvá­lasztás között létrejött hallgatóla­gos fegyverszünet megtörését lát­ták ebben a kinevezésben és pro­vokációnak tartják, hogy az a Gömbös kerüljön a honvédség sor­sát intéző minisztérium nagy befo­lyással rendelkező államtitkári székébe, aki a legitimizmusra oly súlyos csa­pást mért a Károly király el­len kiépített front élén. A legitimisták néhány vezére nyomban bejelentette tiltakozását a miniszterelnöknél Gömbös kine­vezése ellen. Szenvedélyes támadást intéztek e súlyos politikai tényezők Gömbös államtitkársága ellen és politikai körökben úgy tudják, hogy volt pillanat, amikor, , Bethlen mérlegre vetette a til­takozó legitimisták aggodal­mait és a magukra nézve fel­állított konzekvenciáknak gyön­gébb presszióval felérő beje­lentését. A legitimista vezérek rohamá­val egyidejűleg a kereszténypárt is felvonult a maga tiltakozásával, hangsúlyozva, hogy nem­ Gömbös személye ellen tiltakoznak, hanem az ellen, hogy exportált szabad ki­rályválasztó politikus ilyen fon­tos pozícióba üljön. Kétségtelenül megállapítható, hogy a tiltakozások izgala­msan fe­szült helyzetet teremtettek, Gömbös államtitkársága körül.­­ A miniszterelnöknek nem egy fel­tétlen és súlyos szavú híve vonul­tatta fel a bel- és külpolitikai szempontokat, de gróf Bethlen István, mindent mérlegre vetve, Gömbös államtitkársága mellett döntött. Hogy ebben az elhatározásban mennyi a személyi tekintet és mennyi a politikai indok, hogy mennyi a múltban való együttmű­ködés szubjektív eleme és a jövő­beli tervek­ komponense, azt ter­mészetesen ma még senki sem tud­ja. Tény, hogy a kinevezés a küszö­bön áll és most politikai körökben feszült érdeklődéssel várják a kö­vetkezményeket, a legitimisták legközelebbi sakkhúzását Bethlen nagyjelentőségű lépésével szem­­ben, d­e izgalmas immisszamili­­sfti harc után elöntött a miniszterelnök Gömbös Gyula honvédelmi államtitkársága mellett A legitimisták és a kereszténypárt nagy rohama sem ingatta meg Bethlent elhatározásában . Gömbös Gyula Vilmos wiedi herced belefenti idényei az albán Iránia - birtokon kívül Berlin, augusztus 13 (Az Est külön tudósítójától A Münchenben élő Vilmos wiedi herceg, Albánia volt fejedelme, akit egy müncheni lap munkatársa felkeresett abból az alkalomból, hogy Ah­med Zogu Albánia kirá­lyává akarja magát koronáztatni, úgy nyilatkozott, hogy jogairól soha sem mondott le, m­a is Albánia fejedelmének tartja magát, egyedül neki van törvényes igénye Albánia trón­jára és természetesen halála után jog­utódainak. Be fogja várni az al­kalmas időpontot, hogy jogait ér­vényesítse.

Next