Az Est, 1928. október (19. évfolyam, 223-248. szám)

1928-10-13 / 233. szám

Szombat, 1928. október 1- 11. oldal. Déryné ifs asszony Herczeg-repríz a Nemzetiben Herczeg Ferenc meg- e két írói Képzelem, hogy unja már Her­­czeg Ferenc ezt a nevével kapcso­latban annyiszor leírt két jelzőt: hűvös és elökdö­s én most mégis leírom újra, de nem záró meg­állapításul, mint szokás volt, hanem kiinduló pontként. Mert különös és el­gondolkoztató dolggok bújnak tulajdonság­bé­ A Déryné ifjasszony stílusa, fel­építése, költőisége nem öregedett meg e két évtized alatt, de azóta annyi ügyeskedés folyt le a dráma Dunáján, hogy első pillanatra szembeszökő a darab külsőségek megcsinálásának elnagyoltsága. De az is igaz, hogy azóta annyi üres­séget láttunk, hogy ennek az elna­gyoltságnak szakadékom át külö­nös mélységekbe pillanthatunk. S itt legelőször azt vesszük észre, hogy ennek a méltán nagy írónak hűvös előkelősége a mérhetetlen keserűség riasztó örvényeit takar­ja s Herczeg Ferenc ép azért ilyen hűvös és előkelő, mint amilyennek ismerjük, mert a­ lázadó dinamikus ereje hiányozván belőle, kiábrán­dult megvetését csak ebben a for­mában­ közölheti velünk. Forma­ruha nála az előkelő, hűvösség, amely alá metsző szatíráját,, fáj­dalmasan zengő politikai líráját rejti. Mint író is, elsősorban fér­fias férfi és ítélkező politikus Her­czeg Ferenc. A Déryné ifjasszony­ból az tűnik ki, hogy a nemzet napszámosai­ ,a magyar nyelv zengő kultúráját hirdetők- a­­ könnyen vett csirkefo­­góság kétes bajnokai, akik közé elvétve téved egy nemes szere­lmű Egressy Gábor, egy méltó Szent­­pétery-Zsiga s egy­ törékenységben a­célozódó­ szívű Déryné. A tábla­­bíró világ félé, hajmeresztő igaz­­ságt­a­lansággal, értelmetlenséggel, kultúra-gyilkolással. Thuretzky úr kiebrudalja a "színészeket míg is­meretlen vándorok, de keblére öle­li, amikor gyám­fia végleg közéjük áll. A gróf úr férjnek aljas, ma­gyar úrnak kü­lföldieskedő piper­­kőc, aki csak Déryné szoknyáján keresztül lesz a magyar színmű­vészet pártolója és rendes férj. S kérdem, mi sülne ki ebből a szemléletből a színpadon, ha nem­ hűvös és előkelő toll vetné oda ezeket a megvetett sziluetteket ? Milyen romboló dübörgésnek kel­lene végigszáguldania a színfalak között ? És azon is hogy elgondolkoztam, hogy Herczeg Ferenc, ahol igazán mély és emberi problémákhoz nyúl, milyen verhetetlenül nagy és művészi. Déryné és a gróf egy szerelemben találkozása, a grófné egyetlen jelenete, amelyben önma­gát átadva visszaveszi Dérynétől a grófot, s az ifjasszony és a gróf búcsú jelenete: olyan igaz és magas­­rendű irodalom és színház egy­szerre, amilyenre nem sok példát tudok a világirodalomban. Ezzel szemben, nemcsak maga alatt, hanem sok skribler alatt is elmarad a darabcsinálás ezeken kívül eső részeiben. A szereplőket nem a cselekmény hozza a szín­padra, hanem az ügyelő küldi be. Mókájuk erőszakolt s mintegy tra­gikus utóízű. A következetlenség és valószínűtlenség úgy kilátszik, mint vidéki színpadok szakadt er­dei mögül a gyalulatlan léc. Mint­ha megvetné ez a fölényes és jog­gal fölényes író azokat a mozza­natait, amikor éles levegőjű költői kiábrándultságának magasaiból le kell ereszkednie a kompozíció vá­sárterére, ahol pedig annyi rossz­ illatú sarlatán boldogult eddig. A darabírónak sokszor szakíta­nia kell a költőiséggel, a magas­rendűséggel, mert darabcselek­mény általában sokszor igen vá­sári csigákon fordul, de Herczeg Ferenc nem tud más lenni, csak­ költő és csak magasrendű. Ahol ez a kor alapvető tulajdon­sága összeesik kigondolt meséje szükségleteivel, ott nagy színmű­író és nagy költő egyszerre. Ahol ez nincs meg, ott s­iket zónák van­nak egyébként telt zengésű mű­vében. Ó, kérem, Déryné alakjában egy nagyon modern tétel van felvetve: lehet-e szerelmes, boldog nő is az, akit a művészet elhívott? Herczeg Ferenc felelete, írói egyéniségében adva van: Nem! S ezt a tusakodást, ezt a győző legyőzetést nem szavakon át — a herczegi szó nem ömlik bőven, — hanem arcjátékkal, mozdulatokkal, némasággal kell ábrázolnia a szí­nésznőnek, s mivel a színpad úszó művészete, legnehezebb feladat a rivalda, előtt hallgatni. És Bajor Gizi hallgatása minden shakespea­­rei és schifteri tirádával felér­. Ez a csodálatos művész — öntudat-e, ösztön-e? —a legnemesebb drámai megtisztulás húrjait tudja meg­pendíteni nézői lebilincselt lelké­ben. Minden szavát, hálásan, csak ráadásnak érezzük. Cs­ Aczél Ilo­na (a grófné) viszont beszél s sza­vaiban a bűvös előkelőség női vál­tozata Herczeg költőiségével egyenrangú ábrázolást talál. Pe­­theő Attila (a gróf) őszinte embe­riessége éri el, hogy megvetés he­lyett emberi szánalmat érzünk az alapjában véve ellenszenve®, de mindenesetre problem­atikus alak iránt. Bájos volt Somogyi Erzsi (Zsu­zsika), kedvesen groteszk Vassary Piroska (Borosa cseléd), lelkesen, illetve méltóságosan szimpatikus Xtray (Egressy Gabi) és Fehér Gyula (Szentpétery). Három re­mek ripacs alak Csortos, Rózsa­hegyi és Sugár tarka triumvirá­tusa, akikhez elismerést kívánva csatlakoznak Mihály­fi Béla, Ligeti Juliska, Retkes Sándor, Kiss Irén s a többiek. S végeredményben talán min­denen felül legfontosabb az a da­rabból áradó magyar levegő, amely eluralkodik alakokon, me­sén, mint a körvonalakat szétmosó ködös alkony a néma vörös tűzben égő szikes Alföldön... Laczkó Géza ** Csortos mint Shylnek. Érde­­kes bemutatkozás lesz jövő héten a Nemzeti Színházban. A velencei kalmár előadásában először játsz­­sza Shylock szerepét Csortos Gyula, akinek ez lesz első nagy shakespearei alakítása. *• Piscator válaszol ellenfeleinek. Berlinben a közeli napokban meg fog jelenni Piscator-nak, a­ sok sikert és balsikert aratott színházi rendezőnek védekező és vitatkozó röpirata, amely­ben válaszolni akar ellenfeleinek ed­digi bevett támadásaira. A röpiratban PiScator ki fogja fejteni dramaturgiai elveit és megmagyarázza rendezői tö­rekvéseit. ** Lonsdale ú­­ darabja. Newyorkban most mutatták be Frederick Lonsdale új darabját­, amelynek High Road (Ma­gas út) a címe. A darab szenzációs ha­tást keltett és az idei newyorki szezon­­legnagyobb sikerének ígérkezik. Hős­nője egy fiatal színésznő, akit Anglia egyik legkonzervatívabb lordja akar feleségül venni, de az arisztokrata csa­ládja megakadályozza a házasságot. A női főszerepben egy fiatal színésznő, Edna Best aratott nagy sikert. ** Karl Kraus színházi érdekeltsége Berlinben. A Bécsben megjelenő Fackel kiadója és szerkesztője, Karl Kraus, hír szerint ezentúl Berlinben is tevé­kenykedni fog. Irodalmi működése mel­lett színházi érdekeltséget vállalt és a Theater am Schiffbauerdam vezetésében vesz részt, ahol már közreműködött a Garasos opera előadásának előkészíté­sében. Karl Kraus készíti elő Offen­,­bach egyik operettjének, a Párizsi élet­­nek reprízét is, amelynek librettóját átírta, majd bemutatja saját darabját, amely egy ismert bécsi korrupciós afférról szól. ** A Faust megbukott Ameriká­­ban. A netwyorki Theater Guild hétfőn kezdte meg idei évadját a' Fans’ előadásával, amelyet a ber­lini Volksbühne volt igazgatói, Fritz Holl rendezett. A közönség szenzációt várt az előadástól , nagyon csalódott. ** Saveir-be,untat­­ Berlinben. A berlini Theater in der B­ehr od strass, most mutatta be André Savoir n" darabját, amelynek eredeti címe Un hommé, a német, fordításban azonban Mado, a hősnője után, aki egy, fiatal lány, egy nagy bankcég vezetője, tí­pusa a­ mai önálló, szabad gondolkodá­sú nőnek. A darab hőse egy­ gróf, aki miután elvette vagyonát, színszakértő­­vé lett Poirettnél, végeredményben azonban nem dolgozik semmit. Éjti az ingyenéri grófot egészen titokzatost módon pénzel. Mado kisasszony Can­­nesben, anélkül, hogy a gróf a kő ki­létéről tudna valamit. A gróf azt hi­szi, hogy támogatója Miss. Clarkson, a szép félvilági hölgy, aki kérdésére be is vallja, hogy ő fizeti a gróf hotel­számláját. A­ gróf erre éjjeli találkánk hívja meg Clarkson kisasszonyt, s a szomszéd szobában pedig izgatottan és bosszúsan fülel Mado, az igazi támo­­­gató, aki komolyan szerelmes a grófba. Végül nem tudja türtőztetni magát, beront a­ gróf szobájába, leleplezi ves­zélytársnőjét, aki megszégyenülten tá­vozik és Mado foglalja el helyét sze­relmese mellett. A különös darab ter­j szett a berlini közönségnek. I SZÍNHÁZAK, KABARÉK, VARIETÉK ÉS MOZIK KÖZLEMÉNYEI * Jubileum a Király Színházban, A Király Színházban hétfőn lesz a bűbájos jPuszipajtois 25-ik előadása. A Király Színház ezt a jubileumot, melyhez ez a rendkívül mulatságos operett zsúfolt házak során jutott el, meg fogja ünnepelni. Az összes szere­peket a bemutató­ előadás kiváló sze­replői játsszák. Vasárnap délután a ragyogó kiállítású­­Rose Maries elő­adásának lesz a felújítása. * „Gulliver utazásai“ a legszebb gyermekdarab, legfényesebb kiállítás, remek táncok, bohócok, bűvészek. Be­mutatója szombat délután fél négykor a Király Színházban. * Nézze meg a­ »Danton haláld«-t a Magyar Színházban! Érdekfeszítő, re­mekművű dráma a Danton halála, Bü­chnernek örökbecsű munkája. Karl­heinz Martin rendezése, a színházját­szásnak mesterműve, a Magyar Színház előadása pedig olyan színházi élmény, amelynek kevésszer volt párja színpa­dunkon. Ritka színházi est, 19 kép és 200 szereplő forog a színpadon, ame­lyen olyan művészi triász, mint Kiss Ferenc, Hegedűs és Itátkai aratja es­ténként legszebb és legnagyobb sike­rét. A Danton Halála minden este szín­­rekerül a Magyar Színházban. A jegy­pénztárak reggel 9 órától az előadás kezdetéig megszakítás nélkül árusítják a jegyeket. * „Hivatalnok urak.“ — lasd.tmrr,­ délután. Vasárnap délután kerü­l szín­re először mérsékelt helyárakkal Magyar Színházban Földes Imre nagy­sikerű színműve, a Hivatalnok urak Har­kai Mártonnal a vezető főszerepben. HANGVERSENY, ELŐADÁS * Jacques Thibaud tegnapra hirde­tett hangversenyét kénytelen volt rö­vid időre elhalasztani, mert partnerek M. Tasso zongoraművész útközben megbetegedett. A jegyek érvényben maradnak. (Harmónia.) * A Filharmóniai Társaság 1. bér­leti hangversenye október 15-én est­­e 18 órakor, nyilvános főpróba 14-én vasárnap délelőtt 1 A.12 órakor a F­on akadémiában. Vezényel dr. Dohrum Ernő. Közreműk­ödik Stefániai Im. zongoraművész. Műsor: 1. Bartók: O­dálatos Mandarin, szvit (először); ; Bortkievitz: Zongoraverseny (először); 3. Haydn: Egz-dur szimfónia (először). Jegyek Rózsavölgyinél * Ma II. é­terhullám-hangverseny. Vigadó, félnyolc, Rózsavölgyi. MOZI * Világháború — Grete Garbo: Csil­lagok útja, egy­ütt csak a Túrán m­a­­gában. SZÍNHÁZ, mozi, rádió­­— ■ -4--«MB—­—■■ —■ Péntek OPERAHÁZ: Bohémélet (F. bérlet 4. szám; Vs8). NEMZETI SZÍNHÁZ: Déryné ifjasszony (E színpadon először; A. bérlet 5. szám; Vs8). KAMARASZÍNHÁZ: Válás után (ViS). VÍGSZÍNHÁZ: Mary Dugan bim­pore (8) MAGYAR SZÍNHÁZ: Danton halála (8) KIRÁLY SZÍNHÁZ: Puszipajtás (V;8). VÁROSI SZÍNHÁZ: Aida (0. térrét 4. szám; ’/;8). BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Jolly Joker (8). FŐVÁROSI OPERETT SZÍNHÁZ : Nincs előadás. (­ Az utolsó Verebély­­lányi főpróbája; 8). ÚJ SZÍNHÁZ: Bérkaszárnya (8). ANDRÁSSY IITI SZÍNHÁZ: Kezdete 9 órakor. TERÉZKÖRÚTT SZÍNPAD: Kezdet* 1/19 órakor. ROYAL ORFEUM: Kezdete S órakor. Mozi ANDN­­ASSY (Csengery ucca. 39. András»­ út sarok. Telefonautomata: —73). Vámpírok (dráma. 7 folv*Lan Ch­aney, Marceline Day) — Holtak szigete (dráma, S folv., Parris Kenyon, Sjewis Stonne). Vasárnap délelőtt 10—1-ig barlaszkmativéb Híradó (3. 11.%3. 1/4IO). ASTOR (Akácfa ucca 4. Tel.: 1. 78—03). Négy fivér (háborús tört., 30 f­elv., Ma­rg.G­rete Mano, James Hall.) — A név­ teV utal (drám­a, 7 felv., Charles Varnér) • Híradó (5., V48, 3/4IO). BELVÁROSI (irányi ucca 21. Automat* 830—20): Négy fivér (dráma, 10 felv., Jairi Hall, Margarete Mann) Riadó (ftb­ dráma, 8 felv., Jackie Coogan) — Mag?. Híradó. Vasárnap délután 3-tól gyermek­­előadás (5, 7, S, V4IO). BODOGRAF (József­ körút 63. Telefon: 38­1—76): Csillagok útja. (10 falv., G-r#?** Garbo) — Texasi lovag (7 $elv.: Cráírtad) — Nincsenek már gyerekek (burl csak) Híradó (4, 6, 8, 0­.

Next