Az Est, 1929. március (20. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-01 / 50. szám

2. oldal tewaga Ba—Péntek, 1929. március /. A Vásárpénztár négymillióra akarja emelni alaptőkéjét Hogyan olvad le a tényleges alaptőke másfélmillióra ? — Az Est tudósítójától — A­ főváros tizenkettes bizottsága holnap ismét összeül és ezúttal a Köz­ségi Takarék­pénztár és a Vásár­pénz­tár jogi helyzetével fognak foglal­kozni. Megint nagyon ártatlanul hangzik ez a cím, mögötte azonban nagyon fontos hatalmi kérdések hú­zódnak meg. Először azt tervezték, hogy a Községi Takarékpénztár egysze­rűen elnyeli úgy a Vásár­pénz­tárt, mint a Kisipari Hitelszö­vetkezetet. Az okoskodás nagyon egyszerű volt, a főváros pénzügyeit úgyis a Községi Takarékpénztár kezeli tehát azok, akik a hatalmat egy kézben akarják egyesíteni, azt hangoztatták, hogy nincs értelme, a háromfelé való intéz­kedésnek, úgy a Vásárpénztár, mint a Kisipari Hitelszövetkezet egyszerűen egyik osztálya legyen a takaréknak. Kétségtelen, hogy szükség van a Községi Takarékpénztárra, viszont nagyon félni lehet attól, hogy egye­sek a takarékpénztárban a vezetést m­agukhoz ragadják, a részvénytár­sasági tomna megmutatta már a múlt­ban is, hogy nagyon alkalmas füg­gönynek arra, hogy mögötte vagy ak­ciókat és sok mindent intézzenek el, amit nem­ akartak a nyilvánosság reflektor fényébe odadobni. Könnyen kiskirályok keletkez­hetnének, akik csak látszólag függnek a főváros törvényható­ságától, a legfontosabb anyagi ügyekben, így azután csupán néhány kiválasztott intézkedne. Amikor látták, hogy ez a terv nem vihető keresztül, más megoldásra gondoltak. Arról van szó, hogy a Községi Takarékpénztár útján adják a főváros pénzét a Vásár­pénztárnak, tehát így kerüli­ úton történjék meg az odakapcsold//. . Ennek csak abban az esetben volna értelme, ha a fő­várossal szemben egy idegen bank állana, mert az garanciát vállalna, a pénzért és veszteség esetén a fővá­ros közönsége előnyösebb helyzet­en is volna. A Községi Takarékpénz­tár azonban a fővárosé, tehát ilyen garanciának valami sok értelme nincsen, viszont erre a valóságban sincs szükség, mert a Vásár­pénztárt most úgy akarják megcsinálni, hogy az ellenőrzés és a felügyelet teljesen tökéletes legyen és a jövőben min­denféle veszteséget el lehessen ke­rülni. A Vásárpénztár a közélelmezési, ad­minisztrálja, azért sem dolgozhatik magas kamatokkal. Nehogy ilyen vád­­merülhessen fel, mint értesülünk, most úgy akarják megoldani a dolgot, hogy a vásári adminisztrálásra szolgáló pénzért a Községi Takarék nem számíthat kamatot, csak valami kevés kezelési költség merülne fel. Ha­ ez így v­an, akkor egyszerűen közvetlenül is lehet, a pénzt a­ köz­­d­elmezés céljaira odaadni, mert csak azért fizetni, hogy a főváros pénztá­rából a pénz ne egyenes úton jusson a Vásárpénztárnak, egy kicsit nagy luxus. Mennyi pénzről is van­­szó? Ezt egyenesen kiszámítani kissé kompli­kált. Mindenesetre a Vásárpénztár alaptőkéjét most fel akarják emelni. Az alaptőke most mindössze 500.000 pengő. Három és fél millió pengővel gondolják felemelni, tehát volna 1 millió pengő, így már volna valami, viszont...................................... különféle üzletek vannak a háttér­ben és az abonyi bérgazdaság de­ficitjével is kell számolni Hogy ez mennyi, azt ma még nem le­het tudni, de mindenesetre figyelembe kell venni a múlt évi veszteséget, amelyet még nem állapítottak meg és azokat a költségeket, amelyek vagy az átadás körül, vagy a továbbveze­tés kapcsán merülnek fel. Egy millió­val körülbelül számolni kell, viszont nagyon sokat beszélnek egy ké­szülő nagyszabású tranzakcióról, amellyel az állatexportot akarnák fellendíteni. Természetesen ez még messzemenő do­log, egyelőre ebből csak annyi tény, hogy erre is legalább másfél milliót szánnak, ámbár azt még igen szigo­rúan és lelkiismeretesen meg kell vizsgálni, hogy ez az üzlet meny­nyiben felel meg a főváros és a nagyközönség érdekeinek. Ilyen körülmények között azonban másfél millió pengő volna az alaptőke, ame­lyet forgalmi lehet. Nagy általánosságban arra lehet számítani, hogy a vásári teendők el­végzése körülbelül 14 millió tőkét igé­nyel, tehát a Vásárpénztárnak a fővárostól még 12,5 millió pengőt kell kapni. Ezt a tőkét adhatják közvetlenül, vagy közvetve: a hatalmi kérdés min­denesetre ezen a ponton fordul meg. A városnál azonban most már tö­rődhetnének egyszer nemcsak hatal­mi kérdésekkel, hanem a főváros anyagi érdekeivel is. Olyan vezetést kell létesíteni a Vásárpénztárnál, amely lehetet­lenné teszi azokat a hibáki, ame­lyek a múltban előfordultak, meg kell szervezni az ellenőrzést nemcsak papíron, hanem a való­ságban is,­­ezenkívül a felügyeleti jogot nem lehet egyszerűen fiktív dolognak tekinteni. Ezeket a kérdéseket k­ell komolyan tisztázni és nem hatalmi dolgokról sakkozni látszólag ártalmatlan napi­rendi tárgy­címek mögött. Titulescu képviseli Romániát a genfi közgyűlésen Bukarest, február 28 (Az Est külön tudósítójától) A Népszövetség március 4-én kez­dődő ülésszakán Romániát Titulescu londoni követ és Antóniádé népszö­vetségi román követ, valamint Ga­­fencu külügyminiszteri államtitkár fogják képviselni. A román delegáció nagy kísérettel jelenik meg Génfben, hogy a delegátusoknak a kíséret tag­jai a vitaanyag rendezésében rendel­kezésére álljanak. Jomfaoré siket». Vasárnapig prolongálva Volga • *• Volga Greta Gm­bo­s Szenvedély M JS nyugat-mozgóban / Elsüllyedt a viharban scát francia hajó , Cherbourg, február 26 A Saint Mato gőzös tegnap Balfour előtt sérülést kapott, és elsüllyedt. A legénység két mentőcsónakba szállott, de a viharban csak az egyik ért par­tot a kapitánnyal és­ hat matrózzal. A matrózok­ közül egy a csónakban meghalt. A másik csónakról, amely­ben hat matróz volt, nincs hír. A Civi­­taure vontatógőzöst készenlétbe he­lyezték, hogy a csónak megkeresésére induljon. Brest, február 28 A viharos időben egy parti gőzös a szirteken hajótörést szenvedett. Há­rom ember a vízbe fúlt. Halálos ítélet után felmentés Augsburg, február 28 (Az Est külön tudósítójától) Az augsburgi törvényszék tegnap felmentett a gyilkosság vádja alól egy 9 évvel ezelőtt halálra ítéltet, akit 9 évi börtön után tegnap este szabad­lábra helyeztek. A vádlott Götz Ottó 35 éves munkásnő, aki 9 évvel ezelőtt, 26 éves korában d­ankálit adott be kedvesének. A bíróság előtt azzal ■védekezett, hogy nem akarta megölni kedvesét és csak az volt a­ szándéka, hogy elhajtsa a d­ankálival szerelmük gyümölcsét. . _ A törvényszék az első tárgyaláson ezt a védekezést nem fogadta el és gyilkosságért halálra ítélte. A halá­los ítélet vérehajtására nem került a sor, minthogy közben eltörölték a ha­lálbüntetést és Götz Ottó büntetését is életfogytig tartó fegyházra változ­tatták. Kilenc évig ült Götz Ottó a börtönben, míg végre sikerült az új­rafelvételi eljárást kieszközölnie. Több napig tartó tárgyalás után a törvényszék tegnap ítéletet hirdetett és Götz Ottót csupán magzatelhajtás­ban való bűnrészesség és gondatlan­ságból okozott emberölés vétségében mondotta ki bűnösnek. A büntetést a bíróság három évi börtönben szabta meg, amit Götz a kilenc évi fegyház­­zal már régen levezekelt. Az ítélet ki­hirdetése után azonnal szabadlábra helyezték. Az új ítélet indokolása szerint nem bizonyult be, hogy a vádlott szándé­kosan ölte meg kedvesét. Molitoris egyetemi tanár törvényszéki orvos­­szakértő véleménye szerint a krimi­nológiában számost precedens van arra, hogy a magzatelhajtást erős méreggel kísérelték meg. A vádlottra nem lehet rábizonyítani, hogy a d­ankálival kedvesét akarta megölni és valószínűbb az a feltevés, hogy ki­zárólag magzatelhajtás volt a célja. A magyar kultúra közkincse a magyar térképészeti intézet — Az Est tudósítójától — Az összeomlás után pár lelkes ma­gyar katona csinálta meg, valóság­gal a semmiből. A retekuccai bos­­nyák kaszárnyában kaptak egyetlen kis szobát, pár rozoga asztalt, néhány megmentett, ü­tött-kopott­­ műszert, hogy megvessék a magyar térképé­szet alapját. Most már gyönyörű, ha­talmas intézmény, amely teljesen polgári alapra helyezkedett és nem­csak bizonyos jogos, katonai érdeket szolgál, hanem elsősorban a kultúrát terjeszti, a társadalom térképszük­ségletét elégíti ki. Sőt, olyan fokra érkezett már, hogy bizonyos térképtechnikai viszonylat­ban valósággal utat mutat az egész világ térképészetének. A magyar ki­rályi állami térképészet ma már légi felvételek, légi térképészet útján sok­kal kisebb költséggel, sokkal tökélete­sebben csinálja azt, amit régebben a nagyhírű bécsi katonai térképészeti intézet produkált. A most már valóban nagyszabású intézményt ma­ bemutatták a sajtó képviselőinek, akiket Kruttschnitt Aurél főtanácsnok, az intézet igazgatója üdvözölt. — A trianoni Magyarország új intézmé­nyét mutatjuk ma be. Elmúlt az idő, ami­kor a térképezés majdnem kizárólag ka­tonai jelentőségű volt. A mi térképeink nem páncélszobák titkai, hanem a társadalom k­ekincsei. Németországban már az elemiben tanít­ják a térképolvasást, ott már nincs tér­­képanalfabeti­kus. A térkép a hazai föld ismeretére, önállóságra, tanít. Nagyon ké­rem a sajtót, propagálja ezt az eszmét. Propagálja, hogy Magyarországon se legyen térkép­­analfgbézs. . — A közönség igen nagy része azt hiszi, hogy a mi térképészeti intézetünk katonai intézmény, holott teljesen polgári vezetés alatt áll és kizárólag ,a társadalmat szol­gálja. A legtöbb államban a térképezés megőrizte katonai jellegét nálunk nem.­­ Természetesen nálunk is lelkes kato­náink közül került ki az a pár ember, aki Bécsben nyerte kiképzését, és aki itt meg­vetette a térképezés alapját, ők voltak azok, akik a felfordult, világban össze­gyűjtötték térképezés céljaira azt­ a pár műszert -ami még feltalálható volt. 1922- ben azután már polgári alapon szerveztük meg a térképezést és most a térképészeti intézet a pénzügyminisztériumhoz tarto­­zik. Az intézet hazafias és lelkes tisztikará­nak köszönhető elsősorban, hogy mi ott tartunk, hogy a felszerelés, ha nem is teljes és sok technikai berendezés hiányzik is, mégis külföldi szakértők elé is állhatunk, mert a mi munkánk Európa vezető térké­pészeti intézeteinek munkáival is vetekedik. Vigyék tehát hírül a nemzetnek, hogy az ifjú térképészeti intézetünk, fejlődik és elfüggedés nélkül dolgozik a kultúra terjesztésén. Az intézet igazgatója ezután meg­kezdte a különböző laboratóriumok ■bemutatását. ,, * Mania rendezi a magyar­­ felekezeti iskolák államsegélyét Bu­karest, február 28 (Az Est külön tudósítójától) Báró Jósika János és Willer József képviselők, mint­ a Magyar Párt ki­küldöttei, kihallgatáson jelentek meg Mania Gyula miniszterelnöknél, akivel hosszas megbeszélést folytat­tak a kisebbségi iskolák államsegé­lyére vonatkozóan. Maniu miniszter­­elnök kijelentette, hogy a kormány beható tanulmány tárgyává tette a kisebbségi egyházak, illetve a Ma­gyar Párt memorandumát és úgy döntött, hogy az államsegély kérdését két felé oszt­ja. Egyelőre ideiglenes segélyt folyósít a kormány, az állam pénzügyi hely­zetének figyelembevételével, a kisebb­ségi egyházaknak, de gondja lesz arra, hogy a legközelebbi költségve­tés keretében a kisebbségi egyházak iskolá­inak álla­msegélye, végér­vényes és törvényes szabályozást nyerjen. Az ideiglenes segélyt legkésőbb 6—8 hé­ten belül vagy esetleg még hamarabb is folyósítani fogja.

Next