Az Est, 1929. április (20. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-04 / 75. szám

S. olda­l SZÍNHÁZ 9 • A színházak vezetői állandóan­ pa­naszkodnak. A színházi szakemberek állandóan ankétol rendeznek. Minden probléma megtárgyal­tatik. Ülések, gyűlések napirenden. Úgy látszik ná­lunk máig sem tanulták meg, hogy végnélküli viták nem orvosolják a ba­jokat. A beteg csak akkor gyógyul, ha gyógyítják. A sopánkodó, de tehetetlen orvos a kurázsi­hoz hasonlatos. Nincs rendező, nincs új színész­­generáció, ez az általános panasz. Erre a hajra nincs más orvosság, mint az iskolák reformálása, rende­zői­ tanfolyamok előkészítése, ez a ja­vaslat. Évek óta ez a javaslat. A javaslatból azonban évek óta nem lesz valóság. A tervek tervek maradnak. •Kinek az érdeke ez? Miért nem reformálják a színész­­iskolákat?­­ Miért nem adnak­­fia­tal rendezők­nek ösztöndíjat külföldi tanulmány­útra? Miért nem állítanak fel rendszeres rendezői tanfolyamokat? Frissebb szellem kell a színészisko­lák­ra. Újabb, a mai élethez közelebb álló oktatás. Honnan kerüljön elő az új gene­ráció.­Hogyan formálódjék ki az új játék­­stílus? A közönség akarja, reklamálja az Új tehetséget! _____ Hírek a filmvilágból Jakob Wassermann Die Masken des Er­win Heiner elysű nagy regényét meg­filmesítette a Metró­gyár. A Paramount a Halcévi filme,sili­si jogát szerezte meg. *■ Nagy sikerrel mutatták be Németor­szágban a Cigányprímás című filmet, amely a híres operett nyomán készült. * Menny Porion legújabb filmje: Te vagy a nő, akit mindenki szeret... A párizsi Olympia varietéből (Boule­vard des­­Apacines) mozi lesz, o­k­tód-ban az Universal-gyár Li)64,61­4 dollárt keresett.♦ ti re la Carbo Svédországból Hollywood­ba érkezett és nemsokára megkezdi a­ filmejésiek felvételeit,* Lampe? .b 'orr­a­dalom­­i jav­óhltézeb­­ben.’. cín­ai híres d­arabjának filmviltozatá­­b­ínt Oscar Homoqui játszik főszerepet. * Wally Ida Londonban Arthur Robinson szcí­nárbím­ának filmváltozatában játssza a női főszerepet,* Kain. Ez a címe egy nagy francia film­­­nek,# Itonry Kislemaeckers V Instinct című darabjából film készül. Főszereplője Leon Mushat. WWWWWWWWWWWWW Egész Budapest Terázkörúti Színpad műsoráról­­ beszél! Jeritza Mária ís Salome-táncot tanul a pestieknek Leontyev tanítja be a táncszerepet Jeritza­ Mária Jeritza Mária, mint ismeretes, május­ban ellátogat a magyar fővárosba. A nyugat leánya mellett — ezt a Puccini operát az ő kedvéért újítják fel — Strauss :„Salome›­-ját is elénekli. A művésznő most­ elhatározta, hogy a Salomet ének és játék szempontjából is új stílusban fogja bemutatni nálunk. A szerep táncrészét teljesen átalakítja Mindennap próbál Sascha Leontyev tánc­művésszel, aki most tanítja be Jeritzának az új Salome-táncot. Walter Bruno Kaliforniába megy Berlin, április 3 A berlini városi opera intendaturá­­jának közlése szerint a Walter Bruno tanárral folytatott tárgyalások­ban jártak pozitív eredménnyel. Walter Bruno tanár mostani kötelezettségé­nek lejárta után, április végén, kilép a városi opera kötelékéből. Walter karmester a Vossische Zeitung érte­sülése szerint több hónapi túrára Ka­liforniába megy. Miért nem írok filmet? F. Bruckner, Georg Kaiser, Arnold Zweig, Biró Lajos, Luigi Pirandello, stb. ankétja a filmről Egyik külföldi lapban érdekes körkér­­­désre válaszolnak a modern dráma euró­pai reprezentánsai A kérdés így szól: Miért nem ír ön filmet? Az egyes érdekesebb válaszok kivonatát közöljük:- - -.....—- - - --- ... * Georg Kaiser. A film vezető szakembe­rei nem értenék meg kéziratomat. de Ferdinand Bruckner. A filmipar nem önállósítja a filmet. Műkedvelés vezet a filmtermelésnél. A közönség a képszerű, érdekes filmet akarja. Az új és érdekes film azonban nem születhet meg a vezető­ség kis­polgári látóköre miatt. * Arnold Zweig. Nem tudok elég felülete­s­en és felelőtlenül írni. *­Bert Brecht. A filmiparnak előbb tönk­re kell mennie. Peter Martin Lampet. Fiatalokkal csi­nálok nyáron egy filmet. Walter Hasenclever. Lelkesedem a fil­mért. Dolgoztam a fil­men, agyonhallga­tott­ a sajtó. Rezignáltam. Már nem írok a film számára. De játszom egy filmben. Megkértem egyik filmrendező barátomat, hogy adjon egy szerepet nekem, imádom a­ műterem levegőjét. Négy napig állot­tam a felvevő gép előtt. Felejthetetlen élmény.* Arnold Bronnen. Megvárom a beszélő filmet, itt­­ Bíró Lajos. Új filmtechnikát kell most elsajátítani. Ez elsősorban a fiatal gene­rációnak fog sikerülni. Az idősebb gene­ráció már nehezebben fog alkalmazkodni az új technikához. A filmírók honoráriuma egyelőre aránytalanul kevés. * Luigi Pirandello: Eddig a filmdirekto­rok engem óvtak magamtól, filmterveim­től. Most én figyelmeztetem őket, a legvál­­ságosabb helyzetbe sodródhatnak eddigi terveikkel. A film jövője a csodák, a fantasztikum világa Farkas Imre a — Rulettről Premier: május 4 Farkas Imre Farkas Imre, akinek Rulett című darab­ját az Új Színház május első napjaiban mutatja be, ezeket mondja: — A háromfelvonásos színjátéknak egy kereskedelmi hajó kapitánya a hőse. Az első felvonás egy hajó fedélzetén, a máso­dik a montecarlói kaszinó játéktermeiben, a harmadik ugyancsak a hajón játszódik le. A múlt esztendőben írtam a Rulettel. „Lord Byron kimegy a divatból“ Négyen írnak Byronról darabot Max Brod új darabjának: Lord Byron kimegy a divatból... a címe. Az író egy interjúban ezeket mondotta: „ Milyen furcsa! évtizedekig nem tö­rődött senki Lord Byronnal. Amióta meg­kezdtem a darabom írását, állandóan ar­ról hallok, hogy az írók Byront szeretnék drámai hősnek. Eddig Hans Rehfisch, Maurohh és Edschmid írnak Byronról. Úgy látszik a darabomat más címmel fogják játszani. Mondjuk ezzel: Lord Byron nap­­ról-napra divatosabb... Az ismeretlen színház, amely napról-napra zsúfolásig megtelik Az ismeretlen primadonna, akiért a külváros tömege lelkesedik veleszíniű­ten az egész. A kocsi beka­nyarodik a külvárosba és­'megáll egy ri­kító plakáttal teliragasztott 'helyiség be­járata előtt. Valaha kávéház lehetett itt, de ambiciózus, érvényesülni nem tudó kabaré­színészek kabarét nyitottak ezen a helyen. És a vállalkozás nem sikerült. A kicsiny vállalat végül megállapodott egy jiddiszsargon társulattal. A vendég játéknak hamarosan híre futott a kör­nyéken és lassan bement a publikum a színházba. Eleinte puszta kíváncsiság vitte őket a helyiségbe, mely alacsony és párás és egyszerű, de ízléstelen kül­telki kabaré. A kíváncsiság azonban las­san érdeklődéssé, komoly érdeklődéssé mélyült. Itt kezdődik a dolog legendás része. A társulat primadonnája Sevilla Pastor. Ezt, a nevet senki sem ismeri. Úgyszólván senki. Néhányan az illetékesek közül, írók, festők, színészek és kritikusok ugyan már ismerik ezt a kis Sevilla Pastort, a gettónak­­­ ezt a sajátos és egyéni ízű te­hetségét, de a nagyközönség m­ég nem tud róla. Sevilla Pastor, ez a mélytekintetű, szo­­morúszemű és ugyanakkor szertelenül vi­dám gettódémon (aki szorult helyzetében nagyszámú családjával egy­ütt ,esténként talán kávét­ vacsorázik) lelkes hangulatot kelt estéről-estére a kis színház nézőterén. Ezt a Sevila Pastort a középkorban bo­szorkányként égették volna m­eg. Mert Se­villa Pastor boszorkányosan tehetséges. Körülötte a megszokott zsargon környezet. És középen e álmélkodva és gyanútlanul. A kültelki szentség pletyk­álk róla, mint akármelyik befutott pesti primadonnáról. Az emberek egyformák a Váci uccaiban s a Népszínház uccában. Majdnem egyformái. Milyen kedves, hogy elő­bb-utóbb minde­­n fitt észreveszik a tehetséget, még a zsar- I gott színpadom is. Csütörtök, 1929. április 4. Azt, hogy szerelmes va­gyok a Rocky-gyerekekbe — Budapesten találták ki — mondja Mistinguett Bécsben Misting­uett pontosan úgy vonult ba Bécsbe, mint Budapestre. A különbség csak az volt, hogy ott nem várták a Rocky-gyerekek, hanem oda utaztak — utána. A diva a bécsi lapoknak adott interjúi­ban ezeket meséli: Azért voltam Budapesten, hogy a két Rocky-gyereket szerződtessem egy revü ré­szére. Fantasztikus dolgokat terjeszt­ettek­ rólam Budapesten, többek között, azt is, hogy szerelmes voltam Paul Rockybe, és fivérébe, holott pesti utam előtt életem­ben nem találkoztam velük... (!!!): !- Azt, hogy szerelmes vagyok, teh­át Bu­­dapesten találták ki... Riccardo Zancionai vezeti a „Francesca“ utolsó próbáit A legközelebbi operapremier Az Operaház színpadán Sergio Failoni vezetésével naponta Riccardo Zancionainak Francesca da Rimini című zenedrámáját próbálják. Az illusztris olasz komponista, aki maga is elsőrangú dirigens, nemsokára Buda­pestre érkezik, tt maga fogja vezetni az utolsó próbákat. A Francesca da Riminit Márkus László rendezi. A negyvenes cipő A két­ primadonna elkeseredett harcot folytatott a színpadi próbákon. A legszi­gorúbb formában ellenőrizték egymást. Egyik sem akart a másiknak nagyobb szabadságot adni. Egyik sem akart a másik mögött elmaradni. A kétségbeesett, elszánt küzdelemnek volt egy kedves, enyhe epizódja. A kényes női cipőket a színház hivata­los susztere szállítja a színház tagjainak. Az egyik, a harcosabb és elszántabb szub­­rett hallani sem akart az egyszerű, szín­házi suszterről. Ő előkelő, ismert cipész­től kapja cipőit. A másik primadonna, aki határozottan praktikus érzékkel intézi ügyeit, próbacipőt rendelt a színházi susz­ternél, ha a próbacipő sikerül, ő szállít­hatja neki, természetesen a színház költ­ségén, a cipőket. A próbacipő elkészült A suszter újság­papírba csomagolja a cipőt és beviszi a színházba. Az ellenprimadonna fogadja, nem a rendelő. Kikapja kezéből a cipőt hus­-­zan­ nézi, végül kérdezi: — Hányas ez a cipőt — Harminchatos, — feleli szerényen a suszter. — Látja, — feleli a harcos szubrett — látja, ezért nem rendelek magánál cipőt. Ez a cipő legalább is negyvenes. Gaál Franciska »Nagy cipőben kis­fia« Andrássy úti Színház

Next