Az Est, 1929. május (20. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-18 / 111. szám

SZÍNHÁZ Vetélytársak Carl Zuckmayer amerikai drámája a Magyar Színházban Két amerikai író, M. Ander­sem és L. Stallings, írta az eredeti darabot. Carl Zuckmayer, a Toltünő fiatal né­met drámaíró dolgozta át. Ennek a német átdolgozásnak magyar fordí­tása kerül most színre. Csakhogy... Csakhogy ha nálunk háborúellenes darab kerül előadásra, lehetőleg ki kell hagyni belőle a háborúellenes tendenciát. Így azután a magyar elő­adás sok tekintetben megkerülve Zuckmayert, visszatért a két amerikai szerző robbanó hatásokra beállított drámájához.* De azért még így is... Még így is kihallatszanak a darabból sokszor a rekedt, elgyötört emberi hangok. Pe­­­­dig Flagg kapitány és Quirt sergeant hol Grand Guignol-szerű, hol wild­­west-filmszerű harcot folytatnak a francia hadszíntéren egy rosszabb sorsra érdemes kocsmárosleányért s ezt a harcot helyenként apró kabaré­­jelenetek enyhítik. De közben: pergő­tüzek pokoli zenéje tombol, halálra gyötört katonák vergődnek a föld alatt a vasbeton infernóban. Flagg kapitány, és Quirt sergeant, a kalandordrámák legvadabb rekvizitumaival próbálják hatályosan megrövidíteni egy ttpás életét, de azért a kapitány néhány csodálatos megrendítő mondattal és­­mozdulattal tudja, megmintázni az Ismeretlen Katona eleven szobrát és a sergeant vad, lázadozása mögött milliók indulás­ának feszültsége vilt­. Helyenként olyan humor forog fenn, mint valami anyós- vagy fog­­húzá­stárgyú bohóza­t­ban, de döbbentő erejű szatíra, amit Lipimszky köz­legény mond pergőtűz közben a mennyei frontszolgálatról és felejt­hetetlen, amint a fiatal tiszt a lövész­­árokban idegrohamot kap a szurorny­­iroham taján. Az amerikai szerzők mu­nkája valami olyan színes szo­­iborra hasonlít, amely profilból Doug­­la­s Fairbaulksre, szemközt nézve pe­dig Harvllld Lloydra emlékeztet, de Zuckmayernek nem kellett szoibor és bátran a világ elé tartotta az agyon­­kínzott roh­amsisakos ember összetört arcát és véres, sáros stigmáit. Rit­kán találkozott egy darabban ennyi naiv Mache, ennyi vad erejű igazi drámával.★ A magyar előadás Vágó Béla­­ren­dezésével és Gara Zoltán díszleteivel Piscator berlini előadását követi, kü­lönösen a félelmesen szuggesztív lö­­vészárok-felvonásban. A szereplők között a német író emberi elgondo­lását Somlay Artúr közelítette meg legtökéletesebben. Flagg kapitány kénytelen vadsága és megrendítően mély rezignációja egyik leggazda­gabb teljesítménye Somlay művésze­tének. Kiss Ferenc a züllött, robosz­tus, akasztófahumorú őrmester alak­jában majdnem mindvégig túl vígjá­­tékiasan könnyed: az utolsó felvonás erőteljes jeleneteiben kárpótol ezért. Tőkés­­Aniia a kocsmaroislány élet­telen szerepébe próbált életet vinni.­ Eseménye volt az előadásnak Dénes György rendkívüli hatású jelenete: a fia­tal hadnagy d­elír­iunia és Jávor Pál­ remek humorú karakterfigurája. Z. Molnár mulatságos katona alakja érdemel még dicséretet. Benedek Marcel fordítása költőien szép. A közönség szokatlan lelkesedéssel fo­gadta­ a darabot, amely nyilván a s­ze­zon egyik legnagyobb sikere lesz. ______ B. Gy. ** HARRY LIEDTKE A MAGYAR HANGOS FILM FORGATÁSA KÖZ­BEN ROSSZUL LETT: KIOPERÁL­TÁK A VAKBELÉT. Az Aafa-film­gyárban Berlinben most kezdték meg az »Es flüstert die Nacht« című ma­gyar tárgyú hangos film forgatását. Felvétel közben Harry Liedtkét, az ismert filmszínészt heves görcsök kezdték kínozni. Az orvos vakbélgyul­ladást állapított meg. Azonnali ope­rációra volt szükség. Harry Liedtkét szanatóriumba szállították és meg­operálták. Az orvosi jelentés szerint komplikációk eddig nem álltak be. Tanár úr kérem! Karinthy Frigyes esete a gimnáziummal Az egyik nagy vidéki gimnázium­ban történt. Karinthy Frigyes (akire bizonyára nagyon haragszanak a pedagógusok, mert a fiúk óra alatt is olvassák a könyveit) meglátogatta az iskolát. A VII. B. osztályban előadást is tartott a magyar irodalomról. A fiúk illő tisztelettel nézték az il­lusztris írót és boldogok voltak, hogy beszélt nekik. — Nos, fiúk. —mondta Karinthy -s tudtak-e valami érdekeset, mondani nekem, amit megírhatok. Örömtől sugárzó arcokat látott és mindenki feltartotta a kezét: — Tanár úr kérem! . . . Tanár úr kérem! . . . — No te szeplős, te nagyon el sze­retnéd mondani, hajtjuk? A szeplős gyerek felállt. Rettenete­sen ideges volt. Még jobban izgult, mintha algebrából hívták volna ki. Elkezdte: — . . . hát úgy volt, hogy én meg a Schwarz meg a Suták . . . Megakadt. — Nos... „ — De tanár úr kérem, ne tessék to­vább adni... — Gyerünk, ki vele! — Szóval... meg a Suták ellóg­­tunk óra előtt ide a cukrászdába. Felhoztunk hatvan fillérért krémeset. A Suták nem bírta ki, már óra alatt be akarta falni. Tele volt a szója, amikor beegyütt az X. tanár úr és meglátta. Kihívta felelni — és... Az egész osztály röhögött, csak Karinthy arca maradt nyugodt. —... és ami aztán történt... azt írja meg tanár úr... A fixek dűltek a nevetéstől. Karinthy örült, hogy ilyen remek »témát« kapott, sietett befejezni az előadását. —­ Köszönöm. Majd felhasználom. (Magá­ban azt gondolhatta, hogy mi lehetett a vicc ebben a történet­ben?) És elment. A VII. B. azonban nagyon nyugta­lan volt. Csodálkozott Karinthyn, aki nem nevetett, nahát, nem nevetett az eseten. Kérték a magyar tanárt, hogy írasson velük dolgozatot, amelynek Karinthy a témája. Úgy is történt. A tanár, Karinthy jóbarátja, meg is mutatta később eze­ket a dolgozatokat. »Karinthy Frigyes nagyszerű tréfá­kat ír, — jegyezte fel róla az egyik diák — de sohasem, nevet. Még a leg­jobb viccen sem. Ezért nagyon csodál­ják az emberek...« Az író mindenesetre nagyon meg­hatódott ezen az angyali naivitáson és a következő levelet intézte a fiúk­hoz:­ »Kedves kis barátaim! Igazán nagy örömet okoztatok, hogy engem válasz­tottatok ki dolgozat-témának. Min­denesetre én is inkább ott szeretnék ülni köztetek és dolgozatot írni arról az »íróról«, aki meglátogatott benne­teket és akit ti sokkal nagyobbnak láttok, mint a felnőttek. Eszembe jut a diákkorom, amikor ötödikes voltam és nem volt pénzem. Házitanítója let­tem egy hatodikosnak. Szemrebbenés nélkül... Egyszer franciaórája volt és a mamája gyanús szemmel nézett rám. Nem hitte el, hogy tudok. (Mi­lyen okos volt!) Valamikor hallott egy-két francia szót és hogy levizs­gáztasson, ezt kérdezte: — Parlé-vu franszé? Gőgösen feleltem: — Vi madam! Attól kezdve párizsi születésűnek tartottak. Ez kell az élethez fiúk! Vakmerőség, bátorság és ügyesség! Szervusztok: Karinthy Frigyes.« A Liliom főpróbája Molnár legendája a Vígszínházban Ma délelőtt zártkörű főpróba volt a Víg-, színházban Molnár Ferenc külvárosi le­gendájából, a Liliomból. A gyönyörű darab ma éppen olyan friss, megkapó és poétikus, mint a régi előadá­sokon volt. Csortos Gyula, Varsányi Irén, Makay Margit, Mály Gerő és mások a Molnár-darab főszereplői. ** BEZÁRJÁK A NÜRNBERGI OPE­RAHÁZAT, AHOL, A BUDAPESTIEK VENDÉGSZEREPELTEK. A nürnbergi Stadtrat színházi bizottsága legutóbb ülést tartott, amelyen a nürnbergi opera­ház nagy deficitje került szóba. A tanács elhatározta, hogy be fogja zá­ratni a színházat, mert nem tudja fedezni o■ sok deficitet. Mielőtt azonban erre vo­natkozóan intézkedne, a nyilvánosságnak alkalmat ad arra, hogy valamilyen for­mában segíthessen a színházon. Mint­ ismeretes, a budapesti Operaház együttese néhány hónappal ezelőtt ven­­dégszereplt a nürnbergi operaházban. *• JANET GAYNOR FÉRJHEZMEGY. A legnépszerűbb amerikai filmsztárok egyike, Janet Gaynor, aki a Hetedik mennyország, a Virradat és Az ucca an­gyala című filmek főszerepeit játszotta , férjhezmegy. Amerikai híradás szerint a napokban tartotta meg eljegyzését egy Lyndell Peek nevű úrral, akinek semmi köze nincs a filmhez. Helle Gabriella, akol csütörtökön este éne­kelte először sikerrel a Francesca, da Ri­m­mini címszerepét az Operaházban. Herriot Interjú Edouard Herriot francia kultusz­­miniszterrel - Napoleon című darabjáról A párizsi Candida, interjút, közöl Her­­riot-val, Odette Pannetier tollából. Lyon polgármestere, Franciaország kultuszminisztere, Edouard Herriot da­rabot irt. Címe:­ Napoleon. Herriot dol­gozószobája most tele van Napóleon­­könyvekkel és Beethoven műveivel, a zeneszerzőre vonatkozó munkákkal, mert hatalmas tanulmányt írt Beethovenről. — Napoleon! — mondja Herriot. — A­ Vendôme oszlopot látom mindig magam előtt, amely emlékeztet rá. Most a dara­­bom hőse lett. A színdarabom? Abból in­dulok ki, hogy Napóleon nem halt meg Szent Ilona szigetén. Akit eltemettek, az egészen más ember volt. Hasonlított rá, eltemették és azt hitték, hogy meghalt a császár! Nem. Hajóra szállt és átment — Amerikába új életet kezdeni... — Mikor kerül színre? — Nem tőlem függ. Az már a színigaz­gatók dolga. — Mennyit dolgozik naponta a darab­ján ! — Irodalmi munkásságom lehet, de még jobban lehöt a­­ politika. Nem lehetet­len, hogy le, fogok mondani polgármesteri állásomról, mert a kettőt egyszerre nehéz csinálni... — Inkább az irodalom ! ** A MAGYAR KÖNYVHÉT LEGFÉ­NYESEBB ÜNNEPSÉGE a Magyar írók díszelőadása lesz a Nemzeti Színházban szombaton este fél 11 órai kezdettel. A díszelőadáson szerepel többek közt Surá­­nyi Miklós, Simonyi Mária, P. Márkim Emilia, Dohnányi Ernő, Rákosi Szidi, Móricz Zsigmond, Medgyaszay Vilma, Bartók Béla. * A bécsi Burgtheater művészeinek ven­dégjátéka a Fővárosi Operett Színházban. Mű­sor : Kedden, május 21-én : Luftwech­sel (Hermann­ Bohr). Szerdán,­május 22-én Die Frau in der Wolke (Rudolf Lothar és A. Lerner-Holenia). Csütörtökön, május 23-án: Arm wie eine Kirchenmaus (Fodor László). Pénteken, május 24 én : Osterfe­rien (Romain Coolus). Négy remek víg­játék a Burgszínház legelső színészeivel. SZÍNHÁZAK ÉS MOZIK MŰSORA -mm w WWT m írni mit Jan» i J»w »rmT­ aim Péntek OPERAHÁZ: A végzet, hatalma (A. bér­let 28. szám; V«8). NEMZETI SZÍNHÁZ: A nagymama (A. bérlet 36. szám; V«8). NEMZETI SZÍNHÁZ KAMARASZÍN­HÁZA: Tartuffe (*A8). VÍGSZÍNHÁZ: Topáz (8). MAGYAR SZÍNHÁZ: Vetélytársak (Elő­ször; 8). KIRÁLY SZÍNHÁZ: Diákszerelem (s­«8). VÁROSI SZÍNHÁZ: Tannhäuser (B. bér­let; V»8). FŐVÁROSI OPERETT SZÍNHÁZ: Kike­let uccu 3. (8). BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Libavásár (8). ÚJ SZÍNHÁZ: Szerelmi JÓBNC (8). ANDRÁSSY ÚTI SZÍNHÁZ: Kezdete 9 órakor. TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD: Kezdete 9 órakor. ROYAL ORFEUM: Kezdete 8 órakor. Mozi ANDRÁSSY (Csengery u. 39. Andrássy út sarcuk. Tel.: Aut. 261—73). Magyar rapszódia (10 felv., Ditta Park­. Willy Fritsch, tál Da­go ver ; cigányzene kísérettel) — Ritzy (vígj., 7 felv., Betty Bronson, James Hall) — Hír­adó. Vasárnap délelőtt 10—1-ig bufleczk­­m­atiné (5, MQ, .y, 10). ÁSTOK (Akácfa u. 4. Telefon: J. 378-03). Zigaúr, az álarcos lovag (kalandos tönt­, 10 felv., Harry Piel) — Forgószél ..kisasszony (vígj., 7 felv., Mária Paudler) —­­Gaumont Híradó (5, A4 8, 8/il*)). BELVÁROSI (Irányi u. 21. Tel.: Aut. 833-29). Lángol az ég (dráma, 8 felv., H­el­ere Costello, James Murray)— Ördög az emberben (vad­nyugati tört., 7 felv., Ford Sterling) — A ne­vadai orgyilkos (dráma, 7 felv., Harry Cooper) — Híradó (Piros terem 5, H8, 1410; zöld terem 8). BODOGRÁF (József körút 63. Tel.: 384—76): A Ritz-szálló királya (dráma, 8 felv., Lewis Stone) — Vörös tigris (kalandor tört., 7 felv., Patsy Ruth Mi Her)­­ — Végállomás tündére (vígj., 7 felv., Luise Fazenda) — Hi*­/* (4-től folyt.): CAPITOL (Baross tér. Telefon: 343—37): Notredames * toronyös* (12 felv., fősz. Lem Chaney) — A hágai oroszlán (Zoro—Huru, vígj., 8 felv.) — Fox Journal és Magyarr Hír­adó (6-tól folyt.). CORSO (Váci ucca 9. Tel.: Aut. 874—02). A nagy küzdelem (filmregény, 8 felv., Vera Reynolds, Rudolf Schildskraut) — Oroszország (dráma, 1. felv., Emil Jannings) — Para­mount és Magyart* Híradó (5, 7, 9). CORVIN (József körút és Üllői út sarok. Telefon: József 389—88 vagy Jó­zsef 393— 84). Bánatos ucca (Bettauer regénye, fősz. Greta Garbo) — Családi perpatvar (vígj., 8 felv., Louise Fazenda és Olive Cook) — Híradók (K«, 148» ?ao). DÉCSI (Teréz körút 28. Tel.: Aut. 213—43 és 260—52). A nagy küzdelem (fősz. Vera Rey­nolds és Rudolf Schild­kraut) — A po­kolk­er­ék (új amerikai film­sláger, fősz. William Bryd Yobina Ralston) — Híradó (4, 6, 8, 10). ELDORÁDÓ (Népszínház u. 31. Telefon: 1. 331—71). 20 éves fennállása alkalmából jubi­leumi előadás: Komlós Emma, Papp Jancsi, Kaffka Gyula személyes felléptével. A dia­dalmas magyar nóta — Gumiember (fősz. Richard Talmadge) — Cirkusz Rookies (szín­mű, 8 felv.) (3-tél folyt.).

Next