Az Est, 1929. július (20. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-02 / 146. szám

2. oldal. egyezmény­, Franciaország számára biztosított. A szocialista párt még nem foglalt állást a ratifikálás kérdésében. Leon Blum, a párt vezére, aki tegnap szin­tén politikai nyilatkozatot­­tett, csu­pán annyit mondott, hogy a párt el­lenséges indulat nélkül vesz részt a vitában. A csütörtök éjszakai­ ülés lefolyása, kétségessé teszi, váljon Poincaré biztosítani tudja-e a ratifi­kálás számára a többséget. De még ha győz is a kormány, akkor is előre­látható, hogy élettartama rövid lesz. Blum kijelentette, hogyha a jövőben haladó irányzatú kormány alakul, amely reformokat iktat programjába, és a béke megszilárdítását tűzi ki feladatául, a szocialisták nem fogják , megtagadni tőle támogatásukat. Amerika bízik a ratifikálásban Párizs, július 1 (Az Est külön tudó­sítójától) A Chicago Tribune washingtoni jelentése szerint Amerikában azo­kat a párizsi jelentéseket, amelyek szerint Franciaország nem akarja ratifikálni az Egyesült­ Államokkal és Angliával kötött adóssági szer­ződéseket, kísérletnek tekintik arra, hogy politikát keverjenek az adós­ságok kérdésébe. A kormány és a kongresszus változatlanul fentartja azt az álláspontját, hogy a szövet­­ségesközi háborús adósságok­ és a német hadikárpótlás közt nincs sem­miféle összefüggés. Washingtonban arra számítanak, hogy Franciaor­szág még mindig szívesebben ratifi­kálja az egyezményt, semhogy augusztus 1 én 100 millió dollárt le­gyen kénytelen megfizetni. A fran­cia-amerikai viszonyt a kamarában Amerika eljárásával szemben el­hangzott heves támadások egyálta­lában nem javították és különösen Franiin Bouillon beszéde ellen hang­zik el éles kifogás. PÖST, Kedd, 1929. július 2. Franciaországnak ma fizetni kellett volna! A Poincaré­-kormány válságának magyarázata Franciaországnak a világháborúból kifolyólag kétféle tartozása van az ame­­­rikai Egyesült­ Államokkal szemben. Az egyik pénzbeli tartozás. Az Unió és ugyan­akkor Anglia is hatalmas összegeket bocsátott Franciaország rendelkezésére a világháború alatt. A tartozások összegét és fizetési módját az Unióval szemben az úgynevezett Mellon—Bérander-egyezségben állapították meg. Angliával szemben a Churchil—Caillaux-egyezségben. E két egyezség szerint Franciaországnak bizonyos időközökben 100 milliárd arany frankot kellene lefizetnie a két háborús szövetségesének. Ezen pénzbeli tartozáson kívül Franciaországnak­ árutartozása is volt Ameriká­nak. Az amerikai Egyesü­lt Államok­ tömérdek hadianyagot szállított f­­ranciaország­­b­ak a háború alatt. Az áruk egy részét Franciaország kifizette, a másik részét — különösen azt, amely a háború befejezése után feleslegessé vált — nem fizette ki.­­Ez a ki nem fizetett árutartozás 100 millió dollárra rúg. A kifizetést Franciaország folyton, halasztotta és végül az Unió kormánya 1929 július 1-ét jelölte meg mint az esedékesség napját. Az Unió kormánya igen határo­zottan tudatta a Poincaré-korm­ánnyal, hogy nem adhat több váladékot, legfeljebb abban az esetben, ha a Mellon- Béranger-féle egyezséget a francia törvényhozás július 1-ig ratifikálja. Minthogy ezt az egyezséget a francia törvényhozás nem rati­fikálta, július 1-én fizetnie kellett volna a kormánynak. Persze, ekkora summát még Franciaország sem tud máról-holnapra előteremteni s ez az oka annak, hogy az esedékesség miatt kormányválságról beszélnek Párizsban. IMWWWW'MVVWWWWWHWWwWWWIWWW rMMVMW WMWWWWWW Rakéták, örömtüzek, zúgó harangok hirdetik Spanyolországban a Numancia megmentését Az Eagle Gibraltárba szállítja a spanyol repülőket Alfonz király személyesen fejezi ki Spanyolország háláját György királynak Madrid, július 1 A Fabra­ gib­raltári ügynökségének híradása szerint a péntek óta elve­szettnek hitt Franco, Ruiz de Alda, Gallarza és Madaraiga spanyol óceán­­repülőket a Numancia repülőgépen kényszerleszállás után az AzoH-szi­­gtetele mellett az angol Eagle hydro­­plán anyahajó két repülőgépe szeren­csésen megtalálta. A spanyol óceán­­repülőket az Eagle hajó felvette és Gibraltárba szállította. A Numancia meglehetősen sérült állapotban volt. I London, július­­ Franco őrnagy, aki az Eagle fedél­zetén van, az angol tengernagyi hiva­talhoz intézett táviratában részlete­sen beszámol a Numancia■ hányatott útjának történetéről. A spanyol avia­­tikusok heves északkeleti szél követ­keztében kénytelenek voltak leszállás nélkül elhaladni a június 22-ére vir­radó éjszakán az Azori-szigetek fö­­­­lött. Hajnalban az Azori-szigetektől délnyugatra találták magukat. Ben­­zinkimélés céljából l­eereszkedtek a tenger színére, majd­­ helyzetük meg­határozása után újra a levegőbe emelkedtek és Fayalnak vették irá­nyukat. A heves szélben a benzin ro­hamosan fogyott és 40 mértföldnyire a célponttól kénytelenek voltak is­mét leereszkedni a tengerre. Június 27-én reggel a szél m­érése és a tenger hullámzása miatt m­ár-már válságos­nak­ ítélték­ helyzetüket. Az Eagle jú­nius 29-én­­talált rá a repülőgépre a Sainte Marie sziget közelében. London, július 1 Mint Madridból jelentik, a Nurnu­éin megmentése egész Spanyolország­­elü ii óriási lelkesedést keltett, miután a­­repülők megtalálásának minden re­ményét végleg feladták és hivatalos f­elszól­­ásai egy percnyi szünettel adóztak emlékezetüknek. _ Alig e­gy órával a megmentés­­hírének megér­kezése után rakéták és örömtüzek gyulladtak az egész országba. A vá­ros lobogódíszt öltött, a­ harangok megkondultak­ és küldöttség vonult az angol nagykövetség elé. A nagy­követnek ismételten meg kellett je­lennie a palota erkélyén,, hogy spa­nyol beszédben köszönje meg az ün­neplést. A nagykövetet elárasztották üdvözlő táviratokkal és virágokkal. Primo de Rivera személyesen fejelte ki a követ előtt háláját a repülők megmentéséért és azt hiszik, ho­gy­ a Londonban tartózkodó Alfonz király ugyancsak személyesen fog köszöne­tet mondani György királynak. A­­ megmentés örömére elengedték a leg­utóbbi lázadásban résztvett tüzér­ez­red büntetését és így az ezrednek nem kell Marokkóba mennie. A Bodeni tóba zuhant egy hidroplán Két pilóta és három utas a tóba fulladt Lindau, július 1 (Az Est külön tudósítójától) Szombaton este 6 óra 1.­1 perckor Schachen fürdő és Lindau között egy hidroplán, amely a Boden tó körüli körrepülésről visszaérkezett, olyan erővel vágódott neki a vízfelszínnek, hogy a repülőgép eleje a motorral együtt elvált a gép törzsétől. Pillanatok alatt alámerült a hidro­­plánnak utasokkal megrakott csó­nakja és a törzsből is csak mintegy 30 cm látszott ki a­ tóból. Az egyik csónaktulajdonosnak és fiának sike­rült két utast a hidroplán csónakjá­ból kiemelni. Az egyik utas a zuhanásnál súlyos sérüléseket szenvedett, míg a másik sértetlen maradt. A két megmentett utas feleségét azonban a szerencsét­lenség színhelyére vízirendőrség em­berei már csak holtan húzták ki a repülőgép roncsai közül. A repülő­gépen kiránduláson volt Haggó Ede­­ indául légim­­óvezető, Haag Lajos friedbergi építészeti főtanácsos és Zinsmayer friedrischshafeni ismert Dornier-pilóta is belefulladt a tóba. Zinemayor holttestét vasárnap dél­utánig nem tudták a hidroplán ron­­­csa között még kiemelni. Valószínű­­­leg a levált motor részben van. 11 A repülőgép a Bodensee Aero Lloyd­­ tulajdona és még csak néhány héttel ezelőtt helyezték üzembe. A hidroplán, az elavult delfin-típus javított mo­dellje és nyolc személy befogadására alkalmas. A szerencsétlenül járt, 1620. számú repülőgép a bodentavi Aero Lloyd harmadik hidroplánja volt, amelyekkel sétarepüléseket végeznek a tó körül. A szerencsétlenséget valószínűleg az okozta, hogy a pilóta motorhiba miatt kény­szerleszállást akart végezni és olyan hirtelen­ül ereszekedett le róla, hogy hatalmas erővel nekivágó­, ú­jit a­ víznek. Friedrichshafen, július . A badeni tavon történt repülősi balesettel kapcsolatban jelentik, ha a megmenekült utasít­, eltekintene kis idegsakktól, mindketten jól­­ magukat. Még vasárnap este sif .Nkyt a többi utas holttestét, megtolt A ■­­ pilóta, holttestet azonban mé­­­ n­em szabadították ki a repülőgép!! ,gi Lm­­dauban igen nagy felháborod­­­st kel­tett a Baden nevű gőzös eljárása, amely a szerencsétlenség s­zínhelyén elhaladva, útját zavartal­anul foly­tatta, holott ha kivette vo­lna a részét a mentés munkájából, bizonyos, hogy néhány utast még s­ikerült volna megmenteni. A szemt­­núk valameny­­nyien nagyon felháborodtak a kapi­tány eljárása miatt . t­ ör. Singer Adolf szabadkai orvos ©Hess rev­ivenes meréngiefet fcäwet'Sft­el — volt áp®i®ü©i@ A merényi© asszon­y beteghez hívta az orvost és fiatalról támadt rá a fegyverrel Szabadka, július­­ (Az Est tudósítójától) Szabadkán a Petrogradska ueca 19. számú házban szombaton délután vé­res esemény játszódott le. Egy fiatal­asszony revolver­es merényletet köve­­tett el dr. Singer Adolf orvos cipőn, akit azzal az ürüggyel csalt el rende­­lőjéből, hogy beteghez hívják. p­ me­rénylet részletei a következők.,­ , Szombaton délelőtt tíz óra­­ tájban, egy feketeruhás fiatal nő álított be a Petrogradska uccu .11­. szám­ú Ru'izba és Mess József­né lakása,-'iránt érdek­lődött. Messné nem va­lt otthon. Az idegen fiatal nő megkérdezte a cse­lédlányt, hol lehet telefonálni. Onnan a közelből telefonál­ dr. Singer Adolf­nak. Délután egy­ kocsi állt­­meg a ház előtt és­ a kocsiból dr. Singer szállt ki, aki sszintén Mess J&A’Inc lakása iránt.­ érdeklődött kiffin­kor megmutatták neki a lakóin azt kér­dezte: — Hol a beteg? Mess Józsefnél kereste, mert azt te­lefonálták neki, hogy beteg van a háznál. A­mikor az orvos a konyhán keresztül, benyitott a szobába, a dél­előtti fiattal hölgy hirtelen mögötte termett s mielőtt bárki megakadá­lyozhatta volna, revolvert rántott és hátulról az orvosra lőtt. Közvetlen mellettük állt Mess Jó­­zsefné, aki délután már otthon tar­tózkodott és már válaszolni akart az orvos kérdésére, hogy a háznál nincs beteg... de v­áruikor a lövés eldördült, a torkán akadt a szó. Az orvos a fegyver el­dörd­ülése után megfordult és kiugrott az ud­varra. — Jaj, segítség! — kiáltotta — Meglőttek! Többen odaszaladtak, és körülvették a merénylő nővel együtt, aki nem is kísérelte meg a menekülést. Leeresztett kezében még­ füstölgött a fegyver és egykedvűen állt a csoport közepén. Valaki odaugrott a nőhöz és­­kicsavarta kezéből a revolvert, mire a fiatal, feketeruh­ás ismeretlen nyu­godtál­ így szólt: — Ne féljenek, úgy sem szököm meg. Megvárom a rendőröket, mert a rendőrségen úgyis el a­karok mondani mindent. Időközben megérkeztek a mentők és megállapították, hogy, a golyó Singer Adolf hátába fú­ródott, és megsértette a hátgerincet. Dr. Sin­ger bátyja lakására hajtatott és nem vette igénybe a mentők segítségét. A rendőrségen kihallgatták a me­rénylő asszonyt, ahol megállapítot­ták, hogy özvegy Molnáráé Erdödy Etelká­nak hívják és nemrég mint ápoló­nő volt alkalmazásban dr. Singer Adolf rendelőjében. A kihallgatása során azt állította, hogy nem volt szándékában megölni az orvost, csak meg akarta ijeszteni. A revolver csövét a mennyezet felé irányította és nem tudja, hogyan sebezte meg a golyó az orvost. Az asszony a kihallgatás alkalmá­val rendkívül idegesen viselkedett és összefüggéstelenül adta elő az eset lefolyását. A nyomozás során azon­ban megállapították, hogy özvegy Molnárné, aki mindenáron találkozni akart, az orvossal, azt a módot va­dásztat­ta terve végrehajtásához, hogy egy idegen lakásba csalta. A merény­letet egy hé­ti nyi­lli­méteres buldog re­volverrel­ kísérelte meg, amelyet ru­hája alatt rejtett el. A rendőrség őri­zetbe vette Molnárné.

Next