Az Est, 1929. szeptember (20. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-01 / 197. szám

­ Vasárnapi 1929. szeptember /. Orczy báróné és Sipek­i Balás bűnügyét ma zárt tárgyaláson folytatták Heves összeírásé? volt az­­ügyész és a vssS-t kezelt Az aspyiss a vádiéin© becsületét véeni a zárt tárgyalással — Az Est tudósítójától — Ma délelőtt folytatód­ik, sőt foko­zódtak annak a botrás­­pernek a­z iz­galmai, amelyek a mi ap dr. Sipeki Balás Károly budapes­t egyetemi ta­nár és báró Orczy Lajosné szül. Iicke Olga között zajlottak is. A botrány­­per hullámaival elönti az egész tör­vényszéket és minden érdeklődés ide­összpontosul a törvényszék járásbíró­sági frontjának egyik kis szobája felé. Az előzmények ismeretesek: Sipeki Bal­ás Károly feljelentette barátnőjét, báró Orczy Lajosnét ma­gánlaksértés, lopás, életveszélyes fe­nyegetés és közveszélyes munkakerü­­­lés miatt azért, mert nyolc évi benső viszony után a báróné behatolt laká­sába, kiutasítás ellené­re ottmaradt, kivette íróasztala fiókjából a revol­vert s eltávozva telefonon felhívta őt és lelövéssel fenyegette. Két tárgyalás volt már ebben az izgalmas perben dr. Böhm Hümér járásbíró előtt. A legutóbbi tárgyalás szerdán viharzott le. Ma délelőtt tíz órakor dr. Böhm Hümér járásbíró már ott ült asztala előtt. Előtte két szék, az egyiken, ugyanabban a kék selyemruhában, mint szerdán, csak nyaka körül köny­­nyű boával ült egy kis vézna asszony, a tier vádlottja, báró Orczy Lajosné. Fejét lehajtotta, összegörnyedt, kezét ölében összekulcsolta és hallgatagon várta a tárgyalás megkezdését. Közvetlenül mellette, alig egy arasznyira tőle ült sárga vászonruhá­­ban feszesen, egyenesen: a per sér­tettje, a professzor. A nő mellett, a védői pulpituson ott ült W­eisz Ödön, az ügyvédje, a tanár mellett is ott ült ügyvédje, dr. Kelemen Kornél. Az ügyészi pulpituson meglepetés­re nem az az ügyészi­ megbízott ült, aki a múlt tárgyaláson képviselte a vádat, hanem dr. Lindmayer Béla ügyész fog­lalt helyet A szobában még nem volt senki más, csak a professzor egyik jóbarát­ja, egy detektív és a hírlapírók. Mást nem engedtek be. Az ajtó előtt nagy tömeg. Hiába volt azonban a tolon­gás, a terem ajtaja zárva maradt és bent csak a hírlapírók várhatták a tárgyalás megindítását. Kisettősiek Pontban tíz órakor szólalt meg a já­rásbíró : — Megnyitom a főtárgyalást lopás vétségével és más bűncselekmények­kel vádolt báró Orczy Lajosné ügyé­ben. Megállapítom a­ jelenlevőket... E pillanatban nagy zajjal felpattan a s­ajtó és a közönség benyomul a­­e-i nembe, nők, férfiak, fiatalok, öregek vegyesen. A bíró így folytatja: Mielőtt a tár­­galást folytatnék, felhívom a közönséget, hogy hagyja el a tárgyalótermet. A közönség e szavakra lassan el­hagyja a termet. Kiürült a tárgyaló­terem, de alig egy-két percig tart a zárt tárgyalás, már újból nyilvános angyalásként folytatják. Asc ügyész indítványa Lindmayer Béla ügyész a követ­kező indítványt tette: — Tekintetes királyi Járásbíróság! Mint az iratokból láttam, e főtár­gyalás folyamán olyan momentu­mokra nézve folyik a bizonyítás, mely momentumok szerintem nem tartoznak szorosan a vád keretéhez, amely momentumokra vonatkozóan azonban a járásbíróság bölcsessége megengedte a bizonyítást. Két mo­mentumot vetett fel a védelem, me­lyekre­­ nézve szélesebb körre elren­deltetett a bizonyítás. Az egyik mo­mentum az, hogy­­ a sértettet olyan színben akarják feltüntetni, mint aki elcsábította a vádlottat, ilyen irányban a védelem kérdéseket is tett fel, a másik momentum az állítólagos házassági ígéretek­re vonatkozik. Meggyőződésem szerint e két momen­tum nem tartozik szorosan a vádhoz, de ha már e kérdések felvetődtek, ak­kor a sértett reputációja érdekében, nekem, mint a vád képviselőjének állnom kell a harcot olyan keretek között, amilyen kereteket nekem a törvény biztosít és megenged. Dacára, hogy a bizonyítási eljárás már befe­jeztetett, én mégis indítványt akarok tenni a bizonyítás kiegészítésére vo­natkozóan ... — Pardon, ügyész úr — szólt közbe a­ bíró — a múltkor ugyan kihirdet­tem, hogy a bizonyítási eljárást befe­jeztetett, ezt a végzést azonban hatá­lyon kívül helyeztem, miután a vég­zés kihirdetésekor a vádlott nem volt jelen. — Annál is inkább — folytatta az ügyész — nagy örömmel fogadom ezt a bírói enunciációt, tehát két momen­tumra vonatkozóan a bizonyítás ki­egészítését indítványozom. Ha e kér­dések felvetése megengedtetett, akkor nem lehet az, hogy e momentumok csak a vádlott beállításában álljanak a bíróság előtt. Azonban e momentu­mokra vonatkozó bizonyításkiegészítési indítványo­mat zárt tárgyaláson kívánom megtenni. — Előbb azonban még válaszolni akarok — vág közbe gyorsan a védő és beszélni kezd. A védő válasza az ügyésznek — Fontos mondanivalóim vannak, — kezdi izgatottan felszólalását a védő. — Abból indulok ki, amivel az ügyész úr befejezte, a zárt tárgyalás kérdé­séből. Az ügyész úr azt mondotta, hogy azért kéri a zárt tárgyalást, mert félti a vádlott női becsületét. — Én erre most nem akarok kiter­­jeszkedni. Az ügyész úr kéri a bizo­nyítás kiegészítését azon a címen, hogy a sértett igazolhassa, hogy va­lótlan, hogy elcsábította volna a vád­lottat, és házasságot ígért volna neki. Ezt a két momentumot az ügyész úr nem tartja szorosan összefüggőnek a vád tárgyával, mégis foglalkozni akar vele, mert, mint mondja, fontosnak tartja a büntetés kiszabásának kér­désénél. Ezzel tehát az ügyész úr maga tört pálcát afölött, hogy ez a dolog nem függne össze a vád lényegével. Én­­ nem zárkózom el a bizonyítás kiegé­szítése elől, bizonyítani akarom, hogy az első betűtől az utolsóig igazat mond a vádlott. — Be tudom bizonyítani, hogy a sértett csupa valótlanságot állított. A bíró itt közbeszól, hogy ez már a perbeszéd keretébe tartozik, a védő azonban tovább folytatja: — Én a magam részéről tehát szin­tén­ szükségesnek látom a bizonyítás kiegészítését. Ha a sértettnek joga van reparációt keresni ebből a tár­gyalásból kifolyólag, akkor mennyi­vel inkább joga van annak a nőnek, akinek nyolcéves tiszta életét hurcol­­ták ide és nyolcéves viszonyának ne­mes voltát­­vonták kétségbe. Az ügyész itt éles hangon kiált közbe: — Ez már a zárt tárgyalás­ keretei közé tartozik. A védő ugyancsak élesen válaszol az ügyésznek: — Ezt nem lehet, zárt tárgyaláson tárgyalni, mert akkor olyan volna, a­ dolog, mintha a vádlottnak volna, szüksége zárt tárgyalásra, holott a sértettnek van e­s­e szüksége, az ő­ érdekében áll. sigfilisen­ a­­yártya porban. Széc Szakítok a múltkori tárgyaláson a vádat képviselő ügyészségi megbízott felfogásával és én azt tartom helyes­nek, hogy ebben az ügyben már a bizonyítást kiegészítő indítványomat is zárt tárgyaláson teh­­essem meg. Saját meggyőződésem, de egyben a sértett meggyőződése is, hogy ebben a csúnya perben a kiszíneződésre alkalmas ellentéte­ket nem szabad a nyilvánosság előtt megtárgyalni és tekintettel kell lenni tőkét a vádlott női mivoltára, annál is inkább, mert a bizonyítás kiegészí­tésére vonatkozó indítványom érinteni fogja a vád­lott női mivoltát. E percben a terembe lépett Sztrache főügyész altisztje, aki Lindmayer ügyészhez sietett és sírgott neki valamit. Lindmayer gyor­san feláll, a báróné védője, dr. Weisz Ödön azonban beszélni kezd. Az ügyész feláll: — Bocsánatot kérek, méltóztassék öt perc szünetet elrendelni, sürgősen el kell mennem, hivat­nak. -L 3. oldal. Éles széfiarc ügyész is nélkü Is Zsiit E szavak után a védő leül, felpat­tan az ügyész, aki ugyancsak éles hangon folytatja: — Én nem akarom követni a védő urat a szenvedély hangjában, de til­takozom az ellen, hogy olyan dolgo­kat mondjon itt el, ami a zárt tár­gyalás keretei közé tartozik. Külön­ben is én még nem mondottam meg, hogy milyen momentumok miatt kí­vánom a zárt tárgyalást és a bizo­nyítás kiegészítését, csak azt mond­tam, hogy a védelemnek milyen kije­lentései bírtak erre. • — Bocsánatot kérek — vág közbe hangosan a védő. — A szavaimat csak én magyaráz­hatom — mondja élesen az ügyész. Általában ebben a perben az összes felek igen szenvedélyesen beszélnek egymással és a közönség, amely zsú­folásig megtölti a termet, ugyancsak izgatottan figyeli az éles szálharcot. Az ügyész szavai után felpattan ismét a védő és most már rendkívül szenvedélyes hangon kiáltja: — Azt akarom bizonyítani, hogy a sértett törvényellenes módon elvitette a bizonyítékokat a vád­lott lakásáról. Az ügyész ismét felpattan és vála­szolni akar, Böhm Hümér bíró azon­ban hirtelen felfüggeszti a tárgya­lást. Hosszabb szünet következik ezután. A szünetre az adat okoz, hogy a vá­dat kép­viselő ügyésznek más hivata­los elfoglaltsága, akadt. Körülbelül 20 percig tartott a szünet, a nagy­számú közönség az ajtó előtt izgatot­tan tolongott. Az egyik sarokban levő kis padon egymás mellett Orczy báróné és az édesanyja. Csendesen, szomorúan ültek, alig beszéltek egy­máshoz. Szünteti után zárt fiárcsalás A sértett Balás egyetemi tanár ki sem jött a tárgyalóteremből, úgy lát­szik, el akarta kerülni a kiváncsi pil­lantásokat. Húsz perc múlva Böhmi Hümér jás­rásbíró ismét megnyitotta a tárgya­lást. A megnyitás után már rögtön enunciálta is: — Tekintettel arra, hogy a magán­laksértési váddal kapcsolatban foly­tatjuk a bizonyítási eljárást és olyan momentumok merülhetnek fel, amelyek a közerkölcsiséget sértik, zárt tárgyalást rendelek el. A védő semmiségi panasszal él a zárt tárgyalás ellen. Ezután az altiszt kiüríti a termet, az ajtók lezárulnak, csupán két bi­zalmi marad a tér ervben és megkez­dődik a botrányper zárt tárgyalása. Az Élelmiszerüzem ígéri, hogy nem tör piaci uzsorát — Az Est tudósítójától — A hatósági zöldségüzem megszünte­tése körül még komoly összetűzések várhatók, mert a­ szocialisták nem nyugszanak bele az üzem megszünte­tésébe. Most érkezett haza Reich Sa­mu, a községi élelmiszerüzem­ vezér­­igazgatója külföldi útjáról és kérdé­sünkre a következőket válaszolta: — Véleményem szerint csak ez az egyetlenegy megoldás volt lehetsé­ges. A közönség nyugodt lehet abban, hogy a piacot állandóan figyelemmel fogjuk kísérni és árszabályozó tevé­kenységünk továbbra is fenmarad. Ha olyan jelenséget látunk, hogy a burgonyaellátás körül zavarok lehet­nek, idejében közbe fogunk lépni és a burgonyát, főleg a kereskedelem rút­ján fogjuk a közönséghez eljuttatni. Meg vagyok arról győződve, hogy helyes organizációval ezt a kérdést nagyszerűen meg tudjuk oldani. De nemcsak erre fogunk ügyelni, hanem vigyázunk arra is, hogy az­ alma ára ne legyen a mostaninak két-háromszorosa és ha, kell, olcsó áruval fogjuk elárasztani a fővárost. Csupán azért nem tartottuk fenn a zöldségüzemek eddigi szervezeteit, mert nem volt meg a közvetlen kap­csolatuk a termelőkkel. Állandóan figyelni fogjuk a piacot és nem en­gedjük, hogy a zöldségellátás terén zavarok forduljanak elő-A szociáldemokrata párt azonban forszírozta a hatósági zöldség­üzem további feltartását. Bánóczy László bizottsági tag az akcióról a követke­zőket mondotta nekünk: . — Minket nem nyugtat meg, hogy csupán időnként lesznek nagyobbfajta akciók, mert a közönségnek élelmi­szerrel való ellátásáról feltétlenül gondoskodni kell. A jövő hét végén ül össze a közélelmezési bizottság és mi követelni fogjuk, hogy a főváros igenis keresse meg a kapcsolatot a termelőkkel. A zöldségüzem ne a fő­városi piacon vásároljon nagyban s azután adja el kicsiben. A fővárossal a termelők szívesen lépnek kapcsolat­ba s a szegény néposztály ellátását így biztosítani is lehet. ^ETTERDteFEB IVr, K5g^é­ssssa A. félemeleti helyiségeiben szeptember­­ 3-án veszi kezdetét CHMPPY dobol, táncot, énekel a Párisien GyUrben

Next