Az Est, 1930. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1930-01-17 / 13. szám
Péntek, 1930. január 17. Petőfi Sándor unokaöccse kocsimosó a taxitelepen Most nagiybetegen fekszik a kórházban az „utolsó Petőfi-sarjadék“ —Az Est tudósítójától . Fehérfalu csárda áll az országút mentés, a hosszú, egy utcájú Kere- 1-es közepén. A csárda mellett, az emelkedő lankán a temető. A csárda néhai Hrúz Ádám csárdája, akit csak Petőfi Ádám néven ismertek Cinkottitól fel Hatvanitg, Gyöngyösig. Vígélet járta valamikor a Petit, a csárdában, jó borral, széplánnyal, muzsikaszóval. Ma csöndes, a csárda, néhai gazdája a szomszédos temetőben megtért oda, ahová elei, a Hrúz-familiabeliek. Hrúz Ádám apja, édestestvére volt Petőfi Sándor édesanyjának, Hrúz Máriának. Nagyon büszke volt a csárdás világéletében a nagy rokonságra és minden asztalához betérőnek mutatani alatt elárulta, hogy ő bizony Petőfi-sarjadék. Negyvenkét esztendeig mérte a bort csárdájában és büszkélkedett a rokonsággal. 1921 augusztusában hatvankét éves korában vitték kia Szent Mihály lován nyugovó helyére. Halálos ágyán lelkére kötötte az öreg csárdás Dezső fiának, hogy a rokonságot fel ne aa. fiú. Ezt a rokonságot hagyta, fiára, örökségül a már megfogyatkozott Valu-ételű elhangtalanodott csárdán kívül. A »Petőfi-sarjadék« titulust. Petőfi Sándor kései unokaöccse, Hrúz Ádám fia, Hrúz Dezső most éjszakai kocsimosó és kocsizsírozó az egyik pesti autótaxi telepen, de a titulust és a rokonságot csak úgy, mint az apja, büszkén viseli és tartja. A valamikor barna képű, égő szemű legény, — akiben mindig lelkesedő apja Petőfi Sándor megelevenedett képmását látta, hirdetvén, hogy Petőfi édesanyjának orcáját és tüzesbarna szemét örökölte és külsőre a Hrúzok és nem a Petrovicsok kénét viselte — ma már sápadt, összetört ember, a negyvenkét esztendejével. Munkaképtelen beteg, a vele történt szerencsétlenség óta. December elsejének éjszakáján Hrúz Dezső belezuhant az autótaxitelepen egy mély szerelőgödörbe és összetörte magát. Azóta, ha felkel az ágyból, mint az árnyék járdogál a faluban. Apja tizenötéves korában a hentes- és mészárosmesterségre adta és híven a Petőfi-rokonság tradícióihoz, ő is székálló legény lett, a csárda mellett, apja vágószékében. Ma egy kis bérelt házikóban tengődik, feleségével és lányával. A ház kapuja fölött gólyás tábla. Hrúz felesége a falu babája. De a kis Kerepest elkerüli a gólyamadár, évente ha ötven babával akad dolog. A csárda ma Hrúz Dezső nővéréé, Kökény Ferencnéé. Itt találunk rá azutolsó Petőfi-sarjadékora, aki búcsúzóban van húgánál. Üres a csárda, fanyar a bora, kedvetlenek az asztalai. A falon hatalmas Petőfi-rajz. A família szerint vagy Jókai, vagy Barabás Miklós rajza. Ha olyan előkelő helyről került is a csárda falára ezelőtt ötven esztendővel, mint néhai Illés Bálint 48-as kurucképviselő kistarcsai kúriájából, mégis csak ceruzát, krétát ügyesen forgató mesterember olcsó értékű másolata. A falon berámázva a Petőfi Társaság köszönőlevele a Petőfi-házunik juttatott Petőfi-erek- iyékért. Amikor Petrovics István, Petőfi Sándor édesöccse Kiskőrösön halálát érezte, kedves rokonára, Hrúz Ádámra is gondolt és a Petőfi-kincsekből ráa is hagyományozott. így került a csárdába Petrovics István három méteresre kihúzható diófa asztala és egy tulipántos láda amely a Hrúz famila szerint Petőfi Sándor ládáin volt. Ezzel járta volna be diákkorában, majd később is Petőfi az országot. Az ódát a benne levő írásokkal, egy zöldkötésű könyvvel és más holmival Hrúz Ádám a Petőfi Társaságnak adományozta. — Most én vagyok az utolsó Petőfisarjadék — magyarázza betegségéről, bajáról, összetörtségéről elfeledkezve Hrúz Dezső, aki írásokkal akarja bizonyítani, hogy az ő igazi nevük, ahogyan Petőfi édesanyja is sajátkezileg írta a nevét, nem Hrúz, de Hrússz. És Hrúz Dezső, csakúgy, mint valamikor az apja, Petőfi Sándorról esik mint a Sándor--ról beszél. A keserűség csak úgy "ömlik szájából, amikor elpanaszolja életsorsát, de fel-felesillan a szeme, amikor a régi emlékeket emlegeti. Egynapos rekruta volt a fixeseknél, amikor 1909 október elején a Petőfi-család hamvainak volt a nagy nemzeti temetése. Az egynapos rekrutát kiaggasztatták, csákót nyomtak a fejébe és úgy küldték a kaszárnyából ki, mint rokont a nagy temetésre. Apja mellett dolgozgatott Hrúz Dezső és hallgatta az öreg legendás beszédeit a »Sándor ”-ról. Az öreg Hrúz Adám nem látta sohasem öcCsét, de sok mindent tudott róla. Hallotta a fiú apjától, hogy a régi szép időkben, régi csárdájuk udvarán de sok cukrot, pénzt osztogatott a kerepes gyerekeknek Erzsébet királyné, amikor keresztül lovagolt a falun és leszállt egy pohár friss vízre, pár jó szóra. Eirene József is a nagy vadászatok idején, nem egyszer ott téríttetett magának a sok fényes generálissal, nagyúrral a csárdában. Egyszer mondta is az egyik cifra generális Hrúz Ádámnak: — Legyen a kerül csárdájának titulusa a Magyar koronához. De Hrúz Ádám csak nem tagadhatta meg a rokonságot és maradt a csárda petőfi-csárdának, Hrúz Dezső emlékszik. Harctér, sebesülés, a sziuronyrotemnain, orosz* fogság. Szibéria, aztán Szibériából lekülelik Oroszország nyugati határszélére egy parasztgazdához béresmunkára. És tizenhatbain jön a nagy német előrenyomulás, Hrúz Dezső oda áll a német lisztek elé, hogy tudják-e, ki volt a magyaroknak Petőfi Sándor? A német tisztek tudták. És aztán folytatta, hogy ő Petőfi Sándor öccse volna. — Rögtön elláttak a németek minden jóval, hallal, rummal, cukorral, teával. Vonatra ültettek és vittek ki övbe. A német parancsnokságokat mindenütt előre avizálták, hogy Petőfi Sándor öccse érkezik, így kerültem haza, dicséretére a németségnek. — Itthon az apám, az öreg iécés már oly szegénységben tengődött a csárdában, hogy a szomszédasszonytól kért két tojást kölcsön, hogy rántottát süthessen ünnepi vacsorának hazaérkező fiának. Az öreg Hrúzt halála után fia élete egyre jobban lefele csúszott. — Amikor az apám — meséli — a Petrovics Istvántól örökölt ereklyetárgyakat a Petőfi Társaságnak adta, nem fogadott el semmit, csak az volt a kérése, hogy ezért engemet helyezzenek el az urak valami kis nyugdíjas altiszti állásba. Nagy levelezést folytatott Hrúz Dezső a Petőfi Társasággal. Levelők, levelezőlapok tanúskodnak erről. Hrúz Dezső 1920-ban napszámos lett a kistarcsai gépgyárban, majd 1921- ben visszaszerezte apja csárdáját, de nem boldogult. A Petőfi Társaság protekciójával, 1924-bena lóhúsüzemhez került napszámosnak, kocsikísérőnek, de itt is kenyerét vette az autósvilág, amikor már nem volt szükség kocsikísérőre Újból a Petőfi Társaság támogatásával a Martánál kapott alkalmazást 1929 májusában, mint éjszakai zsírozónapszámos és kocsipucoló, 29 pengő heti keresettel. — A telepen tudják az urak, ki ■vagyok, ve'4- is be'sitin'k. Tudok, milyen sarjadok Vagyok — büszkélkedik Hrúz Dezső, akinek legnagyobb, kincsie az amfárimillókban őrzött ♦'ekete bőrkötéses öreg imakönyv, Petőfi Sándor: István öccsének zsoltároskönyve. Beliczay Jónás hogy őszi evangélikus prédikátor, kemenesiesperes, Vas vármegye táblabírája írta és nyomtatta ki a zsoltároskönyvet. A könyvben tépett, megsárgult cédula, Petőfi Sándor édesanyjának feljegyzése, legkisebb becsének, Adámnak születéséről.. Szól a következőképpen a tót írás: Adam Novoszén Levi ISKi DNE 28. És a könyv utolsó két tisztes, oldalára Bajza József sajátkezűleg írta bele egyik versét. Hat strófás a vers, első sorai ezek: Ha reményül szép árbocát Sorsviszálya, széttöri, Nézz a csillagul közt. Azok is nyújtanak fáklyát. Azok lesznek vezérlik. Ha szivedben él a hit... — Hetedik hete szenvedek, nyavalygok, — panaszkodik Hrúz Dezső — hogy a szerelőgödörben összetörtem a fejem, a derekain. És a Társadalombiztosítótól december elejétől a mai napig mindössze hatnapi táppénzt kaptam -— De tegnapelőtt ■ óta Hriz Dezső kezében az írás, hogy bevonuljon az Uzsoki utcai kórházba. Szerdán reggel le is fektették Petőfi Sándor unokaöccsét a kórház egyik ágyába, hogy talpraállítsák. A kórházban is tudják már, a szobatársak Hrúz Dezső büszke, nagy rokonságát... Bakos Ákos A KEREPESI PETŐFI-CSÁRDA HRÚZ DEZSŐ: »AZ UTOLSÓ PETŐFISARJADÉK« A KÓRHÁZBAN A CSÁRDA BELSEJE ^S\^e7***f**itS%****E**f,*f>***&***\?^*y°**,*s\*x^ Árvelést hó 17-én, délután 5 órakor Á von- Hantán személyesítő V.Ügynök utca 5. sz alatt bíróilag elárvereztetik 3 oldal. 290 SZOBA BÚTOR hálók, ebédlők, kííszobák, stb. csak jó minőségben, m-Slyeya !essá!fiá'vo?t a hírem készpénzért vagy kívánatra a legkedvezőbb fizetési feltételekkel. A bútorok a földszinti, I. és Il. emeleti minta termeinkben megtekinthetők „36$3«!M2Lfia Kereskedelmi Rt. bútoráruházában, Vilmos és Mászár út (3 Saját ház)