Az Est, 1930. július (21. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-11 / 155. szám

Budapest, 1930 * Péntek * Julius II. Előfizetési ár: fjy hónapra .... 3 pangó Egyes szám ára a fővárosban, a vidéken és a pályaudvarokon lófig. Talpfán: J. 4ss—so.tól SSUg. J. 464—18, J. 464—19 Politikai napilap •%z FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JINBOR / / ■*<$!£* 155* széni Szerkesztőség­­ VII. ker., Rákóczi út 54. KindákK­atali VI/„ Erzsébet körút /S.20 Szerkeszt­őség Bécsben: L. Kohlmarkt 7. A front egyik szakaszáról összefoglalták a helyzetjelentést. Ez a front­szakasz nem túlságosan mély és széles. Mindössze azt a területet foglalja magában, amelyre az­­ Országos Kézműves Testület irányítása elér. Tehát nem nagy terület. A munkanélküliség egyre fokozó­dik... ezt már nem mi, hanem a kézművestestület körére mondja. A kintlevőséget igen nehéz behaj­tani, az emberek nem tudnak űzetni. A sütők, hentesek és mészárosok forgalma csökkent. A kávés- és vendéglős ipar éppen hogy a régi színvonalon tartja fenn magát. A nőiruhakészítők ölhetett kézzel ülnek. A férfi­­szabók csak, úgy jutnak m­unká­­hoz, ha alacsony áron vállalnak. Az építőiparban erősen csökkent a tevékenység. Némi javulást mutat a cipészszakma... Ez a jelentés, ismételjük, az or­szág gazdasági frontjának csak egy részletéről nyújt áttekintést. Ha okunk volna feltételezni, hogy a front többi részén előnyomulá­sok hajtottak végre, akkor nem is­­bocsátottunk volna ennyi világos­ságot rája. Sajnos, a többi front­szakaszon sem rózsásabbak az ál­lapotok. Mégis azt mondjuk, biza­kodva nézünk a jövendőbe. Ne­hogy azt higyyék, hogy ez , csak a fajta, »optimista világnézet«, vi­lágosan megmondjuk, miért. Már a helyzetjelentésben is haladást látunk. . A haladás az őszinteség. A háború, például, bizonyosan másképpen végződött volna, ha a höferek leplezetlenül­­megmondot­tak volna mindent. De mert nem voltak őszinték, lassan kint előké­szítették a talajt a tragikus kifej­lődéshez. Az, hogy kendőzés nél­kül tárjuk fel helyzetünket, ez az első lépés az egészség felé. A második lépés az a­­ tény, hogy a győzelem anyaga mi ke­zünkben van. A gazdasági fronton győzhetünk, mert van erős akara­tunk és van győzelemre elszánt munkáskezünk. Csak egy hiány­zik — a győzelem megszervezése. A rendelkezésre álló erőket össze­fogni és a lehető legnagyobb ener­giával tíszvonalba vetni. Hisszük, hogy ez is meglesz. Talán nehe­zebben tudunk erre felkészülni, mint ahogy azt el lehetne várni, de eljutunk, el fogunk odáig jutni, hogy az egyes frontszakaszok elő­nyomulásról és a munka számára meghódított területekről fognak említést tenni. Lehet, hogy más gazdasági hadvezérek parancs­noksága alatt. ­ Az ügyészség letartóztatta Auguszt József építési vállalkozót A paksi csendsírlaktanya építését a vád szerint megvesztegetés útján kapta Balássy csentsőrszázados leplezte le Augusztot — Az Est tudó­sitójától —­­Azok közül a letartóztatások közül, amelyek már régiebben esedékesek a Vág—Halassy—Bal­ássy-féle nagy bel­ügyminisztériumi panamában, tegnap egyet foganatosított az ügyészség. Letartóztatta Auguszt József kő­ri fivesm­estert, építkezési vállalko­zót, közokirathamisítás, csalás és megvesztegetés bűntette címén. Mind a három bűncselekményt az ügyészség szerint — a belügyminisztérium egyik épít­,­kezese körül követte el a kőműves­mester, . .aki ma már a Markó u­tcai fogház egyik, cellájának a lakója. letartóz­tatás előzményei és­ részletei a követ­kezők : Néhány héttel ezelőtt tartóztatták le Balássy Antal csendőrszázadost, aki a belügyminisztérium építkezési osztályán Vay Kázmérral együtt­mű­ködött. Ő volt a nagy panama első vádlottja és ő volt az első, aki­t vallott. Ö volt az első, aki az ügyészség tudomására hozta Vay Kézinél­ viselt dolgait. Ő volt az első, aki már Littke Káz­mér előtt vallott­ arról, hogy • , • • Vay Kázmér túlságos jóindulattal viseltetett mindig Littke Kázmér iránt és azok iránt az­ építkezések iránt is, amelyeket Littke Kázmér vagy Ha­lasi­ Géza bonyolítottak le. Az ő ki­hallgatása után nem sokkal tartóz­tatták le Littke Kázmért, aki vallo­másával teljesen kirobbantotta az egész panamaügyet. Littke Kázmért a makói rendőrlak­tanya építkezése körül elkövetett pa­nama miatt tartóztatták le, Balássy csemlőrszázados a paksi csendőrlak­­tanya körül elkövetett bűncselekmé­nyek miatt került fogságra. Balássyt csalás- és közokirathamisítás címén tartóztatták le. Azóta többször kihall­gatták. Legutóbbi kihallgatása során vall•­totta csak be, hogy egy Auguszt József nevű építési vállalkozó, aki az ő közbenjárására kapta meg a paksi csendőrlaktanya építkezését, követte el azokat a visszaéléseket, amelyeket már régen kiderítettek. Bevallotta a csendőrszázados az­t is, hogy h­ív." I­­. : • " Auguszt József építési vállalkozó megvesztegetés útján jutott a csend­őrlaktanya építkezéséhez.. Ezután a vallomás után az ügyész­ség beidézte Auguszt Józsefet. Be-t idézte egyszer, kétszer, háromszor. Auguszt József mindig pontosan meg­jelent. Vallatni kezdték, Auguszt min­dent tagadott. Arról beszélt, hogy ő a belügyminisztériumban legitim úton jutott a paksi csendőrlaktanya felépí­téséhez, szabályszerű ajánlatot tett a meghirdetett pályázatra és mivel a legolcsóbb volt, ő kapta meg az épít­kezést. Semmiféle visszaélésről nem­ tud, arról sem, hogy a paksi csendőr-­ laktanya elszámolását is megha­misították és becsapták az álla­­mot. — Ha ilyen történt — mondotta Auguszt — arról én nem tehetek, ezt az én hátam mögött csinálták, én nem csaltam és nem hamisítottam_­ Az ügyészség szembesítette­­ Auguszt Józsefet Isalussy száza­dossal és más terhelő tanukkal, majd tegnap reggelre újból beidéz­ték. Tegnap egész nap folyt Auguszt József kihallgatása, amely eltartott az esti órákig és éjszakára már a Markó uccai, fogház lakója molt Auguszt József. Megvesztegetés, köz­okirat h­amisítás és csalás büntette címén került a középkorú, elegáns építési vállalkozó az ügyészség fog­házába. Auguszt József rögtön megnevezte ,védőjét és jegyzőkönyvbe diktálta, W­ . • . f ■ ■ . . . ) " , hogy az ügyészség letartóztatása ét­­len előterjesztéssel él a vizsgálóbíró­­hoz. Az iratok legközelebb a vizsgáló- . . ., bí­ró elé kerülnek, aki Auguszt József kihallgatása után dönt az előzetes letartóztatás kérdésé­­ben Ma reggel 9 órakor egyébként né­pes volt­ az a folyosó, amelyre a be­­­lügyi panamákban nyomozó ügyész hivatali szobája nyílik. Kora reggel ott­ volt már a tegnap letartóztatott Auguszt József felesége és eljött Váji Kázmér­né is. v - • t . - J i - ■ •. . . . . .J Augusztné is, Vayné is beszélge­tési engedélyt kért. Augusztáét az ügyész elutasította kérésével, mondván, hogy csak ak­kor beszélhet férjével, ha a vizsgálóó bíró már döntött a letartóztatás kérkő­désében. Vay Kázmérné azonban kapott beszélgetési­­ engedélyt. Reggel negyed tíz órakor Vay Káz­­mért a fogházőr felvezette cellájá­ból. A letartóztatott miniszteri taná­csos­­ már korántsem olyan friss, mint a­milyen volt akkor, a­mikor a­ fogházba került és amilyen volt még akkor is, amikor az első kihallgatáso­kat tartotta az ügyész. Ugyanabban, a szürke ruhában sietett végig a folyosón,­ amelyben letartóztatásba került, ■ - - - . • A fogházőr bevezette az ügyész szo­bájába. Ezután a fogházőr kiment, bent­ a­ szobában Vay­­Kázmér és fe­lesége között az ügyész jelenlétében megindult a beszélgetés. Félóráig tartott a beszélgetés, az­után Vay Kázmérné cigarettára gyújtott és ügyvédje kíséretében el­­hagyta a törvényszék épületét. Vaut Kázmért pedig a fogházőr vitte visz­­sza cellájába. Közben a fiatal Augusztné még mindig izgatottan várakozik a fo­lyosón, hátha hozzák a férjét és leg­­alább láthatja.

Next