Az Est, 1930. július (21. évfolyam, 146-172. szám)
1930-07-17 / 160. szám
Csütörtök, 1930. júlus 17. 'JÍZCIST' Panaszküldöttség a pénzügyminiszternél a mezőgazdasági akciók késlekedése miatt ál mezőgazdasági, gyáripari és kereskedelmi érdekeltségek közös értekezlete — Az Est tudósítójától — A költségvetés pénzügyi bizottsági tárgyalásánál Temesváry Imre orsz. képviselő magyarázatot kért a kormánytól, miért késnek a minisztériumokban azoknak a fontos mezőgazdasági akcióknak a végrehajtásával, amelyeket a kormány a talettán kívül a mezőgazdaság és a reá támaszkodó iparok megsegítésére már több ízben bejelentett, és amelyekre költségvetési fedezete is van. A kormány részéről akkor az a biztató ígéret történt,hogy már a legközelebbi időiben publikálni fogják a kormány elhatározását. Azóta hetek teltek el és semmi sem történt. Az érdekeltségek végre megunták a bürokratizmusnak ezt a huzavonáját és tegnap közös értekezleten jöttek össze, amelyen keserű kifakodások hangzottak el az egyes minisztériumok példátlan közönyösségével szemben. Már az aratás befejezése közeledik és még most sincs tisztában egyetlen termelő sem, hogy mi lesz a traktorokkal, kapnak-e vetőmagot,meg, lesz-e a kedvezményes műtrágya, mi történik a burgonyával és így tovább. Senki sem tudja, mit tegyen, vásároljon-e vetőmagot vagy várjon,rendeljen-e műtrágyát vagy várja meg a kormány akcióját, mer senki sem intézkedni és a tegnapi értekezletén ép azt panaszolták, hogy ez a bizonytalanság sokkal többet árt a mezőgazdaságnak és az iparnak, mintha a kormány egyenesen megmondaná, hogy semmiféle akcióba sem kezd. Az érdekeltségek értetlenül állnak e huzavonával szemben. Naprólnapra biztatják őket és a minisztériumok még sem intézkednek. Elhatározták tehát, hogy az összes érdekeltségek részvételével küldöttségileg terjesztik panaszukat Wekerle Sándor pénzügyminiszter elé és kérik, hogy sürgősen utasítsa az egyes ügyosztályokat érdemleges intézkedésre. Fel fogják hívni figyelmét arra, hogy tavaly is milyen nagy. kárait származtak az akciók késői végrehajtásából, hogy hivatalos megállapítás szerint is milyen pótalhatatlaan kárt okozott a termésben például a műtrágyák késői szétosztása és hogy az idén már a tizenharmadik órán is túl vagyunk és megint meg fognak ismétlődni a tavalyi kellemetlenségek. Minden kárba vész, mert az állam későn adja, amit adni akar és mert a bürokrácia nem az élet szükségletei szerint, hanem a maga lassú tempójában intézkedik. A küldöttség vezetésére Temesvári Imrét kérik fel és remélik, hogy a pénzügyminiszter, aki maga is gazda és tudja, mit jelent ez a mai bizonytalanság, végre erélyesen fog intézkedni. © AZ OLAJMŰVEK TŐKEEMELÉSE A TŐZSDETANÁCS ELŐTT. A Győri Olajművek legutolsó tőkeemelésének bo* !* nyodalmai mindenki előtt ismeretesek. A bíróság is hallatta szavát ebben a furcsa ügyben és most a tőzsdetanács lesz hivatva hozzászólni a kérdéshez, mert a vállalat a tőkeemelés tudomásulvételét kéri. Magában a tanácsban is volt már emiatt vita, és éppen azért érdeklődéssel várják, hogy milyen előterjesztéssel lép most a vállalat a tanács elé és mi lesz a határozat. © A PHÖNIX ÉLETBIZTOSÍTÓ FEJLŐDÉSE. A Phönix Életbiztosító Társaság június 30-án tartotta 47-ik rendes közgyűlését. A társaság az 1929. évben 490.178.873.— pengő tőkére szóló új életbiztosítást kötött. A biztosítási állomány 1929 végén 1.769.036.000.— pengőt tett ki és az idei közgyűlés napjáig 1980 millió pengőre, azaz a háború előtti állomány aranyértékének több mint hétszeresére emelkedett. Az életbiztosítási díjbevétel 8-M-12.697 pengő 50 fillér volt, a biztosítottaknak, illetve hátramaradottjaiknak 24.680.750.— pengőt fizetett ki a társaság. A technikai tartalékok 1929 végéig 45,512.395.— pengővel 219,910.754.—pengőre, a társaság összes garanciális alapjai 240,321.831— pengőre emelkedtek. A társaságnak Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Francia- és Olaszországban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Lengyelországban és Bulgáriában összesen 80 ingatlana van, amelyek együttvéve 4,5,380.000 pengőtől szerepelnek a mérlegben. Az értékpapírállomány 120(855.618 pej£fgőre rúg és túlnyomórészt nemzetközi bfektetési értékekből *áll, amelyek közötti nagymennyiségű valorizált magyar ár* kmpapír is szerepel. A jelzálogkölcsön nőkbe kihelyezett tök-'k összege 14,194,4008 pengőre, a társaság saját életbiztosítás kötvényeire folyósított kölcsönök összege pedig 14,066.700 pengőre emelkedett. ( A legutóbbi időben a Phönix nagymérítékben kibőrítette viszontbiztosítási h®álózatát, amennyiben szerződéses viszonyba lépett nagy világvállalatokkal, ez ú. n. csoportos biztosításoknak egyes európai országokba való bevezetésére nézve. Ilyen csoportos biztosítást ipari és kereskedelmi üzemek kötnek alkalmazottaik részére; a biztosításnak ez a formája az Amerikai Egyesült Államokban rendkívül népszerű és nagyon elterjedt, úgyhogy a Phönix reméli, hogy a Metropolitannal karöltve, az európai országokban is sor kerülni fog ezt az intézményt meghonosítania. A Phönix tisztviselői jóléti iiézmé-■ nyekre és nyugdíjalapokra kereken 800.000 pengőt tartalékolván, a számadási évet 570.415,48 pengő felesleggel zárta, amely-ből a4.000.000 schilling a teljesen befizetett alaptőke után, úgy, mint tavaly, az idén is 80,5%, azaz minden 40 schilling névértékű részvényre 3.40 schilling osztalékot, összesen 274.550 pengőt (340.000 Schillinget) fizet, 145.350 pengőt pedig a tőketartalék gyarapítására fordít, amely ezzel az őszi szeggel 1.760.000 pengőre emelkedik. A pénzügyminiszter szerint a városi üzemek lényegesen mérsékelhetik áraikat —Asasi tudósítójától . A pénzügyminiszternek és a belügyminiszternek már esztendők óta az az álláspontja, hogy a székesfőváros üzemei egészen helytelenül gazdálkodnak, amikor a polgárságot súlyos és teljesen felesleges adókkal terhelik meg és egész vagyonkezelési politikájukban a tezaurálás álláspontjára helyezkednek. Annak idején már Bod János pénzügyminiszter utasította a főváros tanácsát, hogy a költségvetésbe állítsák be az üzemek jövedelmeit is, hogy ezáltal a pótadók lényegesen csökkenthetők legyenek. A főváros tanácsa azonban mind a mai napig ridegen elzárkózott a miniszteri rendelet végrehajtásától és nem volt földi hatalom, amely keresztülvigye a villanynak, a gáznak és a villamos viteldíjnak a leszállítását. Az 1930. évi költségvetés felülvizsgálata során a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértőleg végre elrendelte, hogy , a főváros tartozik az üzemek költségvetéseit is felterjeszteni. Ezeknek a felülvizsgálata most nyert befejezést, amelyből igenis minden kétséget kizáróan megállapíttatott, hogy a villany, a gáz és a villamos ,viteldíj jelentősen csökkenthető volna, anélkül, hogy ez bármely irányban is befolyásolná az üzemek rentabilitását és aktivitását. Éppen ezért a pénzügyminiszter most, amikor ezeket az üzemi költségvetéseket visszajuttatta a főváros polgármesteréhez, rámutatott arra, hogy hol és milyen mértékben látja indokoltnak az üzemek eddigi, mindent kiaknázó üzleti politikáját és milyen terjedelműnek képzeli el azt az árcsökkenést, amely a legközelebbi időben feltétlenül elkerülhetetlen. Értesülésünk szerint a pénzügyminiszter leirata már a legközelebbi napokban behiaító tárgyalás alá kerül és az a vélelem, hogy a főváros új vezetőinek az üzemek igazgatóival szemben feltétlenül meglesz az erejük ahoz, hogy a mai napig folytatott antiszociális gazdálkodásnak véget vessenek. HOGYAN ELLENŐRIZHETI AZ ÚJ KARTELHIVATAL A TÉGLAKARTELT? A téglakartel közzétette mérlegét, amelynél humorosabb irat kevés látott napvilágot. Nem is érdemes vele foglalkozni. Időszerű azonban ez a nyilvános elszámolás, amely 416 pengő nyereséget tüntet fel azért, mert ennek az elszámolásnak a példájából lehet megítélni, mit ér majd az egész kartellivatal és kartelbíráskodás. Mit fog ez a hivatal az ilyen mérleggel csinálni? Hogyan fogja az ilyen mérleg mögött a való igazságot megállapítani? Lesznek-e legalább is olyan ravasz revizorai, mint akik az ilyen kartelmérlegeket összeállítják, s és ha akad is ilyen revizor, végül is mi történik? Elméleti határozatokat fognak hozni, amiknek nem lesz semmi szankciója és a kartel továbbra is azt fogja tenni, amit érdeke megkíván. Nem győzzük eléggé hangoztatni, hogy mennyire erőtlennek tartjuk a törvényt és épp amikor ilyen mérleg, mint a..téglakartalé, a kezeink közé kerül, látjuk csak igazéban,hogy a kartelek tervezett »megrendszabályozása« milyen keveset ér. I HA AUTO------ /" k \ -HEMEWS-BENZW Női és férfi fürdőruhákban ■ gsessassz, salgonal Kristóf tér 2. sz. 11. oldal. 17 halottja, sok száz sebesültje van az alexandriai zavargásnak Kairó, július 16 (Az Est külön tudósítójától) Alexandriában a keddi véres utcai harcoknak 17 halálos áldozata van. A halálos áldozatok között 10 európai is van. Az alexandriai kórházakban még 200 meglehetősen súlyos sebesült fekszik, míg többszázra rúg azoknak a száma, akik az első segélynyújtás után visszatértek lakásaikba. Alexandriában, még mindig nagy iz*galom uralkodik s a benszülött remi* Őrségen kívül az angol katonai csa* patok is állandó készültségben vannak. ' ■ Sidki pasa miniszterelnök Alexandruriába érkezett, hogy a szükséges intézkedéseket megtegye. Megérkezései után első dolga az volt, hogy a trajdapárthoz tartozó három ellenzéki lapot bizonytalan időre betiltotta. Az indokolás szerint az újságok kormányelllenes és izgató cikkeikkel állandóan, nyugtalanították a közvéleményt. Mironescu Mironescu „a gazdasági kisantantról“ nyilatkozott Párizsban „Nem zárjuk ki az együttmsködésből Magyarországot sem, ha Magyarország kész velünk együttmunkálkodni“ Párizs, július 16 Mironescu romáin külügyminiszter, aki jelenleg Párizsban időzik, az Excelsior tudósítója előtt nyilatkozatot tett. Nyilatkozatában kifejtette a kisantant tervbe vett gazdasági együttműködésének céljait. Románia és Jugoszlávia, szakminiszterei — mondotta Mironescu — e hó folyamán összejövetelt tartanak Romániában, hogy megvitassák, milyen módon lehetne a két ország gazdasági együttműködését a lehető leggyorsabban biztosítani. Ez az együttműködés arra,irányul, hogy egyrészt megvédjék a két állam mezőgazdasági érdekeit, másrészt, hogy megteremtsék a nagy államok iparára ráutalt fogyasztók szövetségét. Ha már a megegyezés megtörtént, akkor kerül sor arra, hogy Csehországgal is megállapodjanak a közreműködés módozatairól. Ezzel megvalósul a »gazdasági kisantant«, amely nem irányul mások ellen, hanem ellenkezőleg arra törekszik, hogy a többi nemzettel is keressen együttműködést és magához vonja azokat az országokat, amelyekeknek hasonló érdekeik vannak. Nem zárják ki az együttműködésből — mondotta a miniszter — Magyarországot sem, ha Magyarország kész velünk együttmunkálkodni. Természetesen melegen óhajtjuk, hogy Lengyelország is csatlakozzék hozzánk. Ilyenformán fontos regionális gazdasági tömörülést létesíthetünk, amelynek működésevéleményem szerint politikai térre is kiterjedhet. Ez a tömörülés nagyban előmozdítja majd annak a föderális rendszernek megszervezését, amelyet Briand kezdeményezett. Végijén weekemlfiázat Olcsóbb, egészségesebb és takarékosabb a bérelt nyaralónál. Szolid kivitelben már 1000 pengőtől. Kedvezményes fizetési feltételekkel kapható. Kérjen prospektust Malomsoky rt. Weekendház-osztálya Budapest, VII. kerület, Francia útitazám ■...................... ■' «H