Az Est, 1930. július (21. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-18 / 161. szám

10. oldal. SZÍNHÁZ Lon Chaney Hollywoodba hívja a budapesti majomembert Egy artista, aki egy év óta nem tud Tesséky László elhelyezkedni Magyarországon, mert rettegnek tőle az emberek Huszonöt esztendeje dolgozik az artis­­ták világában Tesséky László, akinek ar­­­­istaneve: a majomember. Ezt a jelzőt a­zért kapta, mert Tessékynek különleges a képessége, hogy élethűen tudja utánozni az emberszabású majmot. Maszkírozása tökéletes. , Huszonöt évig dolgozott Tes­­séky, aki most különös módon, kerül át [Amerikába, Hollywoodba. [Az artista a következőket meséli: — Tíz esztendős voltam, 1905-ben, ami­kor elszegődtem az oroszországi Gyorgye­­cirkuszhoz. Itt dolgoztam először. 1908- b ban kerültem vissza Magyarországra, ahol a Xoct/M-cirkusznál működtem. [Amikor megindult a magyar filmgyár­tás, én rögtön belekapcsolódtam és négy esztendeig voltam a Star filmgyár tagja. Volt akkor egy híres magyar film, amelynek Ősember volt a címe és én en­nek a filmnek játszottam el a címszere­pét. 1915-ben, Kertész Mihály vezetésével, Erekly Sándor­­Az ezüst kecske« című re­gényének filmváltozatát forgatták. Ebben Várkonyival játszottam. — A háború után varietében kezdtem d­ol­gozni. Két esztendővel ezelőtt történt velem az a híres eset, hogy felléptem egy budapesti cirkuszban, mint majomember. Rendesen kimaszkíroztam magamat, mint minden, este és vártam a jelenésemre. A cirkusz zsúfolásig tömve volt. Kijöttem a porondra, aztán vicsorítottam a fogaimat és mászkáltam, mint ahogy mondották­­?A majomszerük ügyességgel. Morajlott az egész ház, valóban élethű lehettem. És­­ekkor valahol kiabálás hallatszott, a közönség soraiból egyszerre csak fel­ugrott egy ember és előrántotta revol­verét, aztán kétszer felém lőtt. Egy részeg munkás volt a merénylő, aki annyira megijedt tőlem, annyira félt, hogy igazi majomnak gondolt. Azt hitte, hogy rá fogok ugrani és leharapom a fejét. Ettől az időtől kezdve már problematikus volt az én felléptetésem Budapesten, Tesséky ezután elmondja amerikai kap­csolatainak történetét: — Fél esztendővel ezelőtt — folytatta t­esséky — elhatároztam, hogy levelet írok Amerikába Lan­ Chaneynek, a világ­hírű filmszínésznek. Azt írtam benne, hogy segítse elő kiutazásomat, filmszerző­­­désemet, mert itthon nem tudok boldo­gulni. Vártam egy ideig, aztán újra el­küldtem a maszkjaimról készült fotográ­fiákat. Azt hittem, nem fog válaszolni. És Lon Chaney levele egy napon megérkezett egy nagy boríték kíséretében, a nagy bo­rítékban volt Lon Chaney fotográfiája, mellette pedig egy kísérőlevél. Ezt a leve­let követte két nappal ezelőtt egy másik levél, amelyet C. Rocan, Lon Chaney tit­kára írt. A következőképpen szól: »Dear Mr. Tesseky! Megkaptuk levelét és fényképét. Sajnos, e pillanatban Lon Chaney úr nem tud önnek válaszolni, mert operálták és kór­házban fekszik. Engem bízott meg azzal, hogy kérését elintézzem. Lon Chaney úr közbenjárt az ön ügyében a Metro-Gold- U­yn-Mayer filmgyárnál, ahol azt mondot­ „BECIVA» BEKETOV CIRKUSZ-VARIETÉ Városliget- Tel.: Aut. 183—35. A vezető júliusi műsor este 8 órakor és d. u. 4 órakor. 10 külföldi atrakció Helyárak este 1 pengőtől 6 pengőig (utalvánnyal a fele), délután 50 fillértől 3 pengőig (utalványok nem érvényesek. ták, hogy tervbe vették néhány film né­met­ változatának forgatását és néhány eredeti német nyelvű beszélőfilmet. Ezzel kapcsolatban van szó arról, hogy önt ide­hozzák és egy önnek alkalmas szerepben felléptessék. Néhány napon belül pontos és részletes értesítést fogunk önnek kül­deni. Tisztelettel U. Rocan­i Tesséky László, aki alakításával idege­sítette a pesti közönséget, most Ame­rikába készül és reméli, hogy előnyös szer­ződéssel fog tudni elhelyezkedni. Az egész zenei világ gyászolja Auer Lipótot, az elhúnyt magyar szárma­zású hegedűművészt "Auer­ Li­pót, a világhírű magyar származású hegedűművész 85 éves korában meghalt egy drezdai szana­tóriumban. Nevét az egész muzsilm­­világ, mint a legnagyobb pedagógu­sét emlegette és most igazi gyásszal fogadják halálhírét. Magyarországon született Auer, de Oroszországba vándorolt, ahol a szentpétervári cári konzervatórium igazgatója lett. A cár nagy kitünte­tésben is részesítette. A bolsevizmus elől Amerkába ment és ott élt leg­utóbbi­­ betegségéig, amelynek követ­keztében Európába kellett jönnie, gyógykezeltetése miatt. Szirmai Alberttel, a kitűnő magyar zeneszerzővel beszéltünk Auer­ Lipót­­ról. Ezeket mondotta: — Betegségéig a filadelfiai Curtis- Institutban dolgozott Auer. Az agg mű­vész a legkomolyabban fogta fel hivatását és mindvégig a legnagyobb gonddal taní­tott. Auernak három állampolgársága volt. Először magyar, aztán orosz, majd amerikai állampolgár lett. A háború után ment Amerikába, és öt év múlva kapta meg az állampolgárságot. Az okiratot, azonban ünnepélyes külsőségek között nyújtották át neki. Auer óriási hegedűs­gárdát nevelt. Amerikában különös rajon­gással szerették őt. Úgy élt, mint a he­­gedű­ pátriárka­ fejedelme. Tanítványai bálványozták. Híres estélyein maga köré gyűjtötte a fiatalokat és aki jelen volt az estélyein, a »beérkezettek« közé számí­tott. A legnagyobb hegedűpedagógus zse­nialitásához méltó anyagi körülmények között élt. Ő maga már rég nem játszott nyilvános hangversenyen. Leghíresebb ta­nítványai: Miseha Elman, Efrem Zim­­balist és Jascha Heifetz voltak, akik min­dig tisztelettel beszéltek a mesterükről. Auer Lipót még öregkorában is,jól beszélt magyarul, pedig már rég el­szakadt az országtól. AUER LIPÓ V ** A HŰVÖSVÖLGYI SZÍN­ÉSZÜDÜLŐ­VTŐL írott tegnapi cikkünkben P­rffiró László nevét említettük meg, mint útépí­tőt. Az átépítést Vágó Túl építészmérnök végezte. TÁNCPALOTA a régi Casino de Paris helyén, az Angol Park kijárata mellett a legszebb bel-és külföldi görlök táncrevü­je A Városi Színház vezetősége felszólította opera-társulatát, hogy helyezkedjék el ott, ahol tud — Az Est tudósítójától — A Városi Színház fekete tábláján tegnap megjelent az igazgatóságnak egy hirdetménye és ezt a hirdetményt most izgatottan tárgyalják a színház operai társulatának tagjai. A hirde­tés a következőképpen szól: »Kollegiális tisztelettel értesítem a tisz­telt tagokat, tekintettel arra, hogy a vá­rosi hatóságoktól a jövő évi konstrukciók­ra vonatkozó utasításokat nem kaptam meg, d ennélfogva■ egyelőre szerződéseket nem köthetek. Értesítem a tisztelt tago­kat, hogy az elhelyezkedésükről gondos­­kodjanak. Tisztelettel Sebestyén Géza . Erre vonatkozólag kérdést intéz­tünk Sebestyén Gézához, aki a követ­kezőket mondotta: — Egyelőre nem tudom, hogy a fő­városnak mi a határozata ebben a­z ügyben, mert még nem kerül­ tárgya­lásra. Ezért értesítettem tagjaimat arról, hogy ajánlatos az elhelyezke­désük. Ha az operatársulat vala­milyen formában írem sikerülne, akkor már idejében tudják meg a­ dolgot. IHWWHIWWJWWWWWMiWWWMWWWWWMHMHWMWWWWW „Le fogom törni a filmsztárrendszert­­ — mondja Sergej Eisen­stein, az Amerikába érke­zett orosz filmrendező Sergej Eisenstein, a Paramount stúdió­hoz szerződött Hollywoodba. Most érke­zett meg az orosz filmrendező Amerikába és a fiatal, 32 éves rendező szereplése elé az egész amerikai filmvilág várakozással tekint. Szerinte Hollywoodot annyira el­foglalja a film technikai tökéletesítése, hogy a művészi részre kevesebb idő jut. És Hollywoodban, ahol a stúdiók mély tisztelettel tekintenek a sztárokra és le­hetetlennek gondolják, hogy sztár nélkül lehet filmet csinálni, itt fejtette ki Ein­stein azt a módszert, amellyel meg akarja, szüntetni a sztárrendszert. — Nem szükséges — mondotta Eisen­stein az őt meginterjúvoló újságíróknak, — hogy minden filmben sztár játssza a fő­szerepet. A személyesítés az ilyen imádat, szerintem kezdetleges formája a művészet­nek. Sztár helyett az eszmét fogom kidol­­­gozni, az univerzális mozgást, a­ szüzs­ét. És fiatal, új emberekkel fogok játszatni, kis és nagy szerepet. Az amerikai emí­t'L* ízlése még nem szokta meg ezeket a ké­peket, de az új terület bizonyára okot is érdekelni fogja. Le fogom törni a sztár­­rendszert! Eisenstein nem a sztárok közül, hanem az ucca alakjaiból akarja kiválasztani, első amerikai filmjének főszereplőit. Péntek, 1950. július 18. SZÍNHÁZAK ÉS MOZIK MŰSORA - »»— - - ihm», um m m m­ mrm Csütörtök BUDAI SZÍNKÖR: "Az első tavasz (*/18). NYÁRI OPERETT SZÍNHÁZ: Jobb mint otthon (8). BUDAPESTI SZÍNHÁZ: Jaj de kiva­­gyunk! (8). NYÁRI KOMÉDIA ORFEUM (Városliget, Angolpark mellett): Bohózatok. Kezdete este 9 órakor. OMNIA KABARÉ: Kabaréműsor (9), (CLARUS) KERTI KABARÉ: Kabarémű­sor (9). Mozi ANDRÁSSY MOZGÓ (Csengery ucca és Andrássy út sarok, Aut. 281—73). Vetélytárs­­nők (dráma, 8 felv., Korda Mária, ■ H. A. Sehlettow) — Asszony, akiről mindig beszél­nek (színmű, 7 felv., Irene Rich) — A szá­guldó halál (kalandortörténet, 7 felv., Monte Blue)­­(4,1, HS, 9410). BODOGRAF HANGOS FILMSZÍNHÁZ (Jó­zsef körút 63. J. 391—78). Apák bűne (hangon éneklő, zenélő dráma, 10 felv., Emil .Tannings) — Bujdosó jegyesek (vígj., 8 felv., Dina Grálla) — A préda (dráma, 8 felv., Evelin Holt) (5, 148, 10). CSIKAGÓ MOZGÓ (István út 39. ,T. 321—75). Rémnapok Szibériában (dráma, 8 felv., Lan Chaney, Ricardo Cortez, Barbara Bedford) — A fehér sivatag (dráma, 8 felv., Rin-Tin-Tin) — Biztosítás hűtlenség ellen tárgj., 8 felv.) (Sáv, 448,­­10). ELIT HANGOS MOZGÓ (Lipót körút 16. Aut. 161—51): A nabob leánya (filmregény, 8 felv., Henée Adorre)­ — Angyalka (dráma, 8 hangos felv., Norma Shearer) (5,­­45,­­410). FÉSZEK (József körút 70. szám, J. 460—40): Az élő holttest (dráma, 10 felv.) — Csókolom a kezét Mme (vígj., 10 felv., Harry Liedtke) — Fakir (8 felv., Werner Alaid) (5. (48, 9410). FÓRUM (Kossuth Lajos ucca 18. Aut. 893—(3 és Aut. 897—07). Prolongálva! Szivek szimfó­niája. (Zwei Herzen im­­ Takt, a legnagyobb német ensemble beszélő film, 15 felv., fősz.: Willy Forst, Grell Theimer, Szőke Szakáll, Halmay Tibor. Rendezte: Bolváry Géza) — Fos hangos Híradó — K­atinel Meller (5,­­48, 4410). IMPERIAL (Dembinszky ucca és Aréna út sarok, J. 328—80). Ádámok és Évák (vígj., 10 felv., Joan Crawford, William Haines) — Az éjféli kalóz (társadalmi dráma, 8 felv., Sue Carol, Rod la Roque) — Kleopatra a mellény­­zsebben (burl.) (148, 148, 4410). KAMARA MOZGÓ (Dohány u. és Nyár u. sorok. J. 440—27). A fekete gárda (Fox hangos attrakció, Victor Mc Laglen, Myrna Loy, Roy D’Arcy) — Hangos kisérőfilmek — Hangos Fox Híradó (6, 8, 10). Nijdott tető, KERT MOZGÓ (Aréna út és Vilma királynő út sarok. Aut. 130—17). Primadonnák lovagja (zene, ének, tánc, 9 felv., Bessie Lowe, Char­les King, Marie Dressier) — A mi bandánk (gyermekcsoport, hangos bar­.) — Hivatlan vendég (2 felv.) — G. Lyons hárfaművész leg­újabb dalaival — Híradó (8, 10). MÁRKUS PARKMOZI (Múzeum körút és Rákóczi út sarok. J. 374—90): Primadonnák lovagja (énekes, táncos film, színes revüjele­­nelekkel, Bessie Love, Charles King) — Hí­vatlan vendég (amerikai búrd., 2 felv.) — George Lyons, az aranyhangú hárfam­űvész­­* Híradók (8, 10). MÜJÉG MOZI (Városligeti tavon. Aut. 182 — 54): Az ucca gyermeke (dráma, 8 felv., Lívia Pavanelli, Hans Junkermann) — Játék a férfi­szívvel (vigj., 10 felv., Liane Haid) — Magyar és Angol Híradók (9, 10). ODEON MOZGÓ (Rottenbiller ucca 371h. J. 302—63): A bánat leánya (dráma, 10 felv., Anna May Wong) — Szevilla rózsái (dráma, 8 felv., Alexander D'Arcy) — Tingli-tangli (színmű, 8 felv., Igo Lym, Dolly Davis) (8-tól folyt.). OLYMPIA (Erzsébet körút 23. J. 429— 47)­ Singing Fool (Éneklő bolond, 11 felv., éneklő, beszélő film, Al Jolson) — Forradalom az agglegényotthonban (10 felv., Nagy Kató, Al­bert Pánnig, Siegfried Arno) (Folytatólagos előadások: (45, (48, 10). ORIENT (Izabella u. és Aradi u. sarok, Aut. 150—87). Fehér árnyak (dráma, 30 felv., Raquel Torres, Monte Blue) — Repülő flotta (dráma, 14 felv., Ramon Novarro, Attila Page) — Megőrült az apósom (ingj.) — Híradó (145. 7, (410). ORION (F.skis út. 1. szám. ’Auf. 831—02). Fekete gárda (filmattrakció, 9 felv., Victor Mc Laglen, Myrne Loy) — Fox hangos varieté — Fox hangos Híradó — Magyar Híradó (’48, ’410). PATRIA HANGOS MOZGÓ (Népszínház u. 13. J. 456—73): Csak egy kislány... (magyar hangos­­film) — A fekete dominó (vigj., 10 felv., Harry Liedtke, Verebes Ernő, Hans Junkermann)­­',45, (48. 9410). TIVOLI (Nagymező ucca 8. Aut. 2­30—48)1 A fersang leánya (vidám tört., 8 felv., Hans Junkermann, Carmen Boni. ,Tack Trevor) —. Hotel Potemkin (fantasztikus tört., 8 felv., Bánky Vilma, Jean Angelo) — Szervusz. Ha­rold (vigj., 5 felv., Harold Lloyd) — Híradó (4, 947, 9410), TURAN (Nagymező u. és Mozsár t­. sarok. Aut. 264—20), Jazzénekes (hangos dráma, 13 felv., Al Jolson, Mary Mach Avoy) — Kísér­tetek órája (8 felv., T. Morghan) (5, 948, 9410), VESTA (Erzsébet körút 39. sz. J. 336—39)­ Kétujjú ember (dráma, 8 felv., Lon Chaney) — Cirkusz Rookies (hurl.-vigj., 8 felv., Karl Dane, George K. Arthur) C144-től folyt.).

Next