Az Est, 1930. október (21. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-15 / 234. szám

8. oldal. MEDGYESSY FERENC KÉT ÚJ SZOBRA, AMELY MOST KÉSZÜLT EL. A SZOBROK A DEBRECENI DÉZSY MÚZEUM ELÉ KERÜLNEK fing.1 ^a­ rgifuisl" iáit m.š r w ugrani írviig^ jfnunne: nanéib is r-i jam mk um m vxr. m j­.? rm. ~ jó- vy A pesti kávéház ellenségei: a weekend, a sport, a rádió, a gramofon, a házbér, a villany és a sok adó — "Az Est tudósítójától — Most megint a kávésok verik félre a harangokat. Elsősorban a magas üzletbérek miatt panaszkodnak, tilta­koznak, de többi súlyos terhüket is emlegetik. Miután a közelmúltban több kávéház szűnt meg­ hasonló ba­jok miatt, kérdést intéztünk az egyik ismert budapesti kávéshoz, aki ala­posan ismeri a kávéházak problé­máit, mondja el véleményét a hely­zetről. — A kávéházi szakma helyzete tartha­tatlan, — mondotta informátorunk. — Tulajdonképpen ott kezdhetném, hogy a kávéházak rendeltetése ma már csaknem teljesen megszűnt. Békében a kávéház klubja, szórakozó helye volt a közönségnek és különösen va­sárnap a legfrekventáltabb hely volt a pesti kávéház. Most a legrosszabb nap a kávéházak szempontjából a va­sárnap.­­ A weekendezés és a turisztika any­­aagira kifejlődött, a vasárnapi sport­­események látogatása annyi embert von el a fővárosból, hogy nem is csoda, ha a kávéházak üresen marad­nak. Megbízható adataink vannak arról, hogy vasárnaponként 50—60.000 week­­endező és turista hagyja el a fő­várost és másik 50—60.000 ember a sporteseményeket látogatja, tehát mintegy 120.000 ember, aki az­előtt szinte törzsközönség számba ment, egyszerűen nem megy kávé­­házba.­­ Másodsorban: az igények és a rossz gazdasági helyzet következté­ben kialakult szerényebb szükségle­tek arra figyelmeztetik a kávéháza­kat, hog­y csak akkor boldogulhat­nak, ha olyan étkezési üzemmé ala­kulnak át,­­mint a vendéglők. Mert hiszen a vendéglők olcsó menüjével és a nagyszámban elszaporodott klubok még olcsóbb menüjével nem vehetik fel a versenyt a kávéházi árak. S ha már versenyről beszélünk, foglalkozni kell egyes kávéházak kü­lönös versenyével is. A kávésok ipar­­testü­lete előtt sok panasz hangzott el olyan kávéházak ellen, amelyek a közönséget ingyen kártyával, ingyen likőr­rel, ingyen ásványvízzel csalogatják be. Az ipartestület fel is szólította ezeknek a kávéházaknak a tulajdonosait, hogy szüntessék be a kártya ingyenes kiszolgáltatását, de új felszólítás nem használt. Az el­nökség most elhatározta, hogy az in­gyen kártyát adó kávéházakat feljelenti a főváros vigalmiadó­osztályánál, mert véleménye szerint a kártya in­gyen kiszolgáltatása kijátszása a vi­galmi adónak is. Intézkedés történt arra nézve is, hogy az iparkamarától döntést kérjenek annak a megállapí­tására, nem ütközik-e a tisztességes versenybe egyes kávéházaknak ez az eljárása? Itt meg kell még említe­nem, hogy a rengeteg gonddal küsz­ködő kávéházak egyik-másik konku­rense még ingyen borkóstolót is hirdet­. Az éremnek másik oldalán a ká­véházak rezsitételeinek óriási­ mérték­ben történt megnagyobbodását látjuk. Kezdjük talán a házbéren. Alig­ van olyan pesti kávéház, amely annyi ház­bért fizetne most, mint békében fize­tett: a kétszeresét, háromszorosát, négy­szeresét űzetik a békebeli házbérnek. Hogy példát is mondjak, a »Newyork« kávéház 45.000 aranykorona házbért fizetett békében. Most 114.000 pengőt fizet. A »Japán« kávéház 10.000 aranykoronás békebeli házbérrel szemben 32.000 pengő ház­bért fizet.­­ A villanyszámla is hihetetlenül emelkedett, pedig a kávéházak nem is világítanak most annyit, mint azelőtt. Nagyobb kávéházak átlag 7200 pengős villanyszámlát fizetnek ki havonta.­­ És most, ami a legsúlyosabb, mindezt megidézik az adók. Békésen nem ismerjük a luxusadót és a forgalmi adót, most sajnálatosan is­merjük, de ismerünk ezenkívül ösz­­szesen tizennyolcféle amelyek mindegyike súlyosan nyomja a kávésokat. A Társadalombiztosító­nak fizetett összegek összegek szintén nagy tehertételek. Van olyan kávé­ház, mely évenként 120 000 pengőt fizet különböző adók és társadalombizto-­­ sító­ járulék címén. — Hogyan lehetne segíteni a kávé-­­ házak helyzetén?_ A fentiek után * könnyen adódik válasz. Le kell szállí­ t­tani a házbéreket, enyhíteni kell az­­ adókat, mérsékelni kell a Társadalom-1 biztosító járulékait és békebeli here-­ fele közé szorítani a villanyszámlát.­­ Enélkül tovább folytatódik az a tarta­­­hatatlan állapot, amelynek következ­­­­ményeit a múltban is szomorúan ta-­­pasztalhattuk és amely a jövőre néz­ve is a legnagyobb aggodalommal tölt el bennünket. Még a kávéházak két jelentős ellen­ségéről, a rádióról és gramofonról, beszél a kávés. — Kérem, azelőtt összebeszélt ott­hon a család, »na, menjünk egy kis zenét hallgatni a kávéházba«. Ma? Ott van a rádió és a gramofon. Béké­ben gondot okozott otthon egy tánc­­mulatság megrendezése. Először nem volt zongora, aztán nem volt, aki zongorázni tudott volna. Hány bank­hivatalnok csinált karriert, mert­­ zongorázni tudott. Ma felhúzzák a gramofont,­­ vagy bekapcsolják a rádiót és kész a táncmulatság. A ká­véházak pedig üresen ásítanak a vá­rosban, lassan-lassan egyre több ká­véház rolója csukódik le. Az „Alexandra“ nagy sikere Newyorkban Newyork, október 14 (Az Est tudósítójának kábeltudósítása) Szirmai Albert operettjének, az Alexandrá­nak komoly nagy közön­ség- és sajtósikere van. A kiállítás, díszletek még Newyorknak is pazar. A darab kiállítása 300.000 dollárba került. Kitűnő az előadás Evelin Herbert-tel, Jean Paulbert-tel, Ro­bert Halliday-v­al. Még egyszer: igazi, tényleg döntő siker. Kenedi Sándor Az energia- és az iparfejlesztési törvény pénzügyi fedezete — Az Est tudósítójától — Bod János kereskedelmi miniszter ma délelőtt felkereste hivatalában Wekerle Sándor pénzügyminisztert, akivel hosszantartó tanácskozást foly­tatott. Értesülésünk szerint ezek a ta­nácskozások összefüggésben vannak a kereskedelmi tárca javaslatainak pénzügyi részével. Tudvalévően a kereskedelmi minisz­ter elsősorban az energiatörvényt és az iparfejlesztési törvényt terjeszti a Ház elé. Különösen az iparfejlesztési törvénynek vannak jelentős pénzügyi vonatkozásai. A javaslat ugyanis megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett­­­észt a meglevő iparvállalatok állami támogatásban részesülnek, másrészt új vállalatok állami segítséggel alátmaszthatók volnának. Mindezeknek a kérdéseknek pénz­ügyi vonatkozásai kerültek megvita­tásra a mai konferencián. Haas Elkán fájdalomtól megtört szívvel je­lenti, hogy imádott édesanyja ön. Haas Jakabité e hó 12-én, 82 éves korában elhúnyt. Drága halottunkat e hó 16-án, délelőtt­­­, 11 óra­kor helyezzük örök nyugalomra a rákoskeresztúri izr. temetőben. Gyászolják, Haas Elkfinné szül . Laufer Emília menye, László, Zelma, Rózsi, Lipót unokái, Lilike dédunokája. Emlékét kegyelettel őrizzük! Szerda, 1930. október 15. HÍREK Előfizetési árak: 1 hóra , ■ , * , .I.—* I 3 hóra .... 7.— P — Ma ismét zárt ajtók mögött tár­gyalták a Prónay—n­anzenberger­­ügyet. Ma reggel féltíz órakor a Schadl-tanács tárgyalótermének első emeleti folyosója zsúfolva volt. Ka­tonatisztek, civilek töltötték meg a fo­lyosót, tanúkihallgatásra várt min­denki. ismét a Prónay—Ranzenberger per­ben vonulnak fel a tanúk: a Prónay­­féle zászlóaljnak mindazok a tisztjei, akiket a Schadl-tanács még nem hall­gatott ki. Eljött a mai tárgyalásra természetesen a vádlott Prónay Pál alezredes, továbbá a sértett Ranzen­­berger Miklós testőrőrnagy. Féltíz óra után becsukódtak a tár­gyalóterem ajtajai és a Schadl-tanács zárt ajtók mögött folyttá a­ Prónay— Ranzenberger-ügy tárgyalását. Az egész tárgyalás most már mindvégig zárt ajtók mögött fog lezajlani,a zárt ajtók mögött hallgatják ki a Prónay­­zászlóalj tisztjeit, akiknek egy része Ranzenberger Viktor, másik része pedig Prónay Pál körül csoportosul a tárgyalás szünetében. Ítéletre ma aligha kerül sor. — A Mária Terézia-rend ünnepe. Ok­tóber 15-én van Terézia napja és ezt a napot a Mária Terézia-rend magyaror­szági lovagjai az idén­ a szokottra!". A na­gyobb ünnepséggel ülik meg, mert az ■idén van 150-dik évfordulója annak, hogy a rend alapítója Mária Terézia meghalt. Délelőtt tíz órakor a várkápol­nában ünnepi szentmise lesz, amelyet Húsz István tábori püspök pontifikál nagy papi segédlettel. A szentmisén részt vesznek Horthy Miklós kormányzó­val az élükön a rend lovagjai, továbbá Frigyes és József főhercegek, hivatalo­sak ezenkívül a hivatalok és intézmé­nyek vezetői is. Ezután a millennáris em­lékművön lévő Mária Terézia szobrot ko­­szorúzzák meg, este nyolc órakor pedig a kormányzó ebédet ad, amelyre a rend lovagjai hivatalosak.­­ Forradalmi mozgalom lett a spa­nyolországi sztrájk. Madridból je­lenti tudósítónk. A sztrájk fokozato­san a tartományokra is átterjed. Vé­res zavargások is voltak. Sevillában négyezer­­ sztrájkoló építőmunkás megtámadta a sztrájktörőket. Mala­gával megszakadt minden összeköt­tetés. Barcelonában a­ fémmunkások is csatlakoztak a sztrájkhoz. Murciá­­ban és Sevillában az általános sztrájk megkezdésekor összeütközés volt a sztrájkolók és a rendőrség között. Mindkét részen sokan megsebesültek. A sztrájknak forradalmi jellege van. — Az ipari balesetek ideje. Egy né­met iparfelügyelő 9482 balesetből meg­állapította, hogy mikor történik a legtöbb szerencsétlenség? Eredményei nagyon érdekesek, tanulságosak és megszívlelendők. Statisztikája szerint a balesetek száma a nap folyamán változó. Maximumát a munka meg­kezdése után a harmadik órában és a nyolcadik munkaórában éri el. Nyilván befolyásolja az, hogy három órai munka után éhesség, fáradság és ezzel együtt figyelmetlenség jelent­kezik. A harmadik óra utáni pihenés csökkenti a veszélyt, a negyedik és ötödik órában jelentékenyen alászáll a balesetek száma. A pihenés ideje után mindig csökkenés áll be, hogy azután megint fokozatosan, emelked­jék, míg végül a nyolcadik órában eléri a maximumát. A munkaidő to­vábbi növelése, tehát a 8 órán túl, erősen fokozza a balesetek számát. Azt is megvizsgálták, hogy a hét mely napjaira esik a legtöbb baleset Az eredmény teljesen megegyezik az­zal, amit várni lehetett. A balesetek számának maximuma hétfőre és pén­tekre esik. Szombat nem jön tekintet­be, mert mindenütt csak fél napig dolgoznak. Hétfőn még a vasárnapi hangulat okozza a figyelmetlenséget, a hét vége felé pedig a fokozódó fá­radság növeli a balesetek számát. így válik azután a péntek szerencsétlen nappá, ami bizonnyal még jobban megerősíti a babonásokat a babonás hitükben.

Next