Az Est, 1931. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-28 / 22. szám

Szerda, 1931. január 28. A népjóléti minisztérium elrendelte a súlyosabb influenza esetek bejelentését Scholtz Kor­él államtitkár nyilatkozata a járvány esetire történt felkészülésről Eddig jelentéktelen a szövődményes influenza-megbetegedést-k szánta — Az Est tudósítójától — Az influenzajárvány eddig­ sz. n­l­esésen elkerülte Magyarországot , s­em egyes helyeken nagyobb szá­­t megbetegedések vannak is, e­z a influenzának könnyebb esetei, de a szövődményes megbetegedések és az úgynevezett spanyolnátha nem vált­­ járványszerűvé az országban. A kór­házak vezető orvosainak és a nagyobb prakszisú magánorvosoknak egybe­hangzó megállapítása szerint is, influenzajárványtól ez idő szerint nem kell tartani. Mindemellett az egyes külföldi álla­mokban fellépett súlyosabb termé­szetű járványokra való tekintettel a népjóléti minisztérium rendele­tet adott ki bizonyos óvóintézkedések megtétele céljából. A körrendelet, melyet a t­i­ni­szté­ri­um valamennyi törvényhatóságnak megküldött, így szól: " Az utóbbi időben több n­y­u­ga­t e­u­r­ó­p­a­i államban az influenza sűrűbben, sőt egyes helyeken járványsze­­rűen jelentkezik s így szá­molni kell azzal a lehetőség­gel, hogy a külföldön mutat­kozó Influenzajárvány Ma­­gyarországot sem kerüli el. Az idevonatkozó rendelkezések értel­mében a szövődményekkel (tüdő-, m­e­ll­h­á­r­t­y­a-, középfül­­agyhártyagyulladáss­al stb.) társult influenzás megbete­gedések a bejelentésre k­ö­te­le­z­e­t­t fertőző beteg­ségek közé tartoznak. hogy a hatóságok a szó­­ban lévő betegség mindenkori elterjedé­séről tájékozva legyenek, felhívom al­ispán (polgármester) urat, hogy illeté­kes szerveit a bejelen­tést szabá­lyozó rendelkezések pontos foganatosításának szigorú ellenőrzésére nyomatékkal utasítsa. A rendelet a továbbiakban felhívja a figyelmet az influenza ellen való védekezés tárgyában kiadott 1929. évi népjóléti miniszteri körrende­letre. Kérdést intéztünk dr. Scholtz Kornél népjóléti mi­niszteri államtitkárhoz, hogy mi tette szükségessé a körren­delet kiadását? — A hivatalos lapban ma megjelent rendelet — mondotta Scholtz állam­titkár — csupán az úgynevezett szö­vődményes influen­zaes­etek bejelenté­sét teszi kötelezővé. Ezek a komplikál­tabb esetek és a be­jelentés elrendelése annak a tanácsko­zásnak az eredmé­nye, amelyet ebben a kérdésben évek­kel ezelőtt tartott a Közegészségügyi Tanács. Ha min­den influenzás megbetegedést be kel­lene jelenteni, akkor az orvosok reg­geltől estig egyebet sem csinálnának, mint a bejelentő cédulákat töltenék ki. Egyébként is egy generális beje­lentés nem adna tiszta képet arról, hogy mennyi a könnyebb és mennyi a súlyosabb megbetegedés és hogy lehet-e járványról beszélni, ezért csak a komolyabb esetek bejelentésére szo­rítkozunk.­­ Ezeket a bejelentéseket egyene­sen az Országos Közegészségügyi In­tézethez kell beküldeni, ahol egyéb­ként a fertőző betegségeket bejelentik és így 12—21 óra alatt az ország egész területén mutatkozó helyzetről tiszta képet tudunk kapni. A komplikáltabb influenzás ese­tekről az adataink már január 16-tól január 24-ig megvannak és ezek szerint az egész ország terü­letén, Budapestet kivéve, a maximális esetek száma egy napon tizenkettő volt. így január 16-án 12 szövődményes in­fluenzás megbetegedést jelentettek be az egész országból, 15-én ötöt, 18-án semmit, 19-én ötöt, 20-án tizet, 21-én kettőt, 22-én nyolcat, 23-án hatot és 24-én tizenegyet.­­ Ezek a számok azt mutatják, hogy a szövődményes influenzás megbetegedések száma rém nagy és távolról sem lehet járványról beszél­ni. Ámde azért fel kell készülni egy influenza­­járvány eshetőségére is, miután egyes nyugati államokban valóban járványszerű az influenza. Az influenza elleni védekezésre uta­lunk a hivatalos lapban most megje­lent körrendeletben, noha sajnos, az influenza ellen nem tudunk olyan sikeresen védekezni, mint más fer­tőző betegség ellen. Nemcsak azért, mert rohamosan terjed, hanem mert védőoltó eljárásunk az influenza ellen még nincs, így tehát profilaxisról beszélni még nem lehet. Londonban legutóbb úgy védekeztek, hogy levegőszűrő­­fátyolt hordtak az emberek, de más védekezést ott sem használhattak. Nem marad tehát más, mint az ál­Sci.u.iz A őrnél ■»wvw/wwvwwwwweAw/vvwwwwwwwwm/ws/w URODONAL Rheuma Ischias Köszuénu minden civilizált államban Ismert és kitűnő hatása folytán a legkiválóbb professzorok által rendelt szer Fővárosi főraktár Csillag gyógytár, Vili, Rákóczi út 39 degfájdalmak stb. esetén talános higiénikus rendszabályok, amelyekre több ízben felhívtuk a figyelmet. — Noha Magyarországon, mint em­lítettem, ez időszerint influenzajár­vány ni­ncs, már most gondoskodunk arról, hogy minden nagyobb városban készül­jenek el járvány esetén a súlyo­sabb betegek elhelyezésére. Ha valóban influenzajárvány törne ki Magyarországon, akkor napi jelen­téseket fogunk leadni az esetek szá­máról. Most azonban erről nincs szó és kívánjuk, hogy ne is következ­zék be. 7. oldal. Beniczky Ödönt nyugdíjperé­nek elvesztése vitte a halálba Titkos nélkülözések, a jövő céltalansága — Az Est tudósítójától — Beniczky Ödön megdöbbentő ön­­gyilkossága eddig titokzatos rejtély volt. Még legközelebbi hozzátartozói is értetlenül állottak a volt belügy­miniszter végzetes cselekedete előtt. Senki sem tudta mire vélni, miért vette minden közvetlen előzmény nélkül kezébe a revolvert Beniczky Ödön? Most halála után jóbarátai nehezen rekonstruálják azokat a motívumokat, amelyekből Beniczky Ödön öngyilkosságának előzményei kialakultak. Ezek között a legérdeke­sebb és talán a legdöntőbb szerepet játszotta az öngyilkosság előidézésé­ben az az ítélet, amelyet a közigaz­gatási bíróság a múlt év nyarán ho­zott Beniczky Ödön nyugdíja ügyében. Ez a kérdés még hozzátartozói előtt is meglehetősen homályos volt, mert Beniczky Ödön nagy panaszáról sen­kinek nem beszélt és nyugdíjpere fej­leményeit senki sem ismerte. Csak: most­­vált részben ismeretessé az az elkeseredett per, amelyet Beniczky Ödön nyugdíjjogo­sultsága megállapítása érdekében folytatott Még az elmúlt év elején adta be ke­resetét Beniczky Ödön a közigazgatási bírósághoz és ebben az 1912. évi LXV. törvénycikkre (az állami nyugdíjtör­vényre) Való hivatkozással kérte belügyminiszteri, illetőleg előzete­sen államtitkári és főispán­ nyug­díjának megállapítását Ez a nyugdíj körül­belül havonként 600 pengőre rúgott volna, negyedévenként pedig ezenkí­vül 750 pengő lakbér járt volna Be­niczky Ödönnek. A nyugdíjtörvény 4. szakasza a miniszterek, államtit­károk, stb. nyugdíjával kapcsolatban a következőket mondja: *A miniszterek, az állami számvevő­szék elnöke, az államtitkárok, az állami számvevőszék alelnöke. Budapest székes­­főváros főpolgármestere és a fiumei kor­mányzó az ebben a minőségükben utol­jára élvezett beszámítható javadalmazás­nak alapulvétele mellett megállapítandó nyugdíjra bírt igénnyel akkor, ha az összes beszámítható szolgálati ideje az öt évet eléri vagy meghaladja. A jelen szakaszban felsoroltaknak azonban már akkor is van igényük a nyugdíjra, ha összes beszámítható szolgálati idejük az öt évnél ugyan kevesebb, de a fentenyi­­tett minőségben együttvéve egyhuzam­ban legalább három évig szolgáltak.­ Az 1927. évi 6570. M. E. rendelet 7. pontja viszont kimondja, hogy a nyugdíjtörvény 41. szakaszában fel­sorolt tisztviselők nyugdíját a sza­kasz második bekezdésében említett esetekben 1927. évi július elsejétől kezdve, illetőleg ez után az időpont után a nyugdíjba besz­ámítható javadalmazások 30%-ában kell meg­állapítani. Ezt a 30 százalékot kérte Beniczky Ödön arra való hivatkozással, hogy főispán­­sága óta, amely 1917-ben kezdődött, belü­gyminiszterségének befejezéséig majdnem három esztendő telt el, és csak a kommunizmus szakította meg állami szolgálatának idejét. Hivatko­zott­ még arra is, hogy a háború alatt nehéz harctéri szolgálatot teljesített. Volhiniában nagymértékben megrok­kant, egyik lába teljesen lefagyott és bár a harctéri szolgálatok csak folya­matos állami működés során számít­tatnak be, ennek tekintetbevételét is kérte. A közigazgatási bíróság beható tár­gyalás alá vette Beniczky Ödön ke­resetét. Miután azonban az idézett nyugdíjtörvény 11. szakaszában fog­lalt rendelkezéseknek nem felelt meg, Beniczky Ödön állami szolgálati ideje, nyugdíj iránti igényével elutasí­tották. A közigazgatási bíróság határozata valósággal megsemmis­í­tő hatással volt Beniczky Ödönre, akinek ez lett volna egyetlen jövedelmi forrása. Ami már ezután következett, a titkos nélkülözések, a jövő teljes kilátásta­­lansága, csak siettette Beniczky Ödön idegösszeroppanását. A közvetlen ok, amely végül is az öngyilkossághoz vezetett, a közigazgatási bíróság el­utasító határozata volt. wwwwwwwtmwwwwmwwi Törökország hivatalosan részt vesz a budapesti tavaszi vásáron — Az Est tudósítójától — Gróf Bethlen István miniszterel­nöknek, amikor Ankarában hivatalos látogatást tett, tudvalévően sikerült kimélyíteni és megerősíteni a ma­a­gyar-török gazdasági kapcsolatokat Ennek egyik eredménye, hogy Ma­gyarország hivatalosan részt vett a januárban megnyílt -•-’-•Arai mező­gazdasági és ipari kiállításon, másik nem kevésbé örvendetes eredménye pedig az a híradás, amely ma érke­zett Ankarából. E távirati tudósítás szerint a török nemzeti takarékossági egyesület köz­li, hogy a török minisztertanács elha­tározta Törökország hivatalos rész­vételét az 1931-iki budapesti tavaszi nemzetközi vásáron és a rendezéssel megbízta a török nemzeti takarékos­­sági egyesületet. WWNAAA/W^AAAAAAAAA/WW Január 27-én, kedden kezdődül a 30 tagból álló tíznapos vendégjátéka a Játszási idő: délután '46-tól '48-ig este..... 9-től 1-ig Uzsonna-kávé­s pengő 70 fillér Esti fekete­­ pengő Belépődíj nincs!

Next