Az Est, 1932. március (23. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-11 / 58. szám
Péntek, 1932. március 11. turbékolnak a békegalambok Irta: Dr. Radnai Béla Tardieu francia miniszterelnök újabb kormányrajutásának első percétől a legfontosabb feladatának tekinti, hogy az egymással harcban álló, úgynevezett dunai államokat kibékítse s komoly barátkozásra késztesse. A terv, amely már régen kísért, amelynek nagyobb irodalma, több ■pátronusa van, mint volt a világháborúnak, minden elfogulatlan ember részéről nagy általánosságban tetszéssel kísértetik. Ki ne akarna jólétben, jómódban, megelégedettségben, biztonságban élni, márpedig a világ megmentésére vállalkozó politikusok, tudósok és bölcsek mind-mind többnyire ezért küzdenek. Tardieu fellépése kétségtelenül komoly realitást ad az egész törekvésnek s miután hinni s bízni kell abban, hogy a francia miniszterelnök nemcsak mint világboldogító van jelen, de mindenkivel szemben világosan látja, hogy Európa léte, fenmaradása, jövendője függ attól, várjon a 18 év alatt felgyülemlett gyűlölködést, bosszúvágyat, feneketlen önzést ki lehet-e irtani az emberekből .Mert ha nem, akkor minden és mindenki a pokol martalékává válik. Nem arról van tehát itt szó, hogy Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Szerbia és Románia egymással tessék-lássék szerződéseket kössön, hogy azután az elfogultak, a fanatikusok, az embergyűlölők még jobban tobzódhassanak. Nem, ezen már túl vagyunk! A feladat ma: megmenteni azt az 500 millió embert, akiknek rendeltetésük Európa földjén élni és boldogulni. Megmenteni a világháború vérgőzében megfertőzött embertömegeket, akik elvesztették látó- és kritikai képességüket, akik őrületükben, hatalmi tébolyukban teljesen félreértik az ember hivatását és rendeltetését, akik csodálatos erejű teremtményeknek képzelik magukat s azt hiszik, hogy a kősziklákon is búzát tudnak termelni s büntetlenül barrikádokat építhetnek, amelyen belül megváltoztathatják a föld mozgását s az ember lényegét. Nem, a dunai államok összefogása többé nem elegendő az európai ember katasztrófájának likvidálásához! Az öt dunai állam kooperálása, barátsága egymagában többé szinte egy falat kenyeret sem nyújthat a szűkölködőknek s a nélkülözőknek. Az öt dunai állam 63 millió embere addig harcolt titkon és nyiltan egymás ellen, amíg mindenki tönkrement, amíg mindegyiknek kiürült kincsestára úgyhogy többé még könyöradományokat sem juttathat egyik a másiknak. Mit kezd ma Magyarország, Jugoszlávia és Románia Csehszlovákiával és Ausztriával, mint mezőgazdasági termékeinek legjobb fogyasztóival, s miként tudhatja ipari termékeit plaszszírozni Csehszlovákia és Ausztria a felsorolt három agrárországba! Hol veszik az aranyat, a dollárt, a fontot, melyre állami életük zavartalan biztosítására, kölcsöneik törlesztésére föltétlen szükségük van, amelyet a múltak tanulságai szerint exportjukból kellene fedezni. Hiszen a felsorolt öt állam többé a mindennapi élet valutaszükségleteit sem tudja kielégíteni. Ez persze a világért sem jelenti azt, hogy a dunai konföderációnak nincs többé értelme. Nem. Ez együttműködés, az összetartozás, a koncentráció mindig a legnagyobb erőt, a legtöbb előnyt jelenti, de csak akkor, ha az összefogásnak, az együvé tartozásnak meg vannak az anyagi alapjai is. A koldussszegény öt dunai állam szövetkezve, de magára hagyva épúgy mankóra volna utalva, mint ahogy most az elkövetett hibák, s a bűnök következményeként mindanynyian mankón kénytelenek járni. Az öt dunai állam gazdasági szövetkezésének — még ha az összes politikai kérdéseket valóban sikerül is kikapcsolni — csak akkor van komoly tartama, ha ez a szövetkezés Európa nagyhatalmainak pénzügyi támogatása mellett jön létre. Ezért a dunai államok eredményes szövetkezéséből aligha maradhat ki Németország, amely végeredményben a legnagyobb felvevőpiaca a középeurópai agrárállamoknak s nem maradhat ki Franciaország és Anglia, amely két államnak a megkötendő házasságokhoz a hozományt kell adniok. Az öt dunai állam egymással való gazdasági együttműködése ugyanis csak akkor lehet eredményes, csak akkor szolgálhatja az európai ember jólétét, ha a mai vámfalak lebontása után teljesen megszüntetik azokat a pénzügyi, rendőri intézkedéseket is, amelyek hatályba léptetését a dunai államok pénzügyi nyomorúsága tette elkerülhetetlenné. Így tehát ma már Európán kizárólag az összes kapitalista alapon álló államok gazdasági és testvéri összefogása segíthet, aminek megvalósítása éppen a szörnyű szenvedések, a rettentő nyomorúság következéseképpen sokkal könynyebb most, mint az elmúlott rémes 18 esztendő bármely órájában. Egészen bizonyos, hogy Tardieu francia miniszterelnök maga is így látja a helyzetet s deklarációjában egyelőre azért beszél mindig csak Közép-Európáról, mert Franciaország és Németország függő ügyeinek rendezése még nem történt meg. Németország még mindig nem mondott le az Ausztriával való egyesülés lehetőségéről, amely országban ipari termékei számára lát jelentős leadóterületet. A német elnökválasztás lezajlása után azonban sor kerül a német— francia viszony békés rendezésére is, úgyhogy végül igazán csak Franciaország és Anglia elhatározásától fog majd függni, vájjon Európa mai torzképe megváltozik-e s a kétségbeesett ábrázatok végre mosolyra derülnek-el WV/WWVAAft/WWWVAA/VAVVVV' PRÓBÁK A jobb penge hosszú acélszalagból készül. Egyetlen munkafolyamatban van edzve, köszörülve és csiszolva. Minden penge egyformán jó Vilmos Ágost Esküszegéssel vádolta Hindenburgot II. Vilmos fia Berlin, március 10 (Az Est külön tudósítójától) Már csak három nap választ el a birodalmi elnökválasztástól. Ez érthetővé teszi, hogy a pártpolitikai szenvedélyek elérjék tetőpontjukat. Naponta sok ezer kortesgyűlés van a birodalom minden részében s ezek természetesen nem múlnak el baj nélkül. Nemzetiszocialisták és kommunisták között mindennaposak a véres összeütközések, így Boroszlóban tegnap agyonlőttek egy kommunistát, aki öt gyermek apja, Gothában pedig egy nacionalista fizette meg életével a választási agitációt. Repülőgépek rajokban keringnek naphosszat Berlin fölött és ha beáll az este, akkor kigyúlnak a fényszórók és nappali világosságot árasztanak az uccákra. A repülőgépekről nem millió számra, de milliárdnyi röpcédulát dobálnak le. Potsdamban tegnap a nemzeti szocialisták nagy választói gyűlést rendeztek, amelyen az egykori német trónörökös is megjelent. A fő szónok pedig Vilmos Ágost porosz herceg volt. Valósággal elbűvölte hitlerista elvtársait durva és tapintatlan kirohanásával, mikor arról beszélt, hogy Brüning kancellár ismét megalázta a német nemzeti eszmét, mert nemcsak a maga nevében, hanem az egész német nép nevében fejezte ki részvétét Franciaországnak Brand halála fölött s nem gondolta meg, hogy a franciák mindig is gyűlölködő ellenségek voltak és örök ellenségei maradnak a német nemzetnek. Nagy volt az ujjongás a porosz herceg ízléstelenül kegyeletsértő támadása fölött, de a hitleristák lelkesedése nem ismert határt, mikor a hercegi szónok így aposztrofálta a birodalmi elnököt: — Hindenburg, mi választottunk meg téged hét évvel ezelőtt minden akadályon keresztül a birodalom elnökévé és te megszegted a nekünk tett hűségesküt Hindenburg Álpucerájok Szép, tiszta, fehér papiros érkezett hozzám a mai postával. Olyan patyolat tiszta, mintha pucc- Tájból jött volna. Onnan is jött. Alul a bélyegző: Budapesti Fehérneműtisztítók Ipartestülete. Meg a cégjegyzéses aláírások. Elpanaszolják ezek a derék iparosok, hogy ők egyszer, — nagyon régen — 1929 december 9-én a főváros tanácsához beadványt intéztek bizonyos egészségügyi érdekekkel kapcsolatosan. Azóta több mint két év múlt el és eddig még csak választ sem kaptak. Azt mondja a beadvány: „ ... vannak fehérneműtisztítók, akik a fióküzletek nyitásával járó — és úgy a székesfővárost, mint a kincstárt illető közterheket akként igyekeznek magukról elhárítani, hogy fióküzlet nyitása helyett, a legkülönbözőbb foglalkozású, más ipart űzőknek, fehérneműtisztási munkák megrendelésének gyűjtésére adnak megbízást, ezzel elkerülik az illetékek lerovását, a közadók alól mentesülnek, stb. *... így tehát a szennyes, piszkos fehérneműeket olvassák, rakosgatják, csomagolják az ilyen gyűjtéssel foglalkozók, akik között akad: szabó, cipész, órás, trafikos, varrodás, kézimunkakereskedő, zöldség-, gyümölcs- és élelmiszerkereskedő is...« Majd folytatja: »... a közönség, amely etekintetben nem mondható éppen lelkiismeretesnek, nem nézi azt, hogy a fehérneműt influenzás, vörhenyes, tifuszos és más fertőző-ragályban szenvedő betegről húzta le, elviszi valamelyik gyűjtőhöz, aki egyik percben a kórokozó bacillussal teli szennyest fogdossa össze és átvétel miatt, rázza szét, darabonként, — a másik percben zöldséget, kenyeret, gyümölcsöt, cigarettát fog meg ugyanazzal a kézzel, rendszerint mosdás nélkül . . . majd az összegyűjtött szennyes ruhát ugyanabba a sarokba rakja, ahol a közfogyasztásra szánt cikkek vannak ...« Kísérő levelükben elmondják, hogy míg a beadvány keltezésének idején csak néhány tucat ilyen »álpucetáj“ volt működésben, az eltelt idő óta ezeknek száma meghaladja már a háromszázat is a főváros területén. Egyik szakmabeli kíséretében tanulmányútra mentünk ki. A kedvező, helyesebben kedvezőt■len véletlen folytán mindjárt az első állomásnál »kimerítő tárgyi bizonyítékot” találtunk. Kis dohos pince »üzlet«, van olyan vegyeskereskedés, ahol zöldség, tojás, vaj, túró, kenyér kapható. Míg a kendőkbe bugyolált néni egy vevőt szolgált ki, barna csomagolópapirost és Vulkán-Fieber koffert helyez el a pulton egy háziasszony, majd a koffer szennyes, igen szenynyes tartalmát az asztalra teríti... Darabonként szedték ki ketten a piszkos holmit, gondosan megrázva még, nehogy tévedés essék. Az egész holmi pedig zsineggel összekötve az üres fonott kosárba került, amíg a küldönc beszállítja majd a központba...* Feltételezem, hogy a fővárosnak mindig éber tisztifőorvosa nem tud ezekről a százával lelhető bacillusterjesztőkről, mert bizton eltüntette volna már őket, különösen a mai járványos időkben. Dr. Kiár Zoltán. 5. oldal. A Mihallat valaki hogy a technika fejlődése hátrányunkra lehet, ha tudja, hogy ma 240 millió ember hallgat esténként rádiót? Ez 10 év eredményei Próbálja meg, mit nyújt az 541 lámpás dinamikus hangszóróval egybeépített 7050-es Orion rádió. Orion izzólámpagyár