Az Est, 1932. szeptember (23. évfolyam, 195-219. szám)

1932-09-24 / 214. szám

c. oldal. Minden sarkon színházat játsza­nak. Nemcsak színházat játszanak, de játsszák a színházat alkalmi kaba­rékban,­­ pincékben, kávéházakban, cukrászdákban, egyesületi dísztermek­ben, orfeum-színpadokon. Botcsinálta igazgatók, kikopott színészek, levitéz­­lett ruhatár-bérlők, házbérgonddal küzdő kávésok, takarékos varieté­direktorok. Nem csoda, ha rossz szem­mel nézik ezt a tülekedést a »profik«, hivatalos nevükön a Színigazgatók Szövetségének tagjai, akiket az úgy­nevezett kollektív szerződés minden­féle teher viselésére kötelez, míg a »vadak« e terhektől mentesen verse­nyeznek velük. Nekik például meg­határozott számú törzstársulatot kell tartaniok az egész szezonban, amazok pedig hétszámra, sőt napszámra szer­ződtetik a színészt. Azt a színészt, akit mint a Színészszövetség tagját az a bizonyos kollektív szerződés szintén kötelez. A »szervezett« színigazgatók ezért tegnap elhatározták, hogy most már aztán harcolni fognak a »szerve­zetlenek« ellen. Már köszörülik a fegyvereket. Haszna lesz ebből a harc­ból a művészetnek, a színházi karhi­­­­árnak? Aligha. Thália tudvalévően eg­yike aza­mi­ zsáknak, akik eltakar­­ják arcukat,­ amikor’a­­fegyverek zö­­rögnek. . . . . . • »A nagy díj«. CA Kamaraszínház új­donsága.) A nagy festőművész gyönyörű képet fest csúnya lányáról. Olyannak festi meg, amilyennek látja, illetve a lelki potréját festi "meg, m­ert a csúnya lány lelke ebben az esetben szép. Ez az arckép, amely késői, távoli és ártalmatlan rokona Dorian .Gray ,arcképének, komoly bonyo­dalmakat okoz, mert a mester tanítványa a kép után beleszeret a modelbe, aki egyébként doktorkisasszony Berlinben és levelezni kezd vele. Amikor először meg­látja,­­ nem ismeri meg. Ez erős és fino­man megírt jelenet, itt véget is érhetne a darab. De nem ér véget. Mit tesz Isten és a szerzői Még egyszer találkoznak s ekkor a csornya lány felveszi azt a toalettjét, amelyben apja megfestette. Most már a fiatalember megismeri és kész a happy end. Ezt a megoldást nem érti senki, a darab azonban ennek ellenére sem hat kellemetlenül. Az új szerző darabjában írói vonásokat is találunk, dialógusa, nyelve finom, néha egy kissé túl finom és túl »irodalmi« is. Az előadás a Kamara­színház eddigi legjobb előadása, Vejda László rendezésében. Peéry Piri a csúnya lány szerepében kiegyensúlyozott és emberi és partnerei: Vértes Lajos, Po­gány Irén, Márray, Rolko és Zala Karola is elismerést érdemelnek. (B. Gy.) • Chevalier és a nők. Maurice Chevalier a múlt héten hangversenyt adott egy bé­csi koncertteremben, és utána egy kis művésztársasággal elment vacsorázni és több éjjeli lokálba. A társaságban csak urak voltak, csupán egy hölgy volt a tag­jai között, bécsi társaságbeli asszony, aki származása és házassága révén sokat fog­lalkozik színházzal. Az egyik divatos bárban, ahol felismerték Chevaliert, lel­kesen ünnepelték és amikor társaságával együtt menni készült, néhány szép nő kö­rül is fogva. A hölgyek csak autogramot akartak kérni Chevaliertől vagy kezet akartak szorítani vele, de a társaságában levő bécsi színházi hölgy egyszerűen sorba oldalba lökte és könyökével széjjel taszí­totta a Chevalier körül to­rongókat és a francia színészt karon ragadva­ elrántotta őt a hódoló szép nők köréből. • B-listás tündöklés a szfinksz előtt. Verőfényes délelőtt az Andrássy úton. Az operaházi szfinksz előtt beszélgetnek a művészek redakcióról, szerepekről, elbo­csátott kollégákról. Egyszerre csak elegáns autó suhan el előttük. Büszkén ül benne a színház egyik B-listás hölgytagja. Ele­gáns, szinte látszik rajta, hogy új rajta minden. Jobbkezét kissé felemeli, hogy bágyadtan integessen »volt« kollégáinak, fis az egyik ujjáról nagy solitaire csillog a napsütésben. Szinte káprázik tőle a szem. Az énekesnők és énekesek elnémul­nak. Az autó elsuhan és az elbocsátott énekesnő clműdj­­a fejét az Operaháztól. Nem érdekli a színház. Csak a nézőtérről. * HÁROM APRÓSÁG. (Egy szórakozott plakát.) Az egyik színház a minap ragasz­totta ki premierjének hatal­mas plakátját. Minden ott díszelgett ezen a plakáton, csak éppen azt felejtették el rányomatnni, hogy mikor lesz a premier. Két nap múlva vették észre a tévedést és hamar átragasztották az uc­­eai plakátot. (Törzs és a főnyeremény) A színházi vi­lágban elterjedt a hír, hogy Törzs Jenő nyerte meg az osztálysorsjáték 300.000 pen­gős főnyereményét. Sokan már azt is tud­ni vélték, hogy Törzs a pénzből nagy összegeket adott kollégáinak kölcsön. Ma aztán becsületszóra kijelentette, hogy a hírből egy szó sem igaz. Előfordult ugyan, hogy kisebb sorsjegyekkel játszott, de je­lentékeny összeget még sohasem nyert. (Tizenkét éve színésznő, de nincs egy­éves gyakorlata.) Jaczkó Dia, az egykori gyermekszínésznő, ma már 17 esztendős és felnőtt szerepeket játszik. Pontosan 12 éve szerepel a színpadon. Most Debrecen­be szerződött primadonnának, de a szí­­nészegyesület, a paragrafusokra hivat­kozva, egy évi gyakorlatra utasította. A vidéki színházaknál ugyanis vagy szím­­a iskolai végzettséget vagy pe­dig egyesületi vizsgát és egy­éves gyakorlatot követelnek a színésznőkül. Eszerint pél­dául Gaál Franciska se le­hetne debreceni primadonna, mert neki sincs egyesületi vizsgája és egy éves gyakor­lata. Az ifjú Ciának most az az álláspontja, hogy ő már tizenkét esz­tendeje színésznő és a világért sem akar »gyakorlatozni«. * Új magyar csillag Londonban. Lon­donból az a hír érkezik, hogy az Adolphi­ Theater minapi bemutatóelőadásán, ame­lyen Noel Coward új revüje került színre, négy sikert aratott egy magyar lány: Berindey Steil, aki néhány évvel ezelőtt még egy pesti mulató táncosnője volt, onnan került egy berlini kabaréba, ahol feltűnést keltett táncaival. Franz Lederer, a fiatal német bonviván, aki egy év óta londoni színpadokon játszik, ajánlotta az angol igazgatók figyelmébe a magyar tán­cosnőt, aki most »Stefi Duna« névvel a londoni színház primadonnája lett. * Nincs primadonna, panaszolja a sze­gedi igazgató. A szegedi színházat Görög Sándornak adta ismét a város és a hatá­rozatot ismét megfellebbezték. De Görög nem várja meg a fellebbezés sorsát, ha­nem máris szervezkedik. Feljött Pestre primadonnáért. Csupa panasz: »Sajnos, nem lehet primadonnát találni«, mondja szinte kétségbeesve. »Óriási a hiány ope­rett-primadonnában. Most találtam egy zeneakadémiai növendéket, őt fogom szer­ződtetni primadonnának. Hátha sikerül!« • Jó voltam. A Harmónia mai próbáján, a második felvonás után Góthné, a női fő­szereplő megkérdezte Stom­ár Ferenctől,­­ így jó voltami . ------­Az író mosolygott. — Ma már tökéletes voltál. Nagyon kér­lek azonban, ne fejlődj tovább... • Váltságpótdíj a bécsi színházjegyekre. Tegnap óta a bécsi magánszínházak pénz­tárainál a közönség minden jegy után negyven garas pótdíjat fizet. A közönség megadóztatása azért van, hogy kárpótol­hassák magukat a színházak az adóeme­lésért. A forgalmi adót ugyanis Bécsben kétszeresére emelték. A mozik pénztárai­nál csak tíz garas pótdíjat fizet a közön­ség. • Hírneves magyar szerzők után álneve­sek. Molnár, Fodor, Zilahy, Lengyel, Hu­­nyady és más hírneves magyar színpadi írók után most sor kerül a német, különö­sen a bécsi színpadokon az álneves ma­gyar szerzőkre. A bécsi Theater in der Josefstadlt például tegnap megkezdte leg,­­­közelebbi újdonságának: Franz Cammeg­­loher »Tempo über Hundert« című vígjá­tékénak próbáit. A furcsa német név szin­tén álnév: a Párizsban élő magyar Új­helyi Nándort takarja. • Rott visszamegy Bécsig­. Rott Sándor, aki most egy pesti kabaré vendégbe, a múlt esztendőben csaknem állandóam a bécsi Theater der Kouiker színpadán ját­szott. Budapesti szereplése után ismét visszamegy Bécsbe, ahol ismét v­endége lesz a Theater der Kounikernek nyár no­vemberben. 1 * ~ ' Vad orgia után gyilkolták meg a milliom­os angol bankárt Polr&!'.s. szeptember 23 (Az ISst tudósítójától) Megdöbbentő dolgok derülnek ki a nyo­mozás során David Rosu-ról, a dúsgazdag angol bankárról, aki — mint jelentettük — titokzatos körülmények között halt meg maisons-laffittei villájában. A köztiszte­letben álló angol banktár éjszakánként a leggyanúsabb egzisztenciák társaságában förtelmes orgiákat ült és nyilván egy ilyen orgia után következett be halála. Ross magánéletére!!. tulajdonképpen csak most, halála után derülnek ki a rész­letek. Felesége már évekkel ezelőtt el­hagyta, amikor észrevette, hogy a ban­kárnál beteges hajlamok kezdenek mu­tatkozni. Az asszony elvált tőle és visszaköltözött Londonba. Felnőtt fia is otthagyta és csak ritkán találkozott vele. Ross rendkívül ügyes bankár volt: angol cégek érdekeit képviselte Párizs­ban, kitűnő üzleteket kötött, sokat kere­sett. Szűkszavú, rideg ember volt, üzletfeleivel a hivatalos dolgokon kívül úgyszólván nem is beszélt. Ezek az üzlet­felek csendes, visszavonult, csaknem pu­ritán embernek vélték. Ezzel szemben egé­szen más véleményük volt róla azoknak a pincéreknek, akik a Saint-Lazare pálya­udvarkörnyéki gyanús kis kávéházakban dolgoznak és akiket a rendőrség most ki­hallgatott. A pincérek elmondták, hogy Ross csaknem­ minden este végigjárta ezeket a kávéházakat. A füstös, piszkos kis helyiségekben is­meretségeke­t kötött. A pincérek gyakran figyelmeztették, hogy ne érintkezzen bizo­nyos gyanító egzisztenciája, zülött fiatal­emberekkel, mert egyszer még ki fogják rabolni, sőt súlyosabb dolog is történhetik vele. M­i . A bank­á­r gorombán visszautasította ezeket a tanácsokat. Csaknem minden este részegre itta magát, állandósan változó barátai táraságában és végül­­négyen-öten felültek egy taxiba és kimentek Ross maisons-laffittei villájába. A kül­önc angol nem tartott személyzetet ebben a villában, úgyhogy az ott történ­tekről csak a szomszédok tudnak vallo­mást tenni. Csaknem minden hajnaltáj­ban duhaj ordítozást hallottak Ross laká­sából, gyakran dulakodás zaja vert© fel őke­t, néha r­evolverlövések dördültek el az éj­szakában. Roiss, aki hatalmas fizikumú ember volt, az, átdorbézolt éjszakák után korán reggel fifassens erőteljesen hagyta el villáját, hogy üzleteit ellássa. A rendőrség megállapította, hogy az Vitoise este Ross két apacskülsejű fiatal­emberrel tért haza. Egy szomszéd találko­zott velük s vallomása szerint a két fiatalember idegenszerű kiejtés­sel beszélt franciául. Másnap reggel a takarítónő holtan ta­lálta Ross-t a szobájában. Az angol ke­reskedő keze-lába össze volt kötözve. Kül­­sérelmi nyomot nem találtak rajta és a pénze is megvolt. Az orvosi vizsgálat nem tudja megállapítani, hogy tulajdonképpen hogyan ölték meg Ross-t. A bond­ás szív- jövedelmünk folyton csappan, ,,ptro"BENZIT SZAPPAN! szélhűdést állapíttt meg. Rejtélyessé teszi az esetet, hogy Rosa kabátjára tűzve papírszeletet találtak, amelyre valaki nyomtatott betűkkel ezt írta: »így jár az áruló.« E pillanatban tehát Ross esete rendőri és orvosi rejtély. Azt kell megállapítani, hogy ki ölte meg és milyen módon. Való­színűnek tartják, hogy Ross, aki a háború alatt az angol kémelhárító hivatalban végzett bizalmas szolgálatokat, most is kémkedett. Hogy milyen hatalmak számára és kik­nek a segítségével, ezt szintén a rendőr­ségnek kell majd kikutatnia. Nem tart­ják kizártnak, hogy Ross barátai között veszedelmes kémek is voltak. Úgy látszik, hogy az angol kereskedő megcsalta meg­bízóit és valamely más csoport számára is kémkedhetett és ezért végeztek vele. HumiwnwtwivtwwMmHmv« m Szombat, 1932. szeptember 24. Betörtek egy tábornokhoz, egy gyároshoz és egy irodába —­­Az Est tudósítójától — A fővárosban az éjjel három na­­gyobb arányú betörés történt. Betörők jártak Masirevics Fedor nyugalma­zott lovassági tábornok Harisbazár­ köz 5, I. emelet 1. szám alatti lakásá­ban. A tábornok két hónap óta Fran­ciaországban tartózkodik, a betörők tehát zavartalanul dolgozhattak. Hogy mit vittek el, azt még nem si­került megállapítani.­­ A második betörés Gurán János sapkagyáros Harmat ucca 24. szám alatt lévő gyá­rának irodahelységébe történt. A betörők felfeszítették a pénzszekrényt és tartalmát magukkal vitték.­­ Ugyancsak betörők jártak Aczél Ká­­roly Fakereskedelmi Rt. Újpesti rak­part 1414. hrsz. alatt lévő irodájá­ban is. vvvvw^wvvwvwvvwvwww* *

Next