Az Est, 1932. november (23. évfolyam, 246-269. szám)

1932-11-16 / 257. szám

2. oldal. a drágábbnál drágább ékszerek­kel. Közben kitűnően éltek­. Gazdag lako­mákat rendeztek és lehetőleg — ha csak »a munka« nem hívta az asz­­szonyt — nem mozdultak ki a pest­szentlőrinci villából. A környékbeliek előtt feltűnt az is­meretlen foglalkozású emberek élete és a detektívek kezdték ügyelni a ti­tokzatos pestszentlőrici villát. Egy napon azután a detektívek be­­csöngettek a vállába. Véletlenül ott­hon tartózkodott az asszony is, ba­rátja is. Mindketten menekülni igye­keztek. Vad hajsza után a detektívek elfogták őket, letartóztatták s amíg a férfi hathónapi raboskodás után szabadlábra került, addig az asz­­szonyt Márianosztrára vitték, hogy ott ülje le a már régebben reá kisza­bott másfélévi bűntetését és ott várja meg ennek a bűnügynek főtárgyalá­sát. Sírva tagad az asszony A törvényszék előtt az asszony si­ránkozva tagadta bűnösségét, ő sem­mit sem követett el, ő nem rabolt, nem lopott, nem csinált semmit, bé­kés életet élt Miskolczy Gyulával, akinek — szerinte — fogalma sem volt semmiről. De nem is lehetett fo­galma, mert hiszen ő sem követett el semmifé­le bűncselekményt. Igaz ugyan, hogy rengeteg ékszert talál­tak lakásukon, ezeket az ékszereket azonban nem bűnös úton szerezte, ha­nem egyrészt volt férjétől, másrészt ,más férfiaktól kapta. — Mióta él maga együtt Miskolczy Gyulával? — kérdezte az asszonytól az elnök. — Már hosszú idő óta — felelte a rab asszony. — Közös háztartásban éltek? — Igen. — Amíg mások nyomorognak és so­kaknak kenyérre sem telik, addig maguk pazar életet éltek és egymás­után töltötték meg a kazettákat a drágább­nál­ drágább ékszerekkel mondja az elnök. — Egyszerűen éltünk — hangzik alig hallhatóan a válasz. — A barátja tudott a lopásokról? — Én nem loptam kérem, ő tehát nem is tudhatott róla. — Hát akkor miért akartak mene­külni, amikor a detektívek jöttek?­— Mert másfél évi börtönre voltam elítélve, ezt nem akartam leülni, ezért futottam a detektívek elől. — Hát maga mindenben ártatlan? — Igen. Van egy asszony, aki most velem ült Márianosztrán és ez az asz­­szony nagyon hasonlít rám. Ennek az asszonynak éppen olyan barna bundája van, mint nekem s lehet, hogy ő követte el ebben a barna bun­dában a lopásokat, mert a sértettek szerint én ilyen bundát hordtam, amikor a bűncselekményeket állító­lag elkövettem. Lehet, hogy ő a bű­nös, én ártatlan vagy­ok... KLEIN IMRÉNÉ MISKOLCZY GYULA Az elegáns barát védekezése Ezzel az asszony leül a vádlottak padjára. Miskolczy Gyula jön most be. Magas, elegáns férfi. — Nincs is mit mondanom — vé­dekezett. Annyit mondhatok csupán, hogy közös háztartásban éltem ezzel a fiatalasszonnyal, de nem anyagi érdekből, hanem szerelemből. Ez pedig, azt hiszem, nem büntet­hető. Neki csakugyan voltak nagyon értékes ékszerei, de ezeket az éksze­reket már akkor mutatta, amikor ve­lem összekerült. Én semmi másról nem tudok. — De ha azt tudta, hogy ilyen nagy­értékű ékszerei vannak az asszony­nak, — mondotta az elnök — akkor azt is tudnia kell, hogy nincs semmi keresete. Már­pedig akkor hogyan ju­tott ezekh­e az ékszerekhez? — Amikor összekerültem vele, ak­kor engem nem érdekelt, hogy honnan származnak ezek­­az ékszerek, ő azt mondotta, hogy részben volt férjétől, részben barátaitól kapta, részben pe­dig ő maga vásárolta. Nem is sejtettem, hogy ő állítólag lopta volna ezeket az ékszereket. — De egyébként az én saját éksze­reimet is lefoglalták a detektívek, — például abban a kazettában, az elnök úr előtt, egy aranyfog van a saját szájamból. — Miért hamisították a bejelentőla­pot Pestszentlőrincen Kiskovics Gyula névre? — Nem én töltöttem ki a bejelentő­­lapot. Az asszony írta meg. Miskolczy kihallgatása ezzel be is fejeződött és az elnök most egymás­után vette sorba a sértetteket, akik­től a rengeteg bűncselekménnyel rá­dolt nagystílű asszony ellopta, elra­bolta ékszereiket. ^VW^/vvWVWVVVVVVS/WVVVVVVWWVWVVVVVVVWVWVVVVWVVV * 1, 1­2$­V­M / Hasznos tudni, hogy a derűs hangulat, a 16 közérzés mindig a gyomor és belek kifogástalan működésétől függ. Szorulásban szenvedőknél, emésztési hiányoknál pedig ■ Igmándi keserűvíze válik be legjobban. Schmidthauer természetes Szerda, 1932. november 16. Az összes pécsi bírák kijelentették, hogy elfogultak egy pécsi ügyvéddel szemben - a Az Est tudósítójától -A napokban történt, hogy a buda­pesti törvényszék kizárási tanácsa ki­zárt egy ügyből egy járásbírót, mert »kétely támadt elfogulatlansága iránt«. Most egy másik hasonló, de körülményeinél fogva még érdeke­sebb elfogultsági ügyben hozott dön­tést a pécsi királyi ítélőtábla elnöke. Döntésében a táblai elnök egy pécsi ügyvéd összes ügyeit áttette a pécsi bíróságoktól a kaposvárihoz, mert a pécsi bírák egyetemlegesen kijelen­tették, hogy az ügyvéddel szemben és így az ő általa képviselt ügyekben is elfogultak. Két évvel ezelőtt dr. Müller János pécsi ügyvéd beadványt intézett a pécsi tábla elnökéhez, amelyben kö­zölte az elnökkel, hogy egyik ügyében a pécsi bírák részben a vele szemben való elfogultságuk, részben pedig a törvény nemtudása miatt helytelen ítéletet hoztak. Kérte az ügyvéd, hogy a bírák ellen folytassák le a legszigo­rúbb fegyelmi vizsgálatot. A vizsgálat során a fegyelmi ható­ság megállapította, hogy úgy a járás­bíróság, mint a törvényszék, valamint a tábla tagjai t­é­es , jogszerűen, kö­­z­epesség­szerűjén és a törvény szem előtt tartásával jártak el és ítéletük elén semmiféle kifogást nem lehet emelni.­­ A megrágalmazott bírák feljelen­tésére kilenc rendbeli ható­s ég előtti rágalmazás vétsége címén indult az ügyvéd ellen eljárás. A Kúria az ügy letárgyalására a budapesti járásbíróságot delegálta. Dr. Avedik Félix járásbírósági elnök tárgyalta az ügyet és 1550 pengő pénzbüntetésre ítélte az ügyvédet. Az ítélet­ azóta már jogerőre is emelke­dett. Ezzel azonban nem fejeződött be az affér. Nemrégiben történt, hogy dr. Mül­ler Jánosnak tárgyalnia kellett volna a pécsi törvényszék előtt­­egy magzat­­elhajtási ügyét, melynek mindhárom vádlottját ő védte. Egy fiatal leány volt a vádlott, akin a tiltott műtétet elvégezték és szülei, akik rávették őt a tiltott műtétre, szintén a vádlottak padjára kerültek. Mielőtt a tárgyalá­­sásra sor került volna, dr. Müller be­adványt intézett a pécsi tábla elnöké­hez,, amelyben kérte, hogy más bíróságra ossza ki az ügyet, miután a pécsi bírák vele szemben elfogultak. A tábla elnöke leiratot intézett a pécsi törvényszékhez, amelyben meg­kérdezte, hogy valóban elfogult-e a pécsi törvényszék Müllerrel szemben. A válasz az volt, hogy az összes pécsi bírák kijelentették: ATHENAEUM PROPAGANDAKIADÁSOK Bobits Mihály A GÓLYAKALIFA 35—40 ezer. Kötve 1.90 Zilcih# JUtfa* A SZÖKEVÉNY 30—35 ezer. Kötve 2.60 Ziláh­# Höjas KÉT FOGOLY 45—50 ezer. Kötve 3*— KAPHATÓK MINDENÜTT elfogultak Müller Jánossal szem­ben, de kijelentették azt is, hogy olyan ügyben, amelyben Müller János sze­repel, nem hajlandók tárgyalni, így a kúria rendelt ki bíróságot, a kúria intézkedése értelmében a buda­pesti törvényszék Horváth-t­anácsa tárgyalta az ügyet. A bírák kijelentésére pedig most hozta meg döntését a pécsi ítélőtábla elnöke. Határozatában úgy intézke­dett, hogy miután az összes pécsi bí­rák elfogultnak tekintik magukat Müller Jánossal és ügyeivel szemben és az ő ügyeiben nem hajlandók íté­letet hozni, mindazokat az ügyeket, amelyekben Müller ügyvéd szerepel, át kell tenni a kaposvári bíróságok­hoz. Hasonló döntésre még sohasem volt példa a magyar bíráskodás történeté­ben. Még nem fordult elő az, hogy egy város összes bírái elfogultnak mon­dották volna magukat egy,ügyvéddel szemben. Most csak az a kérdés, hogy — bár elérte az ügyvéd amit keresett — mennyiben lesz haszna belőle, mert hiszen minden egyes tárgyalás ezen­túl még külön 12 pengő vasúti költsé­get is jelent nemcsak az ügyvédnek, hanem feleinek is. Azt mondja a lordok házában egy világhírű angol vegyész, hogy cse­kély mennyiségű mérges gázzal akár­melyik nagyváros lakosságát az utolsó szálig ki lehet irtani. Ezt nagyjában még a ... leszerelési kon­ferenciákon is tudják, de azért még a leszerelési konferenciák sem hoztak a gázháború szörnyű veszedelme el­len mást, mint... beszédeket. Jegyző­könyveket, Félmegállapodásokat és egész eredménytelenségeket... Sok a panasz megint a villamosra is a közigazgatási bizottságban. Hogy van kocsi, amely csak 28 percenként közlekedik — de mi ez azokhoz a »já­ratokhoz« képest, amelyek... nem járnak! És általában... Általában egyes relációkban oly lassú a villa­mosközlekedés, mintha az volna a jel­szava, hogy lassan járj, tovább érsz... Nemcsak arányszámban, de abszo­lút számban is jelentékenyen leapadt az ana­fabéták száma, tíz év előtt a hat, éven felüli népességnek 84 8 szá­zaléka tudott írni, olvasni, most már 904 százalék. Nagy eredmény ez s le­hetetlen meg nem emlékezni a halott­ról, aki ebben az eredményben is foly­tatja életét. És lehetetlen nem babér­ágat tenni a sírra, amelyben Klebels­­berg Kunó alussza örök álmát. Dr.Varannai István és neje Glück­lich Mária, Varannai György és dr. Varannai Aurél és neje Káldor Edith fiai, menyei, valamint dr. Fodor Ká­roly fivére, mélységes fájdalommal jelentik, hogy forrón szeretett édes­anyjuk, anyósuk, illetve nővére Fleischner Anna elhányt. Drága halettunkat szerdán, e hó 16-án d. u. 3 órakor temetjük az óbudai izr. temetőben a családi sírboltba.

Next