Az Est, 1933. augusztus (24. évfolyam, 172-197. szám)

1933-08-09 / 179. szám

2. oldal. SZÁMÚ SZELVÉNY Négy különböző számú ilyen szelvény és 90 fillér befizetése ellenében Az Est minden példányvásárlója megkapja a Filléres Klasszikus Regé­­nyek egy kötetét Minden héten más számú szelvény jelenik meg A Filléres Klasszikus Regényekből havonta egy kötet jelenik meg. Az első kö­tet - Flaubert ■ Madame Lavary című világhírű regényét — a négy augusztusi szelvény bemutatása és 90 fillér befizetése ellenében kapják meg olvasóink. A szelvények beválthatók Az­­Est főkiadóhivatalában, Erzsébet körút 18-20. és diókkiadóhivatalában, Vilmos császár út 62., a dohánytőzsdékben, IBUSz. újságpa­villonokban és a rikkancsoknál sem a tegnap esti, sem a ma reggeli lapok egy sort sem írtak Polnay Lucy öngyilkosságáról. Amennyiben a rendőri vizsgálat­ ha­marosan befejeződik, kiadják a teme­tési­ engedélyt és Polnay Lucyt Pá­rizsban temetik el, abban a városban, amelyet annyira szeretett és ahol olyan tragikus körülmények között halt meg,. A Polnayak —­­Az Est tudósítójától — Aki egyszer is látta tiszasülyi Polnay Lucyt — fekete lovaglókosz­­tümben, kemény kalapban, lakkcsiz­­másan, amint ezüst sarkantyúval döfködi lova szügyét, — nem hitte volna, hogy a ragyogó szépségű fia­tal nőt 27 esztendős korában éri utól anhalál egy párizsi közkórház szobá­­jáíban. »Egy család tragédiája« — talán ezt a címet adná a regényíró annak a könyvnek, amely Polnayék történetével foglalkoznék. Igazi re­génytéma, tele tragikus fordulattal, izgalommal, meglepetéssel. És ennek a regénynek igazi hőse, tulajdonkép­­pen tiszasülyi Polnay Jenő, Sttcg apja. « f $ ? # ■ Polacsek Jenőnek hívták, egy­ deb­­recenkörnyéki faluban született, apja a falu vaskereskedője volt Polacsek Jenőről már gyerekkorá­ban tudták, hogy karriert fog csi­nálni. Szívóssága, temperamentuma, élelmessége biztosította számára a karriert. Tizennyolc esztendős korá­ban, amikor leérettségizett, a nagy Groedel-céghez jutott gyakornokként. Groedelék felfedezték Polacsek Jenőt, kiküldték Londonba. Itt élt hat esz­tendeig, kapcsolatot talált londoni elő­kelőségekkel. „Polacsek az óceánon Londoni összeköttetéseit felhasznál­va alapította meg aztán egészen fia­ljon az Atlantika Tengerhajózási Rt -t, amelynek — jóval innen a kar­­m­incon — ő lett a vezérigazgatója. Sokan még emlékezni fognak arra a botrányra, amely a fiatal vezér­­igazgató egyik gesztusa nyomán tá­madt. Amikor az Atlantika vízrebo­­csátotta Fiuméban első hajóját, ki­derült, h­ogy a hajót Polacsek Jenő s.Palacsek­i-re keresztelte. Tóth Béla életének utolsó Esti levelében borsos támadást intézett ,emiatt az Atlan­­tika ellen­ Valósággal mozgalom in­dult, hogy a hajót kereszteljék át, a vezérigazgató azonban makacsul megmaradt erő elhatározása mellett. A hajó sokáig Palacsek néven futott a tengeren. Talán ép Polacsek Jenő makacssá­gát akarták megtörni azzal, hogy ki­járták az udvarnál: adjon a király magyar nemességet a fiatal vezér­­igazgatónak. Ekkor kapta a tisza­sülyi előnevet, szülőfaluja után és ekkor változtatta meg a nevét Palan­csékről ,Polnayra. Megnő­ült. Az akkori Budapest egyik, leggazdagabb posztókereskedő­­jének, a »Flekete Kohn-nak c. híres szép leányát vette feleségül, Kohn Margitot. A házasságból négy gyer­mek született: v Lucy,, Péter, Iván és >*. *■ . v’ H ü \ ■ Meghal az anya Tízesztendős sem volt még Polnay Lucy, amikor szörnyű családi tragédia történt. A szülők között valami félre­értés támadt, Polnay elköltözött ha­zulról. Felesége vissza akarta hívni az elhagyott otthonba, telefonált Pol­­naynak, a telefonbeszélgetés során azonban Polnay kijelentette, hogy ragaszkodik elhatározásához, nem tér vissza családja körébe. — Akkor én itt azonnal agyonlövöm magam, — mondotta az asszony. Polnay azt hitte, ez üres fenyegetés, a követ­kező pillanatban azonban hallani le­hetett a mikrofonon át, hogy revol­ver dörren. Az asszony beváltotta fenyegetését, hasbalőtte magát. Nem halt meg azonnal, napokig szenvedett irtózatos kínok között egy szanató­riumban, de az orvosok nem tudták megmenteni. A vezérigazgató itt maradt, négy gyermekkel. Pedagógiához nem ér­tett, el is hárította magától gyerme­kei nevelését. Ebben az időben már olyan nagy vállalattá nőtt az Atlan­tika, hogy Polnay fényűző keretek között élhetett. Tízszobás lakásban lakott, gyerekei mellett diplomás francia és angol tanárnőket tartott. Különös gondot fordított a gyerekek vallásos irányú nevelésére is. Na­ponta két rabbi járt a házhoz. Pol­nay lakásában kis imaházat is be­rendezett, ott tartották az istentisz­teleteket. Ellentétek apa és gyermekek között Polnay Lucy és édesapja között az első összeütközés 1919-ben történt, ami­kor Lucy áttért a római katolikus vallásra. Ettől az időtől kezdve apa és leánya nem voltak jó viszonyban egymással, mint ahogy a többi gyere­kek is egyre sűrűbben keveredtek kon­­f­lik­usba az apjukkal. Polnay egészen szokatlan keretek között érintkezett a családjával. Ha egyik gyereke be­szélni akart vele, ép úgy be kellett jelenteni magát a frakkos inassal. Ne kísérletezzen maradjon a rég bevált ROVARIRTÓ használatánál. IWWBUtej Mindenütt kapható y&i&; . .. mint egy látogatónak. Polnay kegyel­mes úr — a Friedrich-kormány első közélelmezési minisztere volt néhány napig — szigorú fegyelmi, büntetése­ket szabott ki, ha gyermekei valami­­hibát követtek el. Nem beszélt velük. Előfordult, hogy büntetésképpen fél­évig, háromnegyed évig nem fogadta gyerekeit. Lucy matúra után az egyetemre ment,­­tanárnő akart lenni, de csak három féléven át volt a bölcsészeti egyetem hallgatója. A­­ társasági­ élet évenre elvonta tanulmányaitól. Lova­golt, autót vezetett, pólózott nem múlhatott el nagyobb vagy érdeke­sebb társadalmi esemény anélkül, hogy Lucy szereplője ne lett volna. Külsejében édesanyjára emlékeztetett. Magas­­termet, hullámos szőke haj, mély árnyékolás, szemek. Gyakran jelent meg éjszakánként mágnások kí­séretében az előkelő mutatókban. Té­len St. Moritzhá'járt síe­ni nyáron az északi fürdőkben lehetett látni. A vagyoni összeomlás Egészen 1923-ig Polnay Jenő anya­gilag ■ táplálni,s tudta lányának költe­kezésed. 1923-ban szerencsétlen spe­kulálók következtében az Atlantika inogni kezdett. Jelentkeztek az anya­gi­ bajok. Polnay sorra •adogatta­ el kisebb •".vállalatait, majd az állammal szentben fennálló 25 milliós követelé­sét is ! " ., eladta négymillióért, az Atlantika tulajdonában lévő Ha­ros-sziget is hitelezők kezébe került a hatalm­as vállalat összezsugorodott, az anyagi bajok amputálni kezdték a tízszobás lakást is. Az utolsó eszten­dőkben már csak három szoba maradt meg a tízből s tavaly onnan is kiköl­tözött Polnay Jenő. Gyerekei ebben az időben már nem éltek együtt vele. Lucy férjhez ment, házassága azonban nem, sikerült. Fér­jétől elvált, apjával összekülönbözött, hotelekben és penziókban,élt. Sokat beszéltek arról a botányperről, amelyben Polnay Lucy és az édes­apja szerepeltek. Lucy ugyanis a fel­nőttek tartásdíjért perelte­­ az édes­apját, azzal érvelve a bíróság előtt, hogy édesapja köteles az ő eltartásá­ról gondoskodna A bíróság nem adott igazat Lucynak, mire Lucy különféle vállalkozásokba kezdett. ." Viselkedése kapkodóvá lett, egy­szer elutazott Budapestről azzal hogy sohasem tér vissza, majd visszajött, ismét elutazott, végül is­­­á­z­án kötött ki. Már évek óta Párizsban élt. Apj­ával nem érintkezett,­ de Polnay gyakran küldött pénzt a leá­nyának, anélkül, hogy a pénzesutal­ványon egyetlen szót is üzent volna neki. A többi gyerek? Polnay Péter, akinek a neve utcai és éttermi botrányok révén gyakran szerepelt egy időben a lapokban, Ke­­let-Afrikában él, egy állattenyésztési farm tisztviselője. P.:Inay Iván Pá­rizsban lakik, a filmnél helyezkedett el, Polnay Emmi pedig, aki külsejé­ben merőben ellentéte vett Lucynek. V chyben néhány évvel ezelőtt meg­ismerkedett egy portugál álmgyáros­­sal, aki később feleségül vette. Most Lisszabo­nban éltek. Az apa magányosan lakik Kossuth Lajos téri kis lakásában, személyze­tét már régen szélnek eresztette, autóit eladta, csak egy villája van Balatonföldvárort, ezt hitelezői m°g­ hagyták neki. Egyidőben »szép ke­­gyelmes«-nek nevezték , a markáns­­arcú, elegáns megjelenésű vezérigaz­gatót. A szép kegyelmes az utóbbi időben nagyon megöregedett, egyenes tartása megtört, a haja ősz. Magá­nyosságában énoly makacs, mint ami­lyen makacs volt pályája kezdetétől fogva, amikor hatalmas vállalatát vezette. Senkivel sem érintkezik. Különös viselkedése legrégibb mun­katársait is eltávolította tőle. Ma­rag­get Párizsba utazott, hogy részt vegyen boldogtalan leányának temetésén. Lukács István Szerda, 1933. augusztus 9. Keresztény asszonyok és gyermekek lemészárolásától tartanak az asszír hegyifalvakban London, augusztus . (Az Est külön tudósít­ójától) A »Daily Mail« bagdadi tudósító­jának híradása szerint Irak Szíriai határán súlyos zavargások törtek ki. Az asszíriak keresztény törzse, amely a Moszultól északra fekvő he­gyekben él, fellázadt. Bagdadban komolynak látják a helyzetet. Már is ezer önkéntes jelentkezett ha­társzolgálatra. Tekintettel arra, hogy az asszíriak lázadó törzse a gyerme­keket és asszonyokat védetlenül fal­vaiban hagyta, attól tartanak, hogy a kurdok, az asszíriak régi ellen­ségei, szintén fölkerekednek és rablóhadjáratokat indítanak az asszír hegyifalvakban. Feysal király a határvidéki zavargá­sokra való tekintettel félbeszakította európai üdülését és repülőgépen visz­­szatért Bagdadba. (Gr. M.) Eskütt védője főtárgyalást kér —- Az Est tudósítójától — Eskütt Lajos, akit a gróf Bethlen­­ István ellen tervezett állítólagos me­rénylet és zsarolások vádjával gya­■ nygmjtottan tartóztatták le, éhség­sztrájk után éhségsztrájkot rendez azért, mert a törvényszéki orvosszak­értők azt állítják róla, hogy elme­beteg, büntetőjogilag felelősségre nem vonható. Eskütt ellenőrző szak­értőjére, dr. Gartner Pál idegorvosra hivatkozik, aki a törvényszéki orvos­szakértőkkel ellentmondóan azt állít­ja, hogy Eskütt teljesen beszámítható. Az Országos Igazságügyi Orvosi Ta­­­nács legfelsőbb véleményében meg­állapította, hogy az ellenőrző szak­­­­értőnek is igaza van, amennyiben Es­■ küttet általánosságban véve elme­bájosnak nem lehet mondani, azonban a hivatalos elmeszakértőknek is iga­­­zuk van, mert Esküttnek az egyes po­litikusokkal szemben támasztott vád­­­­jai és igényei már perlekedési mániá­­i­nak mondhatók, ez a perlekedési má­niája gyógyítható, de speciálisan eb­ben az ügyben beszámíthatatlanná tette őt. , Eskütt Lajos védőie­­őr- Korányi Jenő most beadványokkal fordult a különböző hatóságokhoz, amelyek­ben azt kéri, hogy Esküttet büntetőjogilag vonj­ák felelősségre és tartsák meg a fő­tárgyalást. Ha ezt nem rendelnék el, úgy azt kéri, hogy a fenforgó kételyek elosz­latására adják vissza az iratokat az Igaz­ságügyi Orvosi Tanácsnak, hogy az vizsgálja meg közvetlenül Eskütt Lajost és közvetlen kórtani vizsgálat alapján adjon véleményt Eskütt elmeállapotáról. — Bármennyire tisztelem is az igaz­ságügyi orvosi tanács véleményét, — mondja a védő, — mégis ki kell jelen­tenem, hogy a perlekedési mánia nem ideiglenes állapot, hanem gyógyítha­tatlan elmebetegség, tehát vagy a diagnózis helytelen, hogy beszámítha­tatlan, vagy a prognózis, hogy a be­tegség gyógyítható. A bűnügyi hatóságok most fognak dönteni Eskütt Lajos, illetve védője kérelmei felett. Nem kell cserkészni ott, Hol Ditrichstein ciánézott T. 416-55, 54, 53 Ker­tesz u. 27

Next