Az Est, 1934. november (25. évfolyam, 247-270. szám)
1934-11-23 / 264. szám
Péntek, 1934. november 23. Erzsébet, a titokzatos királyné Budapesti beszélgetés Egon Conte Cortival, aki megírta a királyné csodálatos életét — Az Est tudósítójától — — Tizenegy éves korom óta akarom Erzsébet királyné történetét, igaz történetét megírni! Tizenegy éves voltam, amikor meggyilkolták és azóta mind a mai napig kísért életének tragédiája. Egon Conte Corti, a nagy port felvert Rotschild könyv szerzője, ma érkezett Budapestre, hogy itt is, mint Németországban, Svájcban, Bajorországban, Angliában és a bécsi Kulturbundában, előadást tartson Erzsébet királynéról. A könyv, »Erzsébet... egy különleges asszony« karácsonykor jelenik meg németül és angolul. Corti magas, szemüveges, tudós benyomását keltő ember, aki most lázas izgalommal beszél új könyvéről. — Ha életemben még százával írnék történelmi életrajzokat, soha ilyen anyag nem állna rendelkezésemre, senki által sem látott vagy olvasott »szűz« anyag. Két és fél évig tartottak tanulmányaim és egy teljes évig csak utaztam. Követtem Erzsébet királyné minden lépését. Legelőször összeállítottam egész életének »menetrendjét«. Ha valaki megkérdi tőlem, hogy 1860 március ötödikén délben tizenegy órakor hol volt a királyné, fellapozom jegyzeteimet és pontosan tudok felelni. Hohenems grófnő Jungliában — Hónapokig voltam Angliában. Minden birtokon, ahol vadászott, minden kastélyban, ahol mint vendég megszállt. Megható volt, amikor Lord Spencer például egyik este meghívta mindazoknak a rokonait, kik a királynét személyesen ismerték. Az égő gyertyákkal díszített asztal közepén óriási ezüstserleg állt, melyben egyetlen sor tanúskodott adományozójáról: »Hohenems grófnő adománya«. (Erzsébet királyné ez alatt az álnév alatt utazott.) A vendégek között ott ült például Middleton kapitány fia is, aki pontosan emlékezett arra az időre, amikor apja naponta lovagolt a vadászatokon a titokzatos királynéval. — Wallseeban, Ferenc Szalvátor főherceg birtokán is voltam egy ideig. Ott is rengeteg teljesen ismeretlen anyag állt rendelkezésemre, így Erzsébet királyné levelezése leányával, Valéria főhercegnővel. Utazásairól sokszor naponta háromszor is írt a lányának: reggel, délben és este, mindig csak magyarul. Egyszer furcsa dolog történt velem. Kezembe került Erzsébet királyné egy görög levele, melyet Valéria lányának írt. Böngészem, olvasom és nem értem! Töröm a fejemet, hová lett görög tudományom? Egyszerre csak rájövök, hogy görög betűkkel magyar levelet írt. — Igen, ez a magyar kérdés ... Ha tíz kötetet írnék, sem tudnám ezt a témát kimeríteni. Hónapokat töltöttem Magyarországon, az ezzel összefüggő, gazdag anyag tanulmányozása végett. Hihetetlenül érdekes volt! A sok váratlan és ismeretlen új adatok között, melyekre bukkantam, a legérdekesebb gróf Festetich Mária naplója. — Herceg Festetich György volt olyan szíves és megengedte, hogy nagynénje naplóját és levelezését áttanulmányozzam. Festetich Mária 27 évig volt Erzsébet királyné udvarhölgye, Ferenczy Ida pedig 34 éven át. A két asszony nagyon sokat levelezett is és a legaprólékosabb részletességgel megtárgyalt mindent, ami a királyné személyével összefüggött. Jó királyné a magyar ügyért — Elámultam, amikor legelőször bepillantottam ebbe az anyagba! Ferenczy Ida hagyatékában például két embermagasságú nagy faládában, megtaláltam az összes újsághíreket, melyek Erzsébet királyné személyével foglalkoztak. Festetich Mária és Ferenczy Ida megbízták az egyik legnagyobb ügynökségeit, hogy gyűjtse öszsze és küldje el nekik ezeket a híreket, úgyhogy mintegy összesűrítve megkaptam úgy a lelkes, mint az ellenzéki színekkel leadott híreket. — A királyné életében a legérdekfeszítőbb időszak 1866-ban és 67-ben játszódott le. Ez volt az egyetlen eset, amikor politikai kérdésekkel törődött és Ferenc Józseffel való egész levelezésében: ebből az időszakból találtam az egyetlen energikus, majdnem kemény levelet. — Ez a levél a magyar ügy érdekében szállt síkra! Ha az ember, úgy mint én, ismeri ennek az asszonyi életnek minden egyes levelét, megdöbben azon a fanatikus lelkesedésen, melylyel a magyar ügyet felkarolta. A kiegyezés után saját maga mondja férjének: »A mai naptól fogva soha többé nem törődöm politikával.« — Híres levelében, melyet gróf Majláthhoz, az akkori udvari kancellárhoz írt, szinte könyörög neki, hogy tárja fel a magyar kérdést őfelsége előtt a maga komolyságában »a di WWAWVVWWSftAWWSWVWVVVWWW TÚRÁN IZZÓ olcsóbb tovább ég Az ENYHE IDŐJÁRÁS miatt Perzsia, bundáimat OLCSÓN árusítom BREITFELD 30" igen ! Váci ucca 14 nasztia, a monarchia és fiam érdekében!« Ferenc József, a szerelmes lovag — Az alatt, hogy Erzsébet királyné igaz alakját tanulmányoztam, egészen különös, ismeretlen lelki arcképek rajzolódtak le előttem mindazokról, akik körülvették, így Ferenc Józsefről is. Mindnyájan megszoktuk, hogy mindig csak az »agg uralkodót« lássuk benne és senki sem sejtheti, milyen szenvedélyes imádattal szerette feleségét élete utolsó percéig. — Alig múlt el nap, hogy ne írt volna neki és ha történetesen egyszer elmulasztja ezt, másnapi levelében »térden állva kér bocsánatot«. Ferenc József minden egyes levele nemcsak az évet és napot tünteti fel, de még az órát és percet is, amikor írta. Ezzel szemben Erzsébet királyné egyetlen levelén sincs sem a dátum, sem a hely megjelölve. Szerencsére Ferenc József, az őt jellemző pontossággal, azonnal, amikor kézhez kapta felesége egy-egy levelét, feltüntette, hol és mikor kézbesítették neki. Ezeknek a feljegyzéseknek a segítségével állapíthattam meg, hogy a királyné hol és mikor írta leveleit. — Úgy látszik, Erzsébet királyné mindenkiben, aki közelébe került, mély, majdnem szenvedélyes lelkesedést keltett. Mindkét udvarhölgye, Festetich Mária grófnő és Ferenczy Ida, haláláig híven kitartott mellette, pedig mindkettőjüket sok házassági ajánlat, sok szerelmi vallomás ostromolta és Festetich Mária naplójából megtudjuk, milyen keserves harcokat vívott önmagával és szívével. Ezekben a harcokban mindig a királyné győzedelmeskedett. Egyszer, amikor Festetich grófnőt Dolgoruki herceg akarta feleségül venni és lángoló szerelmi vallomásokkal ostromolta, a fiatal lány ingadozott, ne engedjen-e a férfinek, akit szeretett- de a királyné csak pár szót mondott: — Ne hagyjatok el... Festetich Mária sorsa eldőlt. — Ennek az »igaz« történetnek megírása közben, gyakran eszembe jutott ez a három szó, melyet Erzsébet királyné hű udvarhölgyének mondott. Talán ezek fejezték ki legjobban egész életének mélységes tragédiáját: »Ne hagyjatok el!a báró Doblhoff Lily A Kapupénz vitát a belügyminiszter dönti el —Az Est tudósítójától — Az V. kerületi kapitányságon nemrégiben mint terhelt állott egy házfelügyelő a rendőri büntetőbíró előtt. Egy lakó emelt ellene panaszt. Eszerint ő reggel öt óra után akart elmenni hazulról. A kaput zárva tatalálta. A házmester kapunyitáskor kapupénzt követelt tőle. Ő megtagadta a fizetést, arra hivatkozva, hogy a kapupénzt csak hajnali öt óráig kell fizetni. A házmester ragaszkodott ahoz, hogy amikor a kapu zárva van, fizetni kell. így került az ügy a rendőri büntetőbíró elé, aki felmentette a házfelügyelőt a kihágás alól. Az indokolás szerint a 2222/931. számú miniszterelnökségi rendelet országosan szabályozza a kapupénz-problémát: este tíz órakor kell bezárni a kaput, tizenkettőig 10, azontúl 20 fillért kell fizetni; télen hat óráig tartandó zárva a kapu , így hat óráig köteles kapupénzt fizetni a lakó. Az ügyészi megbízott a felmentő ítéletet megfellebbezte, így került a kapupénz-probléma Ferenczy főkapitány elé. A főkapitány, mint másodfokú rendőri büntetőbíró, 10 pengő pénzbüntetéssel sújtotta a házfelügyelőt. Az ítélet utal arra, hogy az 1805— 897. számú közgyűlési szabályrendelet kimondja: A házfelügyelő télen hat óráig tartja zárva a kaput, de öt óra után ingyen köteles kibocsátani a lakókat. Annak idején szociális okokból történt a lakóknak ez a mentesítése a kapupénz fizetése alól. Ebben az időben ugyanis már csak azok távoznak a házból, akiket munkájuk korán szólít el hazulról. A főkapitány ítéletét a házfelügyelő fellebbezte meg. Végső fokon tehát Keresztes-Fischer belügyminiszter dönt arról: kell-e fizetni kapupénzt reggel öt és hat óra között. Ugyancsak ma döntött a főkapitány arról, ki kell-e világítani a bérházakat este 10 óra után. A fővárosi szabályrendelet tudvalevőleg intézkedik arról, hogy tizenkét óráig minden második emeleten egy villanykörtének kell égni. Egy lakó panaszt tett egy házfelügyelő ellen, nem világítja ki a lépcsőházat tíz óra után. A házfelügyelő azzal védekezett, hogy a lépcsőházban önműködő kapcsolót szereltek. Ha valaki világosságot akar, meg kell nyomnia egy gombot. A főkapitány úgy döntött, hogy olyan házakban, ahol önműködő villanykapcsoló van, nem kell kivilágítani tizenkettőig az emeleteket. 7. oldal. Török embernek török neve legyen Isztanbul, november 22 A török nemzetgyűlés tegnap egy javaslatot emelt törvényerőre, amely kimondja, hogy török állampolgárok, akik nem mohamedánok, hanem görögök, zsidók, örmények vagy máshitűek, tartoznak idegen vagy nem török hangzású családi nevüket tiszta török névvel felcserélni. (T.) [(WER EGY ÉLETRE ||| IGEN ÉS PARKER ] SZÓL,MERT ■ EZT KÍSÉRLETEIVEL | TÖRHETETLEN' || IGAZOLTA Több mint 40 újításon ment keresztül a Parker-toll szerkezete, mely oldalemeltyű nélküli, míg évekkel ezelőtt elérte azt a tökéletességet, ami csak Parker Duefoldban található. Ehez hozzájárul még olcsósága, amely mindenki vásárlóképességével számol. — Ez a magyarázata annak, miért tölt be vezető szerepet az egész világon minőség, szépség és teljesítőképesség terén. Változatos színekben, törhetetlen tartállyal és számos újítással kapható a Parker toll mindenki ízlésének és háztartásának megfelelően, olyan áron, amelyet mindenki megengedhet magának. Senior......................P 52.Special......................P 36.Junior......................P 36.Premiere ................P 28.Moderne....................P 22.Parker tenta ...........P 2.er TÖLTŐTOLLAK ÉS ÍRÓNŐK Vezérképviselet KLEIN HERMAN Budapest, VI., Andrássy út 32. Kapható minden papírkereskedésben