Az Est, 1934. december (25. évfolyam, 271-294. szám)
1934-12-05 / 274. szám
Szerda, 1934. december 5. Fantasztikus tudósítás a párizsi Le Journalban a német parlament felgsujtásáról Párizs, december 4 (Az Est külön tudósítójától) A Le Journal keddi számában szenzációs okiratot hoz nyilvánosságra, amely fényt vet a berlini parlamenti épület felgyújtására. Az okirat, a Röhmmel együtt kivégzett berlinbrandenburgi SA-csoportvezető, Karl Ernst végrendelete Ernst végrendeletét 1934 június 3-ikán írta. Ekkor már egy idő óta várta, hogy elfogják és a végrendeletet személyes biztonsága érdekében írta és tanúként aláíratta Fiedler és Mohrenschild csoport-alvezetőkkel- A végrendeletet Svédországba juttatta, ahol annak ellenére, hogy Branting szenátor kezébe került, máig nem jutott nyilvánosságra. Ernst többek között a következőket írja: — Én alulírott Karl Ernst, a rohamosztagok berlin-brandenburgi csoportvezetője, porosz államtanuácsos, aki 1904 szeptember 1-én Berlin-Wilmersdorfban születtem, ezennel beszámolok a berlini parlament égéséről, amelynek felgyújtásában részt vettem. Barátok tanácsára cselekszem, mert hírek jutottak fülemhez, hogy Göring és Göbbels le akarnak számolni velem. Ha elfognak, akkor Göring és Göbbels meg fogják tudni, hogy ez a végrendelet külföldöm van. Ezennel elismerem, hogy a birodalmi parlament épületét 1933 február 27-én két alvezérem segítségével én gyújtottam fel. A továbbiakban Ernst kijelenti, hogy tettét abban a hitben követte el, hogy segítségére lesz a Vezérnek a marxizmus elleni küzdelemben. Ezután sorra leírja, hogy gróf Helldorf, a berlini utcán hogyan szedte fel a holland Van der Lubbet és hogyan vette rá a merénylet elkövetésére. Van der Lubbe azt hitte, hogy egyedül gyújtja fel az épületet. Este 9 órakor kezdte meg munkáját, de félórával azelőtt Ernst már munkához látott. Civilruhába öltözve gumicsizmásan hatolt be az épületbe és egy foszforos készítménnyel kente be az asztalokat és székeket, a függönyöket és szőnyegeket pedig petróleummal öntötte le. A merényletről tudomása volt Göringnek, Göbbelsnek, Heinesnek és Killingernek. Az ötlet Göbbelsé volt. Hitler semmit sem tudott a készülő merényletről. — Elviselhetetlen az a tudat, — így fejezi be végrendeletét Karl Ernst — hogy az SA-t azok az emberek árulják el, akik hatalomra juttatták. Ha a méltó büntetés eléri az árulókat, ezt az okiratot megsemmisítem. (T.) * Hogy mi igaz a Le Journal fantasztikusnak látszó szenzációjából és mi nem, azt most nem lehet eldönteni. Könnyen lehetséges, hogy az egész hír német emigránsforrásból származik és így természetszerűen csak a legnagyobb óvatossággal és fentartással lehet fogadni. vetkező: Abban az esetben, ha a szavazás Németországnak juttatná a Saarvidéket, Németország 900 millió papírfrank fizetésére kötelezi magát. Ezzel az összeggel egyenlítiki azoknak a saarvidéki bányáknak az értékét, amelyeket a Versailles szerződés Franciaországnak juttatott. 2. Abban az esetben, ha a szavazás a Saar-vidéket Németországnak juttatná, Németország kötelezi magát, hogy semmiféle megtorlást nem alkalmaz senkivel szemben. Egyforma jogú polgárnak tekinti a Saar-vidék valamennyi lakosát — kivéve azokat a német emigránsokat, akik Hitler uralomra jutása után idevándoroltak. Ezek vagy kötelesek azonnal eltávozni a Saar-vidék területéről, vagy pedig viselniök kell magaviseletükért azokat a következményeket, amelyeket a német törvények előírnak. A Saar-megegyezés a józan ész diadala London, december 4 Az angol lapok feltűnő beállításban közlik a Saar-vidék ügyében történt francia-német megegyezés részleteit. Néhány lap örömmel üdvözli a megegyezést, mint az egyik legkényesebb kérdés sima elintézését és kifejezi azt a reményét, hogy a megegyezés előmozdítja az általános európai helyzet tisztulását A Times vezércikke valószínűnek tartja, hogy több francia-német kérdést hasonlóképpen a józan kiegyezés szellemében lehet majd idővel elintézni. A munkáspárti Daily Herald vezércikke a következőket írja: A megegyezés a népszövetségi rendszer győzelme, de mindenekfelett a francia és a német kormány diadala, amelyek közös győzelmet arattak a béke és a józan ész nevében az előítéletek és a rosszindulatok felett. Európa jövője tekintetében nem lehet ennél kedvezőbb előjelet elképzelni. Csak az emigránsoknak nincs kegyelem Párizs, december 4 (Az Est külön tudósítójától) Az események középpontjában ma kétségtelenül az a rövid római távirat áll, amely hírül adta, hogy Németország és Franciaország megegyezett a Saarvidék kérdésében. Az eddig kiszivárgott hírek szerint LUKÁCS DUNABART V., Wilim ucca 2 |istánként Palos ay€rzsi a Magyar Színház volt tagja, előadó-művésznő M. B. Tommy és Balogh jazz-duettje Délutánonként uzs m-zen a megegyezés az egész vonalon megtörtént. A megegyezés főbb két pontja a kö tfWWVWVWWtfVWVWWWWVtfi Inkább, mint valaha! Kímélje szívét és idegeit, no meg az erszényét is. Igyon tehát Kathreiner malátakávét valódi Vranck kávépótlékkal. Hangpárbaj egy német templomban Berlin, december 4 (Az Est külön tudósítójától) Példátlanul izgalmas istentisztelet folyt le vasárnap a schönebergi Apostelkirche-ben. A templom zsúfolásig megtelt. A nagy érdeklődést az keltette, hogy Rabenau lelkész, akit ellenzéki magatartása miatt a nácik régebben félreállítottak, most ismét a szószékre lépett. Van azonban az egyházközségnek egy hivatalos, náciérzelmű papja is. Mindenáron meg akarta akadályozni, hogy Rabenau megtarthassa istentiszteletét, ötvenhatvan hívével együtt a templom első soraiban helyezkedett el, majd még mielőtt Rabenau belépett volna, az oltár elé lépett és felolvasta a birodalmi püspök nyilatkozatát, amely az ellenzéki papokat megbélyegzi. Az incidens után bevonult a templomba Rabenau lelkész két paptársa kíséretében. Az egybegyűltek tiszteletteljesen felállottak. Rabenau felszólította Peterst, az oltárnál álló náci papot, hogy ne akadályozza az istentisztelet megtartását. Peters kijelentette, hogy nem távozik az oltártól. Ekkor Rabenau a hívők seregéhez fordult és megkérdezte, hogy kit akarnak meghallgatni, őt vagy Peterst. — Rabenau lelkészt akarjuk — kiáltotta a sokszáz hivő. Rabenau ekkor az általános izgalomban ismét felszólította Peterst, hogy távozzék az oltártól. Peters a helyén maradt. Rabenau ekkor a szószékre lépett. A hívők zsoltárt énekeltek. Az orgona hallgatott. Amikor azután Rabhenau beszélni kezdett, az orgonista, aki Peters embere volt, teljes erővel rázendített, úgyhogy elfojtotta a lelkész szavát. A következő pillanatban Peters kezdett beszélni, mire a felháborodot hívők zsoltárra zendítettek rá. Ez többször megismétlődött. Ha Rabhenau beszélt, az orgona kezdett zúgni, ha Peters beszélt, a hívők harsogták zsoltáraikat■ Ez a példátlan hangpárbaj annyira felizgatta a hívőket, hogy sok asszony hangos zokogásban tört ki. A templom előtt hatalmas tömeg verődött össze és feszülten figyelte az eseményeket. Peters végül ismét rákezdett prédikációjára. Ekkor a hívők köréből szavalókórus hangzott fel: — Ne vedd az Űr nevét hiába ajkaidra, mert az Úr megbünteti azokat, akik nevével visszaélnek. Ekkor Rabhenau, aki nem akarta, hogy a harc elfajuljon, felszólította a híveit, hogy hagyják el a templomot és igyekezzenek a papiak udvarára. A hívek nagy serege el is távozott, mindössze 63 ember maradt a templomban, hogy meghallgassa Peterst. A többiek a templomudvarban áhitatos hangulatban tartották meg az istentiszteletet. (United Press) Zsarolásért elítélték Kreuger volt vezérigazgatóját Bécs, december 4 (Az Est bécsi szerkesztőségétől) A büntető törvényszék vegyes tanácsa három évi szigorított, fogházra ítélte dr. Reifer Arnold 60 éves vegyészt s az ítélet végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. Reifer a Krexiger-konszern bukása előtt a svéd gyufakirály egyik vállalatának vezérigazgatója volt Félmillió svéd korona végkielégítést biztosított szerződése, de ezt az igényét a tönkrement vállalatok felszámoló bizottsága s annak élén Torsten Kreuger, a gyufakirály öccse, nem ismerte el. A követelés visszautasítása után Torsten Kreuger névtelen levelet kapott, amelyben megfenyegették, hogyha haladéktalanul nem helyez letétbe egy svájci banknál 50.000 svájci frankot, akkor nyilvánosságra hozzák a bécsi rendőrség egy jegyzőkönyvét és leleplezik őt, hogy büntető eljárást folytattak ellene Bécsben egy anya bűnvádi feljelentése alapján, akinek 13 éves kislányával erőszakoskodott. Torsten Kreuger zsarolás miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen és a bécsi rendőrség, amelynek tudomására hozta, hogy dr. Reifer Arnold volt igazgatóra gyanakszik, megállapította, hogy tényleg ő írta a névtelen fenyegető levelet. MMVWWWWtWWWWWWWWWI 7. oldal