Az Est, 1935. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1935-04-14 / 86. szám
6. oldal Heltai Jenő neve fénylik ton a Vígszínház színlapján. Mint Baudelaire, ő is büszkén hirdetheti, hogy nem a színek, hanem az árnyalatok művésze. Teli tüdővel szívja az élet levegőjét, de íróasztala ott állhatott eddig valahol magasan az elefántcsonttoronyban, ahová a lárma, tülekedés, kavargás az élet nemesebb párlataként szivároghatott föl hozzá. Ma éppen azzal lép megint feljebb, hogy írási közben is itt lenn marad. Ismerjük az életből és irodalomból a megejtett lánynak és annak a megszorult, fiatalembernek történetét, aki magasabb érdekből vállalja a születendő gyermek törvényes apaságát. Deaz élet komisz kényszere és a becsület utáni honvágy külső és belső drámai harcában az író hangja itt már nemcsak emberivé ás költőivé halkul, hanem maivá és harcosabbá is hangosodik. Az új fiekai nemcsak mosolyog, megért és megbocsát, hanem együttérez, vérzik és lázadozik. Ezért szeretem minden eddigi darabjánál is jobban a »Jó üzlet«-et. Szerencsés író, aki önmagának, a választottaknak és a nagy tömegnek egyszerre írhat. És szerencsés szerző, akinek Darvas Lilije is van. Aki évek óta nem látta ezt, a ragyogó asszonyt, az elláthatja-a száját, hogy mennyit tanult azóta ott kinn másoktól, de főként önmagától. Kápráztató virtuóza és ihletett művésze a tulajdon lénye tüneményes eleven hangszerének. Hegedűs Tibor rendezése kitűnő megérzéssel, köréje csoportosítja a többi alakot és Ágay Irén őszinte egyszerűsége a legnememesebb előkelőség, Makay Margit viharos grófnője a legharsányabb kacagás. Peti párszavas feladatában mély és mulatságos, mint egy klasszikus bohóc. (Hbó) Amikor Rózsahegyi Kálmán „Az Est röpcédulákat dobált Rózsahegyi Kálmán meséli: — Éppen huszonöt évvel ezelőtt történt, két nappal Az Est első számának megjelenése előtt. Hárman ültünk a Magyar Színház egyik páholyában. Operettet játszottak és az első felvonás után, amikor világos lett a nézőtér, száz meg száz rögcédulát dobáltunk a földszintre a páholyból. Az Est reklámcéduláit. A közönség meglepetten kapkodta a fehér-kék röpcédulákat és mire ledobáltam valamennyit, bejött a páholyba egy rendőrtisztviselő és felelősségre vont. Persze semmi bajom se történt. 1935—36: hármas jubiláns év a Vígszínházban A Vígszínház következő évadja során három jubileumot fog: 'ünnepelni, amely történetesen összeesik. Májusban jubilálni fog maga a színház: akkor lesz négyvan esztendeje, hogy megnyitotta kapuit. A másik két jubileum személyi:' tizenöt éve lesz, hogy Sloboz Imre igazgatója a színháznak és huszonöt éve, hogy Jób Dániel művészeti igazgatót, mint rendezőt a színház tagjai sorába szerződtették. . S-Zínésznők, adifi „Csz.&t“-tel nőtted fel Nagyszabású, gyermekelőadást készül rendezni a Vígszínházban Lakner Artúr gyermekszínháza a színészjóléti intézimények és a nyugdíjas színészek javára. Ebben az előadásban olyan színésznők fognak résztvenni, akik az utóbbi 25 évben gyermekszííésznők ágáltak,tehátyAz Esti-tel együtt nőttek fel■. Az előadásban közreműködik: Lrpathy Hanna, Gaál Franciska, Bársony Rózsi, Belle Gabi, Retek Marika, Bulla Elfila és Szombathelyi Blanka, valamint a mostani két gyerek-primadonna, Szécsy Hédi és Váradi Kató. Ifj. báró Wlassics Gyula az állami színházakról Ifj. báró Wlassics Gyula A kultuszminisztérium h. államtitkárához, ifj. báró Wlassics Gyulához azzal a kéréssel fordultunk: mondja el véleményét az állami színházak jövőjéről. A művészeti ügyosztály legfőbb vezetője kérdésünkre a következő választ adta: — Arra a kérdésre óhajt tőlem választ a huszonötéves Az Est: milyennek látom az állami színházak, az ötvenéves Operaház és a közel százéves Nemzeti Színház jövőjét? — Talán lett volna olyan időpont a múltban, amikor ez a kérdés kényelmetlenül hatott volna, de ma, amikor valóban minden okunk megvan a közönségünkbe vetett komoly hitre, teljes bizalommal nézhetünk a jövő elé. Mert a régi hű törzsközönség mellett, amelynek életszükséglete a nemes szórakozás és amely nagy áldozatokkal fentartott két állami színházunk boldogulását dicséretes felbuzdulással baráti szervezet alakítása útján is igyekezett segíteni, új közönséget látunk izmosodni, amely telve van a művelődés vágyával. — Az Operaháznak iít névtelen barátai támadtak a népművelési előadások szervezett táborában és a Nemzeti Színház szűknek bizonyult az impozáns arányokban kibontakozó munkáselőadások tanulni akaró tömegeinek. Ez az új rétegeket vonzó éreklődés új feladatok elé állít, új szárnyakat ad és megnyíló széles távlatokra világít rá. — Az állami színházaknál nincs közönségkrízis, — ez a jövő legbiztosabb záloga. Radnai Miklós az Operaházról Radnai Miklós — Az Operaház félszázados itmenei, olyan képet mutat a magyar énekművészet fejlődéséről, amelyet nem a jószándék, csak a tehetség tud felmutatni. Mostoha viszonyok, tengernehézség közepette haladt eddig is a maga útján a magyar operaszínpad, bizonyára eljut nemzeti elszigeteltsége mellett is az általános el- és felismerésig. Változatlanul előtérben áll a sok tekintetben már sajátosan magyar táncjáték, amelynek külföldön való bemutatása olyannyira megérett, hogy a sok meghívásnak szokásos nehézségeit kell csak leküzdeni, vagyis csak az anyagi kérdést kell tisztázni. — énekeseink sokfelé eljutottak már a nagyvilágban, követni fogja őket rövidesen az egész együttes bemutatkozása külföldön. Új félszázadunk küszöbén tehát — ha a jelek nem csalnak — nemcsak hazai, hanem külföldi elismerés is vár az Operaházra! Voinovich Géza a „Stuart Máriádról is két magyar újdonságról Voinovich Géza— A Néihsefi Színház hátralévő ideje évadzárásig, június 20-ig, tulajdonképpen három darab előadását jelenti, — mondotta nekünk Voinovich Géza, a Nemzeti Színház kormánybiztosa. — E három darab előkészületei folynak a színházban. Elsősorban a »Stuart Mária« új előadását próbáljuk, amely az osztrák-magyar kultúrközeledés dokumentuma lesz. Hermann Röbbeling, a Burgszínház igazgatója, az ifj előadás rendezője, bebizonyította nekünk, hogy amit Schillerben elavultnak, pókhálósnak hittünk, az maga az élet, az elevenség. Az illusztris művész munkájában minden szónak jelentősége van és minden helyzetnek komoly dramaturgiai értelme. A második darab Lengyel Ernő rendkívül érdekes »Császárparádé« című történelmi színjátéka. A harmadik Thüry Lajos »Az új vár című drámája. Vasárnap, 1935 április 14 Tízsz e heti olcsó színházi előadásainak műsora: 1 Szombat, április 13-án H MAGYAR SZÍNHÁZ: SZENTPÉTERVÁRI (81, KIRÁLY-SZÍNHÁZ: MONTMARTREII IBOLYA 18). ROYAL ORFEUM: GÖRBEI- KÖRBE (80). KOMÉDIA KABARÉ: GRAND- GUIGNOL (9). Vasárnap, április 14-én ** VÍGSZÍNHÁZ: REMÉNYSÉG (3% d. u.) MAGYAR SZÍNHÁZ : SZENTPÉTERVÁR (3% d. u. és 8 este). PESTI SZÍNHÁZ: I.O. VAGIAS ÜGY (4 d. u. és 8 estei KIRÁLYSZÍNHÁZ: MONTMARTREI IBOLYA 6'/1 n) d. u. és 8 este). VÁROSI SZÍNHÁZ: LEÁNYÉS VÁSÁR (4 d. u. és 8 este). ANDRÁSSÁG ÚTI (a SZÍNHÁZ: GERALDINE (4. d. u. és 9 este). A KAMARASZÍNHÁZ: SZÁZHUSZAS TEMPÓ! II (8). BETHLEN-TÉRI SZÍNHÁZ: KATZA BÁCSI (SV.). ROYAL ORFEUM: GÖBBES KÖRBE (4 d. u. és 8% este). KOMÉDIA - KABARÉ: GRAND-GUIGNOL (4% d. u. és 69 este). Hétfő, április 15-én bELVÁROSI SZÍNHÁZ: A VALLOMÁS (B). PESTI SZÍNHÁZ: ÜGY (8). KIRÁLYSZÍNHÁZ: MONTMARTREI IBOLYA (8). ANDRÁSSY-UTI SZÍNHÁZ: GERALDINE (9). TERÉZKÜRÚTI SZÍNPAD: SZENZÁCIÓS KIADÁS (9). BETHLEN-TÉRI SZÍNHÁZ: KATZ BÁCSI (8V2). KOMÉDIA KABARÉ: REPRISE-MŰSOR (9). Kedd, április 16-án KIRÁLY-SZÍNHÁZ: MONTMARTREI IBOLYA (8). ANDRÁSSY-UTI SZÍNHÁZ: GERALDINE (9). KAMARASZÍNHÁZ: SZÁZhuszas tempó! (8). komédia kabaré: REPRISE-MŰSOR (9). Szerda, április 17-én BELVÁROSI SZÍNHÁZ: EGY ASSZONY HAZUDIK (8). PESTI SZÍNHÁZ: LOVAGLÁS ÜGY (8). KIRÁLY SZÍNHÁZ: MARTREI IBOLYA (8). ANDRÁSSY SZÍNHÁZ: GERALDINE (9). TERÉZKÖRUTI SZÍNPAD: SZENZÁCIÓS KIADÁS (9). BETH-ELEN TÉRI SZÍNHÁZ: KATZ BÁCSI (8%). KOMÉDIA KABARÉ: REPRISE-MŰSOR (9). Mindezekre a előadásokra AZ EST-lapok olvasót isen kedvezményes, leszállított helyárú jj jegyeket válthatnak a kiadóhivatal Üzlethelyi síjében. VII., Erzsébet körút 18—20 szám alatt, g G (Tel.: 438-88), továbbá AZ EST-lapok fiókjaiban: KONCERTNÉL. Váel ucea 28. (Tel.: g 71 884—61). TOLDY LAJOS könyvkereskedésében F8 ueca 2. szám. (Telefon: 533—94) és HALASZTI FERENC propaganda Irodájában Eötvös tér 2. (Telefon: 810—81). délelőtt 9 órától délután 6 m 30 óráig Vasárnap csak AZ EST kiadóhivatalában • d. e. 9—12-ig. IQ 6«3MvS~5»3MVS 6»2Mra6£S2Mr3»2Mra‰5£S2MVa6»2Mra‰5132MVS·5»21M 30 MOST 25 ÉVE Valóban olyan jók voltak azok a régi jó idők? — Mit tudjátok ti, — mondja az egykori színigazgató, a nyugdíjas színész, az elnémult szerző a mai fiataloknak a klubban vagy a kávéházban, — mit tudjátok ti, mi volt itt a régi jó időkben?Near is olyan régen, csak a nagy háború előtt. — A szerzők kiszt az élen Herczeg, Molnár, Bródy; a komoly muzsikában szárnyaikat bontják Bartók, Kodály, Dohnányi; a könnyűzenében Lehár, Kálmán, Jacobi, Kacsóh, Szirmai... Az Operában Kerner, Vasquez, Burrián, Anthes, Takács, Ney Dávid; a Nemzetiben Jászai, Márkus, Újházi, Szacsvay, Petites; a Vígben Varsányi, Hegedűs ; az operettben Pálmay, Küry, Pedák, Petráss ... Mit tudtok ti a pesti színház aranykoráról?... Az emlékezők nem emlékeznek roszszul. Csak amikor a múltba méláznak, nem jut eszükbe, hogy festett ez az aranykor a valóságban? Mit adott p például most huszonöt éve, 1910 április fölkén, amikor »Az Est« első száma megjelent, Budapest hat színháza? Most huszonöt éve... 1910 április 15-én a hat pesti színház közül egyikben sem játszottak magyar darabot. A Nemzeti Színházban premier volt: Louis Réniére vígjátéka, a »Papillon, a kőfaragó« került bemutatóra (Csillag Teréz, Aczél Ilona, Váradi Aranka, D. Ligeti Juliska, Gál, Kürthy, Somlay, Bartos, Rajnai és egy Sugár nevű akadémiai növendék fellépésével). Az Operaházban »Az afrikai nő«-t, Meyerbeer operáját játszották. (Fernhals Frigyes, mint vendég, Nelusko szerepében, Vasquez, Szilágyiné-Bárdossy, Lunardi, Pichler, Kornai, Venezell, Erdős, Kertész. Karmester: Benkő Henrik.) A Vígszínházban Nancey és Armont bohózata, a »Theodore és Társa« volt műsoron. (Csortos a címszerepben, Varsányi, Fenyvesi, Vendrey, Szerémy, Taporczai, Tihanyi, Sarkacs, Kazaliczky.) A Magyar Színházban Roda Hoda és Bossier katonadarabja, a „CSákó és Kalap” került színre (Forrai Rózsi, Mészáros Gizella, Báthory Gizella, Törzs, Németh József, Szirmai, Sebestyén Géza, Papp, Vágó, Körmendy, Papír, Réthey, Csiszár, Dobi, Z. Molnár, Taglay, Vandory.) A Király-színházban már csak néhány nap választotta el századik előadásától Willner és Bodansky operettjét, a »Luxemburg grófjá«-t, Lehár Ferenc zenéjével. (Petráss Sári, Váradi Ili, Erdei Berta, Király, Rátkai, Kovács.) A Városligeti Színházban Offenbach operettje, az »Orfeusz a pokolban« szerepelt a színlapon. (A címszerepben Pilinszky Zsigmonddal. Másnap lépett fel századszor Küry Klára »Az erdészlány« című osztrák operettben.) A hetedik színházban, a budai Várszínházban nem volt előadás. Molnár Ferenc premier az ÚJ Andrássy úti Színházban Csütörtökön, április 18-án először, A CUKIJÁSZNÉ Színmű öt képben. MENYEGZŐ Vígjáték egy felvonásban. Főszereplők: Tőkés Anna, Törzs Jenő, Kabos Gyula, Gőzön Gyula, Kertész Gezső, Boross, Pettin, Szombathelyi Blanka, Bársony Erzsi, Batsányi Paula