Az Est, 1935. november (26. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-28 / 271. szám

Csütörtök, 1935. november 28. ^z€sf* Tyúk-liba-kacsa hangjáték a tenyészállatvásártelepen Holnap nyílik meg a baromfikiállítás — Az Est tudósítójától — A Baromfikiállítás elsősorban hang­játék. Kukorékolnak a kakasok, gágognak a libák, hápognak a kacsák, kotkodácsol­­nak a tyúkok, pötyögnek a gyöngytyúkok, huhognak a puskák és hallgatnak a nyú­lik. A villamosmegállótól a Tenyészállat­vásár telepéig még jó hosszú az út, de már onnan hallani a kiállított tárgyak hangversenyét. Bent a telepen már nem is lehet emberi hangon beszélni. Ha hangnak nem is, de látványnak min­denképpen szívderítő az ezerkétszázötvenhat baromfi. Szebbnél szebb kakasokat láttunk, fehéret, tarkát, bóbitást — különö­­sen a bóbitás gyönyörű. Valóságos krizan­tém a feje. A tyúkok­­pedig szédítően na­gyok. Tojógépek. A ladák itt is erősen kollektív életet élnek. Mindent megbeszélnek, mindent közölnek egymás­sal és mindenkiről mondanak valami csú­nyát. A kacsák csendesebbek. Van néhány példány, amely valósággal remekműve a lúd-, illetőleg a kacsaköltészetnek. A galambok szelídek és jóltápláltak. Szemlátomást híz­nak. Szépek. Gyönyörűek. Néha turbókél­nak. Néhány példány olyan remek, hogy a kiállítás külföldi látogatói között is feltű­nést fog kelteni. A nyulak csoportja szinte valószerűtlenül kedves. A világ legfinomabb kalapjai és nyakkendői ágaskodnak itt a ketrecekben. Gróf Károlyi Józsefné angora,nyulas csupa óriási púder­pamacs. Itt vannak a puskák is. Kissé zavartak és mérgesek, kínos a szekszepiljük. " Óriásak, léptük alatt do­bog a ketrec alja. Külön látványosság a gödöllői minta­gazdaság baromfikiállítása. Csupa remek­mű minden darab, még festeni is nehéz ilyen szép libákat, kacsákat és kakaso­kat. Az egyik olyan kövér, mintha kita­lálták volna. Nagy sikere lesz a baromfikiállításnak, amely holnap nyílik meg. RÁDIÓ „Aida“ az Operaházból Védekezés a légi támadások ellen Szerda: Budapest I.: 4.10 Diák falóra. — 5.00 Tároga­tó. — 5.25 Incze Kálmán: Magyarország védekezése légi támadások ellen. — 5.55 Szalonfötös. — 6.55 Halász Gábor: Írók az országban — 7.30 »Aida« az Opera­házból. — 11.05 Cigányzene. Budapest II.: 6.00 Kosztolányi Dezső: A Ham­letról. — 7.20 Komoróczy György: Élet a régi magyar uradalmakon. — 8.30 Cigányzene. Külföld. »Trisztán és Izolda« (Bécs 7.30). »Eugen Onegin« (Beromünster 7.50). Stra­ vinszki: »ödipusz király« (Prága 9.8). Chopin est (Varsó 9.00). Csütörtök: Budapest I.— 6.45 Torna­ — 10.20 Felolvasások. — 12.05 l­ovassy Edit énekel. — 1.00 Bertha­sscalonzenekar. — 4.10 A háztartásról. —­ 5.60 Föld­­mívelési előadás. — 5.30 Cigányzene. — Közben 6.00 Angol nyelvoktatás. — 6.50 Eder Antal: Emlékezés Matlekovits Sándorra. — 7.20 Bécsi zene Bécsből. — 9.15 Részletek a »Királynő huszárja« c. filmből. — 9.25 Mohácsi Jenő német előadása. — 9.55 Tánclemezek. — 10.20 Brahms­­chst: Dolmány! vezényel, Lina Márta hegedül. Budapest II.: 5.05 Tánclemezek. — 6.20 Katona Józsefről. — 6.50 Vig György szakszolonozik. — 7.25 Hanglemezek. Külföld. »Le Maschere« (Róma, 8.50). Szimfónikus est (Varsó, 10.00). Gustav Fröhlich frakkos filmje: B társánál Im­ao A népszerű filmbonvp­án izgalmas kalandorszerepben. Partnerei: Heinrich George és Rose Strassner Pál ACE ^ ix®*1 CASINO a Harmónia-film II György király újra elhagyja Görögországot, ha a pártok nem kötnek békét Athén, november 27 (Az Est külön tudósítójától) A politikai vezérek sorában Theo­­tokis volt külügyminisztert is fogadta tegnap a király, aki ezelőtt Tszaldaris előbbi miniszterelnök jobboldali szél­sőséges pártjához tartozott, de leg­utóbb Kondilisz miniszterelnökhöz csatlakozott. Theotokis után Metaxas, a royalista párt egyik vezére jelent meg audiencián a király előtt, mára pedig a köztársasági párt vezetői és Zo­­fulos szabadelvű vezér kapott meghívást. Úgy tudják politi­kai körökben, hogy György király széles alapon álló nemzeti, kormányt akar kinevezni, amely magában fog­­lalja a monarchisták szélső jobbszár­nyától a köztársaságiak balszárnyiig az összes pártárnya­lato­kat, ha­ pedig ez a terve nem sikerülne, akkor hivatalnokkormányt nevezne ki, amely az új választásokat­ k­e­res­ztül vinné. Nyíltan beszélik politikai körök­ben, hogy a király az eddigi kihallga­­tások során nem titkolta azt az eltö­­kélt szándékát, hogy ismét elhagyja az országot, ha a pártvillongások nem szünnek­ meg. SWWWWWIWWWWWWHWWWWWHWWWWWWWWWW­UWf Goetz A német nép története Mióta a Krisztus előtti második szá­zadban a cimberek és teutonok le­ereszkedtek az Alpok lejtőin és bemu­tatkoztak Európának, a német nép mindig legnagyobb rejtélye maradt ennek a világrésznek. A hatalmas ter­metű szőke harcosok megkeresztelked­­tek s a többi európai néppel együtt haladtak a nagy történelmi mozgal­mak írtjain, sokszor az élre is kerül­tek, de volt bennük valami más is, valami idegen, valami titokzatos tar­talék, ami a maga külön életét élte az európai történelem sötét és ragyogó takarója alatt. Ezt jól érezték úgy ők maguk, mint Európa többi lakói. A németekben a kiválasztottság tudata s a jövő nagy­ság­vágya és reménye ébredt ebből az érzésből, a többiekben pedig gyanak­vás, bizalmatlanság és félelem. Európa fenegyereke lett Németor­szág, zseniális, de furcsa és megdöb­bentő kilengésekre kész fenegyerek. Története csodálatos keveréke a szel­lem tündöklő hőstetteinek s a legkülö­nösebb, legvadabb borzalmaknak. Goetz könyvében ■megelevenedik s egész forró színpompájában hömpö­lyög ez a történet. Egymásután me­rülnek fel a múltból a keményfából faragott zord germán fejek, a harco­sok, papok, költők, jogászok, muzsiku­sok, filozófusok fejei. Minden a maga egyéni gazdag életét éli itt. Talán egyetlen szürkén általános sor sincs az egész könyvben, a politika és gaz­daság hullámzásai elválaszthatatlanul egybeolvadnak az ösztönök és érzések színes viharzásával. Goetz nem is pró­bálja fakó formulákba zárni a német titkot, hanem a maga élő mivoltában érezteti meg velünk. Elbűvölő nagy riport a múltból ez az új német történet. Mintha a ma­ga szemével látott volna mindent a szerző, amit leír, mintha maga inter­júvolt volna meg minden szereplőt. Az élmény friss hamva van ezeken a régmúlt vagy egészen friss esemé­nyeken. A hang, amelyen Gootz szól, erős és határozott, mint az ismeretek szilárd alapján áll tudós hangja, de egyúttal színes és hajlékony s széles skálát jár be a gúnytól a lelkese­désig. Németh Andor fordítása pedig mindenben méltó az eredetihez. (n y —s) Új hidat a Duna fölé, vagy alagutat a Duna alá? — Az Est tudósítójától — Három évvel ezelőtt alakult meg Harrer Ferenc elnöklete alatt a város­­fejlesztési külön bizottság, amely Bu­dapest fejlesztési programját készíti el. Ma délután a bizottság ülést tart és azon általános közlekedési kérdése­ket vitatnak meg. Harrer Ferenc ja­vaslata az, hogy a Hakó uccákat­ éle­sen meg kell különböztetni a »forgal­mi uccáktól«. Erről a problémáról százoldalas tanulmányt készített. A bizottság foglalkozik majd azzal a kérdéssel is, hogy nincs-e szükség a Lánchíd és Margithíd közötti Du­­na szakaszon egy új hidrál Harrer Ferenc szerint, ha itt új hidat épí­tenének, az rontaná a városképet és éppen ezért helyesebb és célszerűbb volna a közlekedést Itt egy Duna alatt építendő alagút­tal lebonyolítani. Az új alagút kiindulópontja a volt Nyúl­ kaszárnyánál lenne, a pesti ol­dalon pedig a képviselőháztól észak­ra a Tisza István-szobor környékén. A gondolat érdekes, de megvalósí­tására előreláthatóan rövid időn belül nem kerül sor, mert egy Duna alatt". VWWWWWVWWWWWWVVVV Ivókúrára János a megbízható gyógyfóesettfufi 7. oldal. alagút építése rendkívül sokba kerül. A múlt évben gondoltak már arra, hogy Óbudát a Hungária körúttal alagúttal kötik össze, azonban ezt a tervet is elvetették, mert az alagút­­építés háromszor annyiba kerülne, mint egy híd építése. WWWWWWWWWWWWWWWWI Miért vesznek most oly sokan állami sorsjegyeket?" Mert egy sorsjegy ára csak 3.­ P és csak 1 húzási nap, december 5-én. " Miért­­ próbálja ki szerencséjét Ön is? Mert sok nyereményen kívül 40.000, 20.000,10 000 pengőt is lehet nyerni és egyúttal jótékony in­tézményeket is támogatok

Next