Az Est, 1937. november (28. évfolyam, 249-272. szám)

1937-11-21 / 265. szám

c. oldal. József főherceg pőre — Levél al szerkesztőhöz — Tekintetes Szerkesztőség! Ő királyi fensége József főherceg tábornagy úr megbízásából a következők közlését kérem: Az Est folyó évi 264. számában cikk jelent meg, a többek között a következő állítással: »A trianoni békeszerződés 1921 július 31-én nyert kihirdetést. Ez a szerződés intézkedik a volt uralkodócsalád összes magánjavairól, ezekről az intézkedésekről a főherceg dr. Molnák Dömének adott megbízása idején már tudott, tehét tisztában kellett lenni azzal, hogy a kisjenői belsőségek megvétele a vevőkre nézve kockázattal járhatott.« Ezzel szemben meg kell állapítanom a következőket: 1. Az 1921. évi július 31-én kihirdetett trianoni békeszerződés 191. §-a a többi között olyképpen intézkedik, hogy az utódállamok tulajdonjogilag megszerezhetik a volt uralkodó család összes magánjavait is. Ennek folytán világosan és határozottan meg van állapítva, hogy nem a volt uralkodó család egyek tagjainakmagánvagyona, hanem a volt uralkodó család családi vagyonának tulajdonjogát szerzik meg az utódállamok. Minthogy pedig az ő királyi fensége tulajdonjogát képezett kisjenői uradalom nem képezte a volt uralkodó család családi vagyonát, kétségtelen dolog, hogy ennek az uradalomnak a tulajdonjogát az utódállam, a jelen esetben Románia, meg nem szerezhette. 2. Mindezeken kívül az aradi törvényszék az 1921 július 30-án megjelent román agrárreform-törvény értelmében lefolytatta a kisjenői uradalomhoz tartozó belsőségek tekintetében azt az eljárást, amelynek alapján megállapította, hogy a Kisjenő községében fekvő belsőségek, amelyek a királyi fensége által utóbb el lettek adva, kisajátítás tárgyát nem képezhetik. 3. Kisjenő községe saját ranga is érrti, hogy a község területén fekvő bizonyos belsőségek ő királyi fensége általrészben a községnek, részben egyes községi lakosoknak adassanak el. Már most arra való tekintettel, hogy a trianoni békeszerződés 191. §5-a értelmében a kisjenői uradalom nem képezhette elkobzás tárgyát, másrészt arra való tekintettel, hogy az aradi törvényszék az általa lefolytatott eljárás eredményeképpen megállapította, hogy a szóbanforgó kisjenői uradalomhoztartozó belsőségek kisajátítás tárgyát nem képezhetik, végre arra való tekintettel, hogy Kisjenő községe saját maga kérte a szóbanforgó belsőségek eladását, ő királyi fensége nem zárkózhatott el az elől, hogy e kérésnek eleget tegyen és felhatalmazta dr. Molnák Döme seprösi ügyvédet, hogy a vonatkozó adásvételi szerződéseket helyette és nevében aláírhassa. ■ 4. Ezen adásvételi szerződések alapján atulajdonjog a vevők javára telekkönyvileg bekebeleztetett és ilymódon az adásvételi ügyletet szabályszerűen bonyolították le. 5. 1922. év augusztus havában azonban megjelent a kisjenői uradalomban egy román bizottság, amely kijelentette, hogy az egész uradalmat a román állam javára elkobozza. Ez az elkobzás azonban nem érintette azokat a kisjenői belsőségeket, amelyek ő királyi fensége által eladattak és máris harmadik személyek telekkönyvi tulajdonát képezték, 16. De 1924-ben megjelent egy rendelet, amelynek értelmében azok a kisjenői belsőségek is elkoboztattak, amely belsőségek a királyi fensége által harmadik személyek részére máris eladattak. A fentiek alapján ennélfogva meg kell állapítanom, hogy akkor, amidőn ő király- fensége Kisjenő községének megkeresésére a Kisjenő község határában fekvő belsőségek eladására a község kérelmére a megbízást dr. Momnák Döme ottani ügyvédnek megadta, tudomása nem lehetett arról, hogy a kisajátítás alól, nálps felmentett belsőségek a román állam által utólag el fognak koboztatok. Teljes tisztelettel dr. Pekár Imre mz€st Vasárnap, 1937 november 21. mWHWW>IWIWW»WWWWWWmv*WWWWI>WWIlW»WW«»WM*WWM> T örténelmi előleg A szónok, aki a felsőházi javaslatot elfogadja, az ellenzéken áll, — sőt egy ellenzéki párt vezére, Eckhardt Tibor. Ritka eset — de ritka a helyzet is. A kisgazdapárt vezérének állásfoglalása nem a napirenden levő javaslatnak szólt, amelyet erőteljesen bírált — és elfogadott, de szólt egy majdan következő javaslatnak — a titkos választójognak szólt, a választójogi reformnak, amely már a mostani vitában is előrevett... ne mondjuk árnyékát, hanem fényét, hiszen ha árnyékát vetette volna előre, Eckhardt nem fogadja el a jelenlegi javaslatot. Nem egyszer előfordult már, hogy az ellenzéki szónok méltat egy javaslatot, de »pártállásánál fogva« és »miután bizalmatlansággal van a kormánnyal szemben«, nem szavazza azt meg. Most megszavazta, pártállása ellenére. Megszavazta bizalomból — a kormány választójogi politikája iránt. Nem is vitás, hogy ezzel az állásfoglalással a független kisgazdapárt vezére áldozatot hozott, de áldozatot a pártközi békéért és az egész közélet békéjéért, amelyért különben az ellenzékről is sokkal többet tett, mint igen sokan a kormánypártról; legfőképp pedig áldozatot hozott a választójogi reformért, amely az ellenzék egész politikájának előterében áll, amely megéri számára, ha kell, a harcot, de megéri — ha kell és amíg lehet, a békét is. Ma már az a helyzet, hogy bármilyen javaslatról van szó, a választójogi javaslatról is van szó — ez szabályoz bizalmat és bizalmatlanságot, és Eckhardt túl bizalmon és bizalmatlanságon, túl kormánypártiságon és ellenzékiségen, valósággal történelmi hivatászerűen csak ezt nézi, csak ezt látja, ez vezeti, ez irányítja, a magyar nép megerősödése, a titkos választásból született parlamentarizmus megerősítésén keresztül. Mostani állásfoglalása, mint maga is mondta, előlegezett bizalom — és gondolni sem szabad arra, de nem is lehet arra, hogy ez az előleg elveszhet. Sportügyekben fontos kihallgatáson fogadta a kormányzó Hóman Bálintot — Az Est tudósítójától — Hóman Bálint kultuszminiszter ma délelőtt 10 órakor kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál: jelentést tett az államfőnek a sportcsarnok, valamint a nyitott sportuszoda építkezésének most befejezéséhez ért előmunkálatairól és a nemzeti stadion ügyének állásáról. Mint hivatalosan közük, Horthy Miklós kormányzó azt az óhaját fejezte ki a kultuszminiszter előtt, hogy már most gondoskodjék a székesfőváros és a székesfővárosi közmunkatanács bevonásával a nemzeti stadion és az egyéb központi sportintézmények létesítéséhez szükséges nagyobb terület kijelölésétől, ahol az intézmények a megfelelő fedezet biztosítása esetén felépíthetők lesznek. Elkeseredett sajtóháború két bukaresti szélsőséges újság közt Bukarest, november 20 (Az Est külön tudósítójától) A román sajtóban hosszabb idő óta elkeseredett harc folyik, amelynek középpontjában az Universal főszerkesztője, Stelian Popescu áll. Több bukaresti újság, Popescu politikai ellenfelei, időről-időre becsületbevágó vádakkal illeti a magyarfaló és revízióellenes főszerkesztőt. Alig múlik el hét, hogy olyan cikket ne írnának róla, mely szerint büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekményeket követett el Popescu mindannyiszor hazugságnak és rágalomnak nyilvánította ezeket az állításokat. Mindeddig abból a táborból támadták az Universal főszerkesztőjét, amely politikailag szemben áll vele. Most minden eddiginél élesebben szövegezett vádak jelentek meg az ugyancsak jobboldali, antiszemita és magyarüldöző Lumea Romanesc hasábjain. Ez az újság, amely a jobboldali olvasók és a túlzó nacionalisták kegyeiért harcol az Universallal, Petrescu őrnagy aláírásával példátlan hangú támadássorozatban még gyilkosságai is megvádolta Popescut s azt írta róla, hogy az Universal főszerkesztője a fenyegető bűnügyi eljárás elől külföldre menekült, sőt a bukaresti ügyészség már körözőlevelet is adott ki ellene és megkereste a francia hatóságokat, hogy tartóztassák le. Stelian Popescu jelenleg tényleg nem tartózkodik Bukarestben, de párizsi utazását jóelőre bejelentette. A francia fővárosból levelet is írt, amelyben beszámolt ottani politikai és üzleti megbeszéléseiről. A két túlzó jobboldali román újság harcában egyelőre az a helyzet, hogy az ügyészség ugyan nem adott ki körözőlevelet az Universul főszerkesztője ellen, de két napra betilttatta a »Lumea Romanesc« megjelenését, »alaptalan és a közrendet veszélyeztető« hírek közlése miatt. Hétfőn temetik Rózsaffy Dezsőt, a Szépművészeti Múzeum igazgató őrét — Az Est tudósítójától — Pénteken reggel váratlanul meghalt a magyar képzőművészeti élet egy kitűnősége, dr. Rózsaffy Dezső, a Szépművészeti Múzeum igazgató őre és könyvtárának vezetője. 60 éves volt. Rózsaffyt az utolsó hónapokban súlyos asztma gyötörte, de három nappal ezelőtt még bent járt hivatalában és elvégezte munkáját, hangja azonban már csak suttogó volt. A gégéjére panaszkodott. Tegnapelőtt rosszul lett, tüdővérzést kapott, mire a Fasor szanatóriumba szállították. Egy újabb asztmatikus roham azonban végzett a megrongált szervezettel. A francia-magyar képzőművészeti kapcsolat kiváló képviselője és művelője volt Rózsaffy, aki festőművésznek indult. Münchenben, Párizsban, Nagybányán tanult és 1912-ben jött vissza, hogy a Szépművészeti Múzeum szolgálatába lépjen. Állandó kiállító művész volt, de mint művészeti író volt, legkiválóbb. Petrovics főigazgató támogatásával ő fejlesztette naggyá a Szépművészeti Múzeum könyvtárát, amelyből világviszonylatban is elismert gyűjtemény lett. Rózsaffy orosz nőt vett feleségül, Lempitzky Olga Alexandrovnát és ebből a házasságból három gyermek: Dezső, György és Lucy született. A francia-magyar barátság ápolásáért megkapta a francia becsületrendet is. A Szépművészeti Múzeum ma egyébként a következő gyászjelentést adta ki: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum mély szomorúsággal jelenti, hogy a múzeum kiváló tisztviselője, a magyar művészeti irodalom lelkes munkája és a magyar festőművészet érdemes művelője, dr. Rózsaffy Dezső, a múzeum igazgatóőre, a francia becsületrend lovagja, az Alliance Francaise alelnöke, a Szinyei-Merse Társaság meghívott tagja, a Paál László Művészeti Társaság választmányi tagja stb. november 19-én reggel 8 órakor meghalt. Temetése november 22-én, hétfőn délután 3 órakor lesz a farkasréti temetőben. ie/vwwvA^e^Awyvwwvwwwi Nyílttér E rovatban közöltekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. Ebben a rovatban a hirdetések ára millimétersoronként hétköznap 70, vasárnap 80 fillér. A legkisebb hirdetés ára 7, illetve 8 pengő. A létért való küzdelemben hathatós segítségéig van a dolgozó egyénnek egy -egy pohár természetes Ferenc József keserűvíz reggelenként éhgyomorra bevéve azért, mert ez gyorsan szabályozza a szellemi és testi munkaképességre oly igen fontos bérműködést és anyagcserét. Kérdezze meg orvosát.