Az Est, 1938. április (29. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-09 / 80. szám
2. oldal. Messzemenő flhatalmazások A javaslat voltaképpen kerettörvény: olyan messzemenő felhatalmazást ad a kormánynak, amilyent még magyar kormány soha nem élvezett. Felhatalmazza ugyanis a kormányt arra, hogy rendeleti úton intézkedjék az egész magyar gazdasági élet minden ágazatára vonatkozó probléma megoldása tekintetében, a zsidóság számarányának a gazdasági és kulturális életben való érvényesítése dolgában is. Ezeket a rendeleteket a törvény életbeléptetésétől számított három hónapon belül óhajtaná kiadni a kormány. A javaslat többi intézkedése összefoglalva a következő: 20 szinékos numerus clausus .) Sajtó és színművészeti kamara létesül. Lapkiadó, szerkesztő vagy újságíró csak olyan egyén lehet, aki a sajókamara tagja, színész, színművész, rendező és a színháznak művészeti és segédszemélyzete csak az lehet aki a színművészeti kamara tagja. Zsidók csak olyan arányban vehetők fel e kamarák tagjai közé, hogy számuk a kamara összes tagjainak tehát ne haladja meg. A lapoknál ezt a 20 százalékos arányszámot ugyancsak teljes mértékben érvényesíteni kell. Az ügyvédi, mérnöki és orvosi kamarákra vonatkozólag az a rendelkezés, hogy zsidó mindaddig nem vehető fel, csak 5% erejéig ezek- Oka sokszor nem,ipás Vagy rossz gyomor vagy szorj’ás Gyorssegély : — Igmándi forrás Van kis, probative kit. s a NÉP tagjainak egyöntetű kívánsága, hogy nyilvánítsa ki végre a kormány határozottan és félre nem érthető formában, meddig akar elmenni az egyes problémák, így elsősorban a zsidókérdés megoldása terén és hol az a határ, amelyet megvonni óhajt a maga politikája és a felforgató törekvések között. Ilyen előzmények után ült össze a NEP-nek a zsidókérdés tanulmányozására kiküldött bizottsága, amely voltaképpen érdemleges munkát nem végzett, mindössze anynyi történt, hogy egy szélsőjobboldali képviselőt megbíztak, költözzön ki elaborátumot, amelyben foglalja össze a zsidóságnak a gazdasági életben való elhelyezkedésére vonatkozó statisztikai és egyéb adatokat. Ez meg is történt, konkrét javaslat vagy elgondolás azonban ebben a bizottságban nem merült fel. Tegnap délben akartak a bizottság egyes tagjai javaslatokat előterjeszteni a zsidókérdés megoldására vonatkozólag, erre azonban már nem is került sor, mert megjelent a bizottságban Darányi Kálmán miniszterelnök és Imrédy Béla közgazdasági miniszter, akik közölték, hogy a kormány a leggyorsabb ütemben elkészítette a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb bit ősti áráról szóló törvényjavaslatát, amelyet már a csütörtöki nap folyamán a párt értekezlet elé is fog terjeszteni. Az úgynevezett zsidóbizottság ezzel be is fejezte működését anélkül, hogy bármiféle konkrét javaslatot tett volna, és Mikecz Ödön igazságügyi húszer este ismertette a kormány elgondolásait, de a kamarákba- amíg az egyéb kamarai tagok száma a 80 százalékot el nem éri. b) A gazdasági életben ugyancsak érvényesül a 20%-os arányszám, amennyiben a vállalatoknál értelmiségi munkakörben 20%-nál több zsidót alkalmazni nem lehet és az értelmiségi munkakörben alkalmazott zsidóknak bármi címen kifizetett illetményei évi összege nem haladhatja meg a vállalatoknál értelmiségi munkakörben alkalmazott más egyéneknek bármi címen járó illetményei 20%-át. Az a vállalat, amelyben értelmiségi munkakörben alkalmazott egyének arányszáma ezt az arányt nem fedi, nem vehet fel zidót, csupán az újonnan alkalmazottak 5%-ának erejéig. A kormány még azt a felhatalmazást is kéri, hogy a rendelkezések megszegőit az egyes vállalatok éléről eltávolíthassa, helyükbe a vállalat költségére vezetőt rendelhessen, sőt ilyen vállalatot állami kezelésbe átvehessen. c) A zsidóság kritériumát akként határozza meg a törvényjavaslat, hogy azok, akik 1919 augusztus 1-e után tértek át a zsidó vallásról más felekezetire, a törvény végrehajtása szempontjából zsidóknak tekintendők. Aki ezelőtt az időpont előtt tért át, az nem esik a 20% terhére, valamint azok sem, akik tűzharcosok voltak. d) A gazdasági életben öt, a kulturális területen másfél év a törvény végrehajtásának határideje. A törvényjavaslattal összefüggő minden kérdsben joga lenne a kormánynak rendeleti úton intézkedni. A miniszterelnök intelme A törvényjavaslat alapelveinek ismertetése után még egyszer felszólalt a pártban Darányi Kálmán miniszterelnök, kijelentvén, hogy a kormány ebben a kérdésben elment az észszerű lehetőségek határáig, de nem tűri, hogy saját pártjában bárki a háta mögött rálicitáljon. A javaslatot a párt részéről elsősorban Mecsér András a legmelegebben üdvözölte, hangoztatva, hogy olyan ez a törvényjavaslat a magyar politikában, mint a májusi eső a mezőgazdaságban. A javaslat ellen senki sem beszélt. A párt alkotmányos jobboldala szó nélkül tudomásul vette a bejelentéseket. Sajtórendészeti intézkedések Ötödiknek következett az igazságügyminiszter bejelentése az új sajtórendészeti intézkedésekről, amelyek nagyjában azonosak Lázár Andor volt igazadgügyminiszter tavalyi törvényjavaslatának tervezett intézkedéseivel. Itt van kodifikálva az előzetes cenzúra az időszaki lapokon kívül eső nyomtatványokra vonatkozólag és ebbe a javaslatba foglalt a kormány még egy nagyjelentőségű intézkedést: a miniszterelnökség által való lapengedélyezésnek végleges törvényesítését és az összes lapengedélyek revízióját — a napilapok kivételével. Eszerint 1938 augusztus 1-ig minden lapengedélyt meg kell újítani. Ez volt ai tegnapi párbéri okozet hatalmas anyaga, amelyet igen rövid idő alatt vita nélkül fogadott el a párt. Véleményt senki sem nyilvánított, kivéve a szélsőjobboldalt, amely a legnagyobb tetszését fejezte ki, hangoztatván, hogy ezekben a javaslatokban egy új korszak megindulását látja Magyarországon. Még a pártbizottság elé sem kerültek a javaslatok, olyan rövid idő állt rendeskezemre, miután ma délben Mikecz Ödön igazságügy miniszter ezeket a törvényjavaslatokat a Házban benyújtotta. Részletekbe menően tehát nem nyilvánult meg a párt felfogása, erre csak a parlamenti bizottsági és plenáris tárgyalás során lesz majd mód és lehetőség. Darányi miniszterelnök megállítja az uszítást A politikai helyzet alakulása mindezekkel a kérdésekkel most már a legszorosabb összefüggésben áll. Két nappal ezelőtt Darányi Kálmán miniszterelnök ismételten tárgyalt ellenzéki vezérpolitikusokkal, akik a tanácskozások során kifejezést adtak hazafias aggodalmuknak abban a tekintetben, hogy ha az uszítás és lazítás tovább folyik ebben az országban, nem lehet tudni, hol lesz megállás, a kormánynak tehát minden körülmények között ki kell nyilvánítania a maga végleges álláspontját a felvetett problémák tekintetében, főképpen pedig a zsidókérdésben, amely leginkább szolgál a szélsőséges izgatás anyagául. Darányi miniszterelnök mér ekkor kijelentette a különböző politikusok előtt, hogy a kormány a legrövidebb időn belül jönni fog a maga javaslataival és a legerélyesebb ezt jelenti majd ki: eddig és nem tovább. Ez az a határ, amelyet a maga reformpolitikái és minden szélsőséges törekvés között megvonni óhajt. A miniszterelnök — kiszivárgott hírek szerint — közölte azt is az ellenzéki vezető politikusokkal, hogy erősnek érzi magát minden túllicitálással szemben és kíméletlenül fogja érvényesíteni ezek után minden rendbontó szándék elfojtására az erős kéz politikáját. A Ház folyosóján A nagy ülések képét viseli magads a képviselőház. A pénzügyminiszter mondja el expozéját, az érdeklődés azonban jóval nagyobb hasonló alkalmak iránti érdeklődéseknél, mivel a kormány ma délben nyújtja be a NEP-ben tegnap bejelentett nagyjelentőségű törvényjavaslatait a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyáról és sajtórendészeti kérdések megoldásáról. A zsidókérdés megoldását célzó törvényjavaslatok foglalkoztatják a képviselőket, a Ház minden oldalán. A folyosók már fé tizenegykor szinte zsúfolva vannak. Az összes karzati jegyet kiadták. Nagy rendőri készültség vonult fel. Marschall Ferenc földmívelésügyiminiszter az első, akit a képviselők körülvesznek. Utána érkezik Széll József belügy, majd Röder Vilmos honvédelmi miniszter. A pénzügyminiszter szobája körül nagy a zsibongás. Reményi-Schneller Lajos hatalmas aktatáskával érkezik, hozza az 193 39. évi állami költségvetési javaslatot és expozéjának anyagát. A kormánynak csaknem minden tagja itt van már. Szombat, 1938 április 9. Rendelettervezet a bankigazgatókról A jobboldali folyosón elterjedt a híre annak, hogy a kormány a benyújtott törvényjavaslatokon túlmenően még újabb rendelettervezeteket is készít elő, amelyekkel a 33-as bizottságot akarja foglalkoztatni. Beavatott kormánypárti körökből vett értesülés szerint olyan rendelettervezet is készül, amely a legalább 3 millió alaptőkével rendelkező pénzintézetekre és biztosító intézetekre vonatkozik. Arról van szó a kiszivárgott hírek szerint ebben a rendelettervezetben, hogy ezek az intézetek kötelesek lesznek vezérigazgatóikról és igazgatóikról névjegyzéket készíteni és ezt a névjegyzéket bemutatni. Minden új igazgatói szerződtetéshez a Nemzeti Bank, illetve a Pénzintézeti Központ véleményét előzetesen ki kell kérni. A szenzációs rendelettervezet híre gyorsan végigfutott a folyosón, részletek azonban a déli órákban még nem jutottak nyilvánosságra. A ren- i Grossmann Arminné szül. Priedel- Izella nővére. Grossmann Armin sógora, Haraszti Imréné szül. Grossmann Ilonka fi unokashuga és férjé Haraszti Imre , Grossmann Ilikkós és Haraszti Antal juokaöccsei, méhen elszomorodott S szívvel tudatják, hogy a legönfelál-ldozóbb fivér és rokon Fóris Vilmos úr e hó 7-én váratlanul elhunyt. A megboldogult hűlt tetemet e hó f-án, pénteken d. u. órakor helyezzük örök nyugalomra a rákoskereső, túr izr. t mezőben. Nyugodjék békében! delettervezet Az Esi értesülése szerint tárgyi problmákat nem foglal magában és a pénzintézetekkel, vala 'WsmmmmMMmmmmam ' Mátravidéki Szénbányák Rénzvénztársaság Igazgatóága és felügyelőbizottsága melyen megrendülve jelenti, hogy társaságának Elnöke Jeris Vilmos aki. mérnök úr egy kemény munkában eltöltött eredményes éle után e hó 7en váratlanul elhúnyt. Halála betölthetetlen firt hagyott mga után és emlékét hálás kegyelettel fogjuk megőrizni. Utolsó útjára e hó 8-án, pénteken du 1 órakor kísérjük a rákoskeresztúri izr temető halottasházából. Budapest, 1938 április 7. • A N Mátravidéki Szénbányák Részvénytársaság tisztviselői kara mély fodalommal tucatja, hogy szeretett és nagyrabecsült elnöke és főnöke Fóris Vilmos aki mérnök úr e hó 7-én váratlanul elhunyt. Szeretett elnökünk távozása pótolhatatlan veszteséget jelent számunkra és emlékét mindenkor hálával és kegyeletre fogjuk megőrizni. Temetése e hó 8-án, pénteken délután 1 órakor lesz a rákoskeresztúri szr. temetőben. Budapest, 1938 április 7. wmmmmmmmmmmmmm