Az Est, 1938. április (29. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-09 / 80. szám
Budapesti 19. ombat * április 9 Előfizetési ár: Egy hónapra ••■«•..-3 pengd Egyes szám ára 10 fillér. Telefon *145-559, *146-419 Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR 1910—1933 Szerkesztési. és kiadóhivatal s VII. ker., Rákóczi út 54. Jegypénztár. hirdetési., előfizetési., utazási., és könyvosztályi VII., Erzsébet körút II.20. Ma nyújtják be a költségvetést , hosszú idők óta az első deficitmentes költségvetést, melyet az ország régóta vár, de ma nyújtanak be több olyan javaslatot is, amelyeket egyáltalában nem vártak és amelyek már váratlanságukban is súlyosan hatnak. Nem a győri ötévestervre vonatkozó javaslatokra gondolunk, amelyekben a közvélemény egy nagy munkaakció kezdetét látja, de gondolunk arra a javaslatra, amely »a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatásosabb biztosítására irányuló rendelkezésekről« szól. Ezt az egyensúlyt, beszéljünk világosan, egy nagyban-egészben általános numerus claususban, az úgynevezett zsidókérdés megoldásában látják; tehát közgazdasági megoldásában egy, önmagában el sem határolható közjogi kérdésnek, amelynek megoldása fölött az újabbkori Magyarországnak olyan fényes nevei állnak halhatatlan díszőrséget, mint az idősebb Andrássy Gyula, Eötvös József, vagy Wekerle Sándor és Szilágyi Dezső. Akik a politikában járatosak, azt mondják, hogy Darányi miniszterelnök ezzel a javaslattal a szélsőséges demagógiák vitorláiból akarja kivenni a szelet. Ez meg is felelne Darányi eddig ismert politikájának, amely merész intézkedésekkel akar gátat vetni minden veszélyes izgatásnak. A miniszterelnök, úgy látszik, érezte ennek a szükségét, mert nagyon erőteljesen jelentette ki tegnap pártjának értekezletén, hogy a kormány elment az észszerű lehetőségek határáig, azt azonban nem tűrheti el, hogy saját pártjában bárki háta mögött rálicitáljon. Ez a határ valóban a legszélsőbb határ. Ez a javaslat több kérdést vet fel, mint amennyit megold és évszázadok históriai fejlődésében kialakult és kikristályosodott köz- és magánjogi rendszereket érinthet, elsősorban a zsidó felekezetű magyar állampolgárok szempontjából, akik a fennálló törvények alapján ezen a földön és ezért a földért éltek. A javaslat benyújtása, a sajtójavaslatéval együtt: tény, amely a normális parlamenti tárgyalások során, a törvényhozási viták alkotmányos szűrőjén megy még keresztül. S a vita során talán még azt is megtudjuk, hogy mi tette ilyen hirtelen és ilyen fordulatszerűen szükségessé az egészet. Mert az is hozzátartozik a nagy kérdéskomplexum teljes megvilágításához. XIX. évfolyam * A kormány javaslatai a zsidókérdés megoldására 20 százalékos numerus clausus a szellemi pályákon és a gazdasági vállalatoknál Rendelet a bankigazgatókról — Az Est tudósításától — A Nemzeti Egység Pártja tegnap este — mint Az Est előre jelentette — rendkívüli jelentőségű értekezletet tartott, amelynek során nagy horderejű javaslatokat mutatott be a kormány. Magának a pártértekezletnek eseményei egészen röviden a következőkben foglalhatók össze: 1. Burányi Kálmán miniszterelnök bejelentette, hogy a győri program nagy részét kidolgozta a kormány. Az egymilliárdos beruházás túlnyomó részét honvédelmi célokra, többi részét gazdasági életünk fejlesztésére és bizonyos szociális feladatok megoldására kívánja a kormány felhasználni. Hangoztatta a miniszterelnök, hogy a kormány elhatározása alapján hozza most a pártértekezlet elé a zsidókérdés megoldását célzó javaslatokat is. Különös jelentőséget akart adni Darányi Kálmán miniszterelnök megállapításainak és bejelentéseinek azzal is, hogy kiemelte: győri beszédét márc. 5-én, tehát bizonyos időközben bekövetkezett események előtt mondotta el. Mindenki tudta, hogy az Anschlussra célzott itt a miniszterelnök. A milliárdos program 2. s reményt-Schneller Lajos pénzügyminiszter ismertette a honvédelem és a közgazdaság fejlesztéséről s egyes népjóléti beruházások költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslatát. Felsorolta azokat a célokat, amelyekre az egymilliárd pengőt a kormány fordítani kívánja. A honvédelem, légvédelem, utak, hidak építése, az államvasutak és hajózás, a posta, távíró, távbeszélő berendezések fejlesztése, a telepítés előmozdítása, a mezőgazdasági élet és az értékesítés támogatása, az öntözéses gazdálkodás előmozdítása és egész sereg szociális célkitűzés szerepel ebben a programban. Bejelentette a pénzügyminiszter, hogy előreláthatólag ebben a költségvetési évben minden valószínűség szerint kibocsátják a 100 milliós belső kölcsön első részletét. A 600 milliós vagyonadó megoszlása: 250 millió esik a magánosokra és a társulati adó alá nem eső jogi személyekre, 350 millió a társulati adó alá eső vállalatokra. A zsidókérdés A pártértekezlet első része ezzel véget ért. Következett: 3. a zsidókérdés megoldásáról szóló kormányjavaslat. Feszült érdeklődéssel várta a pártértekezlet Mikecz Ödön igazságügyminiszter előterjesztéseit, miután az egész politikai életben hosszabb idő óta egyre élesebb és élesebb jelszóvá vált ez a probléma. A külső izgatásokkal, a röpiratháborúval párhuzamosan egy belső erjedési folyamat. A NÉP szélsőjobboldali szárnya más különböző és szerteágazó akciókkal egyidejűen és bizonyos vonatkozásokban azokkal összefüggésben egyre erőteljesebbé váló politikai mozgalmának tengelyévé tette a zsidókérdést. Egyre türelmetlenebb megnyilvánulások mutatkoztak, amelyek a belpolitika légkörét valósággal villamossággal telítették olyannyira, hogy már 8—10 nappal ezelőtt látni lehetett: a kormány nem tud ellentálni a reánehezedő nyomásnak, amellyel szemben a párt mérsékelt szárnya tehetetlenül állott és hangját semmiféle formában nem tudta hallatni. Általánossá vált az a felfogás, hogy a kérdést valamilyen módon meg kell oldani. A párt különböző csoportjai kívánságokat hangoztattak és az úgynevezett Bárczay-csoport memorandumot is akart szerkeszteni, amellyel a kormányt ezeknek a kívánságoknak a leggyorsabb tempóban való megvalósítására akarták serkenteni. Amikor azonban a memorandum megszövegezésére került volna sor, kitűnt, hogy nincs kiindulási pont, nem látják a program reális összeállításának lehetőségét , ezért ennek a memorandumnak a gnyújtása el is maradt Mindössze abban kristályosodott ki