Az Est, 1938. április (29. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-09 / 80. szám

Budapesti 19. ombat * április 9 Előfizetési ár: Egy hónapra ••■«•..-3 pengd Egyes szám ára 10 fillér. Telefon *145-559, *146-419 Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR 1910—1933 Szerkesztési. és kiadóhivatal s VII. ker., Rákóczi út 54. Jegypénztár. hirdetési., előfize­­tési., utazási., és könyvosztályi VII., Erzsébet körút II.20. Ma nyújtják be a költségvetést , hosszú idők óta az első deficitm­entes költségve­tést, melyet az ország régóta vár, de ma nyújtanak be több olyan javaslatot is, amelyeket egyálta­lában nem vártak és amelyek már váratlanságukban is súlyosan hat­nak. Nem a győri ötéves­­tervre vonatkozó javaslatokra gondo­lunk, amelyekben a közvélemény egy nagy munkaakció kezdetét látja, de gondolunk arra a ja­vaslatra, amely »a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyá­nak hatásosabb biztosítására irá­nyuló rendelkezésekről« szól. Ezt az egyensú­lyt, beszéljünk vi­lágosan, egy nagyban-egészben általános numerus claususban, az úgynevezett zsidókérdés megoldá­sában látják; tehát közgazdasági megoldásában egy, önmagában el sem határolható közjogi kérdés­nek, amelynek megoldása fölött az újabbkori Magyarországnak olyan fényes nevei állnak halha­tatlan díszőrséget, mint az idősebb Andrássy Gyula, Eötvös József, vagy Wekerle Sándor és Szilágyi Dezső. Akik a politikában járato­sak, azt mondják, hogy Darányi miniszterelnök ezzel a javaslattal a szélsőséges demagógiák vitorlái­ból akarja kivenni a szelet. Ez meg is felelne Darányi eddig is­mert politikájának, amely merész intézkedésekkel akar gátat vetni minden veszélyes izgatásnak. A miniszterelnök, úgy látszik, érezte ennek a szükségét, mert nagyon erőteljesen jelentette ki teg­nap pártjának értekezletén, hogy a kormány elment az észszerű lehe­tőségek határáig, azt azonban nem tűrheti el, hogy saját pártjában bárki háta mögött rálicitáljon. Ez a határ valóban a legszélsőbb ha­tár. Ez a javaslat több kérdést vet fel, mint amennyit megold és év­századok históriai fejlődésében ki­alakult és kikristályosodott köz- és magánjogi rendszereket érinthet, elsősorban a zsidó felekezetű ma­gyar állampolgárok szempontjá­ból, akik a fennálló törvények alapján ezen a földön és ezért a földért éltek. A javaslat benyújtá­sa, a sajtójavaslatéval együtt: tény, amely a normális parlamenti tárgyalások során, a törvényhozási viták alkotmányos szűrőjén megy még keresztül. S a vita során ta­lán még azt is megtudjuk, hogy mi tette ilyen hirtelen és ilyen for­dulatszerűen szükségessé az egé­szet. Mert az is hozzátartozik a nagy kérdéskomplexum teljes megvilágításához. XIX. évfolyam * A kormány javaslatai a zsidókérdés megoldására 20 százalékos numerus clausus a szellemi pályákon és a gazdasági vállalatoknál Rendelet a bankigazgatókról — Az Est tudósításától — A Nemzeti Egység Pártja tegnap este — mint Az Est előre jelentette — rendkívüli jelentőségű értekezletet tartott, amelynek során nagy hord­erejű javaslatokat mutatott be a kormány. Magának a pártértekezlet­nek eseményei egészen röviden a kö­vetkezőkben foglalhatók össze: 1. Burányi Kálmán miniszterelnök bejelentette, hogy a győri program nagy r­észét kidolgozta a kormány. Az egymilliárdos beruházás túlnyomó ré­szét honvédelmi célokra, többi részét gazdasági életünk fejlesztésére és bi­zonyos szociális feladatok megoldásá­ra kívánja a kormány felhasználni. Hangoztatta a miniszterelnök, hogy a kormány elhatározása alapján hozza most a pártértekezlet elé a zsidókérdés megoldását célzó javaslatokat is. Kü­lönös jelentőséget akart adni Darányi Kálmán miniszterelnök megállapítá­sainak és bejelentéseinek azzal is, hogy kiemelte: győri beszédét márc. 5-én, tehát bizonyos időközben bekö­vetkezett esem­ények előtt mondotta el. Mindenki tudta, hogy az An­­schlussra célzott itt a miniszterelnök. A milliárdos program 2. s reményt-Schneller Lajos pénz­ügyminiszter ismertette a honvéde­lem és a közgazdaság fejlesztéséről s egyes népjóléti beruházások költ­ségeinek fedezéséről szóló törvény­­javaslatát. Felsorolta azokat a célo­kat, amelyekre az egymilliárd pen­gőt a kormány fordítani kívánja. A honvédelem, légvédelem, utak, hidak építése, az államvasutak és hajózás, a posta, távíró, távbeszélő berendezé­sek fejlesztése, a telepítés előmozdí­tása, a mezőgazdasági élet és az ér­tékesítés támogatása, az öntözéses gazdálkodás előmozdítása és egész sereg szociális célkitűzés szerepel eb­ben a programban. Bejelentette a pénzügyminiszter, hogy előreláthatólag ebben a költség­vetési évben minden valószínűség sze­rint kibocsátják a 100 milliós belső kölcsön első részletét. A 600 milliós vagyonadó megoszlása: 250 millió esik a magánosokra és a társulati adó alá nem eső jogi személyekre, 350 millió a társulati adó alá eső válla­latokra. A zsidókérdés A pártértekezlet első része ezzel véget ért. Következett: 3. a zsidókérdés megoldásáról szóló kormányjavaslat. Feszült érdeklődés­sel várta a pártértekezlet Mikecz Ödön igazságügyminiszter előterjesz­téseit, miután az egész politikai élet­ben hosszabb idő óta egyre élesebb és élesebb jelszóvá vált ez a problé­ma. A külső izgatásokkal, a röpirat­­háborúval párhuzamosan egy belső erjedési folyamat. A NÉP szélsőjobboldali szárnya más különböző és szerteágazó akciók­­kal egyidejűen és bizonyos vonatkoz­­ásokban azokkal összefüggésben egyre erőteljesebbé váló politikai moz­galmának tengelyévé tette a zsidó­kérdést. Egyre türelmetlenebb meg­nyilvánulások mutatkoztak, amelyek a belpolitika légkörét valósággal vil­lamossággal telítették olyannyira, hogy már 8—10 nappal ezelőtt látni lehetett: a kormány nem tud ellent­­á­­­ln­i a reánehezedő nyomásnak, amellyel szemben a párt mérsékelt szárnya tehetetlenül állott és hang­ját semmiféle formában nem tudta hallatni. Általánossá vált az a fel­fogás, hogy a kérdést valamilyen módon meg kell oldani. A párt különböző csoportjai kíván­ságokat hangoztattak és az úgyneve­zett Bárczay-csoport memorandumot is akart szerkeszteni, amellyel a kor­mányt ezeknek a kívánságoknak a leggyorsabb tempóban való megvaló­sítására akarták serkenteni. Amikor azonban a memorandum megszövege­­zésére került volna sor, kitűnt, hogy nincs kiindulási pont, nem látják a program reális összeállításának le­­hetőségét , ezért ennek a memoran­­dumnak a gnyújtása el is maradt Mindössze abban kristályosodott ki

Next