Az Est, 1938. június (29. évfolyam, 122-141. szám)

1938-06-21 / 137. szám

Izedd­: 1938 június 2. tük volna el a csatát. Támadunk is, de t­ a­ki egy lövés veszélyes a sokból, ezt is Szálát­ adta le a fedezetsorból, vagy harminc méterről. Piola átsza­kítja a magyar védelmet, kiugrik és már csak Szabó van vele szemben. Öt méterről beledobja ma­g­át a lövés­be és mint a párduc, kapja el a lab­dát. Nagy gólhelyzet volt. Ez a ma­gyar fiú egyedül megérdemelné a vi­lágbajnokságot. Elől már csak Vá­rosiban bízunk, de hiába. Fogják is, nincs is formában. (Nem tudjuk, hogy miért nem tudták a világbajnokságra éppen őt formába, hozni.) Egyénileg sem mer vállalkozni. Mellette Vincze teljesen hasznavehetetlen. Zsengellér sem teljes érték. Nem is lehet csodál­ni: támadójátékot nem lehet játszani fedezetsor nélkül. Vége, bent van a negyedik olasz gól Az olaszoknak sikerült kivédeni a kritikus tíz percet és most újra ők támadnak. Biavati az első szökésnél ugyan mellé lő, de második szökése al­kalmával Piola gólt lő. (Harminc­­hetedik perc 4:2.) Ezzel el is dőlt a meccs sorsa. Vér­szemet is kap az olasz drukkersereg. Cinque, cinque! — kiáltozzák, ötödik gólt is szeretnének a magyar kapu­ban látni. Ez ugyan már nem követ­kezik be, de a magyar csapat utolsó tíz perce csak vergődés. Az okos Pozzo és a „szobrász" Dietz Amikor a jóindulatú Capdeville francia bíró a mérkőzés végét jelzi, az olaszok tomboló lelkesedésben törnek ki. Betódulnak a pályára, ölelgetik, csókolgatják egymást és ősz kapitányukat, Pozzot, akivel öt év alatt már a harmadik világbaj­nokságot, szerezték meg (Róma, Ber­lin, Pár­izs). A ma­gyar csapat pedig kapitányával együtt gyorsan lesiet a számára oly szomorú emlékű aré­nából. Pedig: 1. adva volt egy szerencsés sorsolás, 2. soha ilyen jó magyar játékosanyag nem volt még együtt, 3. Usetty Béla elnök és társai, vala­mint Schaffer és Takács trénerek a legszebb lelki egységet teremtették meg a magyar csapatban. És mind­ennek ellenére: Dietz Károly futballkapitány a döntő pillanatban teljesen »el­vesztette fejét«. Az a szobrász jut eszembe róla, aki a várva várt kiállítás előtt minden remekét összetörte kalapáccsal és a giccseket állította ki. Dietz hosszú hónapokon keresztül felnevelte magá­nak a Korányi—Bíró hátvédpárt, a Lázár—Turay—Balogh fedezetsort, a Csengellér—Sárosi—Toldi belső­­ triót. ■ Voltak, akik furcsának találták, hogy átteszi a baloldali játékosokat jobb­ra, de valamennyien belenyugodtunk a nagy cél érdekében. Ez a gárda aratott is Franciaországban három győzelmet, eljuttatta a magyar fut­ballt a világbajnokság küszöbéig. Amikor azután elkövetkezett a nagy döntő, Dietz doktor is vette a nagy kalapácsot és összerombolt vele min­dent, amit egy éven át alkotott. Pá­lyára állította Párizsban a »giccse­ket«. Ött hat gólos vereség is reális lett volna Őszintén be kell vallanunk, hogy a 4:2 gólarány rendkívül kedvező a vasárnapi magyar csapatra. Az sem lett volna igazságtalan, ha öt, hat gólkülönbség lett volna. Persze az olaszok javára. Hogy nem így történt, abban Szabó pompás védésein kívül csak az olasz csatársor idegessé­gének és balszerencséjének volt része. A magyar futball tegnap reálisan, katasztrofális vereséget szenvedhe­tett volna. Magyar futball az olaszoknál jelszavak nélkül Mindez pedig­ azért történt, mert Dietz, miként éveken át többször, is­mét a legrosszabb tanácsadókra, a jelszó gyárosokra hallgatott, a W-for­mációs védekező játékosokat tette be a csapatba. És éppen a döntőn. Holott ez a rendszer már az egész világon megbukott. Nálunk is számtalanszor. Tegnap pedig láthatta: az olaszok tiszta magyar futballal győztek ellenünk. Mi elfelejtettük a magyar futballt, ők megtanulták. Nem volt magyar haditerv De Dietz nem csinált a világbajnok­ságra semmiféle csatatervet sem. Mert, ha ezt teszi, akkor nem fordult volna elő az, hogy egyetlen középfede­zetét, a fájóslábú Turayt, agy­on ját­szatta a gyenge holland és svéd csa­pat ellen és a döntőre tartalékokat kellett beállítani. Az olasz csapat ki­válóan játszott, vérébe ment át a ma­gyar technika, taktika, összjáték és helyezkedés, tetézték ezt gyorsasággal, erővel és akarattal, de az ötletesség, a gyors feltalálóképesség és finomság, olyan erények, amelyek a mi oldalun­kon lettek volna, ha a fedezetsor tel­jes hiánya és a védelem megbontása nem vette volna el a csatársor mögül a szükséges támogatást. A magyar futballnak a huszonnegye­dik órában le kell vonnia a mostani, nem tudom hányadik kudarc tanulsá­gait. El kell tiporni a külföldről im­portált, megtévesztő jelszavakat, a magyar futball világát meg kell tölte­ni nemzetibb érzéssel. Azt értem ez­alatt, hogy ilyen nagy eseményekre több időt kell engedni, többet kell ál­dozni, mert ilyen nagy siker elérése igenis nemzeti ügy. Meg kell tölteni komolyabb sportszellemmel futball­­sportunkat,és akkor majd­nem szem­lesütve, hangtalanul, szégyenpírral tá­vozunk a nagy futballarénák kapuján, amikor a világ első futballnemzete le­hetnénk. Remek játékosainkat a döntő percekben kapkodással, határozatlan­sággal tönkretenni nem szabad. Ezt nem­ érdemli meg ez a lelkes gárda és az a ma már többmillió sportszerető ember, aki azzal ül le rádiója mellé, hogy várva várt magyar győzelem részleteit fogja hallani. Dr. Földessy János Aláírták az új magyar-török konzuláris szerződést Ankara, június 20 Az itteni magyar követ és a kül­ügyminisztérium helyettes államtit­kára vasárnap egy új török-magyar konzuláris szerződést írt alá, továbbá egy másikat a kölcsönös jogsegély­ről. (T) jUMtlHHHMHMtUMMMHMUHtV K­alapáccsal I jjjjl­o­ttá — Az Est tudósítójától — Vasárnap a későesti órákban a rákoskeresztúri temető közelében vértócsában, bezúzott fejjel talál­ták Márkus Józsefet, akinek Újpesten, az Ősz utca 137. szám alatt cipészüzlete van. Mellette egy kerékpár hevert a földön. Való­színűnek tartják, hogy kerékpáron haladt az úton, amikor megtámad­ták és ki akarták rabolni. Fején több helyen kalapácstól származó ütés­nyomokat találtak. Stílyos állapot­ban volt, mikor a Rókus kórházba vitték. A nyomozás megindult. 3. oldal ÉLESBEN MARAD Menyhártné báró Jósika Ágnes, aki 21. születésnapján a negyedik emeletről a világító udvarba zuhant — Az Est tudósítójától — Tragikus baleset történt vasárnap délelőtt a Bem József utca 9 számú bérpalotában, dr. Menyhárt György járásbíró negyedik emeleti lakásában: eddig meg nem állapított, rejtélyes­nek látszó előzmények után lezuhant a fürdőszoba ablakából a világítóudvarra a járásbíró ifjú felesége, a 21 esztendős báró Jósika Ágnes. A tragédiát a ház egyik lakója fedezte fel, akkor már­ a negyedik emeleti lakásban rossz sejtelmektől gyötör­ve, kétségbeesetten kereste minden­felé eltűnt feleségét a járásbíró. A szerencsétlen fiatal úriasszony ösz­­szetört tagokkal, véresen feküdt a szűk világítóudvar kövén és a tűzoltókat kellett kihívni, ők emelték ki egy ablakon keresztül a szerencsétlen fiatal úriasszonyt. Közben megérkezett a mentők autója is, dr. Menyhárt Györgynél először a Rókus kórházba vitték, ahol első­segélyben részesítették, majd tovább robogott vele a mentőatyó a Pajor szanatóriumhoz. A beható orvosi vizsgálat megállapította, hogy a négyemeleti magasságból lezuhant úriasszony a talpára esett. Mindkét lába bokában eltörött, ez­ért a l­­­bszár­­csontja is, a bal alsó karcsontja és valószínűleg belső sérüléseket is szen­vedett. Állapota reménytelennek látszott, a szanatórium orvosai azonban hősi küzdelmet folytattak az úriasszony életének megmentéséért, azonnal meg­operálták, injekciókkal magához térí­tették. Tegnap este már némileg ja­vult dr. Menyhárt Györgyné állapota. A javulás tartósnak bizonyult és a ma délelőtti jelentés szerint .. remény van arra, hogy a szörnyű tragédia után is életben marad a járásbíró felesége. Érthetetlen és sok részletében meg­magyarázhatatlan ez a tragédia. A járásbíróéknál szombaton este nagy társaság volt vacsorán, Menyhártné 21-ik születésnapját ünnepelték a család barátai. A mulatozás kitűnő hangulatban, egészen a reggeli órá­kig tartott. Cigányzene mellett vigad­tak a vendégek és egymás után kö­szöntötték fel a ház úrnőjét, akin senki sem vett észre semmi különö­set, mosolygó arccal, kedvesen kö­szönte meg a jókívánatokat, azután egyszerre csak eltűnt a vendégek szeme elől. Férje később keresésére indult és amikor be akart nyitni a fürdőszo­bába, az ajtót zárva találta. Rosszat sejtve, dörömbölni kezdett az ajtón, majd a vendégek segítségével betörte és rémülten ugrott az ablakhoz. A fürdőszoba világítóudvarra nyíló ab­laka nyitva volt. A járásbíró lenézett a négyemeletnyi mélységbe és rémül­ten felkiáltott. Felfedezte fiatal felesége mozdu­latlan testét. Magánkívül kirohant a lakásból és a lépcsőházban a bérpalota házfelügye­lőjébe ütközött, aki éppen jelenteni akarta, hogy valami baj történt. Az egyik lakó már észrevette a tragé­diát. Ő küldte fel a házfelügyelőt a járásbíróék lakásába. — Mi történt? — kérdezte minden­ki a Bem József utcai bérpalotában és kérdezik most a rendőrségen. Ön­gyilkossági kísérlet vagy tragikus baleset? A család szerint dr. Menyhárt Györgyné­k semmi oka nem volt az öngyilkosságra, lehetetlennek tartják, hogy öngyilkos akart lenni, jóllehet, úgy vették ész­re, hogy feltűnően ideges. A véletlen baleset ellen szól az a körülmény, hogy a fürdőszoba ablaka, amelyből Menyhártné lezuhant, olyan kicsi, olyan szűk, hogy szinte képtelenség­nek látszik, hogy akarata ellenére esett volna ki rajta. A tragédia városszerte mély rész­vétet keltett. A szanatórium telefon­ján percenként érdeklődnek Meny­­hártné állapota iránt. A válasz a dél­előtti órákban biztató: Dr. Menyhárt György­ a javulás útján van. Sok millió ember kedvence, mindennapi fogápolószere a Kalodont fogkrém, mely nálunk egyes-egyedül tar­talmaz fogkő ellen hatásos Sulforizin-oleat-ot. Min­den magyar fogyasztót érdeklik, hogy a dupla tubus Kalodont változatlan összetétel mellett i­ olcsóbb lett­ fogkő ellen

Next