Az Est, 1938. augusztus (29. évfolyam, 172-195. szám)

1938-08-13 / 182. szám

Szombat, 1938. augusztus 13. DR. LAKY DEZSŐ ÁRKORMÁNYBIZTOS RENDKÍVÜL FONTOS MEGÁLLAPÍTÁSAI 1. A beruházási program végrehajtása idején csökkenni fog a drágaság 2. A kartelek már kísérletezni sem mertek áremeléssel 3. Számítani lehet a kenyér árának leszállításával 4. A falu olcsóbb rádiót kap 5. Általában, lényegesen olcsóbb és könnyebb lesz a megélhetés az egész vonalon — Az Est tudósítójától — Ma délelőtt féltízkor a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium tanácstermé­ben sajtóankétot rendezett dr. Laky De­zső műegyetemi nyilvános rendes tanár, álkormánybiztos. Legelőször is rámutatott arra a lényegbe­vágó különbségre, amely a volt Ár­elemző Bizottság és az árkor­­mánybiztosság szerepe között v­a­n. Az Árelemző Bizottság csak véle­ményező szerv volt. Az árkormány­biztost a kormány rendkívül széles hatáskörrel ruházta f­el. Lehetővé tette, hogy részletes kalkuláció­kat kérjen a vállalatoktól, ezeket ott a helyszínen ellenőrizze és az így kapott adatok feldolgozása után k­o­n­­krét előterjesztéseket tegyen az ár megállapítására. A leg­főbb cél az volt, hogy pénzünk belső vásárlóere­jét csorbítatlanul feltart­sa az árkorm­ánybiztosság és ezt a legfontosabb célt sikerült is el­érni. — Kezdetben meglehetős nehézségekkel kellett megküzdeni, — mondotta Laky Dezső — mert tavasszal a hirtele­­nül megváltozott európai lég­kör feszültségében kellett hoz­záfogni ehhez a munkához. Már­pedig, amikor a nagy beruházási program megindult, akkor legfontosabb nem­zeti és állami érdekünk az ár­színvonal stabilizálása volt. Ez, szerencsére, sikerült. Most, amikor már a kormány megtette a lépéseket az egyenletesebb jövedelemelosztásra és si­került a beruházási hozzájárulás első transát elhelyezni, akkor egyszersmind eldőlt az, hogy a magyar pengő vásárlóere­jét belátható időn bel­ül nem fenyegeti semmiféle vesze­delem. — Néha igen nehéz volt a munka. A ne­kem adott, a magyar gazdasági életben szinte eddig ismeretlen eszközökkel rendkívül higgadtan kellett bánnom, hogy a gazdasági élet oly érzékeny szer­vezetének egyensúlyát és ritmikus műkö­dését meg ne akasszuk. Munkámban nagy segítségemre volt a kitűnő munka­társi gárda, amelynek igen sok­rétű kívánalmat kellett kielégítenie. Szerencsé­re a Nemzeti Bank és a kereskedelemügyi minisztérium mingjárt kezdetben szak­embereket, hites könyvszakértőket bocsá­tott rendelkezésemre és ma már 20 hi­tes könyv­vizsgál­ó, valamint 12 fiatalember, aki majd a szuk­­reszcenciát képezi, dolgozik a kormánybiztosságon, lesz rosszabb a helyzete, sőt javulni fog. Ezért tehát a kenyér árának stabilizálása és bizonyos mértékig való leszállítása volt a legelsőrendű feladat, ami renge­teg nehézségbe ütközött. A búza ára emelkedett, ezzel együtt a liszt ára is. A pékek tehát kénytelenek lettek volna az árakat emelni.­­ Itt erről a helyről védem meg a pékiparosokat, — mondotta Laky Dezső — akik tényleg csak a legnagyobb ne­­hézségek árán tudták fen­tar­tani ezeket az árakat. Hozzátehe­­tem, hogy az emelkedő búzaárak mellett csak úgy sikerült a kenyér árának stabi­lizálása, hogy a ki­s­e­b­b pékeket a malmok áldozatkészsége foly­tán ellátjuk kilencven vágón olcsó liszttel. A helyzet csak július második felében javult némileg, amikor m­ár az új lisztárak kezdték mutatni hatásukat. Ha két fillérrel csökkentik a kenyér árát A kormánybiztos ezután emlékeztetett a kormány új gabonatervezetére, amit e­b­­ben az évben valósít meg. Ez a húszpengős fixírozott árú búza, ami nyilván a lisztárak stabilitását is maga után vonja. Ebből pedig az követ­kezik, hogy sikerülni fog a közeljövő­ben nemcsak stabilizálni a ke­­nyérárakat, hanem esetleg le is s­z­á­ll­í­ta­n­i.­­ Hogy itt milyen óvatosan kell eljár­nunk, erre nézve közlöm a következőket. Budapesten és a környéken na­ponként egynegyedmillió kiló kenyeret fogyasztanak. Hogy egy kétfilléres csökkentés is mit jelent, arra nézve közlöm, hogy év­e­n­k­é­n­t 1,890.000 pengős elto­lódást eredményez. Ez az 1.800.000 pengő egyrészt a fogyasz­tók kezében marad, másrészt azonban a fogyasztói érdekek mellett a termelői érdekekre is vigyázni kell, mert ezzel az óriási összeggel csökken a termelők bevétele. A kormánybiztos ezután bejelentette, hogy még korántsincs lezárva azoknak a kormányintézkedéseknek sora, amelyek se­gítségével a kormány fenn akar­ja tartani a rendet az árak frontján. Mindenesetre már eddig is arra törekedtek, hogy elsősorban azoknak a cikkeknek az árát stabilizálják, vagy még inkább leszállítsák, amelyeket a f­a­l­u lakossága fogyaszt elsősor­ban. Ennek a célnak az érdekében a kor­m­­ánybiztosság az elmúlt hónapok alatt 10%-kal csökkentette a juta­­szövetek árát, 5%-kal a z­s­á­­k­o­k, 5%-kal a kasza árát, az állati oltóanyagok árát 12%­­kal sikerült csökkenteni, míg a szín szappant 5%-kal. Laky Dezső kormánybiztos részle­tesen felsorolta azokat az eredményeket, amelyeket az árcsökkentés terén a kor­mánybiztosság elért, majd ismertette a legközelebbi teendőket. Végül az egész magyar gazdasági életet rendkívül érdeklő fontos bejelentést tett az ankéten. Közölte, hogy a rádiópropaganda terjesz­tése céljából előterjesztést tett a kormánynak és ebben azt kérte, hogy a rádió elő­fizetési díját a kisközségek­ben, ahol szegény falusi la­kosság él, csökkentsék. Bejelentette ezenkívül, hogy a közel­jövőben, amikor a kormánybiztosság végez a nagyipari és nagykereskedelmi fogyasztási árak vizsgálatával, áttér­­nek a kiskereskedelmi fo­gyasztási árak megállapítá­sára is. Közölte még, hogy a kormány az ál­­kormánybiztosságra bízta a beruházási program árellenőrzését is. Mindezeket összegezve tehát Laky Dezső annak a reményének adott kifejezést, hogy a megélhetés a legközelebbi jö­vőben már lényegesen olcsóbb lesz, mint eddig volt. Kudarccal végződtek az áremelési kísérletek A kormánybiztos ezután áttért a kartel-­­ kérdésre. " A kartelált árak felemeléséhez, tud- t valevően, az árkormánybiztos hozzájárulása szükséges, mi­óta ez a hivatal működik. Kije­lenthetem, hogy a kartelek a tavasz óta nem is próbálkoztak áremeléssel, de nem is lett volna értelme, mert az a két-három szórványos kísérlet, amely előfordult, k­udarccal végződött. Ez tehát és a kormánypolitika harmó­niája azt mutatja, hogy Magyaror­szágon sok tekintetben ered­ményesebb az árirányítás, mint olyan külföldi országokban, ahol ez már hosszabb idő óta folyik.­­ Így például Franciaországban, amikor tavaly háromszor devalváltak, a de­centralizált árelemző bizottságoknak más szerepük nem maradt, mint hogy egy­szerűen elismerjék a felemelt árakat. Laky Dezső árkorm­ánybiztos ezután elmondotta, hogy mi volt az a módszer, amellyel ezt a sikeres munkát elindítot­ták. — Először ki kell választanom azokat a cikkeket, amelyek nagyjából befolyásolják a többi cikk árát is, mert csak így lehet biztosítani azt, hogy a fogyasztóközönség nyugodtan vásárolhasson egész sereg olyan közszük­ségleti cikket, amelyhez az árkor­­mánybiztosságnak nem is kell hozzányúlnia. Ez részint egyszerűsí­tette az árszínvonal fenmaradását, amel­lett nagyobb bizalmat is k­eltett a közönség és a termelők köré­­b­e­n. Foglalkozik ezután az úgynevezett drágaság kérdésével, ami minden időben kedvenc témája az embereknek. A fix fizetésűek ugyanis rend­kívüli érzékenységgel reagál­nak bizonyos cikkek drágulá­sára. Egyes kiragadott cikkeknek, pél­dául a kenyérnek a drágulása nagy nyugtalanságot kelt, ha közben az általános ár­színvonal meg sem mozdul. Az álkormány­biztosságnak tehát az a célja, tudja meg a tisztviselő és a mun­kás, hogy a beruházási program vég­­rehajtásának idején ne in r w­ywwwvwvwwwuv« ha a bőröndben minden rendben van az elutazáshoz... » Gondosan becsomagolva a nyári utazás legfontosabb kellékei, pasz­tellszínű, napsütésnek és esőnek ellentálló indanthrenfestésű ruhák. Vásárlásnál ügyeljen az I­ndanthren­­védjegyre ! 3. oldal

Next