Az Est, 1938. augusztus (29. évfolyam, 172-195. szám)

1938-08-14 / 183. szám

1. oldal csétékhfuimk-szk­iré­­k fenyeget Franciaországban A pápa megáldotta a nemzeti Spanyolországot A győzelmek egész sorát jelentik a nemzetiek Párizs, augusztus 13 (Az Est alkalmi tudósítójától) A francia kormány rendeletet bocsátott ki, amellyel újra szabályozza a kaszinók­ban folyó kártyajátékot. Eddig minden kaszinóban naponta 12 nagy csomag kár­tyával folytathatták a legizgalmasabb hazárdjátékot, a bakkarát, az új rendel­kezés csak napi hat csomagot engedélyez. Ez természetesen a játékidőt és a forgal­mat felére szállítaná le. A kormány új szabályozása nem érinti a rulettjáték ed­digi kereteit, sőt beavatott körökben úgy magyarázzák az intézkedést, hogy Párizs a nagypénzűek hazárdjátékával, a bakka­rával szemben előnyben akarja részesíteni a kisemberek kedvencét, a rulettet. Kincs­tári okai is vannak az új rendelkezésnek. Míg ugyanis a bakkarat alig adózik, a rulettnél az államkincstár a játékkaszinók bevételének 65 száza­lékát a maga számára foglalja le. A játékkaszinók megrendszabályozását az a körülmény váltotta ki, hogy tömege­sen kezdődtek meg a francia iparban és kereskedelemben a fizetéses szabadságok. A munkások és kereskedelmi alkalmazot­tak sűrű rajokban keresik fel a különböző üdülőhelyeket és nagy tömegekben jelen­nek meg a játékkaszinókban is. Ezekre az emberekre az eddigi tapasztalatok szerint rendkívül vonzóan hat minden hazárd­játék, amit szabadságuk egyik velejárójá­nak tekintenek. A kormányintézkedés azt akarja elérni, hogy a nagy kockázattal járó bakk helyett inkább a rulett felé for­duljon a munkások és tisztviselők érdek­lődése, ha már mindenáron kockáztatni akarják pénzüket. Franciaország területén százötven játék­­kaszinóban folyik a hazárdjáték. A leg­több kaszinó valamelyik nagy bankárcso­port érdekkörébe tartozik, így a Riviérán majdnem valamenyi kaszinóban az a gö­rögökből, egyiptomiakból és levanteiekből­­álló érdekeltség adja a bankot, amelyet Zopraph­os csoport néven ismernek. A bankadó-érdekeltség súlyos sérelmet lát az új rendelkezésben. Maga Zographos kijelentette, hogy ha na­ponta csak hat csomag bakkot szabad játszani, akkor az összes eddigi tapaszta­lati szabályok érvényüket vesztik és a valószínűségi arány annyira a bankár ellen fordul, hogy többé nem hajlandó pénzét a játék­asztaloknál kockáztatni. Ugyanezt a véleményt hangoztatják a többi állandó bankadó érdekeltségek és kijelentették, hogy ha a kormány nem vonja vissza a játék szigorításáról ki­adott rendelkezését, beszüntetik tevékeny­ségüket. Játékbank-sztrájk fenyegeti tehát Franciaországot, ami az egyes emberek szempontjából legfeljebb annyit jelent, hogy nehezebben veszíthe­tik el pénzüket, idegenforgalmilag azon­ban súlyos csapás. A francia Riviera és a hegyvidéki fürdőhelyek közönségének legkívánatosabb, mert legpénzesebb és legtöbbet költő elemei azokból a külföldi gazdagokból kerülnek ki, akik elsősorban a hazárdjáték kedvéért jönnek Francia­­országba. Ezek természetesen elmaradná­nak, ha a játékbankok tényleg sztrájkba lépnek. Zographoé és csoportja nem nyugszik bele abba, hogy francia területen ennyire le­csökkentik kereseti lehetőségeit. Máris tárgyalásokat kezdett az olasz kor­mánnyal. Aziránt érdeklődnek, hogy az olasz Riviera egyes szép pontjain és Velencében milyen feltételek mellett állíthatnának fel nemzet­közi játékkaszinókat, ahol azután minden kötöttségtől mentesen kezdhetnék meg újra a bankadást. Kérdés, hogy erre az intézkedésre sor ke­rülne. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az olasz kormány hozzájárul-e a Zographos­­csoport és társainak bevándorlásához s hogy a tárgyalások komolyra fordulása ese­tén Párizs nem revideálja-e szigorú állás­pontját, hiszen a játékból tavaly 30 millió pengő, idén pedig már eddig 50 millió pengő adóbevétele volt a francia kincstárnak. Bilbao, augusztus 13 Római jelentés szerint Pacelli bí­boros államtitkári XI. Pius pápa megbízásából a nemzeti Spanyolor­szág vatikáni követének két írást nyújtott át, amelyben a pápa elisme­ralamanca, augusztus 13 A nemzeti főhadiszállás hadijelen­­tése szerint a nemzeti csapatok az Albarracin-harctéren a Guadalaviar és a Tajo szakaszában meghiúsították a köztársasági támadásokat. Több köztársasági egységet bekerítettek és felmorzsoltak. Az ellenség összesen két dandárt veszített. A támadások visszaverése után a nemzeti csapatok folytat­ták előrenyo­mulásukat és kijavították állásaikat. Folytatták az előrenyomulást az Ebro-harctéren is. A köztársasági csapatok ellentámadásait visszaver­ték. Az ellenség többezer embert veszített. Nemzeti sikereket hoztak a Segre­­folyó mentén vívott csaták is. A nemzeti csapatok visszaszorították az ellenséget a Segre folyón túlra és etk­étszáz­eír foglyot ejtettek. Négyszáz köztársasági katona el­esett. Az Est­amadura-szakaszon fontos állások kerültek a nemzeti csapatok birtokába, többi között a Cabras-rését fejezi ki a nemzeti Spanyolor­szágnak szociális intézményeiért, valamint hadi- és egészségügyi be­rendezéseiért és az országnak pápai áldását küldi. (MTI) hegység Ga­ma-magaslata és ’Aba- C­ela-magaslata. Elfoglalták azonkí­vül Cabeza Buey községet, amelyet már csütörtökön bekerítettek. A köz­­társasági csapatok menekülésük előtt — szokásukhoz híven — itt is több házat felgyújtottak. A nemzetiek több mint háromszáz foglyot ejtettek és sok hadianyagot zsákmányoltak. A nemzeti csapatok repülőgépei az estramadurai és az ebroi harcterek felett lefolyt légi ütközetben lelőttek nyolc ellenséges gépet. A nemzeti légi­erők bombázták Bar­celona és Alicante katonai pontjait, valamint Valencia kikötőjét. (MTI) mwHwwwmHMwmiHMMmHi Rendezik a marseillei kikötőmunkások ügyét Párizs, augusztus 13 (Az Est külön tudósítójától) A marseillei kikötőmunkások tor­zsalkodásai újabb nehézségeket okoz­nak. A kikötőmunkások ugyanis nem akarnak túlórázni és vasárnap dol­gozni és emiatt a franciaországi és algíri gazdasági szövetségek napról­­napra emelnek panaszt a miniszter­­elnöknél és a gazdasági miniszternél, mert a kikötőmunkások magatartása szerfölött megnehezíti az árucsere­­forgalmat. Tegnap a­z algíri élelmiszernagy­kereskedők küldöttségét fogadta Da­­ladier miniszterelnök és kijelentette, hogy a kormány rövidesen intézkedni fog, hogy a marseillei kikötőmunká­­sok ügyét rendezzék. (T) KWWWWWWWWWWWWWWWWWI Alulírottak fájdalomtól mélyen megrendült lé­lekkel jelentjük úgy a magunk, mint az egész ro­konság nevében, hogy szeretett drága fiunk ifj. Szilvássy József az Esti Újság munkatársa fiatal életének 24-ik évében, alkotóképességének legszebb világában, újságírói kötelességének hazafias teljesítése közben, tragikus repülősze­rencsétlenség áldozata lett. Drága halottunkat ez évi augusztus hó 13-án fogjuk a kerepesi úti temető halottasházában a római hat. egyház szertartása szerint beszentel­tetni és ugyanazon temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmiseáldozatot e hó 16-án reggel 8 órakor fogjuk az erzsébetvárosi plébánia­­templomban az Egek Urának bemutattatni, Budapesten, 1938 augusztus hó 12-én. Emlékét soha el nem múlő szeretettel fogjuk megőrizni ! Szilvássy József apja, Szilvássy Józsefné szül. Dolánszky Emilia anyja, Szilvássy Kál­mán Zoltán testvére, özv. Szilvássy Jánosné szül. Klits I­iária, özv. Dolánszky Kálmánná szül.Rengey Katinka nagyszülei, Seitz László, Dolánszky Emília, Kálmán Ottó, Antal unoka­­testvérei. Földessy Arnoldr­é szül. Szilvássy Teréz, Dolánszky Kálmánná szül. Klimasevszky Mariska, Dolánszky Erzsébet nagynénjei. A Magyar Újságírók Egyesülete, a Magyar Újságírók Ka­marai Csoportja, a Katolikus írók és Hírlapírók Országos Pázmány Egyesülete, a Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíj­intézete, az Újságírók Szanatórium Egyesülete, a Magyar Or­szággyűlési Tudósítók Szindikátusa, az Otthon­írók és Hírlap­írók Köre és a Pátria Magyar Írók, Újságírók és Művészek Klubja együttesen jelenti az egész újságíró rend nevében porig sújtott gyászban, de alázattal megnyugodva Isten mindenható akaratában, hogy hat bátor, hűséges, derék fiatal társuk hősi halált halt, az elhivatottak meggyőző­désével végzett kötelességteljesítés közben. Lenke Tibor, Molnár Béla, Peller György, Rusznyák Iván, Simor Miklós és Szilvássy József magyar újságírók végső leheletükig önfeláldozóan végezték azt a munkát, amely minden magyar újságírótól a lelki és testi, a szellemi és az erkölcsi erők végső megfeszítését, néma hősiességet, büszke igénytelenséget, fáradalmakat megvető szívósságot és a közérdek szolgálatának halálra is kész idealizmusát követeli. Pusztulá­suk igazi újságíróhalál volt: harc közben, munka közben, szolgálat közben, forró szívvel, lüktető halántékkal, a végső percig nyitott szemmel, egy pillanat tizedrésze alatt hullottak alá az élet napfényes, szárnyaló szabadságából az enyészet mélységeibe. Megérdemlik, hogy nevük előtt néma tisztelgéssel áll­jon meg az, akit szolgáltak, akiért ifjan mindent odaadtak : a magyar közönség. Hős halottainkat szombaton, augusztus hó 13-án délután 4 órakor a fiumei úti köztemetőből (régi Kerepesi temető) kísérjük végső tisztességgel a székesfőváros által adományozott díszsírhelyekre, örök nyugvó helyükre. Az engesztelő szentmiseáldozat szerdán, augusztus hó 17-én délelőtt fél 12 órakor fog az Urnák a Szent Ferenc-rendi Atyák belvárosi templomában bemutattatni. Isten örök világossága fényeskedjék nekik ! A Nemzeti Újság és Új Nem­zedék szerkesztősége mélységes megrendüléssel, de Isten akaratában való megnyugvással jelenti, hogy Simor Miklós a Nemzeti Újság segédszerkesztője és az Új Nemzedéknek sok éven át munkatársa, az újságírói kötelesség teljesítése közben, életének 33 évében, tragikus szerencsétlenségnek esett áldozatul. Temetése szombaton, augusztus 13-án ktr. u. 4 órakor lesz a kerepesi­­úti temető halottasházából a főváros által adományozott díszsírhelyre. Az engesztelő szentmiseáldozatot az elhunyt lelki üdvéért szerdán, augusztus 17-én, déli fél 12 órakor fogjuk bemutattatni a Szent Ferenc­­rend belvárosi templomában. Budapest, 1938 évi augusztus hó 12 Lelkét Teremtőjének ajánljuk, nemes emlékét mindig megőrizzük ! Vasárnap, 1938. augusztus 14.

Next