Az Est, 1939. március (30. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-12 / 59. szám

Vasárnap, 1939 március 12. 1a7.Sst 11 házastársi pofon a kúria előtt — Az Est tudósítójától — Általánosul ismert jogszabály, amit a kúra többször leszögezett, hogy a férjnek nincs fegyel­mezési joga a felesége felett, ami természetesen megfordítva is áll. A férjet meg­illető családfői hatalom — mondot­ta ki nem­rég a kúria házasságjogi ügyeiben intézkedő T­h­é b­u­s­z­­tanársa­l nem terjed ki arra, hogy a férj a feleségét bántalmaz­­za. A testi bántalmazás házasság­ köteléket sértő cselekmények közé tartozik. Ennek következmé­­nyei alól a bántalmazó házastárs csak úgy mentesülhet, ha olyan tényeket bizonyít, amelyekből e­l­­járásának menthető vol­tára lehet következtetni. Azt is kimondta a Kúria, hogy a házas­társ testi bántalmazása társa­dalmi osztályra való te­kintet nélkül a köteles meg­becsülést érintő súlyos kötelesség­­sértés, amit azonban nemcsak a szándékosság hiánya tehet ment­hetővé, hanem annak minősítése mindig az adott körülményektől és a házasfelek egyéniségétől függ. Nézzük, hogy a fentiek alapján mi a véleménye a kúriá­nak a házastársak közt elcsattant pofonokról? Mikor találja menthetőnek és mi­­kor bocsátja meg? Reggeli hazatérés és a kölcsönös megbocsátás — Menthető a feleség eljárása — szögeste le a kúria egy bontóperben — hogyha a reggelfelé mulatozásból ha­zatérő férjet szemrehányó szavakkal fogadva, az kezet emel rá és azt mondja: vigyázz, mert megütlek!, mire ő megelőzve pofonüti férjét. Egy másik esetben a férj által adott pofont bocsátotta meg a kúria. Az történt, hogy a feleség a férj íróasztalfiókjából kivett 239 pengőt. A férj rájött erre és a házastársak között hangos szóváltás keletkezett. Az asszony viselkedése és a civako­­dás a férjet annyira felingerelte, hogy feleségét arcul ütötte. Az eset el­bírálásánál a kúria tekintetbe vette, hogy a feleség az ütés elcsattanása után másnap estig a lakásban ma­radt, ami arra enged következtetni, hogy a férj cselekményét maga sem tartotta olyan súlyos cselekedetnek, hogy ezért az együttélést nyomban megszüntette volna. Szigorúbb volt azonban a kúria egy dunántúli kisgazdával szemben, aki, amikor a bíróság felelősségre vonta, hogy miért vágta pofon feleségét, így nyilatkozott: — Rendre akartam szoktatni az asz­­szonyt! A pofon pedagógiai indokolását, nem fogadták el és a férjet tartásdíj fizetésére kötelezték. Ezzel szemben nem tekintették sú­lyos házassági kötelességsértésnek a földművessorban élő férjnek azt a magatartását, hogy a közös ingatlan eladásával és kezelésével kapcsolat­ban felmerült vitában egy széket vágott a felesége fejé­hez, mert a civakodást a feleség kezdte. — A földműves házaspár között — mondotta ki egy másik perben a bí­róság — az alaptalan okokból kelet­kezett szóváltás hevében történt bán­talmazás és kiutasítás nem olyan sú­lyos sérelem, amelyre a házasság er­kölcsi tartalmának megfelelően a kölcsönös megbocsátás köteles­ségét ne lehetne alkalmazni. Féltékenység, okkal és ok nélkül Egy tisztviselő ellen felesége váló­pert indított, mert férje alaptalanul meggyanúsította, majd az ebből ke­letkezett szóváltás közben sértő sza­vakkal illette és pofonütötte. A kúria az asszonynak adott igazat, mert »a szóváltás alaptalan féltékenységből és gya­núsításból keletkezett és így a férj nem hivat­­ki­zhatik sikeresen arra, hogy a szó­váltás hevében történt felesége bán­talmazása és sértegetése.« Viszont másképpen ítélték meg azt a pofont, amit egy asztalos adott a feleségének. — A munkásosztályhoz tartozó, egyszerű férjnek az a magatartása, hangzik az ítélet — hogy feleségé­nek a női tisztességet és szeméremér­zetet súlyosan sértő magatartása miatt indulatait megfékezni ■ nem tudta és lelki felháborodásában fele­ségét tettleg bántalmazta, kétségte­lenül menthető és ezért nem vonható a súlyos és szándékos kötelességsér­tés fogalma alá. Egy másik perben a feleség azt hozta fel férje ellen, hogy az utcán megtámadta és többször arcul ütötte. A férj elismerte, hogy feleségét­ bán­talmazta, de arra hivatkozott, hogy felesége otthagyta és amikor vélet­lenül meglátta, annyira elkeseredett, hogy nem tudott magán uralkodni. Máskor is megtörtént házaséletünk alatt, — jelentette ki a férj — hogy feleségemet arculütöttem, de azért néhány nap múlva megbocsátott. — A férj súlyosan vétett a felesé­get megillető megbecsülés ellen, — mondotta a kúria — amikor felesé­gét megütötte és bár az asszony az együttélés alatt szenvedett hasonló sértéseket meg is bocsátotta, nem Az asszony kötelessége törődni az­zal hogy bél működése rendben le­gyen, amit pedig úgy érhet el, ha reg­gelenként éhgyomorra egy félpohár természetes »Ferenc József« keserű vizet iszik, amely enyhén és kelleme­sen, pontosan és biztosan szabályozza az anyagcsere folyamatát. Kérdezze meg orvosát. A jól bevezetett cég teljesítőképes Kö­töttárucége­i Képviseletét keresi zsu­m­perek eladására.­­ Levelezés angol-nén­e nyelven. Ajánló okát »Zsömperképvi­­selet 76« jeligére e lap kiadójába kér. köteles eltűrni, hogy férje őt az utcán minden ok nélkül megtámadja és megüsse. Egy harcias feleség Különös per volt az, amelyet egy vidéki tisztviselő ellen indított a fe­lesége, arra kérve a bíróságot, köte­lezzék férjét tartásdíj fizetésére, mert jogos ok nélkül elhagyta, más város­ba költözött és bár jó állása van, nem gondoskodik­ róla. Keresetében azt is felhozta, hogy férje egy leány kedvé­ért hagyta el akibe beleszeretett. Ál­lításai igazolására becsatolta férjé­nek egy szerelmes versét, amelyet , a leányhoz írt. A keresettel szemben a férj azzal védekezett ,­hogy feleségét azért hagyta ott, mert tűrhetetlen magatartást tanúsított vele szemben. — Tessék nézni, bíró úr — vallotta a férj a törvényszék előtt — felesé­gem magas, testes asszony, én kis­termetű, sovány, beteges, gyönge em­ber vagyok, épp ezért túlságosan érzékeny. A feleségem állandóan zsörtölődött velem, sőt — bár szé­gyellem bevallani — többször arculü­tött és kizárt a lakásból. Amikor aztán találtam egy leányt, aki megértéssel viseltetett velem szemben, tényleg szerelemre lobban­,­tam és megírtam azt a szerelmes verset, de most is, mint mindig, gyáva voltam és a verset nem mer­tem elküldeni, így jutott feleségem kezébe. A leány különben még ma sem tudja, hogy szerelmes vagyok belé. A feleség keresetét valamennyi bírói fórum elutasította azzal az in­dokolással, hogy »a tanúvallomások szerint, is bizonyítottan a feleség oly szeretetlenül és durván bánt férjével, hogy az jogos indokból szüntette meg a házassági életközösséget v. szekedés hevében arculütötte, amikor" pedig édesanyja, az ütés láttára tá­vozni akart és a félig nyitott ajtót fogta, férje kirohant és úgy bevágta az ajtót, hogy az anyja kezét be­csípte. Édesanyja oly súlyos sérülé­seket szenvedett, hogy hetekig tar­tott a gyógyulás. A kúria kimon­dotta, hogy a­ magasabb társadalmi osztályhoz tartozás a cselekmények súlyosabb megítélését vonja maga után. Ebben az esetben azonban a legfelsőbb bíróság megállapította, hogy mindkét házasfél hibás a veszekedések előidézésében, ame­lyeknek legfőbb oka az anyós jelen­léte, akit a férj nem szívlel. Tekin­tettel volt a kúria arra, hogy a há­­­zasfeleknek három gyermeke van és a férj, tettét megbánva, többször megkövette feleségét. A kúria tehát a felek egyéniségének figyelembe­vételével úgy látta, hogy az elmérge­sedett helyzetben tört­én­t sértés nem ok a házasélet felbontására és a ke­resetet elutasította. (A házastársak később kibékültek, az anyós elköltö­zött tőlük és egy évvel később meg­született a negyedik gyerek.) A bölcs bíró Egy fővárosi mérnököt felesége­­otthagyott és válópert indított ellene. Keresetében előadta, hogy férje ve­ Ha az ebéd elkésik Az ifjú férj állandóan kifogásolta, hogy felesége sohasem készül el az­­ ebéddel és attól félt, hogy a hosszú várakozás miatt nem tud idejében visszatérni hivatalába, ahol gyakori késését rossz néven vették. Egy nap azután, mikor hazatérve még mindig nem volt ebéd, idegességében arculütötte feleségét. A menyecske — mint ilyenkor szokásos — hazaköltözött a mamájához és tartáspert indított férje ellen. A kúria a keresetet el­utasította azzal az indokolással, hogy a férj az elkéséstől a rettegés felfo­kozott idegállapotában valósággal magánkívül volt, amikor tettét elkö­vette és tettét töredelmesen meg­­bánta,c­íme, a hevesvérű házasfelek okul­hatnak. Hajdú Endre Jövő heti kedvezményes színházjegyeink Színházjegyirodánk kedvezményes előadásainak műsorán az összes bu­dapesti sikeres darabok szerepelnek, így elsősorban a nagy sikerrel szín­­re hozott Ludas Matyi a Nemzeti ■ Színházban, a SCO-ik előadásán túl­lévő Utolsó tánc a Nemzeti Színház Kamara Színházában, Hunyadi Sán­dor Havasi napsütése, amely zsúfolt házak előtt kerül színre és Harsányi Zsolt nagysikerű Gróf kisasszonya a Vígszínházban, ahova március 15-én délutánra is kapható jegy. Kapható jegy ezenkívül a gyö­nyörű zenéjű Erzsébet című operett­hez a Magyar Színházba, a két szel­lemes V­aszary darabhoz, a Babits és Monay igazat-hoz az Andrássy Színházba, a népszerű és vidám Egy bolond szózat csinál című operett­hez a Royal Színházba, továbbá a Városi Színházba a vidám Katinká­hoz, valamint szerdán a Cigánybáró­hoz, csütörtökön, pénteken és szom­baton a Jávai Tánccsoport vendég­játékához, amelynek élén Devi Ujre, a világhírű táncprimadonna áll. Van még jegy a kitűnően sikerült Esti átképzés című kacagtató revühöz, a Komédia Kabaréba. Színházjegyirodánk külön telefon­száma 143—888. 11. oldal Az ózdi nyugdíjasok és özvegyek kérése­i a külügyminiszterhez — Az Est tudósítójától — Az ózdi vas- és acélgyár, továbbá a környékbeli bányászok, ipartele­pek nyugdíjasai és özvegyei kére­lemmel fordultak gróf Csáky István külügyminiszterhez, az ózdi járás országgyűlési képviselőjéhez. A kérelmezők mindenekelőtt a gazdasági viszonyok következtében előállott létfentartási nehézségeket vázolták. — Ennek ellenére a nyugdíj — folytatják a kérelmezők — olyan csekély, hogy csa­ládjainkkal együtt a legsúlyosabb nélkü­lözéseknek vagyunk kitéve. Munkaképes­ségünk részben az előrehaladott kórunk miatt, részben pedig rokkantság és beteg­ség miatt a minimálisra csökkent. A magyar dolgozó nép híven és lelki­ismerettel teljesíti a reá bízott köte­lességet. — Minden dolgozó ember testvérének te­kinti dolgozó embertársát és ezek a dol­gozó emberek feljebbvalóikkal szemben igaz, becsületes és jó lélekkel feltétlenül engedelmeskednek. Rendes, megfelelő jöve­delem mellett vidámak, takarékosak, meg­elégedett életet élnek, ennek hiányában azonban állandó a családi tűzhely botránya. Ezt csak a megfelelő jövedelem biztosítá­sával lehet megakadályozni. 9 tel EjxcelStof BERON egyik látványosságai Anhalti pályaudvar,nagy szállodai alagút és 7 felvonó által összekötve A kontinens legnagyobb szállodája (11 helyiség, 5500 ülőhellyel) Egyágyas szoba Rm. 4.50-t61, kétágyas szoba Rm. 9.-től feljebb. Szobák, szalo­­nok, lakosztályok minden árkategóriában. 600 szoba, 750 ágy, 250 fürdőszoba. Mindenki szállodája! A tulajdonos: Curt Elschner

Next