Az Est, 1939. március (30. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-12 / 59. szám
Vasárnap, 1939 március 12. 1a7.Sst 11 házastársi pofon a kúria előtt — Az Est tudósítójától — Általánosul ismert jogszabály, amit a kúra többször leszögezett, hogy a férjnek nincs fegyelmezési joga a felesége felett, ami természetesen megfordítva is áll. A férjet megillető családfői hatalom — mondotta ki nemrég a kúria házasságjogi ügyeiben intézkedő Thé busztanársal nem terjed ki arra, hogy a férj a feleségét bántalmazza. A testi bántalmazás házasság köteléket sértő cselekmények közé tartozik. Ennek következményei alól a bántalmazó házastárs csak úgy mentesülhet, ha olyan tényeket bizonyít, amelyekből eljárásának menthető voltára lehet következtetni. Azt is kimondta a Kúria, hogy a házastárs testi bántalmazása társadalmi osztályra való tekintet nélkül a köteles megbecsülést érintő súlyos kötelességsértés, amit azonban nemcsak a szándékosság hiánya tehet menthetővé, hanem annak minősítése mindig az adott körülményektől és a házasfelek egyéniségétől függ. Nézzük, hogy a fentiek alapján mi a véleménye a kúriának a házastársak közt elcsattant pofonokról? Mikor találja menthetőnek és mikor bocsátja meg? Reggeli hazatérés és a kölcsönös megbocsátás — Menthető a feleség eljárása — szögeste le a kúria egy bontóperben — hogyha a reggelfelé mulatozásból hazatérő férjet szemrehányó szavakkal fogadva, az kezet emel rá és azt mondja: vigyázz, mert megütlek!, mire ő megelőzve pofonüti férjét. Egy másik esetben a férj által adott pofont bocsátotta meg a kúria. Az történt, hogy a feleség a férj íróasztalfiókjából kivett 239 pengőt. A férj rájött erre és a házastársak között hangos szóváltás keletkezett. Az asszony viselkedése és a civakodás a férjet annyira felingerelte, hogy feleségét arcul ütötte. Az eset elbírálásánál a kúria tekintetbe vette, hogy a feleség az ütés elcsattanása után másnap estig a lakásban maradt, ami arra enged következtetni, hogy a férj cselekményét maga sem tartotta olyan súlyos cselekedetnek, hogy ezért az együttélést nyomban megszüntette volna. Szigorúbb volt azonban a kúria egy dunántúli kisgazdával szemben, aki, amikor a bíróság felelősségre vonta, hogy miért vágta pofon feleségét, így nyilatkozott: — Rendre akartam szoktatni az aszszonyt! A pofon pedagógiai indokolását, nem fogadták el és a férjet tartásdíj fizetésére kötelezték. Ezzel szemben nem tekintették súlyos házassági kötelességsértésnek a földművessorban élő férjnek azt a magatartását, hogy a közös ingatlan eladásával és kezelésével kapcsolatban felmerült vitában egy széket vágott a felesége fejéhez, mert a civakodást a feleség kezdte. — A földműves házaspár között — mondotta ki egy másik perben a bíróság — az alaptalan okokból keletkezett szóváltás hevében történt bántalmazás és kiutasítás nem olyan súlyos sérelem, amelyre a házasság erkölcsi tartalmának megfelelően a kölcsönös megbocsátás kötelességét ne lehetne alkalmazni. Féltékenység, okkal és ok nélkül Egy tisztviselő ellen felesége válópert indított, mert férje alaptalanul meggyanúsította, majd az ebből keletkezett szóváltás közben sértő szavakkal illette és pofonütötte. A kúria az asszonynak adott igazat, mert »a szóváltás alaptalan féltékenységből és gyanúsításból keletkezett és így a férj nem hivatkizhatik sikeresen arra, hogy a szóváltás hevében történt felesége bántalmazása és sértegetése.« Viszont másképpen ítélték meg azt a pofont, amit egy asztalos adott a feleségének. — A munkásosztályhoz tartozó, egyszerű férjnek az a magatartása, hangzik az ítélet — hogy feleségének a női tisztességet és szeméremérzetet súlyosan sértő magatartása miatt indulatait megfékezni ■ nem tudta és lelki felháborodásában feleségét tettleg bántalmazta, kétségtelenül menthető és ezért nem vonható a súlyos és szándékos kötelességsértés fogalma alá. Egy másik perben a feleség azt hozta fel férje ellen, hogy az utcán megtámadta és többször arcul ütötte. A férj elismerte, hogy feleségét bántalmazta, de arra hivatkozott, hogy felesége otthagyta és amikor véletlenül meglátta, annyira elkeseredett, hogy nem tudott magán uralkodni. Máskor is megtörtént házaséletünk alatt, — jelentette ki a férj — hogy feleségemet arculütöttem, de azért néhány nap múlva megbocsátott. — A férj súlyosan vétett a feleséget megillető megbecsülés ellen, — mondotta a kúria — amikor feleségét megütötte és bár az asszony az együttélés alatt szenvedett hasonló sértéseket meg is bocsátotta, nem Az asszony kötelessége törődni azzal hogy bél működése rendben legyen, amit pedig úgy érhet el, ha reggelenként éhgyomorra egy félpohár természetes »Ferenc József« keserű vizet iszik, amely enyhén és kellemesen, pontosan és biztosan szabályozza az anyagcsere folyamatát. Kérdezze meg orvosát. A jól bevezetett cég teljesítőképes Kötöttárucégei Képviseletét keresi zsumperek eladására. Levelezés angol-néne nyelven. Ajánló okát »Zsömperképviselet 76« jeligére e lap kiadójába kér. köteles eltűrni, hogy férje őt az utcán minden ok nélkül megtámadja és megüsse. Egy harcias feleség Különös per volt az, amelyet egy vidéki tisztviselő ellen indított a felesége, arra kérve a bíróságot, kötelezzék férjét tartásdíj fizetésére, mert jogos ok nélkül elhagyta, más városba költözött és bár jó állása van, nem gondoskodik róla. Keresetében azt is felhozta, hogy férje egy leány kedvéért hagyta el akibe beleszeretett. Állításai igazolására becsatolta férjének egy szerelmes versét, amelyet , a leányhoz írt. A keresettel szemben a férj azzal védekezett ,hogy feleségét azért hagyta ott, mert tűrhetetlen magatartást tanúsított vele szemben. — Tessék nézni, bíró úr — vallotta a férj a törvényszék előtt — feleségem magas, testes asszony, én kistermetű, sovány, beteges, gyönge ember vagyok, épp ezért túlságosan érzékeny. A feleségem állandóan zsörtölődött velem, sőt — bár szégyellem bevallani — többször arculütött és kizárt a lakásból. Amikor aztán találtam egy leányt, aki megértéssel viseltetett velem szemben, tényleg szerelemre lobban,tam és megírtam azt a szerelmes verset, de most is, mint mindig, gyáva voltam és a verset nem mertem elküldeni, így jutott feleségem kezébe. A leány különben még ma sem tudja, hogy szerelmes vagyok belé. A feleség keresetét valamennyi bírói fórum elutasította azzal az indokolással, hogy »a tanúvallomások szerint, is bizonyítottan a feleség oly szeretetlenül és durván bánt férjével, hogy az jogos indokból szüntette meg a házassági életközösséget v. szekedés hevében arculütötte, amikor" pedig édesanyja, az ütés láttára távozni akart és a félig nyitott ajtót fogta, férje kirohant és úgy bevágta az ajtót, hogy az anyja kezét becsípte. Édesanyja oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy hetekig tartott a gyógyulás. A kúria kimondotta, hogy a magasabb társadalmi osztályhoz tartozás a cselekmények súlyosabb megítélését vonja maga után. Ebben az esetben azonban a legfelsőbb bíróság megállapította, hogy mindkét házasfél hibás a veszekedések előidézésében, amelyeknek legfőbb oka az anyós jelenléte, akit a férj nem szívlel. Tekintettel volt a kúria arra, hogy a házasfeleknek három gyermeke van és a férj, tettét megbánva, többször megkövette feleségét. A kúria tehát a felek egyéniségének figyelembevételével úgy látta, hogy az elmérgesedett helyzetben történt sértés nem ok a házasélet felbontására és a keresetet elutasította. (A házastársak később kibékültek, az anyós elköltözött tőlük és egy évvel később megszületett a negyedik gyerek.) A bölcs bíró Egy fővárosi mérnököt feleségeotthagyott és válópert indított ellene. Keresetében előadta, hogy férje ve Ha az ebéd elkésik Az ifjú férj állandóan kifogásolta, hogy felesége sohasem készül el az ebéddel és attól félt, hogy a hosszú várakozás miatt nem tud idejében visszatérni hivatalába, ahol gyakori késését rossz néven vették. Egy nap azután, mikor hazatérve még mindig nem volt ebéd, idegességében arculütötte feleségét. A menyecske — mint ilyenkor szokásos — hazaköltözött a mamájához és tartáspert indított férje ellen. A kúria a keresetet elutasította azzal az indokolással, hogy a férj az elkéséstől a rettegés felfokozott idegállapotában valósággal magánkívül volt, amikor tettét elkövette és tettét töredelmesen megbánta,címe, a hevesvérű házasfelek okulhatnak. Hajdú Endre Jövő heti kedvezményes színházjegyeink Színházjegyirodánk kedvezményes előadásainak műsorán az összes budapesti sikeres darabok szerepelnek, így elsősorban a nagy sikerrel színre hozott Ludas Matyi a Nemzeti ■ Színházban, a SCO-ik előadásán túllévő Utolsó tánc a Nemzeti Színház Kamara Színházában, Hunyadi Sándor Havasi napsütése, amely zsúfolt házak előtt kerül színre és Harsányi Zsolt nagysikerű Gróf kisasszonya a Vígszínházban, ahova március 15-én délutánra is kapható jegy. Kapható jegy ezenkívül a gyönyörű zenéjű Erzsébet című operetthez a Magyar Színházba, a két szellemes Vaszary darabhoz, a Babits és Monay igazat-hoz az Andrássy Színházba, a népszerű és vidám Egy bolond szózat csinál című operetthez a Royal Színházba, továbbá a Városi Színházba a vidám Katinkához, valamint szerdán a Cigánybáróhoz, csütörtökön, pénteken és szombaton a Jávai Tánccsoport vendégjátékához, amelynek élén Devi Ujre, a világhírű táncprimadonna áll. Van még jegy a kitűnően sikerült Esti átképzés című kacagtató revühöz, a Komédia Kabaréba. Színházjegyirodánk külön telefonszáma 143—888. 11. oldal Az ózdi nyugdíjasok és özvegyek kérései a külügyminiszterhez — Az Est tudósítójától — Az ózdi vas- és acélgyár, továbbá a környékbeli bányászok, ipartelepek nyugdíjasai és özvegyei kérelemmel fordultak gróf Csáky István külügyminiszterhez, az ózdi járás országgyűlési képviselőjéhez. A kérelmezők mindenekelőtt a gazdasági viszonyok következtében előállott létfentartási nehézségeket vázolták. — Ennek ellenére a nyugdíj — folytatják a kérelmezők — olyan csekély, hogy családjainkkal együtt a legsúlyosabb nélkülözéseknek vagyunk kitéve. Munkaképességünk részben az előrehaladott kórunk miatt, részben pedig rokkantság és betegség miatt a minimálisra csökkent. A magyar dolgozó nép híven és lelkiismerettel teljesíti a reá bízott kötelességet. — Minden dolgozó ember testvérének tekinti dolgozó embertársát és ezek a dolgozó emberek feljebbvalóikkal szemben igaz, becsületes és jó lélekkel feltétlenül engedelmeskednek. Rendes, megfelelő jövedelem mellett vidámak, takarékosak, megelégedett életet élnek, ennek hiányában azonban állandó a családi tűzhely botránya. Ezt csak a megfelelő jövedelem biztosításával lehet megakadályozni. 9 tel EjxcelStof BERON egyik látványosságai Anhalti pályaudvar,nagy szállodai alagút és 7 felvonó által összekötve A kontinens legnagyobb szállodája (11 helyiség, 5500 ülőhellyel) Egyágyas szoba Rm. 4.50-t61, kétágyas szoba Rm. 9.-től feljebb. Szobák, szalonok, lakosztályok minden árkategóriában. 600 szoba, 750 ágy, 250 fürdőszoba. Mindenki szállodája! A tulajdonos: Curt Elschner