Az Ojság, 1920 (1. évfolyam, 1-15. szám)
1920-07-01 / 1. szám
agyszemek - Rovásból. Azok a magyar újságírók, akiket a vidám lapocskát humoruk logijából összeállították, a nagy németi katasztrófa által mélységesen elujzott, szomorú magyar olvasónak akarnak néhány derűs percet szerzni. Szeretnék a megalázott leltekbe belecsempészni a mi szent ötünket, hogy örök a nemzet élete -s az a pusztító vihar, ami ma végigszánt ezen a darabokra tépett lazán, csak közelebb hozza egymáshoz a lelkeket és meghizlalja bennünk az összetartás áldott erejét. A sokat ócsárolt magyar sajtó kicsi hibáin mutatjuk ki magunkat és ha elolvasta, maga a jóízlésű olvasó, félje meg, kinek van igaza: Friedrichnek várjon, aki a fenti humpos címet szánta vagy nekünk, akik úgy érezzük, hogy nem jó egyébnek, csak csingelő csörgősipkának. Hát nem a vallás, hanem a faj. Rendben van. És az is rendben van, hogy a faj erkölcstelen. De ha a faj erkölcstelen, akkor nem őrizte meg tisztán a fajiságát és lassanként sok más fajiság került bele. Szóval, ha nem vallás, hanem faj, akkor az egy másik faj. Morál: Akinek faj van a fején, ne menjen a napra.* A tetten ért áruelrejtő cég nagy vermekbe ásatta el az illetéktelenül neki kiutalt néhány métermázsányi cukrot. Hogyan tudta ezt meg a rendőrség? Feleletet a teljesen megromlott közerkölcsiség ad. Itt már a hagyományokat sem tisztelik és a régi jó közmondásokat is elferdítik. Ma már úgy hangzik a közmondás, hogy aki másnak vermet ás, egyúttal fel is jelenti. Reb Roboz krónikája. Kétféle az ember, egyik fele éber, másik fele pedig zsidó, azaz héber. Az éber magyar faj, magyarul ébredő, a zsidó zsidó faj, héberül hébredő. Ébredő, hébredő ébereg, hebereg, jaj mi lesz a vége, ébredők, héberek. Ébredjünk, hébredjünk ébredők, hébredők, arcunkon mélyebbek a ráncok és redők. Hazánkon nagy avész, nincs ize ételnek. Csordultig a pohár ébernek, hébernek. Fogjunk össze végre ébredők, hébredők, magyarok legyünk csak most mindenek előtt. Szerelem. (Fajnovella ) Írta: Karinthy Frigyes. Bozóki (Blau) ezen a reggelen korán kelt ki zsidó ágyából, hogy kimenjen a zsidó létre, amit faji jellegének megfelelő módon húsz évvel ezelőtt bérelt és azóta dolgozott rajta azzal a zsidó szorgalommal, amely a zsidó vakondokat annyira jellemzi. Odakint minden fényben úszott már. Bozóki (Blau) zsidó mozdulattal felfelé fordította faji arcát és egy pillanatra belenézett a napba, melyabban a percben, hogy ránézett, zsidó arcot öltött. Tyühi, de kutya meleg lesz, gondolta magában zsidóul Bozóki (Blau), mert zsidó homlokára, zsidó veríték szivárgott ki zsidó verejtékmirigyeiből. Azután egy pillanatra azzal a sajátos képzettársulással, melyről Renán már kimutatta, hogy a jordánmenti ősnépek különleges faji karakterisztikuma s amit egykorú szerzők is emlegetnek a sémitákról írott műveikben, arra gondolt, hogy jó lenne valamit bepofázni, mielőtt munkához lát. E destruktiv gondolat ösztönző hatása alatt állott még mikor kiért a tagba, ahol ott találta Andris gazdát, aki a keresztény földre ült éppen egy kazal árnyékába. — Andris gazda, — szólalt meg Bozóki (Blau), zsidó levegőt bökve ki zsidó tüdejéből, — van-e még egy kis szalonnája ? — Van még éppen, — válaszolt Andris gazda és keresztény zsebéből egy darab szalonnát szedett elő. луат, 1. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: PÉNZPIAC TÉR 1. sz. saljÁt telefon És SALJÁT HÁzszAiyE ' ' Ára 5 korán a Pünkösd (Levuoth) napján álEM. Tiltakozunk a keresztény sajtóban mind gyakrabban fel-felbukkanó azon tendencia ellett, amely különbséget akar tenni az oszág keresztény és nem keresztény vallású polgárainak jogai tekintetében. Mi egyenlő jogokat és egyenlő kötelezettségeket kívánunk és egyáltalán nem tartjuk az ország érdekében valónak, ha egy osztálynak, fajnak, vagy nemzetiségnek itt előjogai vannak egy másik hasonló csoport felett. Mi azt tartjuk, hogy a keresztény vallású polgároknak itt legalább annyi jogai vannak, mint a zsidó vallásúaknak, annál kínosabban hatott tehát ránk egyik keresztény laptársunk azon vastag betűkből nyomtatott felhívása, mely szerint »keresztény ember csak keresztény lapot olvashat«.