Az Ojság, 1920 (1. évfolyam, 1-15. szám)

1920-07-01 / 1. szám

Judapest, 1920. Pünkösd AZ Ol SÁG Mint e nyilatkozatból is megnyug­vással láthatjuk, augusztus végén ta­lán már megnyílhat az első ideális színház. Legelőbb valószínűleg Fa­­ludiék alakítják át a Városi Színház nézőterét s ünnepi megnyitó előadás­­sal a »Drótostót« operettet adják. Lovászy Károly: színházi hírek. () Vígszínház. A Vígszínház igaz­gatósága ismét két reprizre készül. Legközelebb színre kerül Pekár Gyula pompás vígjátéka az »ördög«, Hegedűs Gyulával, továbbá Szabó Dezső nagysikerű színműve a »Tanítónő«, Varsányi Irénnel a címszerepben. () Nemzeti Színház. Az őszi színhá­zi szezon játékrendjét már megállapí­totta a Nemzeti Színház igazgatósága. Az előadandó darabok listáján szerepel Shakespeare két darabja, a Julius Cae­­sar és a Lear király, de ezek a dara­bok egyelőre nem kerülnek színre, mert egy newyorki liberális újság azt a szenzációt kürtölte világgá, hogy Sekszpirt azelőtt Schlesingernek hívták. Addig, míg ez a kérdés vég­legesen tisztázódik, a színház nem tart előadásokat. () Mozgófényképszínházak. A Royal Appollóban mint eddig, úgy ezután is 5 ór­akor kezdődnek az elő­adások. Bemutatóra kerül a Magya­rok bejövetele című mesterfilm és a Zsidók kimenetele című háromfelvonásos vígjáték. (­ Operaház. A jövő hét szerdáján a Zsidónőt kellene adni, de az elő­adás körül bonyodalmak vannak, mert a címszerepet nem lehet senkinek ki­osztani. Az Operánál ugyanis min­denki kikeresztelkedett. (­ Bojkott: A Keresztény Papír­­kereskedők és Írószerárusok Orszá­gos Szövetsége, továbbá a Protestáns Tintagyárosok Egyesülete legutóbbi együttes ülésükön határozatilag ki­mondották, hogy Molnár Ferenc­nek, Bródy Sándornak és Biró Lajosnak sem papirost, sem tollat, sem tintát nem szolgáltatnak ki. () Nagyértékű falfestmény. A Szépművészeti Múzeum igazgató­sága közli velünk, hogy nemsokára nagyértékű falfestmény birtokába jut. Egy eleddig ismeretlen festő ugyanis a falra festette az ördögöt és a képet potom áron felajánlotta a múzeumnak. A zsidó. Kis képtelen természetrajzi tanulmány. (Kimaradt a „Nagy Brehmből­') A zsidó az emlősökhöz tartozik. Két lábon jár, körülbelül 150—180 centi­méter magas, kezét gesztikulázásr­a használja, haja fekete vagy vörös, jellegzetes külső tulajdonsága a hosz­­szú, csigás szőrökből álló sűrü sza­káll, amelyet sok zsidó abból a cél­ból, hogy zsidó voltát eltitkolja, beretvál. A zsidó (Judaeus odoratus Linné, vagy: Bud. Zsid. Friedrich) a föld minden részén előfordul, de manap­ság már csak szelídített példányok­ban. Gyakoribb alfajai a lengyel zsidó, a mármarosi, a galíciai, az ame­rikai, a spanyol és a pesti zsidó. Jól­lehet a magas északon és a tropikus égöv alatt is vannak szórványosan zsidók, a zsidó mégis a mérsékelt égövet kedveli, amire vall az is, hogy télen a szobáját, ha van neki mivel, fütteti, nyáron pedig az „Abbázia” terraszán az árnyékos oldalra ül. A zsidóknak egyedenként is neveik vannak, mint például Kohn, Weisz, Schlesinger. Hazánkban némelyek magukat Kis­ eknek és Kovács­oknak is nevezik, azok pedig, akik zsidó voltukkal kérkedni s iazt neveikkel is dokumentálni akarják, attól tartva, hogy rendes nevük után, mint pél­dául: Schwarz vagy Schön — néme­teknek is tarthatják őket, eredeti né­met nevüket a magyar Ságodira vagy Sólymosra zsidósítják. A zsidó megfigyelésével, szokásai­nak, jellemző tulajdonságainak leírá­sával sok kiváló természettudós fog­lalkozott, így például, hogy csak a legnagyobbakat említsem, Istóczy Győző, Lueger Károly, Friedrich Ist­ván, Weininger Ottó és Szabó Dezső. (Szabó Dezső a zsidókon mikroszkó­pias vizsgálatokat is végzett.) E kiváló tudósok hosszú megfigyelések után részben írásban, részben élőszóval, esetleg tettel is közölték már a zsidó­ról való bőséges tapasztalataikat, és mi, akik csupán az eredmények ösz­­szefoglalására szorítkozunk, a meg­figyelés eredményeképpen azt álla­píthatjuk meg, hogy a zsidót külön­)—­ Ritka bélyegek. Futótűzként terjedt el a nemzetközi bélyegpiacon, hogy Károlyi Mihály és társaira a­­hazaárulás bélyegét sütötték rá. Ezek­ért a bélyegekért szenvedélyes gyűj­tők most minden pénzt fizetnek, féle tulajdonságok jellemzik, de úgy látszik mégis, hogy legjellegzetesebb­ tulajdonsága az, hogy van tisztessé­ges és tisztességtelen zsidó, miáltal a zsidó lényegesen különbözik a többi fajtától, mert azok közt, amint az laikusok közt is köztudomású, csu­pán tisztességesek vannak. (Tiszte­let a kivételnek.)­­ A zsidók száma a kerek világon mintegy tíz millió. Tíz millió, ez Ko­ronának kevés lenne ugyan, de zsidó­k­nak igen sok, aminek magyar nem­zeti szempontból csak örülhetünk, mert legalább jut a többi nemzetek­nek is belőlük. Itt ugyan némi ellen­tét áll fenn az antiszemita és a ma­gyar nemzeti szempont közt, de az ellentét kiegyenlítésén most dolgozik kiváló zsidó szakértőnk, Szabó Dezső, aki a leghomlokegyenestebb ellenté­tek összeegyeztetésének is szakférfia. A zsidó életkora különböző vidé­keken különféle. Amerikában például születésétől haláláig, Oroszországban azonban születésétől csupán a legkö­zelebbi pogromig tart. Nagy Lajos. FŐVÁROS. (Hírek a városházáról.) A köz­ponti városháza épületében az utóbbi napokban megkettőzték a rendőri őrséget, amennyiben dr. Sipőcz kormánybiztoshoz jelentés érkezett, hogy a régi rezsim szelleme még néha vissza-visszajár a városházára. Az őrséget utasították, hogy a szel­lemet, ha ismételten jelentkezni ta­lálna, tartóztassák le és kisérjék be a rendőrségre. A gondos elővigyá­zati intézkedéseknek remélhetőleg meglesz a kívánt eredménye. (Új rend a főváros hivatalaiban.) A városházán új szellők fujdogál­­nak. A régi jó békével együtt né­hány régi jó szokás halálát is je­lenthetjük. Azelőtt igen kedves szo­kás volt a városházán, hogy két kezet mosott, az új éra ezt meg­szüntette és már néhány hét óta mindenki maga mossa a kezét. (A régi nagyok­­ emléke.) úgy halljuk, hogy a Friedrich-csoport városi pártja mozgalmat indít Ehr­lich G. Gusztávnak a főváros fel­virágoztatása körül szerzett érdemei­nek méltó módon való megörökíté­sére. A méltó mód formáiról most folynak a tanácskozások. (A főváros téli tűzifája.) Arról ér­tesítenek bennünket, hogy a fővá­ros kormánybiztosa fűhöz-fához kap­kod, hogy a fővárosi lakosság téli tűzifáját biztosítsa. Amennyiben kap­kodás közben nem a fa, hanem a fa marad a kezében, úgy nyugod­tak lehetünk, télire nem maradunk fa nélkül. EBÉLY MEGGYÜJTÉS. 9

Next